Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
Ózdon született, kohászcsaládban. Apja, id. Csépányi Sándor az ózdi RIMA Rt. gyár mellett fenntartott kohászati szakközépiskolába taníttatta a fiát. A szovjet megszállás után Csépányi Sándor a durvahengerde kikészítőrészlegében dolgozott.
1946-ban belépett a kommunista pártba. Rövidesen elkezdett a miskolci egyetemre járni, ahol 1952-ben kohómérnök diplomát szerzett. Végzése után tanársegéd lett az egyetemen, majd 1953-tól ő lett az egyetem pártbizottságának a titkára. Ezután a Borsod Abaúj Zemplén megyei tanács tervosztályának vezetőjévé nevezték ki, majd a megyei tanács elnökhelyettese lett.
1963-ban az Ózdi Kohászati Művek vezérigazgatója lett.
Az MSZMP KB tagja volt 1975. március 22. és 1980. március 27. között.
Kommunizmuskutató Intézet
1927. március 22-én született Hodoscsépányban (Borsod-Gömör-Kishont vm.) egy kohász családjában. Alapfokú iskolái elvégzését követően apja a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. mellett fenntartott kohászati szakközépiskolába íratta be. Az iskola elvégzését követően tanult szakmájában helyezkedett el. 1946-ban belépett a Magyar Kommunista Pártba.
1947-től kezdve öt éven át a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tanult, ahol 1952-ben szerzett kohómérnöki oklevelet, majd tanársegéd lett. 1954-ben a nevet váltott állampárt, a Magyar Dolgozók Pártja az egyetem – teljhatalmú – párttitkári székébe ültette; ez jól mutatta egyre fontosabbá váló pozícióját a párton belül. Egyetemi pártfunkciója a korszakban magasabbra helyezte a felsőoktatási intézmény tényleges vezetőinél.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tanács tervosztályát irányította, majd két évvel később a kiemelten fontos, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) egyik fellegvárának számító megye tanácsának helyettes vezetője lett.
A párt 1962-ben az Ózdi Kohászati Üzemek (ÓKÜ) vezérigazgatói székébe ültette, ami bizalmi állásnak szállított, ugyanis a szovjet ipart és fegyvergyártást – valamint a hazait is – a kohó termékeiből is kiszolgálták. Vezetői éveiben, 1963-tól kezdve jelentős állami beruházással hajtották végre az ÓKÜ általános rekonstrukcióját. 1973-ban megkezdődött a gyártás a folyamatos öntőműben, majd a rúd- és dróthengerműben. (Az utóbbi beruházás akkori áron csaknem két és fél milliárd forintba került.)
A Vályi Péter miniszterelnök-helyettes halálához vezető, igen nagy port kavart diósgyőri gyárlátogatási botrányt követően, 1974-ben őt állították a diósgyőri Lenin Kohászati Művek (LKM) vezetői posztjára. (Az LKM korábbi vezérigazgatóját leváltották.)
A következő év novemberétől az MSZMP Csépányit, mint a magyar nehézipar egyik erős emberét, a Központi Bizottságba (KB) is beültette, ahol öt éven keresztül foglalt helyet. 1976-tól a nehézipart, így a fegyvergyártást is – részben – felügyelő kohó- és gépipari miniszter első helyettese lett.
1980-ban, 57 éves korában e tisztségéből felmentették és nyugdíjazták. Ezt követően visszavonult az aktív politikától. Hetvenhét évesen, 2004 januárjában halt meg Budapesten. Temetésére Ózdon került sor.
Életút, tisztségek:
1946-tól a Magyar Kommunista Párt (MKP), 1948. júniustól a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), 1956-tól a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja.
1947–1952: A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem (NME) hallgatója; kohómérnöki oklevelet szerez.
1952–1956: Az NME oktatója (tanársegéd, majd adjunktus).
1954–1955: Az NME Pártbizottságának titkára.
1956–1958: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács tervosztályának vezetője.
1958–1962: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács elnökhelyettese.
1962: Kohóipari gazdasági szakmérnöki oklevelet szerez.
1962 – 1974. március: Az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója.
1974. március – 1976. március: A diósgyőri Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója.
1967. március 19. – 1975. április 11. Országgyűlési képviselő (előbb Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7. számú, majd 13. számú egyéni választókerületéből).
1975. november 28. – 1980. március 27. Az MSZMP Központi Bizottságának tagja.
1976. március – 1980. december: Kohó- és gépipari miniszterhelyettes.
