Kronológia

"Szabad Nép" vezércikk

A nehézipari termelés fokozásának szükségességéről.

23-án újabb, hasonló szellemű vezércikk, valamint Luca Ferenc a tsz-gazdálkodás fölényéről szóló írása jelzik az irányvonal változását.

A Minisztertanács és a SZOT elnöksége

Felszabadulási munkaverseny kezdődött a felszabadulás tizedik évfordulójának tiszteletére az ország ipari és mezőgazdasági üzemeiben.

A minisztertanács és a SZOT elnöksége határozatot hoz (január 16.) a munkaversenyben részt vevő legjobb üzemek és dolgozók jutalmazására.

Moszkva

T. Varga György, Új Fórum, 1989. június 9

"1955. január 8-án -a magyar fél kérésére- tanácskozott a Kremlben az SZKP Elnöksége és az MDP Politikai Bizottságának delegációja (Rákosi , Nagy , Farkas , Ács , Szalai ). A ránk maradt feljegyzés a magyar felszólalásokat nem örökítette meg. A szovjet vezetők (Vorosilov, Molotov, Kaganovics, Malenkov, Bulganyin, Mikojan, Hruscsov) kivétel nélkül megbélyegezték Nagy Imre nézeteit, 'vonalát' és egyértelműen Rákosi Mátyás személye mellett álltak ki. Véleményük szerint Magyarországon igen nagy a jobboldali veszély, elsősorban Nagy Imre pártellenes nézetei és pártszerűtlen magatartása következtében. Szemére vetették azt is, hogy helytelen nézeteket vall a parasztkérdésben, a népfront és az ipar kérdésében. Teljesen helytelen Nagy Imrének az a nézete, hogy a munkás-paraszt szövetségen belül mindig a munkásosztály vezető szerepére kell törekedni. A 'gazdagodjatok' jelszó Buharin jelszava volt. Nagy Imre felújít egyes nézeteket, amelyeket a Szovjetunióban szétvertek. Hangsúlyozták, hogy nem helyes, sőt veszélyes az ipart elhanyagolni. Valamennyien egyetértettek abban, hogy Nagy Imrének önkritikát kell gyakorolnia, felül kell bírálnia helytelen nézeteit. Hruscsov megfogalmazásában: támogatják őt, ha kijavítja a hibáit.

A magyar pártdelegáció tagjai még a tanácskozás napján határozati javaslatot készítettek és azt kézjegyükkel látták el. A határozati javaslat leszögezte, hogy az MDP KV Politikai Bizottsága helyesli és magáévá teszi mindazt a bírálatot és tanácsot, ami az MDP politikájáról a tanácskozáson elhangzott s azoknak megfelelően módosítja és kiegészíti 1954. december 15-i határozatát."

Habuda: Megjött Rákosi elvtárs...

"Az aláírók végezetül azt javasolják, hogy a módosítandó december 15-i dokumentum megtárgyalásra január folyamán hívják össze a KV-t, s az előadó Nagy Imre legyen, továbbá Nagy Imre elvtárs a párt központi lapjában 'egy cikk keretében fejtse ki álláspontját a Politikai Bizottság decemberi és jelen határozatában felvetett kérdésekről'.

Országos pedagógus konferencia Budapesten a közösségi nevelésről.

Politikai Bizottság

Az ülés jegyzőkönyve

" Rákosi Mátyás elvtárs: Elöljáróban tájékoztatom az elvtársakat, hogy megpróbáltam megtudni a Szovjetunió Kommunista Pártja Elnökségének véleményét az általunk készített kiegészítőről. Még most van tárgyalás alatt. Hétfőn lefordították, kedden szétküldték. Sztyepanov elvtárs azt a választ adta, hogy semmi konkrétumot nem tud mondani. Ez azt jelenti, hogy az Elnökség még nem foglalkozott vele. Én közöltem, hogy mi ezen az alapon fogunk ma a PB-ben tárgyalni.

Valamennyi elvtárs olvasta a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv nem elég pontos, mert Szalai elvtársnak oroszból kellett magyarra fordítania. De lényegében azt adja vissza, ami ott történt. Az elvtársak látták, hogy a mi felszólalásaink nem voltak benne. A PB nagyban és egészében ismeri az álláspontunkat. Én azt az álláspontot képviseltem, amit a PB határozott, Nagy elvtárs azt, amit itt ismételten kifejtett a PB előtt, illetve a vitákban. Legfeljebb valamivel élesebben volt felvetve az a kérdés, hogy vagy ő, vagy Rákosi . Farkas elvtárs lényegében hasonló álláspontot képviselt, mint én a PB határozatában lerögzített álláspontot. Ugyanez vonatkozik Ács elvtársra és Szalai elvtársra. Ebből a szempontból jelenteni való, hogy valamilyen különösen új szempont merült volna fel a vitában a magyar elvtársak részéről, nincsen.

Az írásos feljegyzés eléggé jól adja vissza azt a szenvedélyes, gondterhes hangot, ahogy ehhez a kérdéshez a szovjet elvtársak viszonyultak. Maga az a tény, hogy a tárgyaláson jelen volt az Elnökség minden tagja, valamint Szuszlov és Sztyepanov elvtársak, azt mutatja, hogy a szovjet elvtársak külsőségekben is alá akárták húzni, milyen óriási jelentőséget tulajdonítanak e kérdésnek. Az elvtársak igen nagy felkészültséggel jöttek a megbeszélésre, írásos anyagokból, cikkekből idéztek stb. A tárgyalás végén a szovjet elvtársak megkérdezték Nagy elvtársat, mi a véleménye. Nagy elvtárs azt mondotta, hogy az elhangzott kritikát elfogadja és a hibákat kijavítja.

Nagy elvtárs közbeszólása: Azt mondottam, hogy a tanácsot meghallgatttam és igyekszem a hibákat kijavítani.

Rákosi elvtárs: Mi ezt úgy értelmeztük, hogy Nagy elvtárs elfogadja a kritikát és a hibákat igyekszik minden erejével kijavítani. Ezen belül, ha egyik-másik részletkérdésben nem volt pontos a vele szemben alkalmazott kritika, vagy nem értett vele egyet, az nem lényeges. Velem kapcsolatban is hangzott kritika, részben a mi elvtársaink részéről, részben a szovjet elvtársak részéről. De én egyáltalán nem kértem szót, úgy gondoltam, hogy az pillanatnyilag másodrendű kérdés. Az lenne helyes, ha Nagy elvtárs is így tenne. A szovjet elvtársak segítettek nekünk, hogy ki tudjuk javítani a hibákat. Nekünk ezen az úton kell továbbmenni, még akkor is, ha egyben vagy másban nem volt pontos, amit az elvtársak mondottak.

Amikor Nagy elvtárssal négyszemközt beszéltem, elmondottam, hogy mi 37 év óta kapjuk a segítséget és a tanácsot a Szovejetunió Kommunista Pártjától. A tapasztalat azt mutatja, hogy kisebb és lényegtelen kérdésekben az elvtársak tévedhetnek, de a döntő kérdésekben az elvtársaknak mindig igazuk van, ehhez semmi kétség nem férhet. Ez az, amihez nekünk tartani kell magunkat. Most is előfordulhat, hogy valamit a szovjet elvtársak nem precízen mondottak, de a döntő kérdésekben helyes volt az álláspontjuk, amivel mi teljes egészében osztoztunk. Mi úgy értettük Nagy elvtárs felszólalását, hogy a hibákat elismerte és azokat ki fogja javítani.

Én tovább ezekről nem kívánok beszélni. Az egyes elvtársak, ha szükségesnek tartják kiegészíteni, ezt elmondják.

Mit kell nekünk tenni, amennyiben a PB helyesli a mi kiegészítő javaslatunkat, ami természetesen Nagy elvtárs javaslata is - és remélem, hogy a PB határozatává válik. Akkor nekünk rögtön tovább kell mennünk.

El kell készíteni az egységes határozatot, ami magában véve nem lesz nehéz, mert hiszen azonos szellemben van elkészítve mindkét dokumentum ellentmondások nincsenek benne.

Az elvtársak javasolták, hogy a PB határozatát minél előbb a KV elé kell vinni, hogy végre megszünjön minden olyan látszat, hogy kétféle vonal lehetséges és az elvtársak lássák, hol követtünk el hibákat. Miután a KV megmondta a véleményét - és feltételezem, hogy a PB véleményével azonos lesz - megfelelő módon a különböző területeken, a párt- és állami élet különböző területein érvényesíteni kell a határozatot. Tekintettel arra, hogy a KV ülését nem kapkodva kell előkészíteni, és amit kint javasoltak, hogy Nagy elvtárs legyen az előadó, ezt a KV ülést nagyon bajosan lehet még ebben a hónapban megtartani. Mindenesetre legkésőbb február első felében meg kell tartani. Nem szabad megengedni, hogy a gyorsaság a minőség rovására menjen, bár szükséges volna a bizonytalanság megszüntetése érdekében, mert ez igen káros lehet. Ezzel párhuzamosan, amennyiben a PB elfogadja - mivel a PB két KV ülés között a párt vezető szerve - nekünk már most ki kell dolgozni egy sor rendszabályt és részben végre is kell hajtani, amely elutasít minden lehetőséget a párt egységének megbontására irányuló spekulációtól és amely megkezdi a harcot a különböző jobboldali megnyilvánulások ellen.

A harmadik kérdés, amire az elvtársak óriási súlyt helyeztek, a fegyelem megszilárdításának a kérdése. Nemcsak az állami fegyelem, hanem a munkásosztály fegyelme is meglazult. Ezt kint rendkívül súlyos szimptómaként értékelték. Erre abból következtettek, hogy csökkent a termelés, a termelékenység, romlott a minőség stb.

Nekünk már a KV ülés előtt hozzá kell kezdeni bizonyos rendszabályok végrehajtásához. A termelésben, az önköltség, a termelékenység, a takarékosság, minőség területein, tehát azokban a kérdésekben, melyeket a kongresszus és az októberi plénum megszabott. Ugyanez vonatkozik a népfront kérdéseire is. Ezt nekünk kötelességünk továbbvinni, tekintettel arra, hogy csak feburár első felében lesz a KV-ülés és nekünk nem szabad 1 hónapot elveszítenünk.

Mindezeket a problémákat külön ki kell dolgozni a KV illetékes osztályaival és oly módon végrehajtani, hogy az ne egy újabb hirtelen fordulat benyomását keltse, de ugyanakkor szisztematikusan, nyugodtan, határozottan végig kell vinni.

Feltétlenül meg kell e kérdéseket tárgyalni néhány elvtárssal. Berei elvtárs honap utazik a Szovjetunióba a tervek egyeztetésére. Feltétlenül beszélni kell vele, mert a KV ülésén a felszólalásának egy része helytelen volt. Azért is beszélni kell vele, hogy informálva legyen, mert különben az a benyomás keletkezhet, hogy mi kint megígértünk mindent, és Berei elvtárs, aki egy fontos tárgyalásra megy, nem tud semmit róla. Feltétlenül ismertetni kell Kovács elvtárssal. Nemcsak azért, mert a párttagság 40%-a Budapesten van, hanem azért is, mert ő is most megy a SZU-ba. Kívánatos volna Horváth elvtársat is informálni mint a Szabad Nép szerkesztőbizottságának vezetőjét, de itt nagy kérdőjelet teszek. Azért vagyok óvatos, mert nem tudni, hogy használni fog-e neki. De beszélni kell vele, ha nem is adjuk kezébe az írásos jegyzőkönyvet.

Egy-két szervezeti rendszabályt is kell alkalmazni. Vas elvtárssal kapcsolatban felmerült, hogy én vagyok a protektora. Én erre nem reagáltam, mert elvitt volna a fő kérdéstől. Összefoglalva a tennivalók:

1. Állást foglalni a tárgyalásokhoz, valamint a kiegészítő javaslathoz és amennyiben elfogadjuk, egy egységes határozatot készíteni.

2. A KV ülését ebben az irányban elő kell készíteni, de közben a PB ezen határozata alapján a párt- és gazdasági élet összes területén nem hirtelenül, fordulatszerűen, megrázva az egész országot, el kell kezdeni a hibák kijavítását.

3. Erre rendszabályokat kell kidolgozni, hogy ne veszítsünk időt, mert a KV ülését legjobb esetben február 10-én lehet megtartani.

Nagy Imre elvtárs: Azzal kezdem, amivel ott befejeztem, hogy világos és tiszta legyen az én álláspontom. Azzal fejeztem be, hogy az elvtársak jó tanácsait meghallgattam és a hibákat igyekszem kijavítani. Én ezt ma is állom és el is fogom végezni.

Két feladat hárul rám a dokumentum alapján. Az egyik, a KV-ülésen nekem kell előadnom az egységes dokumentum szelleme alapján a párt álláspontját. A másik, cikket kell írnom ugyanezekről a kérdésekről a Szabad Népbe. Mind a két feladat elvégzését vállaltam. Szeritem ez a döntő kérdés.

Szeretnék egy-két kérdésre visszatérni, ami szükséges ahhoz, hogy később félreértések ne legyenek. Két kérdés merül fel ezzel a dokumentummal kapcsolatban. Ez felmerült kint is, illetve csak az egyik, a másikat most kívánom a PB előtt felvetni.

Az egyik kérdés: a dokumentum 4. pontja kimondja, hogy a párt politikája az 1953 júniusa előtti években lényegében helyes volt. Én felvetettem, hogy ne így formulázzuk, maradjunk meg a december 15-i formulánál. Molotov elvtárs is úgy fogalmazta meg a mi politikánkra vonatkozólag, hogy az alapjában helyes volt.

Miért vetem ezt fel? Ha azt mondjuk, lényegében helyes volt, ebből az következik, hogy az elkövetett hibák lényegtelenek voltak. Szerintem ez így nem lenne helyes. Akár a szocializmus alaptörvényének érvényre juttatását, akár az arányos, tervszerű fejlődést nézzük, akár a mezőgazdaság kollektivizálásának kérdésében elkövetett hibákat, párton belül a pártvezetés, kollektív vezetés, kritika-önkritika kérdését nézzük, mindezeket együttvéve nem lenne helyes arra az álláspontra helyezkedni, hogy ez nem lényegbe vágó hiba. Szükségesnek tartom ezt azért felvetni, hogy az elvtársak fontolják meg, mert különben - szerintem - helytelenül értékeljük a hibákat, amik a júniust megelőző időkben voltak. Ebből egész sor komoly hiba származhat. Azért hivatkozom arra, amit Molotov elvtárs mondott, mert ha ők így értékelik a hibákat, nem kellene-e nekünk is így értékelni? Farkas elvtárs azt javasolta, hogy az alapjában szót használjuk, mérlegelve a problémát úgy látom, hogy ez a kifejezés jobb, mint a lényegében szó, azért mert igen komoly, lényegbevágó hibák voltak azok, melyeket elkövettünk.

Felmerül egy másik problémáa, amire eddig nem is gondoltunk. Ami a június előtti politikát illeti, arra kongresszusi határozat van, és ezek a módosítások, amiket itten javasolunk, túlmennek a KV kompetenciáján. Ezen érdemes vitatkozni, és azok az elvtársak, akik nem voltak ott, erre is gondoljanak.

A kiegészítő javaslat első mondata azt mondja, hogy a PB helyesli és magáévá teszi mindazt a bírálatot és tanácsot stb. Nekem ezzel kapcsolatban van észrevételem. Félreértések elkerülése végett szeretném elmondani, mi fér ebbe bele, mert mindazt, ami ott elhangzott kritikailag, én nem teszem magamévá. Voltak ott olyan kérdések is, amik vagy téves tájékoztatáson alapulnak, vagy más okból helytelenül merültek fel. Ha mindnyájan, akik ott voltunk, összeszedjük az anyagot és kiegészítjük a jegyzőkönyvet, akkor látni fogjuk, hogy ott elhangzottak olyan dolgok, amivel én személyemben nem tudok egyetérteni.

Amit Hruscsov elvtárs felvetett, hogy mi van az én lemondásommal. Már ott közbeszóltam, hogy ebben fantázia van. Vorosilov elvtárs felvetette, hogy én 1945-ben nem akartam a földreformot végrehajtani. Ezzel én nem értek egyet. Annak megvolt az oka, volt párthatározat, hogy október 1-én kell kezdeni, ezt vagy nem ismerik, vagy elfelejtették. Molotov elvtárs a termelőszövetkezetek feloszlatásával kapcsolatos felelősség kérdését vetette fel. Én közbeszóltam, hogy ők javasolták, Dobi ellene volt. Erre ők azt mondták, hogy Berija javasolta, én megmondtam, hogy nemcsak ő javasolta. Felmerült Vas elvtárs kérdése. Mintha én összefogtam volna Vassal és úgy készült volna el a cikk vagy hogy az államvezetés hogyan fog a KV ellen dolgozni, erre fogtunk volna össze. Ezekre mondom én azt, hogy az ilyenfajta kritikát nem fogadom el, ez helytelen.

Ahogyan felmerült ott a kérdés - és Rákosi elvtárs most itt is így vetett fel: Rákosi vagy Nagy .

Farkas elvtárs közbeszólása: Maga ott úgy vetette fel.

Nagy elvtárs : Ne mondja azt, hogy én így vetettem fel. Én nem azt vetettem fel, hogy Rákosi elvtárssal nem tudok együtt dolgozni. Én azt mondtam, hogy a vezetésbe nem kívánok részt venni. Ez nem vagy-vagy. Felvetették azt, hogy Rákosi elvtárs nem volt idehaza, én felhasználtam az alkalmat és én akartam a vezér lenni. Visszautasítom ezt a kritikát, Kaganovics felé azt mondottam, hogy ezzel nem értek egyet. Ezt nem fogadom el ott sem és itt sem. Kijelentem, hogy senki részéről nem engedek a nyakamba varrni olyant, ami nem felel meg a valóságnak.

A minisztertanács elnökségéről való lemondás kérdése úgy vetődött fel, hogy ha lemondok, akkor a párttól is meg kell válnom. A minisztertanács elnökségéről való lemondás azt jelenti, hogy a párttal kerülök szembe. Én soha nem vetettem fel, hogy kiállok a placcra és lemondok a minisztertanács elnökségének a funkciójáról, vagy a párt hozzájárulása nélkül mondok le. Soha erről szó sem volt. Én úgy vetettem fel, hogy a KV-hoz akartam mint elvi kérdéssel fordulni, ami minden páttagnak és nekem is jogom, hogy ez és ez a véleményem, kérem a hozzájárulásukat, hogy visszahívjanak a PB-ből és járuljanak hozzá, hogy lemondjak a minisztertanács elnöki tisztjéről. Ha a KV ehhez hozzájárul, rendben van, ha nem, magamévá teszem a KV határozatát, ez pártszerű. Ezt megfordítani és olyan élt adni, hogy én akkor a párttal szakítok, ha én ezt a kérdést felvetem, ez szerintem helytelen.

Vannak itt olyan kérdések, amire én ott is reagáltam részben, részben most látom a jegyzőkönyvből, amelyekkel nem tudok egyetérteni. A lényegbe vágó kérdésekkel [sic!], melyek elvi-politikai kérdések és melyeket én vállaltam, el is fogom végezni.

A másik kérdés, amit én szóvá akarok tenni, amit én ott nem tettem szóvá, ami engem nehéz helyzetbe hozott. Ez a kritika hangja. Én ebben az évben a 60. életévembe lépek, és 37 éve vagyok a párt tagja. Részt vettem én sok vitában, sok harcban, de amit én ott tapasztaltam, ilyent én még nem tapasztaltam. Pártszerű kritikát én elbírok, de olyan megalázó, sértő hangon, ahogy ott a kritika megnyilvánult, én azt, elvtársak, nem tudom elfogadni.

Rákosi elvtárs közbeszólása: Szovjet elvtársak részéről?

Nagy elvtárs: A szovjet elvtársak részéről. Legyen a bírálat éles, de hogy az embert önérzetében sértse, hát ilyent nem. Én mindenesetre szóvá teszem, a bírálatnak ezt a fajtáját nem fogadom el.

Megdöbbenéssel olvastam a gyorsírói jegyzetből egy pár olyan megállapítást, ami megdöbbenti az embert. Azt hiszem Vorosilov elvtárs beszélt arról, hogy én a néphez appelláltam és ez majdnem az árulással határos. Hruscsov elvtárs arról beszélt, amikor a nyugati rádió hangjáról volt szó, hogy nyugaton azt várják, hogy áruló leszek. Új Jugoszláviát akarok csinálni, 'magyar' szocializmust. Ha ezt énfelém vetik fel, hogy én akarok új Jugoszláviát csinálni vagy új magyar szocializmust létrehozni, ezt én a leghatározottabban visszautasítom. Ha én ezt ott meghallom, amilyen hangulatban ott folyt a vita, én ezt a leghatározottabban visszautasítom.

Van itt egy másik dolog, aminek nem látom pontosan az értelmét, amikor Zinovjevről és Rikovról van szó, és azt mondja, hogy azoknak is voltak érdemei, nem kevesebb, mint nekem és mégis nagyon keményen lépnek fel ellenünk, amikor a párt ellen fordultak. Mindenki nagyon jól tudja, hogy Zinovjevet és Rikovot agyonlőtték. Ha ez a kemény rendszabály, ezt meg kell nézni, mert így nem lehet beszélni. Nem tudom, mi az értelme. Ha fenyegetés akar lenni, én nem ijedek meg a fenyegetéstől, de ezt vissza kell utasítani. De ebből a szövegből ilyen módon merül fel a kérdés. Én nem akarok semmiféle következtetést levonni, de azt feltétlenül szükségesnek atartom, hogy azok, akik kint voltunk, olyan jegyzőkönyvet állítsunk össze, ami világosan és egyértelműen magyarázza ezeket a megállapításokat. Mert ha úgy magyarázza, amit én ezt az első olvasásra magyarázom, akkor én ezt így nem fogadom el.

Ami a lényeg: a hibák kijavítása, én azt vállalom, a KV elé terjesztendő előterjesztésben a hibák kijavítását el fogom végezni, a cikkben meg fogom írni.

Hegedüs elvtárs kérdése: Nem értem, mi az, amivel Nagy Imre elvtárs egyetért?

Nagy elvtárs : Le van rögzítve a 8 pont és plusz a decemberi határozat. Én ezt aláírtam, ennek alapján én a hibák kijavítását el fogom végezni. Ami ellen én kifogást emelek, olyan észrevételek, amivel én nem tudok egyetérteni. Ezek jó részéről én ott is megmondottam a véleményemet, akkor sem vállaltam, és most sem vállalom, akár azt, hogy 1945-ben én a földreformot nem akartam végrehajtani, vagy azt, hogy én voltam a kezdeményezője a termelőszövetkezetekből való kilépésnek. Én hangsúlyozom: lehet, hogy ez helytelen információn alapszik.

A politikai kérdésekben, ami a pártra, a pártfegyelemre, az iparosításra, a mezőgazdaság kollektivizálására vonatkozik, ezekben én a hibákat ki fogom javítani és vállalom a feladatot.

Rákosi elvtárs : Megmondom őszintén, jobb lett volna, ha Nagy elvtárs ott kint szót kért volna, és ott tisztázta volna ezeket a dolgokat. Az történt, hogy Nagy elvtárs tagadólag rázta a fejét. Erre Hruscsov elvtárs megjegyezte, hogy Nagy elvtárs ne csóválja a fejét, mert amit mi mondunk, az a Szovjetunió Kommunista Pártjának a véleménye és maga ne csóválja a fejét.

Amikor Nagy elvtárs azt mondotta, hogy meghallgattam a kritikát, azt gondoltuk, hogy nem úgy fogja fel, hogy az egyik fülin be, a másikon ki, hanem elfogadja és magáévá teszi.

Ami a dokumentummal kapcsolatos vitás kérdéseket illeti: azt mondjuk-e, hogy a párt politikája 1953 júniusa előtt alapjában helyes volt, vagy lényegében helyes volt? A szovjet elvtársak azt mondják, a vonal helyes, de abban komoly hibák voltak, amiket ki kell javítani. Mi azonban e téren túlzásba mentünk, és ezért mondották, hogy a maguk által annyit szidalmazottt vonal jobb volt, mint amit most visznek. Hruscsov elvtárs úgy mondta, hogy Maga (Nagy elvtárs) által leköpött múlt jobb volt, mint a jelen. Azt mondották az elvtársak, hogy hibákat ők is csináltak, néha vissza kellett vonulniok, de új szakaszról nem beszéltek, és nem csinálták olyan ujjongva a visszavonulást, mint nálunk. Én azt hiszem, hogy azon vitatkozni, hogy a politikánk alapjában vagy lényegében volt-e helyes, nem szükséges, a szovjet elvtársak kifejezése a 'lényegében'-hez volt közelebb.

Ami azt a hivatkozást illeti, hogy a KV kompetenciáján túlmennek a tervezett változtatások. A Szervezeti Szabályzat értelmében két kongresszus között a KV a párt legfőbb szerve, és ha szükséges határozatot is hozhat, illetve megváltoztathat. Az 1953. júniusi határozat készítésekor ez egyáltalán nem zavart bennünket, miért zavarna most, amikor a hibák kijavításáról van szó.

Ami Nagy elvtárs visszavonulását illeti: az elvtársak azt vetetteék fel, hogy helytelen ilyen helyzetben visszavonulni. Teljesen függetlenül, hogy a KV engedélyével vagy engedélye nélkül, nem lehet ilyen szituációban visszavonulni. Az elvtársak azt mondták, ezt mindenki úgy értelmezné, és itt volt szó arról a jugoszláv példáról, hogy 2 irányvonal van, az egyik amelyik jót akar, és ezt képviseli Nagy elvtárs, aki népjólétet akar emelni, ugyanakkor a másik irányzat nem akarja, hogy ez érvényesüljön, s ezért ő visszavonul. És még Hruscsov elvtárs azt is hozzátette, hogy 'csak nem képzel Nagy elvtárs egy olyan szituációt, hogy ő majd egy orgonabokor tövében fogja nézni, hogyan hozzák rendbe azokat a hibákat, amiket elkövettek.' Szóval politikailag a visszavonulás álláspontja - tekintet nélkül arra, hogy Nagy elvtárs előzőleg a KV-hez fordul-e vagy nem - nem helytálló!

Nagy elvtárs : De az sem helytálló, hogy én pártszerűtlenül akartam fellépni!

Rákosi elvtárs : Pártszerűség vagy pártszerűtlenség kérdése fel sem merült...

Farkas elvtárs : Az elvtársak a politikai következményeire mutattak rá...

Rákosi elvtárs : És ebben teljesen igazuk van. Ez olyan kérdés, ahol nem lehet velük alkudni, ezt mi nagyon jól megértettük. Világos, az azonnal azt jelentené, hogy két politikai centrum volna a kommunista párton belül: az egyik egy ellenzék, amely félrevonul és a másik, a 'hivatalos vonal'. És az elvtársak helyesen mutattak rá, hogy 'a maguk országa olyan, ahol túlnyomó többség még kispolgári egyéni-kisparaszti gazdaság, maguknál sokkal veszedelmesebb az ilyen tendencia.' És teljesen igazuk volt minden kozekvenciára vonatkozólag, amit levontak, még akkor is, ha Nagy elvtársnak ez eszébe sem jutott. Előfordul, hogy Nagy elvtárs csinál egy lépést és nem látja az összes konzekvenciáit. Az Elnökség tagjai erre rámutattak - az elvtársak szerint teljesen igazuk van - és hivatkoztak arra, hogy az a Teodorovics, aki ott volt náluk Jugoszláviából egy kereskedelmi tárgyaláson, már erre célzott is. Az elvtársak joggal mondották, hogy Churchill dörzsölgette a kezét, ő is ismeri a dolog jelentőségét. Nagy elvtárs nem látja végig a konzekvenciákat, az SZKP vezetői azonban végiggondolják - és megmondom, mi is végiggondoljuk. Hát azt hiszi Nagy elvtárs, hogy amikor először hallottam Nagy elvtárs kijelentését, hogy nem tud velem együtt dolgozni, nem tudtam, hogy ez lényegében azt jelenti: valamelyikünknek távoznia kell...

Nagy elvtárs: Ezt én magam felé vetem fel.

Rákosi elvtárs : Az is helytelen! Nekünk már ez a gondolat akkor is meglepő volt, amikor más formában jött, amikor a Népfront elnöke formájában jött. Megmondom, nekem akkor az volt az érzésem, hogy a rendkívüli nehézségek láttára Nagy elvtárs vissza akart vonulni, úgy érezte, nem bírja tovább vinni a dolgot.

Nagy elvtárs : Ebben is van valami. Nagy volt az ellenállás, nem birkózik meg vele az ember.

Rákosi elvtárs : Én ezt akkor megértettem, de a világért se mondtam volna ki Nagy elvtárs előtt, mert ha kimondom, Nagy elvtárs úgy tekinti, hogy intrikáról van szó. A szovjet elvtársak most kimondták, és ne engedjük el a fülünk mellett, amit a szovjet elvtársak mondtak. Ha pártszerűen vagy pártszerűtlenül - a KV engedélyével, vagy anélkül - most ilyen vita közepette Nagy elvtárs elhagyja a posztját, akkor egy ellenállási központ alakul ki, s ha ő maga tiltakozik is ellene, mögé áll a népi demokráciának minden ellensége, anélkül, hogy ő akarná. Ha tiltakozik ellene, azt mondanák: 'Persze, a KV rákényszerítette erre, de a szívében más van.' Úgyhogy itt igazuk volt az elvtársaknak.

Most kisebb dolgok: a tszcs. Én azt hiszem, itt sincs igaza Nagy elvtársnak. Az igaz, hogy nekünk ajánlották - különösen Berija a legnagyobb eréllyel -, engedjük ki az embereket, engedjük feloszlatni a tszcs-ket. Az is igaz, hogy Molotov elvtárs, amikor látta a mi megrökönyödésünket, a savanyú ábrázatunkat, akkor azt mondta: 'Kérem, meg vagyok győződve, maguknál még lesznek jó szövetkezetek' -, de ahogy mi ezt végrehajtottuk...

Nagy elvtárs : De itt nem arról van szó, hanem, hogy ő azt mondta, én voltam az, aki...

Rákosi elvtárs : Ők azt mondták, hogy mi figyelmeztettük magukat, kezeljék óvatosan e kérdést. És tényleg mi történt? Amikor mi a szó szoros értelmében az utolsó órában bekértük Nagy elvtárs parlamenti beszédét, tapasztaltuk, hogy abban szépen benne volt az, hogy a szövetkezetekből ki lehet lépni, a szövetkezeteket fel is lehet oszlatni, de arról, hogy a falun a szövetkezet változatlanul a szocializmus építésének fő útja, egy árva betű nem volt. Amikor követeltük, hogy a beszédben ez benne legyen, akkor Nagy elvtárs rendkívül élesen azt mondta: 'Mi az, már megint visszaestek, kezdjük újra a régi hibákat', és csak nagy nehezen vett be Nagy elvtárs a beszédbe egy halovány mondatot erről. Továbbá, amikor láttuk, hogy hova fejlődik a dolog, kértük Nagy elvtársat, hogy 1953. augusztus 20-án tartson beszédet, ahol védje meg a szövetkezeteket...

Nagy elvtárs :...És ez egy jó beszéd is volt...

Rákosi elvtárs : Igen jó beszéd volt, de mégis benne volt az, hogy 'hadd hulljon a férgese!' És megmondom, ez az, amit a szovjet elvtársak kifogásoltak, mert a 'Hadd hulljon a férgese' alatt azt lehetett érteni, ne nagyon törjétek magatokat, hogy tagok maradjanak bent a tszcs-ben. Tehát Nagy elvtárs ebben a tekintetben nem járt kellő gondossággal, s ezért a kritika a szovjet elvtársak részéről teljesen jogos. Tekintet nélkül arra, hogy Berija a legnagyobb eréllyel...

Nagy elvtárs : És a többi szovjet elvtárs is a legnagyobb eréllyel...

Rákosi elvtárs : Ezt így nem mondanám, egyetlen elvtárs szólt közbe: Molotov elvtárs, aki megvígasztalt bennünket. Úgyhogy ebben a tekintetben én ezt nem vetettem volna fel Nagy elvtárs részéről. És nemcsak erről volt szó. Amint a szövegből látszik, a szovjet elvtársak igen élesen elítélik Nagy elvtárs kritikáját, amit a szovjet kollektivizálásról mondott, ami itt a PB-ben is elhangzott. Hiba volt, hogy olyan kritikusan beszélt róla, s azt mutatja, hogy ebben a kérdésben sem egészséges az álláspontja, s ezt helyre kell igazítani.

Beszélnem kell, elvtársak, az önkritikáról. Igaz az, hogy amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Szóval én is már valamennyi ideje párttag vagyok, s ez alatt az idő alatt sok kritikát kaptam. Az a kritika, ami engem 1953-ban ért, abban nemcsak jóindulatú kritika volt, mert volt benne egy olyan ember kiritikája is, akit utána hat hónappal agyonlőttek. Ennek dacára én - bár volt olyan hang, hogy 'ne engedd magad' - egy pillanatig sem engedtem a 'sértett önérzet', vagy 45 éves pártmúlt vonalára lökni magamat, mintha egy pártból valók lennénk, és teljesen igazuk volt. Nagy elvtárs nem tudom hány évig volt a bolsevik párt tagja, én is, mások is tagjai voltunk. Teljesen igazuk van tehát a szovjet elvtársaknak, ha így beszélnek velünk, és nagy megtiszteltetés számunkra az, hogy nem tesznek különbséget, hanem úgy beszélnek velünk, mint saját párttagjaikkal.

Én már régebben elmondtam egyszer az elvtársaknak, hogy Lenin 1921-ben a német kommunista vezetőknek, akik hibákat csináltak, azt mondta, hogy 'huszonötöt kellene veretni a fenekükre', és azok hallgattak, mert érezték, hogy Leninnek igaza volt. És ha a hang szenvedélyes volt, az azért volt, mert a helyzet megköveteli ezt, mert az elvtársak attól féltek, hogy különben nem döbbenünk rá, hogy hol tartunk. Ezért mondta pl. Molotov elvtárs: 'Nem tudom, Rákosi elvtárs hogyan mondta, hogy maguknál a helyzet gazdaságilag és politikailag kritikus, de meg kell mondanom, nagyon közel van a kritikus helyzethez'. Én - elvtársak - sokkal jobban szeretem az őszinte és kíméletlen hangot velünk szemben a szovjet elvtársak részéről, mintha udvariaskodniok kellene, mert nem tartanának bennünket teljesen magukénak. És szeretném, ha Nagy elvtárs megértené, hogy ha az ember hibát csinál, ne az önérzetét emlegesse, hanem a hibák kijavítását, még akkor is, ha az nagyon kellemetlen. Én tudom, nem egyszer bíráltak engem. Egy alkalommal engem Lenin rendkívül élesen kritizált. Az első gondolatom az volt, hogy biztos hamis információt adtak, valami rágalmazás történt, a második gondolatom az volt, hogy nem ismeri a részleteket, a harmadik, hogy nem vagyok neki szimpatikus és így tovább. Másnap reggel eszembe jutott, hogy hátha igaza van, és abban a pillanatban már egyenesben voltam, mert amikor ezen a vonalon elindultam, kiderült, hogy teljesen igaza van.

Hasonló folyamat van Nagy elvtársnál is. Nagy elvtárs is azon rágódik, hogy 'valószínűleg nem jól informálták az elvtársakat', hogy nem ismerik a részleteket, hogy megsértették az önérzetét. Hát ilyen országos jelentőségű, sőt nemzetközi jelentőségű dolgokban nem szabad az önérzet kérdését előtérbe állítani.

Nagy elvtárs : Ettől nem teszem függővé a véleményemet...

Rákosi elvtárs: Az ember egy darabból van, és ha a lelke mélyén van egy adag sértődöttség, az olyan, mint egy nagy kő, mely a lábához van kötve s ami munka közben mindig visszahúzza. És szükség van arra, hogy Nagy elvtárs ezt likvidálja. Én kértem Nagy elvtársat, hogy ezeket a dolgokat - kivéve a lemondásra vonatkozó részt, amely igen fontos, elvi jelentőségű - elő se hozza...

Nagy elvtárs: De később előkerül és azt mondják, miért nem mondtam meg? Megmondtam mindent, őszintén.

Rákosi elvtárs: A velem szemben alkalmazott kritikával kapcsolatban én is szólhatnék néhány szót, vagy Farkas elvtárs, ő is néha vakarózott, amikor mondjuk nem száz százalékig, hanem csak 92%-ig volt helyes, amit az elvtársak mondtak róla.

Nagy elvtárs: De amikor 100%-ig... Azt mondják, hogy Vassal összeálltam...

Rákosi elvtárs: Nagy elvtárs politikailag gondolkozzon. Megjelent a minisztertanács elnökének a cikke, utána egy hétre vagy tíz napra megjelent a minisztertanács elnöksége titkárának a cikke. Hát süketnek és vaknak kell lenni, meg nem látni, hogy politikai összefüggés van a kettő között.

Farkas elvtárs: Arról beszélnek, hogy van állami és van pártvonal.

Rákosi elvtárs: Azt minden további nélkül elfogadom, hogy Nagy elvtársnak fogalma sem volt arról, hogy Vas mit készít, fogalma sem volt arról, hogy mit ír, de politikai összefüggés van a két fellépés közt, és ez a döntő. És az elvtársak nem azt mondták, hogy Nagy elvtárs megbeszélte Vassal vagy utasította pártellenes cikke megírására. És megmondom, hát mert volna Vas ilyen pártellenes és helyenként hülye dolgokat írni, mint amiket az említett cikkében írt? Vas föl volt bátorodva, meg volt pistulva, azt hitte, most ez a szezon jött - és ezért politikailag Nagy elvtárs felelős még akkor is, ha csak a Szabad Népben olvasta először a cikket, és ő maga is mérgelődött.

Szóval politikailag ebben a tekintetben is vállalnia kell a felelősséget, és az elvtársak így mondták. Senki se mondta, hogy Nagy elvtárs leült Vas elvtárssal megtárgyalni a cikket. Horváth elvtárs cikkével is megvolt a politikai összefüggés. Ez nagyon komoly hiba, amit a Szabad Nép elkövetett. Nincs az a managalicakoca, amely annyit kölykezik, mint amennyi rossz cikket kölykezik egy ilyen rossz, helytelen cikk. Nagyon kérem, Nagy elvtárs, aki 37 éve párttag, az ország minisztertanácsának elnöke, politikai bizottsági tag, tegye magát túl ezeken a dolgokon, mert ha nem teszi túl magát, akkor ez zavarni fogja a hibák kijavításában, mint a tüskék, amik az ember körme alatt vannak. Azt kérjük Nagy elvtárstól, húzza ki a körme alól ezeket a tüskéket és akkor sokkal jobban megy majd a munka.

Igaza van Farkas elvtársnak, hogy a vita egészen más irányba megy.

Nagy elvtárs: Nem jobb, hogy elmondtam, minthogy bennen maradjon?

Rákosi elvtárs: Ha ilyen mélyen érezte Nagy elvtárs, jobb lett volna ott kint elmondani!

Nagy elvtárs: Egy csomó dolgot itt láttam meg.

Rákosi elvtárs: Javaslom, hogy ezekről a kérdésekről a vitát fejezzük be, térjünk rá magára arra a javaslatra, amit most a PB elé terjesztünk, illetve arra, hogy helyeseljük-e azokat az elveket, javaslatokat, kritikát, amit az SZKP Elnökségének tagjai a mi működésünkről gyakoroltak és amelyeknek gyakorlati megvalósítására mi ezt a kiegészítő javaslatot tettük.

Farkas Mihály elvtárs: Azokkal a javaslatokkal, amelyeket Rákosi elvtárs tett, teljes mértékben egyetértek. Nekünk valóban ügyelni kell arra, hogy ne essünk abba a hibába, amibe estünk június előtt és június után is egy párszor, hogy olyan pátosszal gyakoroltunk önbírálatot, hogy azzal az egész pártot, az egész országot nem a feladatokra mozgósítottuk, hanem a párt erejét is gyengítettük, és az országban a párt iránt aláástuk a bizalmat. Nekünk most nem arra kell irányt venni, hogy bíráljunk csak azért, hogy bírálat legyen, hanem felvetni a hibákat, a hiányosságokat s azért, hogy helyesen meghatározzuk a feladatokat minden területen, és az egész pártot, az egész állami vonalat mozgósítsuk a politikai és gazdasági feladatok megoldására. Feltétlenül ez a helyes! Szóval egy komoly elvi bírálat alapján egy pozitív vonalat adni a pártnak. És ez a pozitív vonal meg is van. Most sokkal precízebben, helyesebben tudjuk a párt politikáját meghatározni. Szóval az kell, hogy most a KV ülését úgy vezessük le, hogy az a párt erejét növelje, egységét erősítse, lendületét, lelkesedését fokozza arra, hogy itt, a PB-ben egység legyen. Meg kell mondani, kedves Nagy elvtárs, hogy számomra, amit kint hallottam, szintén óriási tanulság volt. Én is idestova 35 éve veszek részt a kommunista munkásmozgalomban, sok harcban vettem részt, s az, ami elhangzott a KPSZSZ vezetősége részéről, az éles, komoly, de teljesen jogos és helyes bírálat volt. Maga tudja, hogy a bolsevikok nem szoktak kesztyűs kézzel kritizálni - ez nem bolsevik módszer -, ők a végső konzekvenciáját vonták le annak, ami a maga helytelen álláspontjából keletkezett azért, hogy megmutassák magának - Nagy elvtárs -, maga veszedelmes útra tért. Hogy így arról a veszedelmes útról, amelyre rátért, magát visszatérítsék, hogy megmentsék magát a pártnak. És megmondom - ezt látni kell magának Nagy elvtárs -, hogy a KPSZSZ vezetői azért bírálták magát olyan határozottan, mert egyrészt súlyos hibákat követett el, letért a pártszerűség útjáról - és a bírálatukkal magát megmentették, legalább is ők megkíséreltek mindent, hogy megmentsék magát. Megmondom, Nagy elvtárs felszólalása véleményem szerint nem volt helyes. Én emlékszem a június utáni PB-ülésre, ahol Rákosi elvtárs gyakorolt önkritikát, s az egészen más volt, mint amit maga csinál ma itt a PB-ben. Megmondom, Nagy elvtárs, meg voltam győződve arról, hogy maga idejön egy rövid, de mély elvi önbírálattal - magának ez kötelessége lett volna. Hát hogyan fogja maga a referátumot kidolgozni, hogyha maga nem értékeli és önkritikusan nem méri fel működését, és nem állapítja meg pontosan, miben is van a maga hibája.

Itt el kellett volna mondania Nagy elvtársnak - az én véleményem szerint -, hogy maga most az elhangzott vita alatt, a kapott tanácsok alapján, figyelembe véve, hogy maga kijelentette ott Moszkvában az elnökség tagjai előtt, hogy maga megszívleli a tanácsokat és megkísérli a hibákat kijavítani - most itt lett volna ma az első alkalom amikor ezt elkezdheti és megmondom, egyetlen önbírálati szót, egy lépést nem tesz előre, pontosan azt a hat szót ismétli, amit mondott Moszkvában: egy lépéssel tovább nem megy előre, de ugyanakkor egy sor kérdésben kijelentette, hogy a kritikát visszautasítja, nem fogadja el a bírálatot. Nem akarok nagy szavakat használni, de amit tanulunk állandóan a KPSZSZ vezetőitől, az az, hogy elvi kérlelhetetlenséggel vessük fel a kérdéseket, mert csak akkor tudjuk a dolgokat tisztázni. Az, amit most csinál, Nagy elvtárs, ha nem is visszalépés, de egy helyben topogás, és ez az egy helyben topogás helytelen. Ugyanakkor, amikor egy szóval nem megy előre az önbírálat terén, ugyanakkor egy egész sor kérdésben felveti, hogy nem ért egyet a KPSZSZ elnökségének bírálatával - így maga Nagy elvtárs ezt Moszkvában nem mondta -, pedig nagyon helyes lett volna, ha megmondta volna. Számos kérdésben ugyan csóválta a fejét és egy-két kérdésben halk megjegyzést tett...

Nagy elvtárs: Elég hangos megjegyzéseket tettem - majdnem az asztalt vertem...

Farkas elvtárs: Nem, nem, és nem is lett volna helyes, hogy az asztalt verje. Ha valakinek nem volt joga az asztalt verni, akkor magának nem volt joga. Maga mélyen meg van sértve, Nagy elvtárs. És megmondom, így a dolgokhoz mélyen megsértődve nem lehet viszonyulni. Ennek megvan a maga logikája. Ha maga dúl-fúl és meg van sértődve, azzal egy sor kérdést, amit ott a KPSZSZ vezetői mondtak, ha lényegében azt maga nem számolja fel, Nagy elvtárs, egy szép napon ez újra konfliktushoz vezethet, de már nemcsak a PB és maga között, hanem maga között és a KPSZSZ elnöksége között. És maga, mint régi kommunista, ne hagyja magát olyan helyzetbe hozni, hogy a szubjektív érzelmei határozzák meg a maga politikai gondolkodását!

Az én véleményem az, hogy azt a bírálatot, amit mi kaptunk, és amit maga kapott Nagy elvtárs, és amit én kaptam, minden fenntartás nélkül el kell fogadni! És én megmondom, ami engem illet: azt hiszi maga, hogy nekem kellemes volt hallgatni a bírálatot? Nem, nem volt kellemes, de megmondom magának, minél többet gondolozom rajta, annál inkább arra a meggyőződésre jutok, hogy az a bírálat, ami felém elhangzott, teljesen helyes volt! Nekem semmiféle megjegyzésem nincsen az elhangzott bírálattal szemben. Én a bírálatot teljesen helyesnek tartom. Megmondom magának, hogy sokkal okosabban, tapasztaltabban jöttem vissza a tanácskozásról és ma olyan marhaságot nem csinálnék, amit csináltam, hogy akkor, amikor felvetettem, hogy nem kell a beszédeket lehozni, mert ezzel csak az ellenségnek adunk fegyvert, és hogy javasoltam magának, hogy írjon cikket - ezt nem kellett volna javasolni, ez hiba volt! És lényegében, annak dacára, hogy bizonyos kérdésekben nem értettem egyet a maga helytelen nézeteivel, nálam is volt bizonyos engedékenység a maga hibáival szemben. Helyesen mondták az elvtársak! A kommunista se jobbra, se balra engedékeny ne legyen, határozottan és következetesen vigye végig a harcot - ez a helyes!

Megmondom, hogy ilyen mély megsértődéssel Nagy elvtárs nem tud dolgozni. Itt csak úgy lehet dolgozni, ha mélyen meg van győződve arról, hogy az, amit az elvtársak mondtak, az helyes és a jó szándék, a segítőkészség vezette őket. Ha ez nem lesz meg, akkor maga szárnyszegetten fog dolgozni és nem tudja adni a pártnak, az országnak azt, amit maga egyébként tud adni. És megmondom: ahogyan maga felvetette ott kint, hogy maga Rákosi elvtárssal nem tud együtt dolgozni, az teljesen helytelen volt. Hát azt hiszi, hogy a KPSZSZ vezetői, azok tapasztalatlan emberek? Nem, nem! Hiszen maga is jól ismeri őket! Világos, hogy ebből az jön ki, hogy vagy én, vagy ő, ezt tudják csak kiolvasni - és valahogy úgy mondta maga, hogy az elvtársak döntsék el...

Nagy elvtárs: Erre nem tudok mást mondani, mint hogy valótlanság! Így nem merült fel soha nálam a dolog.

Farkas elvtárs: Megmondom, teszem fel, hogy maga bensőleg nem így vetettte fel a kérdést, de amit maga most itt mond, az bizonyos mértékben a réginek a megismétlése. Maga azt mondta: én a kérdést úgy akartam megoldani, hogy én lemondok, visszavonulok, a KV-hez fordulok azzal a kéréssel, hogy engem mentsenek fel. Ez igen, látszólag pártszerű dolog, de ebben a 'pártszerűségben' harc van a párt vezetése ellen...

Ács elvtárs: És mivel indokolná Nagy elvtárs ezt?

Farkas elvtárs: Igen, mivel indokolná, hogy maga lemond? Beteg? Nem! Fáradt? Menjen üdülni! Magának ezt politikailag kellett volna megindokolni, kedves Nagy elvtárs, és ez lényegében kirobbantotta volna az egész párton belül a harcot. És most, a mai helyzetben a harcot kirobbantani, visszavonulni, ennek a végső konzekvenciája az, hogy itt is kialakult volna a párton kívül és a párton belül maga körül egy csoportosulás, amellyel óriási károkat okozott volna a pártnak. Persze, a párt megbirkózott volna ezekkel a nehézségekkel! De miért kell a pártnak kárt okozni? Az az út, amit maga választott, Nagy elvtárs, nem volt helyes út, pártszerűtlen és lényegében...

Nagy elvtárs: Hát akkor meddig legyek én miniszterelnök?

Farkas elvtárs: Amíg a párt jónak látja.

Nagy elvtárs: Nem vagyok alkalmas miniszterelnöknek, egy nagyon rossz marxista vagyok, közgazdásznak teljesen alkalmatlan - és még össze tudok szedni számos ilyen megjegyzést -, hát akkor miért maradjak én a Minisztertanács élén?

Rákosi elvtárs: Hát nem lehet kijavítani a hibákat? Hát olyan nincs, hogy az ember belátja a hibáit?...

Farkas elvtárs : Nekem Molotov elvtárs feltette azt a kérdést: mondja, maga nem vette észre, hogy Nagy elvtárs a munkásparaszt szövetségen belül lebecsüli a munkásosztály vezető szerepét? Én azt mondtam, hogy ilyesmit magánál nem tapasztaltam - mert addig valóban nem tapasztaltam. De visszajövet átnéztem egyes dolgokat, különsen a maga felszólalását a Népfront alakuló kongresszusán. Hát kedves Nagy elvtárs, ott maga beszél a munkás-paraszt szövetségről, és a munkásosztály vezető szerepéről szintén beszél. Szóval itt nem egy cikkről van szó, hanem úgy látszik az utóbbi időben...

Nagy elvtárs : Ugyanakkor tudok 15-öt, 20-at mutatni, ahol van szó erről.

Farkas elvtárs : Nagy elvtárs, a maga felszólalása a Hazafias Népfront Kongresszuson tele van helytelen, jobboldali nézetekkel. Helytelenül értékeli a Hazafias Népfrontot, hogy mi a Hazafias Népfront, nem helyesen magyarázza a Hazafias Népfront szerepét és megmondom, lényegében ahogy maga felvetette, hogy mi a Népfront szerepe, ebből a maga helytelen felvetéséből táplálkoznak a jobboldali nézetek.

Nagy elvtárs : Ezt persze én visszautasítom! Minden arra felé mutat, hogy elkerülhetetlenül fel kell majd vetni a PB-tagságomat és a minisztertanácsi elnökségemet.

Farkas elvtárs : A maga hibái, látja, nagyon mélyek és komolyak, azért kellett foglalkozni ezzel, hogy ezeket lássa és ne szedje össze azokat a kijelentéseket, amikbe lehet, hogy itt-ott benne van egy-két kisebb túlzás. Az a helyes, amit Rákosi elvtárs mondott, hogy ezek részletkérdések, s lehet, hogy ezekben itt-ott nem látják az elvtársak helyesen a dolgokat, mert ők nem ismerik úgy a magyar viszonyokat, mint magunk, de alapvető kérdésekben a KPSZSZ-nek mindig igaza volt és az egyetlen centrum, amely felé nekünk orientálódni kell, amelynek tanácsait meg kell fogadni, az a KPSZSZ elnöksége. És megmondom: szerencsénk, hogy a nemzetközi munkásmozgalomnak ilyen vezérkara van, hogy amikor egyes forradalmi munkáspártok nehézségbe, bajba jutnak, van egy erő, amely kihúzza őket a bajból...

Nagy elvtárs : Ezt én soha nem vontam kétségbe...

Farkas elvtárs : És megmondom, most is kihúztak bennünket a veszélyből, a bajból, a hínárból és csakis köszönetet lehet ezért az elvtársaknak mondani! Igaza van Rákosi elvtársnak: ha éles volt a hang, csak azért volt éles, mert bennünket igenis, úgy tekintenek, mint régi bolsevikokat, forradalmárokat. Mi nem ma jöttünk a munkásmozgalomba, hogy ilyen 'kérlekalássan' módon beszéljenek velünk. Helyes, ha nyíltan, határozottan, bátran vetik fel a kérdéseket. Maga egy sor harcban vett már részt...

Nagy elvtárs : Az lenne pártszerűtlen, ha tudva az igazát, az ember hagyja, hogy a nyakába varrjanak olyasmit, amit sohasem csinált...

Farkas elvtárs : Nekem az a véleményem, hogy Nagy elvtársnak a mai felszólalása így nem fogadható el, legjobb esetben egy helyben topogásnak lehet tekinteni, bizonyos mértékig ilyen visszacsinálás, kísérlet arra, hogy tompítsuk a bírálatot, amit mi kaptunk kint Moszkvában és megmondom, a Politikai Bizottság nem térhet arra az útra, hogy bármilyen mértékben a kapott bírálatot eltompítsa.

Egyetértek azzal, amit Rákosi elvtárs javasol: én már ebben az irányban a magam vonalán is tettem intézkedéseket. Holnap értekezletre jönnek hozzám az írók...

Rákosi elvtárs : Azt is meg kell mondani ott, hogy szinte pátosszal énekelték a visszavonulást...

Farkas elvtárs : Én úgy látom - tegnap beszéltem Erdei Sándorral és Tamási Lajossal, hogy józanabbul látják a dolgokat. Persze, nem könnyű dolog, de azt hiszem sikerülni fog.

Szombaton szintén értekezlet lesz nálam az 1955-ös népgazdasági terv népszerűsítéséről, agitációs munkájáról, az önköltség csökkentéséről, a termelékenység emeléséről. Nagyon komolyan központi kérdéssé kell tenni, érvekkel alátámasztva, úgyhogy felszereljük a pártot és a sajtót, a rádiót arra, hogy helyesen vigye a mozgósítást, az agitációt és különösen meg kell javítani a munkásosztályban végzett politikai nevelőmunkát. Amit Molotov elvtárs mondott: az a tény, hogy a termelékenység visszaesett mutatja, hogy a munkásosztályon belül politikai bomlás van. Ez egy nagyon súlyos dolog. S valóban, ha az ember átgondolja, sok igazság van ebben. Úgyhogy ezen a vonalon nem lehet várni addig, amíg a KV összeül. Egyetértek azzal, hogy a KV ülését ne csapjuk össze, hogy komolyan alaposan kell előkészíteni és biztosítani kell, hogy a bírálat mellett pozitív jelleget adjunk. De addig is, amíg a KV nem ül össze, feltétlenül nekünk el kell kezdeni ennek a határozatnak szellemében a munkát. Beszéltem Friss elvtárssal is, hogy a Szabad Nép számára írjon egy nagyobb cikket a bővített újratermelésről. Majd át fogom nézni a cikket, s utána...

Ács elvtárs: Vigyázni kell, mert Frissnek is az a véleménye, hogy bővített újratermelés lehetséges, amit ki is fejtett a Pártfőiskolán. Szóval szerintem az szükséges, hogy önkritikusan vesse fel a kérdést...

Farkas elvtárs: Most közben, amíg mi nem voltunk itthon, a Szabad Népnél megint előfordult egy sor hiba. Ott van Feketének egy cikke a szovjet írók kongresszusáról, ami politikailag teljesen helytelen. Ő ugyan az előbbi pozíciójával szemben végeredménybren egy lépéssel előbbre megy, mert ő, mondjuk egy hónappal ezelőtt azt mondta, hogy csak a dogmatizmus ellen kell vinni a harcot, de most már felveti a kétfrontos harcot mindkét irányban. Ebben a cikkében mechanikusan átveszi a szovjet írókongresszus tapasztalatait, dacára annak, hogy ott más a helyzet. Fekete elvtárs nálunk a rózsaszínű ábrázolást tartja a fő veszélynek. Ez nem igaz! Nálunk az irodalomban a kispolgári borúlátás, az eredmények tagadása az, ami ellen elsősorban kell harcolni. Nekünk a mi helyzetünkből kell kiindulni. Ez teljesen helytelen, formális átvétele a szovjet írókongresszus tanulságainak a magyar viszonyokra. Ugyanez vonatkozik Rényi cikkére a képzőművészet helyzetéről, ami szintén helytelen dolog, hogy mindenkit ki akar békíteni, összeboronálja a jót a rosszal. Meg kell mondani, hogy a Szabad Népben megjelent ezen cikkek is azt mutatják, hogy ott továbbra sincs minden rendben. Tegnap beszéltem Horváth elvtárssal, s ezeket a kérdéseket felvetettem neki...

Rákosi elvtárs : Aztán ott van a Derkovits-cikk is. Michelangelót csináltak belőle...

Farkas elvtárs : Szóval van itten tennivaló. És én teljesen egyetértek azzal, hogy nyugodtan kell ezt megcsinálni.

Befejezésül én fel szeretném vetni Apró elvtárs magatartását a Szabad Nép ügyével kapcsolatban. Nekünk ezt el kell intézni ezen a PB-n, aztán pozitíven rámenni a KV ülésének előkészítésére, kidolgozni a referátuomt, a KV előtt felvetni és utána - elvtársak - teljes gőzzel ráállni.

Apró elvtárs, te nagyon goromba hibát követtél el akkor, amikor a Szabad Népnél a taggyűlésen lényegében a pártvezetés ellen fordultak, amikor a taggyűlés a pártvezetést támadta, s teljesen helytelen, anarchista, romboló, kispolgári bírálat hangzott el, akkor te, Apró elvtárs, felhívtad Horváthot és azt mondtad, helyes, ami ott történt és bátorítottad őket. Kedves Apró elvtárs, nálunk ilyen azelőtt a PB-ben soha nem volt és a jövőben sem engedhető meg semmi körülények között sem ez, és azt a PB tagot, aki ilyet tenne - megmondom neked -, azt nagyon komolyan felelősségre vonnánk. Lényegében odaálltál melléjük te, mint PB-tag, és bátorítottad őket. Az elvtársak nagyon komolyan felvetették kint, hogy szégyen és gyalázat, hogy a PB-ban nincs fegyelem, 'Hát hogyan tudnak maguk az egész pártban, az egész országban fegyelmet tartani, ha maguknál nincs fegyelem' mondották.

Apró elvtárs : De azt is mondd meg, hogy mindez a PB-ülés előtt történt.

Farkas elvtárs : Ez annál rosszabb, mert nagyon jól tudtad, hogy a PB-tagok véleménye mi volt; magam is beszéltem veled, Ács elvtárs is egész biztosan. Te ismerted a véleményünket, jól tudtad, hogy ezt az álláspontot elutasítjuk és mégis, tudva ezt, te mást mondtál és lényegében te éreztetted velük, hogy igenis, a PB-ben vannak erők, aymelyek őket támogatják, hogy a PB ketté van szakadva. Felelőtlen dolog ez és meg kell mondjam, nem méltó a PB-tagsághoz. Meg kell mondani ezt neked világosan, nyíltan, hogy tanulj belőle. Ehhez tartsd maga, Apró elvtárs!

Ács elvtárs : Úgy látom én is, elvtársak, hogy a vita nem helyes fordulatot vett, főleg Nagy elvtárs felszólalása miatt.

Nagyon helytelennek tartom, hogyha mi, ahelyett, hogy azon vitatkoznánk, hogy a KV ülését hogy készítsük elő, s az SZKP Elnökségétől kapott politikai tanácsokat alaposan megtárgyalnánk és kidolgoznánk a tennivalókat, ahelyett olyan kérdések felé engedjük a vitát eltolni, amit Nagy elvtárs vetett fel, a 'kritika hangja' vagy más részletkérdések irányába. Ez a mai nehéz helyzetből minket nem segítene előre, hanem visszahúzna és változatlanul olyan bénító jelenségek mutatkoznának meg, amelyek már 2-3-4 hónapja egyre erőteljesebben megmutatkoznak. Egyetértek Farkas elvtárssal, hogy nekünk arról kellene vitatkozni, hogy az odakint kapott tanácsokat hogyan hasznosítsuk.

Helytelennek tartom, hogy Nagy elvtárs felszólalásában nem politikai kérdéseket vetett fel, nem azt vetette fel, hogy kint miről volt szó. Ott elsősorban arról volt szó, hogy mi hogyan értelmezzük az új szakaszt, hogy milyen helyzet alakult ki a Népfront létrehozásával kapcsolatban, azzal kapcsolatban, hogy nem világos platform alapján jött létre a Népfront, hogy a kulák-kérdésben milyen hibákat követtünk el, hogy a mezőgazdaság szocialista perspektíváját illetően milyen hibák vannak, hogy óriási fegyelemlazulás van, a termelékenység emeléséért, az önköltség csökkentéséért nem folyt elég harc és más ehhez hasonló fontos kérdésekről volt kint szó, amit fel kell vetnünk. Ha most nem erről, hanem valami másról vitatkoznánk, az véleményem szerint helytelen volna.

Felvetette Nagy elvtárs azt a kérdést, hogy ő visszavonulna, lemondana. Ott a szovjet elvtársak - különösen Hruscsov elvtárs - azt mondták, hogy Nagy elvtárs bizonyos dolgokat kifejtett, az újságokban cikkeket írt stb., s ha ezek után visszavonulna, ezt úgy értelmeznék, hogy 'Nagy elvtárs ezeket meg akarta csinálni, de nem engedik' és a hallgatása - pontosan ezt a kifejezést használták, amivel én egyetértek - harcot jelentene. Világosan, nyíltan szembe kell néznünk a dolgokkal: pl. a Szabad Népnél meg tudnám nevezni azokat az elvtársakat, akik, ha Nagy elvtárs lemondana vagy visszavonulna, nyíltan szembefordulnának a párttal, s akik ellen szervezeti intézkedéseket kellene foganatosítani. A párttagság bizonyos része is szembefordulna a párttal, kiéleznénk egy harcot. Nagy elvtárs lemondása nemcsak azt jelentené, hogy nem miniszterelnök többé, hanem a pártban, s különösen a kispolgári rétegekben kiéleződne egy harc. A munkásosztály körében nem annyira, de a falun rendkívül nagy következményekkel járna. Egyetértek azzal, amit Farkas elvtárs mondott, hogy természetesen a párt ezzel megbirkózna, de nem tudná a párt az előttünk álló nehéz feladatokra összpontosítani az erejét.

Azt tartom, hogy Nagy elvtársnál az a döntő, hogy úgy, ahogy ott elhangzott, önkritikusan a politikai kérdést vegye elő és fogadja el a határozatokat a Politikai Bizottság határozata alapján. Ezen a tanácskozáson az én nevem nem került szóba, de én úgy érzem, hogy én is követtem el hibát. Véleményem szerint - nem akarok messzemően [sic!] beszélni - az helyes volt, hogy az ipar átcsoportosítása vagy a mezőgazdaság fejlesztése kérdésében a Politikai Bizottság és én is síkra szálltam. Helytelen volt azonban az, ahogy Friss elvtárssal kapcsolatban vélekedtem. Ő azt akarta, hogy a munkásosztály életszínvonalát 8 %-kal csökkentsük, szembeszegült minden intézkedéssel, ami parasztság termelési kedvét előmozdítja, helytelenek voltak ezek a nézetek, de a magam részéről is túlhajtottam azt a kritikát, amit Friss elvtárs felé, vagy az ő általa beterjesztett javaslatok fölött gyakoroltam. Elsősorban nem ebben látom a hibát, hanem abban, hogy azt tartottam, amíg az átcsoportosítást nem hajtottuk következetesen végre, nem tudunk előre menni. Az élet bebizonyította, hogy ez nem volt helyes, mert a termelékenység vagy önköltségcsökkentés fokozásával sokkal többet lehetett volna használni, mint azokkal az utasításokkal, az ipar átcsoportosításában megmutatkozó kapkodó intézkedésekkel, azzal, hogy a beruházásokat különböző lépcsőkben csökkentettük, amelyek óriási zavart keltettek és nagy költségnövelő tényező is volt. Az építkezéseknél például kiment egy utasítás, hogy be kell fejezni, majd néhány nap múlva újabb utasítás, hogy folytatni kell, de akkorra a munkásokat viszont már visszavonták az építkezés helyéről.

Úgy látom, hogy Nagy elvtárs ott követett el hibát, hogy október előtt ezt a kérdést a PB-tagokon túlmenően is kiélezte, és csakis az ellenállásról beszélt, azt bírálta. Az októberi határozat után igenis felvetettük a Politikai Bizottságban a jobboldali hibákat. Például a Szabad Nép kérdésében. Akkor Nagy elvtársnak az volt a véleménye, hogy itt tulajdonképpen a helyes politika visszacsinálásáról van szó. Ez helytelen volt.

Szükségesnek tartom felvetni ezzel kapcsolatban a mezőgazdaság problémáját. El kell dönteni, hogy mi legyen itt elsősorban fontos, hogy a falusi pártszervezetek működését hogyan vessük fel. De a mezőgazdaság kérdését véleményem szerint szükséges volna komolyan megfontolni és határozatokat hozni.

A jegyzőkönyv sem fejezi ki, amit Szalai elvtárs készített és idáig sem merült fel, hogy mi számunkra az egyik legnagyobb tanulság, ami elvi kérdésnek is felfogható. Ez a pártszerűség kérdése, ami a Szovjetunióban felmerült. Vannak helytelen nézetek, s itt a Politikai Bizottságban ki is fejthetjük. Amikor a határozat megszületik, egyes politikai bizottsági tagok nem azt a vonalat képviselik, amit a határozat előír, hanem mást mondanak, mást írnak. Ez a leghelytelenebb, amit elkövettünk az elmúlt 15 hónap alatt. Itt egy pártról van szó, itt nem lehet megengedni, hogy sajtóban, magánbeszélgetésekben burkolt célzások legyenek a másik politikai bizottsági tag ellen és itt nemcsak a Nagy elvtárs követett el hibát, hanem az egész Politikai Bizottság, amikor megengedte azt, hogy különböző módokon, a sajtóban olyan közlemények jelentek meg, amit már említettünk, és a termelést olyan módon vezessék, mint az történt. Ez teljesen helytelen. Ha a Politikai Bizottság tagjai között nézeteltéresek vannak, itt kell felvetni, a Politikai Bizottságban, de ha határozat születik, mindenki köteles annak a határozatnak alávetni magát, mert ez fokozza a pártszerűséget. A burzsoá pártokban sem engedik meg, hogy tagjaik a párt ellen foglaljanak állást. Nem akarok példát venni róluk, de azt ők sem engedik meg, hogy a nyilvánosság előtt másként nyilatkozzanak. A mi hibáink nem kis része onnan származott, hogy ezt mi megengedtük, hogy helytelen nézet alakult ki a széles nyilvánosság előtt. Ebből is tanulni kell és a jövőben ez megengedhetetlen. Pártszerűséget kell teremteni a Politikai Bizottságban, a párt vezető apparátusában.

Nagy elvtárs ma is felvetett olyan kérdést, amivel nem értett egyet. De ugyanakkor ma is úgy értelmezi, hogy az a bírálat, ami a politikánkról hangzott el, helyes - aláírta, egyetért vele. Ezen kell vitatkozni Nagy elvtársnak, e kérdéseket kellene elővenni és önkritikusan elemezni. Felvetődött Nagy elvtárs októberi cikke. Az a cikk igenis - példával tudom bizonyítani - mozgósított embereket, akik azt mondták, hogy nem a Központi Vezetőség határozata alapján kell csinálni a dolgokat. Termelékenység, önköltség, munkafegyelem stb. kérdése - Nagy elvtárs leírta, hogy nem ezekről kell elsősorban beszélni. Én már említettem, hogy Fehér Lajos hogyan értelmezte ezt, vagy a Pártfőiskolán hogyan értelmezték ezt és akiket büntetés sújt emiatt, azt mondják, hogy ha ez a cikk nem jelent volna meg, ők sem értelmezték volna így.

Az októberi határozat döntő, helyes határozat volt, de hogy ettől annyira eltértünk, abban ennek a cikknek óriási jelentősége volt. Bizonyítja ezt a nemzetközi visszhang, arról beszélnek, hogy Rákosi és Nagy elvtárs között ellentét van. Ez állandó nótája a burzsoá sajtónak. De én figyelemmel kísérem a burzsoá sajtót, egyiket-másikat. Olyan lapok, mint a Times, a New York Herald, a madridi lapok egyöntetűen rákapcsoltak erre. Ezt azért ebből a cikkből olvasták ki. Ezzel a cikkel egy tucat burzsoá újság vezércikkben foglalkozott, mondván, hogy Rákosi elvtárs és Nagy elvtárs között végsőkig feszült a harc. De Nagy elvtárs nem mondta kint sem, és azóta sem, hogy kifejtett bizonyos helytelen vonalat, amely ilyen káros hatásokkal jár. De nekem is az a véleményem, hogy ha Nagy elvtárs nem dobta volna be ezt a problémát, a Politikai Bizottság azon vitatkozott volna, hogy mik a feladatok, hogyan lehetne ezeket megoldani. Úgy gondoltam, el kell várni Nagy elvtárstól, hogy azt mondja - a Politikai Bizottságban együtt fogjuk a politikát csinálni. Arra nem volt semmi szükség, hogy most mi pártharcot idéznénk elő.

Nagy elvtárs és a Politikai Bizottság is egyetért azzal, hogy ne azt nézzük, hogy a kritikának ilyen vagy olyan a hangja. Ha leírva látom a saját szavaimat, sokkal élesebbek. Nagy elvtárs idézte Kaganovics elvtársat, aki azt mondta, hogy 'én vagyok az új vezér, itt a kiáltványom, seregeljetek körém'. Lehet, hogy ezt nem mondta, de hogy a pártban voltak nem kis számban olyanok, akik így értelmezték, az biztos. Hogy így volt, azt bizonyítja a Szabad Nép taggyűlése, ahol egy sor helyezkedő ember azt mondta, illetve gondolta, így kell igazodni, a nagy harcban Nagy Imre győzött, tehát igazodunk hozzá.

Vorosilov elvtársnak igaza van, amikor azt mondja, hogy elsősorban Nagy elvtárs a felelős, de felelősek egyes politikai bizottsági tagok is. Viszont a különbség az, hogy a többi politikai bizottsági tag helyesen látja, márt kint Moszkvában is helyesen látta a kérdéseket és érthetetlen, hogy Nagy elvtárs miért nem látja ezeket a hibákat pl. a bővített újratermelés kérdésében stb. Pedig csak annyit kell tenni, hogy 1-2 napot rá kell szánni, az egész irodalmat át kell nézni, amely nem sok és meglátni, hogy mi a helyes álláspont e kérdésben.

Vagy az Új Hangot , aki elolvasta, nem hallottam olyat, aki azt ne mondta volna, hogy felháborító, elvetendő. Nem mondom, hogy Nagy elvtársnak mindenről nyilatkoznia kell, de tőle nem hallottam, hogy mi a véleménye erről.

Szalai elvtárs : Teljesen egyetértek az előttem felszólaló elvtársakkal. Teljesen helytelen a Nagy elvtárs felszólalása, mert nem előre visz bennünket. A kritika véleményem szerint példamutató kritika volt. Ha mi a Politikai Bizottságban ilyen őszinte, elvtársias, pártszerű kritikát gyakoroltunk volna és így dolgoznánk, akkor nem került volna sor arra, hogy a hibák ilyen mértékben kifejlődjenek. És itt szükséges, hogy a Politikai Bizottság felelősségét is alaposan vizsgáljuk meg. Erre a szovjet elvtársak is utaltak, elsősorban Vorosilov elvtárs, hogy Nagy elvtársé elsősorban a felelősség, de a Politikai Bizottságot is komoly felelősség terheli a történtekért. A Politikai Bizottság nem lépett fel eléggé a hibák ellen. Bár a hibák nem most keletkeztek, nem is az októberi Központi Vezetőség ülése után, nem is a jelenben és a Politikai Bizottság mégsem lépett fel kellő eréllyel ellene.

Visszaemlékszem Hidas elvtársra, mikor kijöttünk a KV-ülésről a szünetben, szinte egyszerre mondtuk, hogy Nagy elvtárs felszólalása helytelen volt, szinte ellenzéki felszólalás volt. Hidas elvtárs ezt nem mondta el, és én sem mondtam el a Politikai Bizottságban, de az volt a véleményem. Látszólag Nagy elvtársat kíméltük, de valójában Nagy elvtársnak is ártottunk, a pártnak is ártottunk. Ha akkor KV-ülés után a Politikai Bizottság kemény bírálatot gyakorol a felszólalás fölött, nem került volna most erre sor. Hiszen ebben a hibák jelentős része benne volt. Akkor nem került volna sor arra, hogy a cikk megjelenjen, a beszéd megjelenjen, a hibák erősen eltúlzott formában nyilvánosságra kerüljenek és óriási károkat okozzanak. Le kell vonni a következtetést a szovjet elvtársak példamutató bírálatából, hogy a párt érdekében nem szabad elhallgatni senkinek a véleményét és látszólag kímélni a Politikai Bizottság egyes tagjait. Kímélő szándékkal nem szabad a kérdéseket elkenni. A szovjet elvtársak bírálata ebből a szempontból is példamutató és nekünk ilyen módszerekkel kell saját hibáinkat bírálni.

A Szovjetunió kormánya bejelenti, hogy hajlandó más országoknak tudományos és technikai segítséget adni az atomenergia békés célokra való felhasználásához szükséges alapok megteremtéséhez.

A Soroksári Vasöntöde megkezdi a termelést.

Politikai Bizottság

1. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagja 1954. december 31-i jelentése: Az igazgatás egyszerűsítésének folytatása

A jelentést a Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztály kiegészítette (a szöveget február 22-én küldték szét az érintett vezetőknek) Utal rá: Földes, Egyszerűsítés... 1984:2, 91.p, Ismerteti: Szabó B: Az "ötvenes évek" 269.p

2. A hús- és zsírellátás nehézségeinek feloldása

Utal rá: Barla-Szabó, Gazdaságpolitika... Párttörténeti Közlemények, 1981:2, 49.p.

T. Varga György, Új Fórum, 1989. június 30

"A január 13-i határozat szövegébe Rákosi Mátyás kézírással betoldotta a következő mondatokat: 'A Politikai Bizottság delegációjának kiegészítő javaslatával egy határozatba kell foglalni. Az egyesített dokumentumot Rákosi Mátyás, Farkas Mihály és Ács Lajos készíték el.' Ez nyilvánvalóan utólagos betoldás, mert az említett személyeket a PB következő, január 19-i ülésén hozott döntés bízta meg az egységes hatáozat végleges szövegének elkészítésével, annak meghagyásával, hogy a határozatot meg kell küldeni a Politikai Bizottság tagjainak. A január 27-i kelettel ellátott dokumentumot 13 példányban sokszorosították, s a következő napon szétküldték. Egy példányát a január 13-i ülés anyagához csatolták."

Minisztertanács

Határozata az egyetemi és főiskolai hallgatók új ösztöndíjrendszeréről. A jövőben az ösztöndíjakat elsősorban a tanulmányi eredmény alapján adományozzák.

Minisztertanács

Határozata községfejlesztési alap létesítéséről.

Egyesül az Építőanyag-ipari- és Faipari Dolgozók Szakszervezete.

Budapesten Erdey-Grúz Tibor miniszter megnyitja az értelmiség Kossuth-klubját.

KB Titkárság

Az 1955. évi népgazdasági terv agitációjával és propagandájával kapcsolatos teendők

Ismerteti: Barla-Szabó, Gazdaságpolitika... Párttörténeti Közlemények, 1981:2, 49.p.

Országos partizántalálkozó

Budapesten, a volt partizánok és külföldön szabadságharcokban részt vett kommunisták rehabilitációjának jegyében.

A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa rendeletet ad ki a Németországgal való hadiállapot megszüntetéséről.

Politikai Bizottság

Szabó B: Az "ötvenes évek", 253.p

"[...] januárban napirendre került a Központi Vezetőség következő ülésének összehívása, megkezdődött a munkaokmányok kidolgozása."

Politikai Bizottság

Az 1954 nyarán Ács Lajos, KV-titkár (felügyeleti területe: Párt- és Tömegszervezetek, Pártgazdasági, Adminisztratív Osztály), a Politikai Bizottság tagja vezetésével kiküldött bizottság jelentése: Az ifjúság nevelése

Utal rá: Feitl-Olmosi: Bevezető a DISZ és a KISZ..., 10.p, 114.p.

1955. március 2-4

Szabó B: Az "ötvenes évek" 253.p:

"A Központi Vezetőség ülését az eredeti elképzelés szerint 1955. február 15-ig kívánták összehívni. Napirendjén a politikai helyzet és a párt aktuális feladatai szerepeltek, s a kérdés előadójául Nagy Imrét jelölték ki. Az ülés összehívása azonban kitolódott. Nagy Imre február 1-én beteget jelentett, úgy látszott, betegsége több hétig eltarthat. Ez új helyzetet teremtett, az eredeti elképzeléseket meg kellett változtatni. A Politikai Bizottság február 2-án úgy döntött, hogy a plénumot február 18-19-re kell egybehívni. Napirendjén "A belpolitikai helyzet és a párt előtt álló feladatok" szerepelt, amelynek előadója Nagy Imre betegsége miatt Rákosi Mátyás lett. Ám az ülés új határidejét sem tudták betartani."

Európai konferencia tárgyal magyar részvétellel Varsóban a nyugatnémet felfegyverzés és az atomháború elleni küzdelem feladatairól.

Központi Vezetőség (valószínűleg PB)

A falusi pártpolitikai munka megjavítása

Részleteket közöl belőle: Pártépítés, 1955:3, 14-16.p. Az időpontra utal: Gábri Mihály: A falusi pártpolitikai munka megjavítása szóló határozat végrehajtása, Pártépítés, 1955:3. és: Rózsa Andor: A káderátcsoportosítás néhány tapasztalata Hajdúban és Szabolcsban Pártépítés, 1955:6.

Politikai Bizottság

1. A falusi helyzet, a tsz-mozgalom, a szükséges változtatások

Utal rá: Habuda, A MDP munkáspolitikájának... Párttörténeti Közlemények, 1978:4, 100.p. és: Orbán, Két agrárforradalom... 136. és 143.p.

2. Az 1955. évi népgazdasági terv agitációja és propagandája

Utal rá: Habuda, Az MDP munkáspolitikájának... Párttörténeti Közlemények, 1978:4, 100.p.

Szabó B: Az "ötvenes évek" 254.p:

"A Politikai Bizottság, legalábbis tagjainak nagy része úgy vélte, hogy Nagy Imre lojalitást tanúsít és a KV-nak levelet ír, amelyben biztosítja a testületet, hogy a beterjesztett határozati javaslattal egyetért, a vele szemben alkalmazott kritikát helyesli és felgyógyulása után minden erővel igyekszik a hibákat kijavítani. A PB február 10-én meg is bízta Rákosit , hogy ilyen értelemben tárgyaljon Nagy Imrével, illetve ha ez nem lehetséges, úgy levélben forduljon hozzá e kéréssel. [A határozatot közli: Új Fórum, 1989. június 30. -NyA] A testület, érthetően nagy súlyt helyezett arra, hogy elnyerje Nagy Imre egyetértését, fenntartsa a vezetés egységét. Tisztában volt azzal, hogy Nagy Imre szembefordulása a Politikai Bizottság határozatával, kiválása a vezetőségből súlyos politikai komplikációkhoz vezethet." 1955. február 17

Ugyanott, 258.p:

"Az októberi határozat értelmében november 3-án a gazdaságpolitikai program kidolgozására létrehozott bizottságot a PB már február 10-én megszüntette azzal, hogy az elkészült anyagot adják át az Országos Tervhivatalnak, az hasznosítsa munkájában."

Emlékünnepségek Budapesten a felszabadulás 10. évfordulója alkalmából.

Minisztertanács

Határozata a mezőgazdasági kísérleti tájintézetek létesítéséről.

Politikai Bizottság

1. T. Varga György, Új Fórum, 1989. június 9:

1955. február 10 "Hegedüs András és Hidas István 1955. február 17-én látogatást tett Nagy Imrénél. A Politikai Bizottság még ezen a napon határozatot hozott Nagy Imrével kapcsolatban, abból kiindulva, hogy nem tartja be Rusznyák február 5-i orvosi előírását. A határozat [közli: Új Fórum, 1989. június 30.] szerint Nagy Imre egészségére súlyos kihatással lehetnek a különböző látogatások, ezért csak akkor és az látogathatja meg, akinek a kezelő orvos engedélyezi. Amíg a hat hetes ágynyugalom le nem jár (március 15.), Nagy Imre számára nem küldhetők meg a hivatalos párt- és állami okmányok, javaslatok, előterjesztése stb, és erre utasítani kell a Központi Vezetőség Irodáját és a Minisztertanács titkárságát. A PB kívánatosnak tartja, hogy Nagy Imre mielőbb kórházba menjen és elvárja tőle, hogy az orvosi előírásokat szigorúan betartsa. A határozat utolsó pontja így hangzik: 'Nagy Imre elvtárs nem kapcsolódhatik ki a munkából és a betegágyból folytatott tevékenysége -a tapasztalotok szerint- zavart keltő és kárt okoz a pártnak." Február 18-án Rákosi Mátyás megküldte Nagy Imrének a PB egyhangúan elfogadott határozatát: 'Mielőbbi felgyógyulást kívánva. Meleg kommunista üdvözlettel."

2. Az SZKP KB hivatalosan értesítette az MDP vezetőit Malenkov miniszterelnök lemondásáról

Utal rá: Balogh Sándor: Politikai reformpróbálkozások és kudarcaik 1953 és 1956 között, Társadalmi Szemle, 1989:8-9.

Politikai Bizottság

Nagy Imre levélben tiltakozott az ellen, hogy betegségéről kommünikét tegyenek közzé. A levelet közli: Új Fórum, 1989. június 9.

Ugyanott T. Varga György

"A levél második oldalán, a szöveg után a következő kézzel írt megjegyzés olvasható: 'A Politikai Bizottság ma de. hozott határozata a kommüniéről maradjon érvényben. Farkas Mihály, 1955. II. 19.' A megjegyzéssel való egyetértését saját kezű aláírásával hitelesítette Rákosi , Apró Antal, Hegedüs András, Ács Lajos, Szalai Béla, Hidas István. A bal alsó sarokban ez a megjegyzés olvasható: 'Mekis e. aláírása a másolaton."

Matolcsi János KV-titkár (felügyeleti területe: Mezőgazdasági Osztály, Begyűjtési, Élelmiszeripari Szektor), KV-tag aznap kelt feljegyzését közli az Új Fórum, 1989. június 30:

Szigorúan bizalmas!

Sürgős!

Röpszavazás

a Politikai Bizottság részére Miután Nagy Imre elvtárs ragaszkodik ahhoz, hogy a Politikai Bizottság tagjai az általa írt levéllel kapcsolatos állásfoglalásukat sajátkezű aláírásukkal igazolják, a telefonon keresztül már megismertetett levelet aláírás végett megküldöm.

A délelőtti határozattal jóváhagyott kommünikét már a Magyar Távirati Irodához továbbítottuk.

Budapest, 1955. február 19.

Matolcsi János

Minisztertanács

Határozata az egészségügyi ellátás megjavításáról. A határozat intézkedik az orvosok, különösen a vidéki orvosok élet- és munkakörülményeinek megjavításáról.

Politikai Bizottság

Az iskolán kívüli pártoktatás jelenlegi helyzete

Utal rá: Habuda, A MDP munkáspolitikájának... Párttörténeti Közlemények, 1978:4, 100.p.

Politikai Bizottság

T. Varga György, Új Fórum, 1989. június 9.

"a Politikai Bizottság rendkívüli űlést tartott, amelynek első napirendi pontjaként a Központi Vezetőség ülésének előkészítését vitatták meg. Rákosi ezen az ülésen tájékoztatót adott Nagy Imre magatartásáról. Kijelentette, hogy rendkívül fontos volna, ha Nagy Imre meggondolná magát és elküldené a kért levelet, de azt is megjegyezte, előre látható, hogy nem fog kielégítő választ adni. Beszéde egy későbbi pontján Rákosi így foglalt állást: mindent meg kell tenni, hogy Nagy Imre megírja a levelet, mert az megkönnyítené a helyzetet a párt számára.

Meg kell változtatni az eredeti tervet, s a KV ülésén külön napirendi pontként kell tárgyalni Nagy Imre magatartását.

Rákosi szólt a szovjet elvtársak rendkívüli felháborodásáról, amit az váltott ki, hogy Nagy az ellenkezőjét csinálja annak, amit Moszkvában megígért. Szeretné elkerülni azt a látszatot, hogy Nagy távollétét felhasználva a KV ülésén 'enyhén szólva támadába megyek át ellene'. Hruscsov azt javasolta, hogy ideküldik Szuszlovot, aki jelen volt a tárgyaláson és kivédheti ezt a látszatot. Rákosi -mint mondotta- örült ennek a javaslatnak, de közölt, csak akkor veszi igénybe, ha Nagy makacsul kitart a levelet illető álláspontja mellett. A KV-ülés időpontjának megállapításakor tekintetbe kell venni, hogy Szuszlov mikor érkezik. Rákosi javasolni fogja, hogy menjen el Nagy Imréhez és beszéljen vele négyszemközt.

Rákosi arról is beszélt, hogy él a gyanúperrel, hogy Nagy Imre szimulál. Kijelentette továbbá: 'Mi dolgozunk, neki meg nincs más dolga, mint telefonálgat, embereket hivat magához. Minden napért kár, amit veszni hagyunk, engedjük szabadon menni a dolgokat.'

Rákosi ezen az ülésen felolvasta a Központi Vezetőség 1949. szeptember 3-i, Nagy Imrével kapcsolatos határozatának indoklását, és hozzáfűzte: ''Ennek majdnem minden szava érvényes a mai helyzetre.'

[Ugyanott, alább: a Politikai Bizottság határozatának egyik pontja] úgy rendelkezett, hogy február 26-án be kell hívni a KV tagjait és póttagjait, és ismertetni kell velük -megfelelő összekötő szöveggel- a PB 1954. december 15-i határozatát, a Moszkvában járt delegáció kiegészítő javaslatát és a 1955. február 10-i határozatát, amelyben felkéri Nagy Imrét a KV-hoz küldendő levél írására."

Lásd még: Balogh Sándor: Politikai reformpróbálkozások és kudarcaik 1953 és 1956 között, Társadalmi Szemle, 1989:8-9.

A Bagdadi Paktum létrejötte. 1959. augusztus 20-án a szövetség felvette a Központi Szerződés Szervezete nevet (CENTO).

Politikai Bizottság

Szabó B: Az "ötvenes évek", 258-259.p:

"A beszámolótervezetet a Politikai Bizottság február 25-i ülésén tárgyalták meg. A tervezet éles vitát, a testület egyes tagjaiból ellenzést váltott ki. Matolcsi János óvott attól, hogy a referátum egy újabb politikai változás látszatát keltse. Nem tartotta helyesnek egy odavetett mondatban leszögezni, hogy az 1953 előtti politika alapjában véve helyes volt. Ez -mondotta- objektíve oda vezet, hogy 'már nem ismerjük el a hibákat, amit másfél év óta jól és rosszul egyaránt ismertettünk'. Ellenezte, hogy szerepeljen a referátumban az a kitétel, hogy az 'új szakasz' kifejezése nem helyes. Felvetette, hogy szólni kell a kétfrontos harcról. Ha csak a jobboldalról esik szó úgy tünik: az 'ellenállók' képviselték a helyes politikát. Hegedüs András rámutatott: több ellentmondás, félreérthető rész van az anyagban. Kifogásolta, hogy egyfelől szerepel: 'folytatjuk a júniusi utat', másfelől: helytelen az új szakasz kifejezés. Erőteljesebben kell aláhúzni, hogy éleződött a nemzetközi helyzet. Apró Antal arra mutatott rá, hogy egyoldalú a bírálat. 'Anélkül, hogy átvennénk az egész felelősséget mondotta-, foglalkozni kell a Politikai Bizottságnak mint testületnek a felelősségével'. [...] Rákosi nem hajlott a kritika elfogadására. Elutasította a kétfrontos harc gondolatát, mondván: az Nagy Imre követelése; ellentmond annak, hogy a fő veszély a jobboldali veszély. 'Ha mi nem megyünk egy kicsit túlzásba -érvelt Rákosi -, megvan annak a veszélye, hogy megint nem értjük el a célt.' Farkas Rákosit támogatta. Ellenezte, hogy a Politikai Bizottság felelősségét felvessék, mert az a 'régi kritika, folytatása lenne. Farkas még azt is felvetette, hogy mondja ki a referátum: Nagy Imre restaurációt akar. Ezt Rákosi azzal hárította el, hogy nem lenne célszerű kimondani, mert 'nem értenék meg'. Végül is Rákosi kisebb változtatásokkal, bizonyos bővítésekkel, egyes sarkosabb megfogalmazások egyhítésével a beterjesztett referátumtervezetet adta elő a KV ülésen; a szövegen alapvető, lényegbevágó módosítást nem eszközölt."

A IV. magyar békekongresszus.

A Magyar Szabadságharcos Szövetség és a Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség egyesül.

Politikai Bizottság

Az ipari vállalatok dolgozói érdekeltségének fokozása és az exporttervek teljesítése

Utal rá: Földes: Egyszerűsítés... Párttörténeti Közlemények, 1984:2, 95.p.

Nagy Imre megküldi Rákosinak a másnapi KV-ülésre írt hozzászólásának szövegét.

Jogosnak ismeri el a Moszkvában személyével szemben megfogalmazott vádakat, de síkra száll az októberi KV-ülés határozata mellett, élesen szóvá teszi a pártapparátus uralmát a választott testületek felett, az ÁVH megtisztításának szükségességét, Farkas Mihály személyes felelősségét, a koncepciós perekben játszott bűnös szerepét. Megemlíti Rákosival való személyes ellentétét is.

Javaslatot tesz a Politikai Bizottság jelentős átalakítására, Kádár János és Donáth Ferenc kooptálására.

A beszéd felolvastatását Rákosi másnap megtagadja, csak írásban hajlandó eljuttatni a KV tagjaihoz.

Központi Vezetőség

1. Rákosi Mátyás főtitkár: A politikai helyzet és a párt feladatai

A beszédet közli: Szabad Nép, 1955. március 7, a határozatot: Szabad Nép, 1955. március 9.

2. Az ifjúság közötti munka megjavítására

A határozatot át kellett dolgozni, ezért május 27-i dátummal jelent meg.

1955. február 2

Utal rá: A DISZ és a KISZ határozatai, 114.p. Megjelent: Pártépítés, 1955:6. Ladányi, Felsőoktatási politika c. műve (127.p.) szerint a határozat május 12-i.

3. Az iskolán kívüli pártoktatás rendszerének megváltoztatására az 1955-56-os tanévtől

A határozatot közli: Propagandista 1955:5.

Politikai Bizottság

T. Varga György, Új Fórum, 1989. június 9

"Nagy Imre levelét [közli ugyanott] nem olvasták fel az ülésen. március 2-án egy papirszeletre Rákois a következőket írta: 'A Politikai Bizottság tagjainak. Javaslom, hogy Nagy Imre elvtárs levelét sokszorosítsuk s holnap reggel a KV plénumának minden résztvevője (Rákosi aláhúzása -T.V.Gy.) kapja meg. 55-III-2. Rákosi .' A javaslattal egyetértett, a cetlit aláírta: Gerő , Szalai , Farkas , Hidas , Hegedüs , Bata és Ács . Még ugyanezen a napon Rákosi levélben értesítette Nagy Imrét, hogy felszólalását a PB határozata értelmében sokszorosítják s teljes szövegében átadják a KV plénuma minden résztvevőjének."

Politikai Bizottság

T. Varga György, Új Fórum, 1989. június 9

"Rákosi beszámolt arról, hogy Szuszlov még egyszer (!) elment Nagy Imréhez, s közölte vele, hogy a KV ülésen alig egy-két ember támogatta, kezdetben és rendkívül óvatosan. Szuszlov azt is elmondta Nagy Imrének, hogy egységes, színvonalas KV-ülés volt, s ez nemcsak a saját véleménye, hanem Hruscsové is, akivel naponta megtárgyalta a kérdéseket. Nagy Imre azt válaszolta, hogy nem akar frakcióharcot. A határozatot nem ismeri, megnézi. Biztosította Szuszlovot arról, hogy jót akar. A Politikai Bizottság megbízta Rákosi Mátyást és Apró Antalt, hogy hétfőn délután látogassák meg nagy Imrét, és elrendelte, hogy a KV határozatait hétfőn reggel juttassák el hozzá."

Országos munkaegészségügyi konferencia Budapesten a munkaegészségügyi védelem időszerű kérdéseiről.

Nagy Imre közli az őt meglátogató Apró Antallal és Szalai Bélával , hogy a KV-határozat nyilvánosságra hozatala miatt kénytelen miniszterelnöki megbízatásáról lemondani. Apróék válasza szerint erre nincs mód, csak "a párt hívhatja vissza". A megbeszélés közben Nagy Imrét újabb trombózis éri.

Nagy Imre levele a Politikai Bizottságnak (Közli: Új Fórum, 1989. június 9.)

"Folyó évi március 9-én Apró Antal és Szalai Béla elvtársak útján a Politikai Bizottságnak bejelentettem lemondásomat és kértem a Politikai Bizottság hozzájárulását. Többszöri sürgetés és igéret ellenére ebben a kérdésben a Politikai Bizottság még nem foglalat állást."

Apró és Szalai feljegyzését a PB-nek a látogatásról közli: Új Fórum, 1989. június 30.

Március 28-án lemondását az Elnöki Tanács Elnökének is bejelentette. Ezt a levelét lásd ugyanott.

Politikai Bizottság

A KV határozata ismertetése és a további teendők

Eszerint: "A Politikai Bizottság a rehabilitációs ügyek elősegítése érdekében régebben létrehozott bizottság összetételét -Gerő Ernő és Nagy Imre elvtársak betegsége miatt- megváltoztatja. Az új bizottság összetétele: Rákosi Mátyás, Apró Antal és Ács Lajos elvtársak."

Közli: Új Fórum, 1989. június 30.

Budapesti pártaktíva a Sportcsarnokban

A Központi Vezetőség március 2-4-i ülésének határozatáról. 11-12-én megyei pártaktívák; 17-18-án a járási tanácselnökök, 23-án a megyei és járási ügyészségek vezetői, 25-26-án a járási párttitkárok és a bírósági vezetők országos értekezletei, április 8-án pedig a SZOT teljes ülése tárgyalják a KV határozatát.

A Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a SZOT-nak, a DISZ Központi Vezetőségének és a főváros tanácsának emlékünnepélye 1848. március 15. emlékére és a földreformrendelet megjelenésének 10. évfordulóján.

Erdei Ferenc mond ünnepi beszédet.

Elnöki Tanács

Törvényerejű rendelete a Németországgal való hadiállapot megszüntetéséről.

Franciaországban meghalt Károlyi Mihály, az 1918-as Magyar Köztársaság volt elnöke.

Politikai Bizottság

T. Varga György, Új Fórum, 1989. június 9

1. "A Politikai Bizottság március 24-én úgy határozott, hogy Hegedüs András, Ács lajos és Mekis József látogassa meg Nagy Imrét és közöljék vele, hogy készítse el az önkritikát tartalmazó levelet. A látogatásról Rusznyák orvosi véleménye alapján el kellett tekinteni, ezért az említettek március 25-én levélben kérték Nagy Imrét, hogy önbírálatot gyakorló nyilatkozatát legkésőbb március 28-án délig juttassa el a Politikai Bizottságnak."

2. Hatálytalanították a bányászati egyetem felállítására vonatkozó korábbi határozatot, valamint határozatot hoztak egyetemek megszüntetéséről

Ismerteti: Ladányi, Felsőoktatási politika, 114.p.

DISZ Petőfi Köre

A Kossuth Klubban meglalakul a DISZ Petőfi Köre. Titkára Tánczos Gábor. A márciusi határozat légkörében a XX. kongresszusig a Kör nem végez érdemi Politikai tevékenységet.

- április 2.

A "Szabad Népben" megjelenik Lukács György Madách tragédiája című cikke, amely eszmei igazolása Az ember tragédiája műsorról való levételének. Madách művét korábban az új szakasz kultúrpolitikája jegyében mutatták be újra.

A tatabányai alumíniumkohó új kemencéje megkezdi a termelést.

Megkezdődik a Borsodi Vegyikombinát próbaüzemeltetése.

1955 márciusa.

Politikai Bizottság

Hegedüs , Élet egy eszme árnyékában, 222-223.pp:

"[...] pontosan azon a napon, amikor megjelenik a Szabad Népben, 1955 márciusában a Központi Vezetőség Nagy Imrét elítélő határozata, egy beszédemet közlik. Ebben szó sincs a jobboldaliságról, viszont annál több egy nagyon komoly gazdasági problémáról, ami azonban engem eltávolít Nagy Imre gazdasági követeléseitől, és közelebb hoz Gerő gazdasági kombinációjához. Azokból a statisztikai adatokból, amelyek szerint a termelékenység csökken, az életszínvonal viszont nő, én azt a következtetést vonom le, hogy ez csak a beruházások rovására mehet, és a gazdasági fejlődés megtorpanásához vezethet. Tekintettel arra, hogy a Nagy Imre csoport nem ad megfelelő választ erre az ellentmondásra, én arra a megállapításra jutok, hogy itt csak a fegyelem megerősítése segít. A cikkem megjelenése után két nappal Farkas Mihály is mondott beszédet, ezt is közli a Szabad Nép. Farkas , akit korábban Nagy Imre hozott vissza a Politikai Bizottságba, mindjárt azzal kezdi, hogy elítéli a jobboldali elhajlást. Meghirdet egy új, nehézipar-fejlesztési programot, ami tökéletesen ellenkezője annak, amit Nagy Imre akar. Én ugyan Rákosi és Gerő oldalán álltam a Nagy Imrével folytatott vitában, sőt, nyilvánvalóan Nagy Imre akarata ellenére kerültem 1953 júniusában a korábbinál fontosabb beosztásba, Farkas Mihály pedig Nagy Imre támogatói közé tartozott, de én mégsem örültem a gyors iparfejlesztési politikának, mert tudtam, hogy ez megint a mezőgazdaságtól von el jelentős összeget."

Politikai Bizottság

1. A szocialista munkaverseny továbbfolytatása

Utal rá: Habuda: A MDP munkáspolitikájának... Párttörténeti Közlemények, 1978:4, 108.p.

2. A KV 1955. március 2-4-i ülésének határozatával kapcsolatos agitációs és propaganda-feladatok

Utal rá: Habuda: A MDP munkáspolitikájának... Párttörténeti Közlemények, 1978:4, 114.p.

Ünnepségek a felszabadulás 10. évfordulója alkalmából. 1-én a Magyar Tudományos Akadémián, 3-án az Operaházban, 4-én nagyszabású díszszemle és felvonulás a fővárosban.

Politikai Bizottság

1. Személyi kérdések

Közli: Új Fórum, 1989. július 14. "A Politikai Bizottság az alábbi határozatot hozza: Április 14-re össze kell hívni a Központi Vezetőséget és ott a következő javaslatokat kell tenni:

1. Nagy Imre elvtársat ki kell zárni a Politikai Bizottságból és a Központi Vezetőségből. Le kell váltani a Minisztertanács elnöki tisztéből és más fontos tisztségekből, amelyekre a párt javasolta.

Rövid határozati javaslatban élesebben kell hibáit bírálni, mint a márciusi KV-határozatban tettük és káros tevékenységét jobban meg kell bélyegezni.

2. Farkas Mihály elvtársat vissza kell hívni a Politikai Bizottságból az általa elkövetett hibák miatt és meg kell mondani, hogy a párt más munkára helyezi (katonai akadémiára küldi a Szovjetunióba). Farkas elvtársat szolgálaton kívüli állományból a hadsereg aktív állományába kell helyezni.

3. A Politikai Bizottság kiegészítésére javasolni kell Mekis József és Kovács István elvtársaknak a PB-be való beválasztását és Piros László elvtársnak a PB póttagjául való megválasztását.

4. A Minisztertanács elnökévé Hegedüs András elvtársat, elnökhelyettesévé Mekis József elvtársat kell jelölni.

5. A KV-ülés határozatáról a párt 10-15 000 aktíváját április 16-ig tájékoztatni kell."

2. A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztése

Utal rá: Orbán: Két agrárforradalom... 147.p.

Szegeden megkezdi a termelést az ország első farostlemezgyára.

Politikai Bizottság

Rákosi Mátyás, első titkár: A KV másnapi ülésének előkészítése

Ismerteti: T. Varga György, Új Fórum, 1989. július 14, ugyanott

"A Politikai Bizottság elfogadta a beszámolót s úgy határozott, hogy a Központi Vezetőség ülésén a PB tagjai közül Apró Antal, Bata István, Farkas Mihály és Szalai Béla szólal fel, s hogy a határozati javaslat végleges szövegét Rákosi Mátyás és Hegedüs András készíti el. A KV 1955. április 14-i ülése a forgatókönyv szerint zajlott le."

Központi Vezetőség

Rákosi Mátyás, első titkár: Nagy Imre ügye

Közlemény: Szabad Nép 1955. április 18, a határozatot közli: Új Fórum, 1989. július 14.

Személyi változások:

KV Titkárság

Farkas Mihály, eddig KV-titkár (felügyeleti területe: Agitációs és Propaganda, Tudományos és Kulturális , valamint Terv- és Pénzügyi Osztály, a HM katonai szakkérdései)

eddig a Politikai Bizottság tagja;

Ács Lajos, KV-titkár felügyeleti területe:

eddig Párt- és Tömegszervezetek, Pártgazdasági, Adminisztratív ezután emellett Agitációs és Propaganda Osztály is, a Politikai Bizottság tagja.

Politikai Bizottság

Kimaradt:

Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke (1955. április 18-ig),

eddig KV-tag

Farkas Mihály, lásd fent;

Bekerült:

Kovács István, a Budapesti Pártbizottság titkára;

Mekis József, a SZOT főtitkára 1955. április 30-ig,

1955. április 18-tól a Minisztertanács elnökhelyettese, eddig a Politikai Bizottság póttagja;

Póttag lett:

Piros László, belügyminiszter.

Közlemény: Szabad Nép, április 17.

Politikai Bizottság

A KV április 14-i határozatával kapcsolatos közvetlen feladatok

Közli: Új Fórum, 1989. július 15.

Országgyűlés

Hegedüs András megtartja programbeszédét. Darabos Iván beszámol az Elnöki Tanács munkájáról.

Jóváhagyja az 1955. évi költségvetésről és az ország külpolitikájáról szóló beszámolókat.

Hegedüs András, eddig a Minisztertanács első elnökhelyettese,

ezután a Minisztertanács elnöke, a Politikai Bizottság tagja;

Mekis József, a SZOT főtitkára 1955. április 30-ig,

ezután a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagja.

29 afrikai és ázsiai állam értekezlete Bandungban az antikolonializmusról és az imperializmus elleni harcról.

A konferencia elfogadja a békés egymás mellett élés öt alapelvét.

Európa munkásainak ás szakszervezeteinek képviselői Lipcsében konferenciát tartanak a német militarizmus feltámasztása és az atomháború előkészítése elleni harc kérdéseiről.

Politikai Bizottság

T. Varga György, Új Fórum, 1989. június 30

"[A testület] ülésének napirendjén a különfélék között szerepelt Rákosi Mátyás szóbeli javaslata a rehabilitációs kérdésekkel foglalkozó bizottság kiegészítésére. Szóbeli előterjesztés esetén írásos anyagot legtöbbször hiába keresünk. Ezúttal azonban másként történt: a napirendi ponthoz mellékelték -anélkül, hogy a jegyzőkönyvben erre bármi utalt volna- Nagy Imre több, mint két hónappal korábban, február 17-én a Politikai Bizottságnak írásban megküldött javaslatát a Rehabilitációs Bizottsággal kapcsolatban!"

Minisztertanács és a SZOT elnöksége

15 területről 39 ipari, közlekedési és mezőgazdasági üzemnek ítéli oda, kiváló munkájuk elismeréséül a felszabadulási serleget.

A felszabadulási versenyben - a Szövetkezeti Tanács és a Földművelésügyi Minisztérium közlése szerint - 2300 tsz vett részt.

Húsz budapesti ipari vállalat felhívja az ország dolgozóit az évi terv túlteljesítésére. A felhíváshoz más ipari üzemek is csatlakoznak.

Szakszervezetek Országos Tanácsa teljes ülése

Mekis József, eddig a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkára,

a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagja.

A TASZSZ közleménye szerint a Szovjetunió segítséget nyújt a Kínai Népköztársaságnak, a Lengyel Népköztársaságnak, a Csehszlovák Köztársaságnak, a Román Népköztársaságnak, majd utólagos döntés alapján a Magyar és Bolgár Népköztársaságnak az atomerő békés felhasználását szolgáló tudományos kísérleti intézmények felállításához. Erről az érdekelt felek között tárgyalások kezdődnek.

KV Titkárság

Hegedüs , Élet egy eszme árnyékában, 230.p

"Az egyetlen jelentős változás tulajdonképpen csak az, hogy megszűnik a Minisztertanács Hivatal, Nagy Imre csúcsminisztériuma, amelyet Vas Zoltán vezetett.

-Ki határozta el, hogy lesz-e változás a kormányban vagy nem. Te, a miniszterelnök?

-Titkársági döntések ezek. A Titkárság és a Politikai Bizottság döntött. A javaslatot én terjesztettem elő, a döntés ott született. A sorrend ez: először megbeszéltem Rákosival és Gerővel az esetleges személycserét. Javaslatomat úgy terjesztettem a Titkárság elé, hogy ők ketten már jóváhagyták. A Titkárság megerősítette, és végső jóváhagyásra a Politikai Bizottság elé terjesztette."

Politikai Bizottság

T. Varga György, Új Fórum, 1989. június 9

1. "Nagy Imre 'új szakasz'-beli munkáinak a könyvárusi forgalomból és a nyilvános kölcsönkönyvtárakból való kivonásáról [...] hoztak határozatot. A döntés még a következő kiadványokra vonatkozott: Egy évtized. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet néhány közgazdaásgi problémája a népi demokratikus országokban. (Előadói beszéd a Magyar Tudományos Akadémián.) A kormány félévi tevékenysége és az 1954. évi feladatok. (Beszéd az országgyűlésen.)"

A hitleri fasizmus feletti győzelem 10. évfordulóján a SZOT, az Országos Béketanács, az MSZT, és a DISZ budapesti bizottsága nagygyűlést rendez a Sportcsarnokban.

Minisztertanács

Határozata a termelőszövetkezetek és az alacsonyabb típusú tszcs-k megszilárdításának legfontosabb feladatairól. Az állami szervek kötelesek fokozottabban támogatni a termelőszövetkezeteket.

A Szovjetunió, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, és Románia küldöttségei, a kormányfők vezetésével Varsóban az európai béke és biztonság kérdéseiről tárgyalnak. Aláírják a barátságról, együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló egyezményt. A szerződés június 6-án lép életbe, és a fegyveres erők közös katonai parancsnokságának felállítását is előirányozza.

Politikai Bizottság

T. Varga György, Új Fórum, 1989. június 9

"[A testület] úgy határozott, hogy Nagy Imre beadványát [közli ugyanott] a PB alábbi határozatával küldi meg a Központi Vezetőség tagjainak: 'A Politikai Bizottság foglalkozott Nagy Imre elvtárs beadványával. A Politikai bizottság a levélben gyakorolt önkritikát elégtelennek tartja, mert teljesen általános, az elkövetett hibákról nem beszél, illetve azoknak semmiféle konkrét elemzését nem tartalmazza."

A Szovjetunió, az USA, Anglia és Franciaország külügyminiszterei Bécsben aláírják az osztrák államszerződést. Ennek értelmében Ausztria független, demokratikus, semleges állammá alakul. A szerződést Ausztria július 19-én törvénybe iktatja; július 27-én életbe lép.

Hazafias Népfront

Szabó Pál bejelenti, hogy Nagy Imre lemondott a HNF alelnökségéről és tagságáról, Jánosi Ferenc a főtitkárságról, Boldizsár Iván a Magyar Nemzet főszerkesztői állásáról. A HNF új főtitkára Mihályfi Ernő, a Magyar Nemzet főszerkesztője Parragi György, felelős szerkesztője Komor Imre.

Országszerte röpgyűléseket tartanak a Varsói Szerződés mellett, 27-én a Sportcsarnokban nagygyűlés.

Minisztertanács

Rendkívüli ülése megtárgyalja a Varsói Szerződést, majd az országgyűlés 25-én törvénybe iktatja, s június 2-án a lengyel kormánynál letétbe helyezi a ratifikációs okmányokat.

Politikai Bizottság

A mezőgazdaság szocialista átszervezésének előkészületei

Utal rá: Orbán, Két agrárforradalom... 147.p,

Történettudományi ülésszak felszabadulásunk 10. évfordulója alkalmából az MTA-n.

A Lapkiadó Vállalat taggyűlése

Gimes Miklós, Fazekas György és Vásárhelyi Miklós a Lapkiadó Vállalat taggyűlésén követelik a magyar-jugoszláv viszony tisztázását, Rajk perújrafelvételét.

Gimest és Fazekast kizárják a pártból. Vásárhelyi Miklóst szigorú megrovásban részesítik.

Hasonló tisztogatások és önkritikára kényszerítések folynak a tudományos és kulturális élet minden területén, egyetemeken és főiskolákon stb., felső és alsó szinten egyaránt. Megszüntetik a Tájékoztatási Hivatalt.

Ezen a napon küldték ki a Központi Vezetőség 1955. március 2-4-i határozatát az ifjúság közötti munka javítására

Utal rá: A DISZ és a KISZ határozatai, 114.p, közli: Pártépítés, 1955:6. Ladányi, Felsőoktatási politika c. műve szerint (127.p.) e határozat valójában május 12-i PB-határozat.

a.

Nagy Imre körül kialakul egy szűk kör

Tagjai többségükben régi illegális kommunisták: Gimes Miklós, Haraszti Sándor, Jánosi Ferenc, Losonczy Géza, Szilágyi József, Vásárhelyi Miklós.

A későbbiek folyamán a Nagy Imrét rendszeresen látogatók, vele eszmecserét folytatók, illetve célkitűzéseit aktívan támogatók köre bővül, különösen a XX. kongresszus után és 1956 nyarán:

Aczél Tamás, Benjámin László, Déry Tibor, Donáth Ferenc, Fazekas György, Fehér Lajos, Gyenes Antal, Hegedűs B. András, Heltai György, Kardos László, Kopácsi Sándor, Litván György, Lőcsei Pál, Méray Tibor, Nagy Balázs, Rajk Lászlóné, Schurecy József, Tánczos Gábor, Újhegyi Gyula, Újhelyi Szilárd, Zelk Zoltán.

Politikai Bizottság

A bürokratizmus elleni küzdelem

Isemrteti: Földes, Egyszerűsítés... Párttörténeti Közlemények, 1984:2. 92-93.p.

Minisztertanács

Megszünteti a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalát.

Politikai Bizottság

A Lenin Intézet átszervezése

Ismerteti: Ladányi, Felsőoktatási politika, 116.p.

Közlemény jelenik meg a Szovjetunió kormányküldöttségének Magyarország, Románia, és Csehszlovákia vezetőivel folytatott bukaresti eszmecseréjéről, melyen a szovjet küldöttség ismertette a május 26 - június 2. közötti jugoszláviai tárgyalásait. Az érintett országok kifejezték együttműködési készségüket Jugoszláviával.

Központi Vezetőség

1. Hegedüs András, a Minisztertanács elnöke: A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatai

Ezen a címen megjelent a Szikra kiadásában 1955-ben.

1954 novembere .

Az ülés jegyzőkönyvének kivonatát közli: Szabad Föld, 1955. június 19.

2. Rákosi Mátyás, első titkár: A Szovjetunió, Románia, Magyarország és Csehszlovákia képviselői között tartott bukaresti megbeszélése

Közli: Szabad Nép, 1955. június 9.

3. (Zárt ülés) Rákosi Mátyás első titkár: A Politikai Bizottság zárójelentése az 1949 után törvénytelenül elítéltek rehabilitációjáról

Utal rá: Zinner, Adalékok, 44.p, A magyar népi demokrácia története 260-61.pp., 265.p, Zinner: Nem... Élet és Irodalom, 1987. július 24.

Politikai Bizottság

A pártszervezetek feladatai az önkényes kilépések megszüntetése szóló határozat végrehajtása érdekében

Utal rá: Habuda, A MDP munkáspolitikája... Párttörténeti Közlemények, 1978:4, 110.p.

A DISZ II. kongresszusa.

Központi Vezetőség (valójában PB?).

A Társadalom és Természettudományos Ismeretterjesztő Társaság

Utal rá: Ónódy Miklós: Beolvadjon-e a Társadalom és Természettudományos Ismeretterjesztő Társaság a népfrontba? Pártépítés, 1956:7. 44-46.p.

Politikai Bizottság

A falusi helyzet

Utal rá: Orbán: Két agrárforradalom... 149.p.

A Magyar Tudományos Akadémia bányászati főbizottsága Sopronban ankétot rendez a szén-, érc-, ásvány-, bauxit- és olajbányászat ötéves tervének eredményeiről és a fejlődés irányáról.

Politikai Bizottság

1. A KB Tudományos és Kulturális Osztály valamint az Oktatási Minisztérium előterjesztése: Az egyetemek tanulmányi és politikai helyzete

Az előkészítés történetét ismerteti: Ladányi, Felsőoktatási politika, 124-129.pp.

2. Rákosi Mátyás, főtitkár: A KV Pártgazdasági Osztály gondoskodjék arról, hogy Nagy Imre számára betegsége idején az SZTK folyósítsa a fizetésének megfelelő táppénzt

Utal rá: T. Varga, Új Fórum, 1989. július 28. Ugyanott közli a határozat végrehajtásáról készült feljegyzést.

1955. július 14

A Szovjetunió Tudományos Akadémiája ülésszakon foglalkozik az atomerő békés felhasználásával. Az ülésszakon magyar tudósok is részt vesznek.

Megkezdi működését a Miskolci Pamutfonó, a város első textilüzeme.

Minisztertanács

Határozata szabályozza a kenyérgabona állami felvásárlását.

Az egyénileg gazdálkodók és a termelőszövetkezetek kötelesek átadni az államnak kenyérgabona-feleslegüket, értékesítési szerződés alapján.

A szabadpiaci értékesítés jogát csak a beadás és a kötelező állami felvásárlás tervét hiánytalanul teljesítő község kapja vissza.

Megjelenik a SZOT és a DISZ határozata a munkásifjúság kulturális neveléséről.

A Szocialista Internacionálé IV. kongresszusa Londonban.

Politikai Bizottság

1. Szervezeti kérdések

A KV Nemzetközi Kapcsolatok Osztály feladatköre Utal rá: T. Varga György, Az MDP országos vezető szerveinek és központi apparátusának szervezettörténete, 73.p.

2. Rákosi Mátyás, főtitkár: Ács Lajos haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket a Nagy Imrének jogtalanul folyósítandó kedvezmények megvonására

Utal rá: T. Varga György, Új Fórum, 1989. július 28.

1955. június 30

A "Szabad Nép" közli, hogy az igazságügyminiszter engedélyezte Mindszenty József börtönbüntetésének megszakítását. Mindszenty börtönből házi őrizetbe kerül.

Genfi csúcsértekezlet a Szovjetunió, USA, Anglia és Franciaország kormányfőinek részvételével.

Az értekezlet megvitatta a külügyminiszterek által megállapított napirendet

(1. Németország egyesítése, 2. az európai kollektív biztonság kérdése, 3. leszerelés, 4. a Kelet és Nyugat közti kapcsolatok előmozdítása).

Az értekezlet a napirenden szereplő súlyos kérdések tekintetében nem tudott egyezségre jutni. Ezért a kormányfők úgy határoztak, hogy azok további megvitatását külügyminisztereik 1955 októberében megtartandó értekezletére, részben pedig az ENSZ Leszerelési Bizottságának albizottságára bízzák.

Minisztertanács

Rendelete a termelőszövetkezetekben dolgozó anyáknak nyújtott kedvezményekről.

Az anyasági segély az első gyermek után 400, a második és minden további gyermek után 300 Ft.

Minisztertanács

Határozata alapján 200 községben földrendezést kell végrehajtani augusztus 10 - október 10. között.

Minisztertanács és a Központi Vezetőség

1.067:1955(VII. 28.) számú határozata: A mezőgazdasági termelőszövetkezet mintaalapszabálya módosításának megerősítése

Közli: Magyar Közlöny, 1955. július. 28.

A tsz-ek minta-alapszabályzatának módosításával jelentősen megszigorítják a kilépés feltételeit. Ezt követően sorra jelennek meg a korábbi enyhítést felszámoló, a parasztság terheit fokozó rendelkezések. Szigorítják a gyári normákat is, emelik a dolgozók által fizetett nyugdíjjárulékot stb.

Megkezdi a termelést a Borsodi Hőerőmű, egyik legnagyobb ipari létesítményünk.

A SZOT VII. teljes ülése

Megtárgyalja a szakszervezetek feladatait az ipar technikai színvonalának emelésében.

- augusztus 14.

Az V. Világifjúsági Találkozó Varsóban.

KV Titkárság

A KB Tudományos és Kulturális Osztály valamint az Oktatási Minisztérium előterjesztése: Az egyetemi oktatók ideológiai képzése

Ismerteti: Ladányi, Felsőoktatási politika, 134-135.pp.

Minisztertanács

Határozata Országos Műszaki Fejlesztési Tanács megalakításáról.

Az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó I. genfi konferencia 72 ország - köztük hazánk - küldötteinek részvételével.

Politikai Bizottság

A termelőszövetkezetek fejlesztésének meggyorsítása

Utal rá: Orbán, Két agrárforradalom... 148-149.pp.

Vízre bocsátják a felszabadulás utáni első magyar tengerjáró hajót.

Elnöki Tanács

Törvényerejű rendelete az Állami Ellenőrzés Minisztériumának felállításáról és hatásköréről. Élére Házi Árpádot nevezik ki.

Elnöki Tanács

Amnesztiarendelete alapján a külföldön élő magyarok hazatérését kormánybizottság segíti elő - közli a "Szabad Nép".

27-én a rendelet megjelenése óta hazatért magyarok baráti találkozót tartanak a Központi Bányászklubban.

A Szovjetunióba utazó, Szvetozár Vukmanovics vezette Jugoszláv gazdasági küldöttség magyarországi tartózkodása során megbeszéléseket folytat a párt és a kormány képviselőivel.

Megkezdődik a falusi munkára jelentkezett pártmunkások első szakmai tanfolyama.

Minisztertanács

Rendelete az újításokról és találmányokról.

A rendelet a műszaki színvonal nagyobb méretű emelését célozza.

A marxizmus-leninizmus egyetemi oktatóinak országos értekezlete.

Minisztertanács

Határozatot hoz a tokajhegyaljai borvidék szőlőinek felújítására.

KV Titkárság

A párt 1953 júniusa óta folytatott egyházpolitikája

Utal rá: Gergely: A katolikus... 143.p.

Minisztertanács

Határozata a gépállomások hálózatának kifejlesztésére.

A rendelet értelmében 30 000-55 000 holdas gépállomási körzeteket kell kialakítani.

Központi Vezetőség

Személyi kérdések

KV Titkárság

Bekerült:

Szalai Béla, KV-titkár (felügyeleti területe: Tudományos és Kulturális, Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztály, Szabad Nép, Társadalmi Szemle),

(könnyűipari miniszter 1955. szeptember 7-ig);

Az új felügyeleti rend

Ács Lajos, KV-titkár felügyeleti területe:

eddig Párt- és Tömegszervezetek, Pártgazdasági Agitációs és Propaganda valamint Adminisztratív Osztály, ezután Munkásmozgalmi Intézet is.

A Gyöngyösoroszi Ércelőkészítőmű felavatása.

Magyar-jugoszláv gazdasági és pénzügyi tárgyalások Belgrádban. A tárgyalások eredménytelenül végződtek.

A Pest megyei pártbizottság ülése. Kádár Jánost a pártbizottság első titkárává választják.

Elnöki Tanács

Szalai Béla, KV-titkár (felügyeleti területe: Tudományos és Kulturális, Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztály, Szabad Nép, Társadalmi Szemle),

eddig könnyűipari miniszter, a Politikai Bizottság tagja.

Politikai Bizottság

A külkereskedelmi nehézségek megoldása

Utal rá: Barla-Szabó, Gazdaságpolitika... Párttörténeti Közlemények, 1981:2, 51.p.

Somogy megyében egy hét alatt 985 tag lépett be a termelőszövetkezetekbe - írja a "Szabad Nép".

Minisztertanács

Határozata szerint, tekintettel a nemzetközi helyzet enyhülésére 20 ezer fővel csökkentik a fegyveres erők létszámát.

Minisztertanács

Határozata a műszaki egyetemek szakosításáról.

A Német Szövetségi Köztársaság kormánydelegációja Konrad Adenauer kancellár vezetésével hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban.

Határozatot fogadnak el a két ország közötti diplomáciai kapcsolat felvételéről.

28 termelőszövetkezeti községet avatnak Somogy, Komárom és Fejér megyében.

Irodalmi Újság

Benjámin László szatirikus epigrammái miatt elkobozzák az Irodalmi Újságot, leváltják Hámos György szerkesztőt, helyére Enczi Endrét nevezik ki. Az Írószövetség tiltakozik az elkobzás ellen.

Politikai Bizottság

A Budapesti Pártbizottság nyomatékosan szólítsa fel a pártszervezeteket, szigorúan tartsák be a kölcsönjegyzésre hozott határozatot

Utal rá: Szabó B: Az "ötvenes évek" 277.p.

Begyűjtési miniszter

Engedélyezi a gabona szabadpiaci forgalmát, mivel a dolgozó parasztság teljesítette beadási kötelezettségét.

Budapesten ülésezik az Ellenállók Nemzetközi Szövetségének (FIR) Irodája.

Könnyűfémipari kongresszus a Magyar Tudományos Akadémián, számos külföldi résztvevővel.

Földművelésügyi miniszter

Rendelete a termelőszövetkezetekbe belépő tagok által bevitt állatok, gazdasági felszerelés és takarmány értékesítéséről és ellenértékének megtérítéséről.

Budapesten megnyílik az érettségizett fiatalok ipari képzésére létesített Munkaerőtartalékok Hivatalának (MTH) intézete.

Minisztertanács

Határozata az öntözéses gazdálkodás megjavítására.

KV-határozatok

1. A pártvezetőségek, a pártbizottságok beszámoltatására és újraválasztására, a vezetőségválasztó taggyűlések és pártértekezletek előkészítésére

Közli: Pártépítés, 1955:12.

2. Az alapszervezeti pártvezetőségek és a pártbizottságok, valamint a revíziós bizottságok beszámolási kötelezettsége, a pártszervek, a pártvezetőségek és a revíziós bizottságok újjáválasztása 1956. január 1. és április 23. között

Közli: Pártépítés, 1955:12.

Budapesten ülésezik a Szakszervezeti Világszövetség elnöksége.

Építési kongresszus Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián.

Igazságügyminiszter

Engedélyezte Grősz József kalocsai érsek börtönbüntetésének megszakítását - írja a "Szabad Nép". Grősz börtönből házi őrizetbe kerül.

Memorandum

Kommunista írók és művészek Memoranduma a KV-hoz.

Megfogalmazói: Gimes Miklós, Haraszti Sándor, Losonczy Géza, Vásárhelyi Miklós, követelik az adminisztratív intézkedések megszüntetését a kulturális életben.

Tiltakoznak Az ember tragédiája előadásának betiltása, A csodálatos mandarin és Németh László Galilei című darabja bemutatásának megakadályozása ellen.

A kulturális élet ötvenkilenc kiemelkedő kommunista személyisége írja alá. (Szövege csak az Irodalmi Újság 1956. október 6-i számában jelent meg.)

A lapelkobzás ügyét nem tárgyalhatja meg taggyűlés, ezért lemond az Írószövetség elnökségének valamennyi MDP-tagja (Déry Tibor, Erdei Sándor, Karinthy Ferenc, Kónya Lajos, Vészi Endre, Zelk Zoltán).

Egyúttal követelik a felelős miniszterhelyettes, Nonn György rendreutasítását.

Földművelésügyi Minisztérium

Jelentése szerint január 1. és október 15. között 423 új tsz kapott működési engedélyt. Szeptemberben 20 518 család lépett be a termelőszövetkezetekbe.

Minisztertanács

Határozata Bér- és Munkaügyi Tanács felállításáról.

Ausztria örökös semlegességének kinyilvánítása.

- november 4.

A Szovjetunió, az USA, Anglia és Franciaország külügyminisztereinek genfi értekezlete az európai biztonságról, Németország újraegyesítéséről és a leszerelés kérdéséről tárgyal.

Minisztertanács

Határozatot hoz az újonnan alakult, valamint meglevő termelőszövetkezetek gazdasági megsegítéséről, továbbá a jutalékrendszer bevezetéséről az állami és szövetkezeti kiskereskedelemben.

Irodalomtörténeti kongresszus a Magyar Tudományos Akadémián.

Írószövetség párttaggyűlése

Az Írószövetség végül is engedélyezett párttaggyűlésén Zelk Zoltán felolvassa a Memorandumot, s azt túlnyomó többséggel elfogadva továbbítja a KV-nak.

1955. október 18.

Politikai Bizottság

Szabó B: Az "ötvenes évek", 281.p:

"Ezt mutatja az a határozat is, amelyet a november központi vezetőségi ülésre készítendő politikai bizottsági beszámolóval kapcsolatban a Politikai Bizottság hozott: "A beszámoló kíndulópontja - foglalta össze a kérdésről folytatott vitát és fogalmazta meg egyúttal a határozatot Rákosi - a Központi Vezetőség 1955. márciusi határozata legyen, kihangsúlyozva, hogy e határozat határkő a párt életében. Ennek megfelelően kezdte Rákosi a Központi Vezetőség ülésén a beszámolóját."

Központi Vezetőség

1. Rákosi Mátyás, első titkár: A politikai és gazdasági helyzet, s a párt feladatai

2. Mekis József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagja: Ipari termelésünk megjavításának s műszaki szinvonala emelésének feladatai

Közli: Szabad Nép, 1955. november 13, és: Az MDP Központi Vezetősége 1955. november 9-12-i ülése második napirendi pontjának rövidített jegyzőkönyve, Szikra 1955.

3. A magyar-jugoszláv viszony alakulása

Közli: Az MDP KV tájékoztatója a magyar jugoszláv viszony alakulásáról sa.

4. Személyi kérdések

KV Titkárság

Kimaradt:

Matolcsi János, KV-titkár (felügyeleti területe: Mezőgazdasági Osztály, Begyűjtési valamint Élelmiszeripari Szektor),

(1955. november 15-től földművelésügyi miniszter), KV-tag;

Bekerült:

Egri Gyula, eddig a belügyminiszter első helyettese,

ezután KV-titkár (felügyeleti területe: Párt- és Tömegszervezetek, Adminisztratív Osztály, Honvédelmi Minisztérium Politikai Főcsoportfőnöksége, Pártélet, Heves, Komárom, Szabolcs, Szolnok és Vas megye), KV-tag;

Kovács István, KV-titkár (felügyeleti területe: a KV mellett működő kádercsoport),

a Budapesti Pártbizottság titkára, a Politikai Bizottság tagja;

Az új felügyeleti rend

Ács Lajos, KV-titkár felügyeleti területe:

eddig Párt- és Tömegszervezetek, Pártgazdasági Osztály, Munkásmozgalmi Intézet, ezután Agitációs és Propaganda, Mezőgazdasági, Pártgazdasági Osztály, Szabad Nép, Munkásmozalmi Intézet, valamint Baranya, Bács, Békés, Pest, Somogy megye, a Politikai Bizottság tagja;

Rákosi Mátyás, első titkár felügyeleti területe:

ezután Budapesti Pártbizottság, a Politikai Bizottság tagja;

Szalai Béla, KV-titkár felügyeleti területe:

eddig Tudományos és Kulturális és Propaganda, Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztály, Szabad Nép, Társadalmi Szemle, ezután Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi, Tudományos és Kulturális Osztály, Társadalmi Szemle valamint Csongrád, Győr, Hajdú és Tolna megye, a Politikai Bizottság tagja;

Vég Béla, KV-titkár felügyeleti területe:

eddig Ipari és Közlekedési Osztály, Nehézipari, Közlekedési valamint Könnyűipari Szektor, Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, KV Iroda, ezután Ipari és Közlekedési, Vasútpolitikai, Nemzetközi Kapcsolatok Osztály, KV Iroda, Borsod, Fejér, Nógrád, Veszprém és Zala megye KV-tag.

Minisztertanács

Határozata a gépállomási dolgozók bérezéséről és premizálásáról, továbbá a gépi munkadíjak módosításáról.

A munkadíjakat természetben és pénzben fizetik.

Politikai Bizottság

Rákosi Mátyás, első titkár: A novemberi központi vezetőségi ülés

Utal rá: Szabó B: Az "ötvenes évek" 285.p.

Országgyűlés

Megtárgyalja az Elnöki Tanács munkáját, az 1956. évi népgazdasági tervet.

Alkotmányba iktatja az Állami Népi Ellenőrzés Minisztériumának létrehozását.

Politikai Bizottság

Új Fórum, 1989, július 28

"A Politikai Bizottság Rákosi Mátyás elvtárs szóbeli javaslata alapján az alábbi határozatot hozza:

A Központi Ellenőrző Bizottság Nagy Imrét vonja felelősségre, és a pártból zárja ki , mert:

a/ Sorozatosan fellépett a párt egysége ellen, frakciós tevékenységet folytatott és odáig ment, hogy megrágalmazta a pártot, illetve a párt vezetését.

b/ Nem ért egyet a párt alapvető politikai irányvonalával, a marxizmus-leninizmustól idegen nézeteket vall.

Mindez összeegyeztethetetlen a párthoz való tartozással, a párttagsággal."

1955. december 3

A "Szabad Nép" közli a párt Központi Vezetőségének határozatát a pártvezetőségek, pártszervek és revíziós bizottságok 1956. január 1 - április 23. közötti újjáválasztásáról.

és 22.

Két csoportban hazatér a Szovjetunióból mintegy 1200 volt politikai elítélt. Közöttük Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt volt főtitkára.

Politikai Bizottság

Az üzemek dolgozóinak bevonása az 1956. évi üzemi részlettervek készítésébe

Utal rá: Habuda, A MDP munkáspolitikájának... Párttörténeti Közlemények, 1978:4. 116.p.

Elnöki Tanács

Nyilatkozatban ismeri el Ausztria örökös semlegességét.

Központi Vezetőség (valójában PB?)

1. Az irodalmi életben mutatkozó jobboldali jelenségek

Közli: Társadalmi Szemle, 1955:11, lásd még: Koczkás Sándor: A Központi Vezetőség határozata és az irodalomtörténeti oktatás. Felsőoktatási Szemle, 1956:1.

2. A szövetkezetek fejlesztésének tapasztalatai

Ismerteti: Orbán, Két agrárforradalom... 150-155.pp.

Minisztertanács

Határozata Irodalomtörténeti Intézet létesítésére.

Retorziók a Memorandum aláírói ellen

Miután nagy többségüket az aláírás visszavonására kényszerítették.

Harasztit és Vásárhelyit kizárják a pártból, Benjámin, Déry, Zelk, Losonczy , Aczél, Szervánszky szigorú megrovást, Kuczka, Erdei Sándor, Méray, Háy, Kónya, Karinthy és Vészi megrovást kap.

Újabb változások az Irodalmi Újság szerkesztőségében.

1955. október 18.

Központi Ellenőrző Bizottság

Nagy Imre kizárása a pártból

Közli: Új Fórum, 1989. július 28.

1955. november 18

Politikai Bizottság

A novemberi KV-határozat végrehajtásával kapcsolatos állami teendők

Utal rá: Földes, Egyszerűsítés... Párttörténeti Közlemények 1984:2. 97. p.

Felavatják a Borsodi Vegyi Kombinátot.

Magyarországot (15 más országgal együtt) felveszik az ENSZ-be. Szarka Károly, a magyar ENSZ-küldöttség vezetője 20-án tartja bemutatkozó beszédét az ENSZ közgyűlésén.

Minisztertanács

Nyilatkozatban fejezi ki megelégedését és örömét hazánknak az ENSZ-be való felvétele alkalmából.

New Yorkban Szarka Károly rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a magyar ENSZ-küldöttség vezetője átnyújtja megbízólevelét és a kormány nyilatkozatát az ENSZ alapokmányához való csatlakozásról.

Több mint 70 kohó- és gépipari üzem, a Kohó- és Gépipari Minisztérium üzemeinek közel egyharmada teljesíti 1955. évi teljes termelési és exporttervét. 30 bánya és akna teljesíti évi tervét.

Több éves munka után befejeződött a Budapest-Záhony vasútvonal fejújítása - közli a "Szabad Nép".

KV Titkárság

Személyi kérdések

Kovács István, KV-titkár felügyeleti területe:

eddig a KV mellett működő kádercsoport ezután a Központi Ellenőrző Bizottság is, a Budapesti Pártbizottság titkára, a Politikai Bizottság tagja;

Egri Gyula, KV-titkár felügyeleti területe:

eddig Párt- és Tömegszervezetek, Adminisztratív Osztály, Honvédelmi Minisztérium Politikai Főcsoportfőnöksége, Pártélet, Heves, Komárom, Szabolcs, Szolnok és Vas megye, ezután a Legfőbb Ügyészség is, KV-tag;

Vég Béla, KV-titkár felügyeleti területe:

eddig Ipari és Közlekedési, Vasútpolitikai, Nemzetközi Kapcsolatok Osztály, KV Iroda, Borsod, Fejér, Nógrád, Veszprém és Zala megye, ezután emellett az Elnöki Tanács titkára, KV Élelmiszeripari Csoport KV-tag.

Politikai Bizottság

Az építőipari pártszervezetek szervezeti felépítésének megváltoztatása

Utal rá: Habuda: A MDP munkáspolitikájának... Párttörténeti Közlemények, 1978:4. 106.p.

A Fehér Ház nyilatkozatot ad ki, amely szerint a népi demokratikus országok felszabadítása volt és marad az Egyesült Államok külpolitikájának egyik alapvető célja mindaddig, amíg a sikert el nem érik.

Elnöki Tanács

Törvényerejű rendelete a dolgozók betegségi biztosításáról, amely a dolgozók széles körére kiterjedő kötelező betegségi biztosítást írja elő a SZOT irányítása és ellenőrzése alatt.