Gyertyagyújtással emlékeztek a totalitárius diktatúrák áldozataira

A náci és a kommunista eszmék követői a történelemben „időről időre mindig egymásra találnak” – jelentette ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Totalitárius Diktatúrák Áldozatainak Európai Emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen, a Terror Háza Múzeumban. Schmidt Mária kormánybiztos, a Terror Háza Múzeum főigazgatója ugyanitt, a diktatúrák embertelenségére utalva arról beszélt, hogy ezek az eszmék soha többé nem jöhetnek vissza.

 

A náci és a kommunista eszmék követői a történelemben „időről időre mindig egymásra találnak” – jelentette ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Totalitárius Diktatúrák Áldozatainak Európai Emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen, a Terror Háza Múzeumban. Schmidt Mária kormánybiztos, a Terror Háza Múzeum főigazgatója ugyanitt, a diktatúrák embertelenségére utalva arról beszélt, hogy ezek az eszmék soha többé nem jöhetnek vissza.

 

Rétvári Bence – annak kapcsán, hogy 1939-ben ezen a napon írta alá a sztálini Szovjetunió és a hitleri Németország a Molotov-Ribbentrop néven ismert paktumot – azt mondta: a két nagy diktatúra úgy kezdte a második világháborút, hogy egymás szövetségese volt, a paktum titkos záradékában felosztották egymás között Közép-Európát és Lengyelországot.  A barna és a vörös diktatúra „nagyon jól megértette egymást”, és egységesek voltak abban, hogy pont azt támadták, ami Európát európaivá tette: keresztény alapjait, gyökereit, intézményesen is üldözték az egyházat – hangoztatta az államtitkár.

 

Rétvári Bence a lengyelek, a magyarok és a közép-európai nemzetek érdekének nevezte, hogy önálló szuverén nemzetállamok legyenek. Minden esetben ezen országok pusztulását okozta, ha valamelyik birodalmi eszméhez próbáltak meg közeledni – jegyezte meg.

 

Felidézte: a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja 2011-ben magyar-lengyel-litván közös kezdeményezésre jöhetett létre, akkor, amikor Magyarország töltötte be az Európai Unió soros elnöki tisztségét. „Mindaddig ez senkinek nem jutott eszébe” – hangoztatta, azt is megjegyezve, hogy a két diktatúrával szembeni kettős mérce a mai napig is tapasztalható.

 

Az emléknap fontosságáról szólva úgy fogalmazott: „azt jelképezi számunkra, hogy a kommunista és a náci diktatúra áldozatai egyaránt minden EU-s tagállamnak ugyanúgy fájnak”. Ezen a ponton a kereszténydemokrata politikus azt mondta, hogy a náci és a kommunista eszmék követői a történelemben „időről időre mindig egymásra találnak”.

 

 

 

A jelenre kitérve szólt arról is, hogy Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke Karl Marx-képet posztolt, „mintegy közösséget vállalt a marxizmus és a kommunizmus eszmei alapvetőivel”. Majd Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság korábbi elnökét idézte, akinek szavai szerint Marx nem felelős azokért a tettekért, amelyeket az ő örököseinek mondók követtek el.

 

Rétvári Bence leszögezte: a világ minden kontinensén az tapasztalható, hogy minden esetben diktatúrához vezet, ha a marxizmus hatalomra kerül. Álláspontja szerint ez azért van így, mert a kommunizmus alapvetően demokráciaellenes és vallásellenes, keresztény- és zsidóellenes, valamint családellenes.

 

 

 

Schmidt Mária kormánybiztos, a Terror Háza Múzeum alapító-főigazgatója előadásában részletesen ismertette a két diktatúra ideológiai hasonlóságát, embertelenségét, kollektív megbélyegzését, gyűlöletét és kirekesztését, illetve a vélt és valós ellenségeikkel szemben gyakorolt – addig ismeretlen arányú – erőszakot, valamint erkölcstelen cinizmusát.

 

E diktatórikus rendszerek vezetőire utalva úgy fogalmazott: „semmirekellő, hitvány alakok közel ötven évet vettek el tőlünk, magyaroktól; tetteikre és szavaikra nincs mentség”.

 

Schmidt Mária egyúttal élesen bírálta e rendszerek relativizálóit is, akiknek – mint mondta – „semmi keresnivalójuk közöttünk”.

 

A történész a Terror Háza Múzeum diktatúrákat bemutató tevékenységét is méltatva kiemelte, hogy ezek az eszmék soha többé nem jöhetnek vissza. Közölte, ezek a diktatúrák „olyanok, mint egy zombikolónia mutációi”. Hozzátette: ezek egy tőről fakadnak és egy a lényegük: tagadni mindent, ami emberi, demokratikus és szabad, kisajátítani a nyelvet, lehetetlenné tenni a gondolkodást.

 

 

 

A kormánybiztos aláhúzta, a kommunizmus és a nácizmus és ezek „minden rút leágazása ugyanabból a mételyből fakad”, amit úgy hívnak: emberi gonoszság.

 

Schmidt Mária közölte azt is, hogy Közép- és Kelet-Európa nemzeti közösségei, amelyek mindkét totális rendszert kénytelenek voltak elszenvedni és ezért alaposan kiismerték, pontosan tudják, hogy a szabadság és a függetlenség, a szólás és a gondolat szabadsága, a szabad vallásgyakorlás egyedüli biztosítékai a szabad nemzetállamok, melyek nélkül nincs reményteljes és demokratikus jövő. Hozzátette, a közép-európai országok olyan tudás birtokában vannak, amelyek mintegy „vakcinaként” működnek a „totalitárius vírusokkal szemben”.

 

Michael Winzer, a Konrad Adenauer Alapítvány képviseletvezetője Magyarországnak a keleti blokk lebontásában játszott szerepét méltatva emlékeztetett arra, hogy 1939-ben ezen a napon írták alá a Molotov-Ribbentrop-paktumot, Magyarország pedig 32 éve látott hozzá ahhoz, hogy megszüntesse Európa megosztottságát.

 

 

 

A második világháború borzalmait is felidézve hangsúlyozta az emlékezés fontosságát, mert – mint kiemelte – a világ számos pontján jelenleg is működnek autoriter rendszerek.

 

A beszédeket követően a megemlékezők közösen gyertyákat helyeztek el a totalitárius diktatúrák áldozatainak emlékoszlopai előtt.

 

 

 

MTI/THM