Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
A hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke volt.
1980. március 27. és 1985. március 28. között KB-tag.
Kommunizmuskutató Intézet
1930-ban született munkáscsaládban. Gimnáziumi érettségi vizsgája évében belépett az ekkor létrehozott kommunista állampártba, a Magyar Dolgozók Pártjába. A következő évben a Növényolajipari Vállalat élére állították.
Pártkarrierje 1950-ben kezdődött: ekkor nevezték ki a füzesabonyi járási pártbizottság, majd a Heves megyei pártbizottság munkatársának.
1957-től a Kádár János vezette Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) hevesi járási pártbizottsága párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője volt. Pártbéli funkcióját az új állampártban is megőrizhette, hiszen nem maradt fönt adat arra vonatkozóan, hogy a Rákosi-érában betöltött szerepét (amely nem volt kiemelten hangsúlyos) kritizálta volna a Kádár vezette párt.
1959 őszén, a mezőgazdaság ekkoriban újrakezdett kollektivizálása idején, őt is e terület megerősítésére küldték: megyéjében az Ezüstkalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet (Mgtsz) vezetője lett. Ezt követően a több téesz egyesülésével létrejött hevesi Vörös Október Mgtsz elnöke lett. 1963-tól egészen a rendszerváltoztatás idejéig a megye legnagyobb közös gazdasága, a Rákóczi Mgtsz elnökeként dolgozott. Utóbbi pozíciója rávilágít arra, hogy mezőgazdasági kérdésekben a megye egyik első emberévé lépett elő.
A Kádár-rendszerben a mezőgazdasági „csúcsvezetők” – több más területhez hasonlóan – politikailag elkötelezettek voltak az MSZMP iránt. Tsz-vezetői tisztsége mellett Gulyás a megyei pártbizottságon is dolgozott. Az 1960-as években megadatott neki az, ami csak nagyon keveseknek Magyarországon: Nyugatra utazhatott, ráadásul az állam költségén. Mezőgazdasági tanulmányutak keretében bejárta Bulgáriát, az NDK-t, a Szovjetuniót, sőt eljutott a világhírű mezőgazdasággal rendelkező Dániába is.
Az 1970-es években több alkalommal kitüntették őt és az általa vezetett tsz-t, amely 1979-ben hatodik alkalommal kapta meg a kiváló minősítést. Ebben szerepet játszhatott, hogy az összevont téeszek nagyüzemi gazdasági egységekké történő szervezésében Gulyás oroszlánrészt vállalt megyéjében.
1980-ban került be az állampárt Központi Bizottságába, így az ország irányítói közé került, de csak a következő pártkongresszusig maradt a testület tagja. (Ekkor a nádudvari Szabó István mellett ő volt csak téeszelnök-tagja a testületnek. 1985-ben a mezőgazdaság reprezentánsaként a csopaki tsz-elnök, Gubicza Ferenc került a helyére.)
1988 áprilisában (megosztva) Állami-díjat kapott több évtizedes mezőgazdasági tevékenységéért a mezőgazdaság mellett a vadászatnak is időt szentelő tsz-elnök. (A kommunista diktatúra idején az ország és a párt vezető tisztségviselői előszeretettel hódoltak az előkelő hagyománynak.)
Életút, tisztségek:
1948-tól a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja.
1950 – 1956. október: Az MDP Füzesabonyi Járási Bizottságának, majd az MDP Heves Megyei Bizottságának munkatársa.
1957–1959: Az MSZMP Hevesi Járási Bizottsága párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője.
1959. március 18. – 1961. szeptember 15. A Hevesi Ezüstkalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet (Mgtsz) elnöke.
1961. szeptember 15. – 1963. augusztus 16. A Hevesi Vörös Október Mgtsz elnöke.
1963. augusztus 16. – 1990: A Hevesi Rákóczi Mgtsz elnöke.
1980. március 27. – 1985. március 28. Az MSZMP Központi Bizottságának tagja.
1988. március 15. Megosztva Állami-díjat kap.
