Életének 85. évében elhunyt Kozma Imre atya, katolikus pap, irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke, a Betegápoló Irgalmasrend korábbi magyarországi vezetője, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének káplánja. A Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány ezúton búcsúzik barátjától, Kozma Imre atyától, az irgalmasság erényének megtestesítőjétől, a rendszerváltoztatás ikonikus alakjától.
„A jézusi szeretet ott kezdődik, hogy cselekszünk: jóval fizetünk az ártóknak. És nincs kivétel. Miért? Mert ez a béke. A tökéletesség isteni útja.”
Kozma Imre
Kozma Imre 1940. június 4-én született Győrzámolyban. A győri bencés gimnáziumban érettségizett, majd papi szemináriumba jelentkezett. Döntése komoly elkötelezettséget jelentett, hiszen 1958-ban a papi hivatást választó fiatalok biztosan számíthattak arra, hogy a politikai rendőrség zaklatni és üldözni fogja őket. 1963-ban szentelték pappá. Első állomáshelye Tát-Dorogbányán volt, majd áthelyezték Budapestre. 1968 és 1977 között a Ferenciek terén álló Alkantarai Szent Péter templomban szolgált.
Pályafutásának következő állomása a zugligeti Szent Család plébániatemplom volt. Százak által látogatott hittanóráin azt tanította, hogy a kereszténység nem elmélet, hanem gyakorlat, a templom falain kívül a mindennapokban is meg kell élni hitünket. A közösség tagjainak konkrét segítő feladatokat kellett vállalniuk, ekkor alakult ki az az önkéntes hálózat, amely később a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapját adta.
Csilla von Boeselager báróné támogatásával 1987-ben kezdte szervezni a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, amely hivatalosan 1989-ben alakult meg. Az intézmény alapító elnökeként a szegények, idősek, hajléktalan emberek ellátását szervezte meg. A zugligeti templom kertjében megnyitotta az első menekülttábort a Budapesten gyülekező keletnémet családok előtt, ezzel az akkori Európa legnagyobb humanitárius akcióját indította el, melynek során 48 ezer menekültet fogadtak be Magyarországon. A romániai forradalom alatt segélyszállítmányokat juttatott el a szükséget szenvedő településekre, a délszláv háború alatt kórházi osztályokat, bentlakásos intézményeket és nagy számú civil lakosságot menekített át Magyarországra az általa vezetett szervezet. Felhívásaira önkéntesek százai jelentkeztek, közben országszerte megalakultak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportjai.
Kozma Imre atya 1997-ben felvételét kérte a Betegápoló Irgalmasrendbe, mely irányítása alatt megerősödött, és kórházaival az egészségügyi ellátás jelentős szereplőjévé vált. Ötvenhét évesen lett szerzetes, a keresztény szemléletű orvoslás újraélesztését tűzte célul, és 82 éves koráig vezette a rend hazai szervezetét.
Tevékenységét több mint harminc alkalommal ismerték el rangos kitüntetésekkel. 1996-ban az Év emberének választották, 2003-ban a Magyar Köztársaság Középkeresztje díjat vehette át, 2005-ben Prima Primissima díjat kapott, 2010-ben Francia Becsületrenddel tüntették ki, 2014-ben Filep Máriával, a Páneurópai Piknik főszervezőjével közösen Petőfi-díjban részesült. 2015-ben a keletnémet menekültek befogadásáért Petőfi-emléklapot kapott. 2016-ban Európai Polgár díjjal ismerték el életművét, és több település önkormányzata is díszpolgári címet adományozott Kozma Imre atyának.
Életét az Isten és embertársai szolgálatára tette fel, önzetlenül, igaz keresztényként segítette az elesetteket és a rászorulókat. Adj Uram örök nyugodalmat neki, és az örök világosság fényeskedjék neki!
Forrás: Terror Háza Múzeum