Kronológia

Miskolcon létrehozzák az ideiglenesen munkahely nélkül maradtak első szakszervezeti csoportját.

Megtartja első ülését a Veres Péter Társaság.

A kormány és a SZOT képviselőinek tanácskozása

Minisztertanács

Meghallgatta az Országos Tervhivatal elnökének tájékoztatóját az 1987. év gazdasági fejlődéséről és az 1988-ra történő átmenet kérdéseiről.

A kormány Tervgazdasági Bizottságot hozott létre.

A külügyminiszter tájékoztatta a Minisztertanácsot az ENSZ-közgyűlés 42. ülésszakáról. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette.

A Minisztertanács elismerését fejezte ki a kereskedelem dolgozóinak az elmúlt hetekben végzett munkájukért, példás helytállásukért.

A KISZ KB az ifjúsági szövetség történetében először nyilvános ülést tart az ifjúsági mozgalom megújulásáról.

Homoszexuális Országos Egyesület alakul.

A Nemzetközi Kereskedelmi Központban megtartották az első tőzsdenapot.

Menzasztrájk a Közgazdasági Egyetemen.

MSZMP Politikai Bizottság

1. A politikai nyilvánosság és a tájékoztatási törvény politikai irányelvei

2. A párt sajtópolitikájának elvei és a pártsajtó fejlesztése

3. A Társadalmi Szemle fejlesztési elképzelései

4. A Népszabadság Szerkesztő Bizottságának jelentése: A Népszabadság helyzete, a lap feladatai

5. A társadalmi szervezetek múlt évi nemzetközi tevékenysége

6. Az agrárpolitika megújításának koncepciója

7. A párt 1989. évi költségvetése

8. Az Új Márciusi Front felhívása

9. A KB'a0soronkövetkező ülését február 20-21-re összehívták

10. Személyi kérdések

Közlemény: Népszabadság, 1989. január 25. Lásd még a Magyar Nemzet és a Népszava aznapi számait.

Szűrös Mátyás a Rádiónapló c. műsorban cáfolta azokat a híreket, hogy 200-nál több romániai magyart kitoloncoltak volna.

Kádár János és Németh Károly táviratban üdvözölte 70. születésnapja alkalmából Nicolae Ceausescut, az RKP főtitkárát. Ceausescut születésnapján Lenin-renddel tüntették ki.

Nyilvános vita a nyilvánosságról.

Minisztertanács

A Minisztertanács javasolta az Országgyűlésnek a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és az élelmiszerekről szóló törvények módosítását. A kormány az Elnöki Tanács elé terjesztette a növényvédelemről szóló törvényerejű rendelet tervezetét.

A Minisztertanács a Tervgazdasági Bizottság jelentése alapján áttekintette az exportképesség fokozása, a műszaki fejlődésen alapul szerkezetváltás meggyorsítása érdekében hozott és teendő intézkedéseket. Újból hangoztatta, hogy a rendelkezésre álló központi hitelforrásokat elsődlegesen e célokra kell felhasználni. Ezt szolgálják a hosszú lejáratú nemzetközi hitelfeltételek - köztük a múlt év őszén felvett egymilliárd márkás NSZK-hitel - is. A Minisztertanács felhívta a gazdálkodó szervezetek figyelmét, a műszaki fejlesztést és az export bővítését célzó pályázatokra. Egyúttal kifejezte reményét, hogy a kereskedelmi bankok és a vállalatok széles köre vesz részt saját forrásait is bevonva e program megvalósításában.

A Minisztertanács megvitatta az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás továbbfejlesztésével kapcsolatos állami tennivalókat. Meghatározta a felnőttek szakmai képzésére, átképzésére és továbbképzésére vonatkozó rendelkezéseket, utasította az illetékes minisztereket a részletes intézkedések kidolgozására.

Elnöki Tanács

Állampolgársági, valamint kegyelmi ügyek 1987. évi intézése.

A jelentés szerint állampolgársági ügyekben az Elnöki Tanács az állampolgárságról szóló törvény előírásainak érvényre juttatása, a kettős állampolgárság megszüntetésével kapcsolatos nemzetközi egyezmények végrehajtása jegyében hozta meg határozatait. Az állampolgársággal összefüggő ügyekben érintett személyek száma a múlt év során 2638 volt, ami a megelőző évhez viszonyítva 18 százalékos emelkedést jelent. A magyar állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmek jelentős többségét családi okok - magyar állampolgárral kötött házasság, családi, rokoni kapcsolatok rendezése - indokolták. Az állampolgársági kötelékből való elbocsátást elsősorban azok kérték, akik külföldön való tartózkodásukat véglegesnek tekintették és a külföldi állampolgárság megszerzésével kívánták letelepedésüket és megélhetésüket biztosítani. A kettős állampolgárság megszüntetésére hozott nemzetközi egyezmény alapján az elmúlt év során 502 kettős állampolgárságú gyermek ügyét rendezték.

A kegyelmi határozatok tekintetében az Elnöki Tanács megállapította: a meghozott határozatoknál érvényesült az az elv, hogy a kegyelmi eljárások nem a bíróságok által hozott ítéletek felülvizsgálatát célozzák, hanem az elítélés után bekövetkezett egyéni körülmények sokirányú mérlegelését jelentik. Az elmúlt évben 1800 kérelmező közül 227-en részesültek kegyelemben. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg.

Önálló kiadói jogokat kapott néhány kisszövetkezet és szervezet.

1988. február 2

Ezekben a napokban fizetik az első bruttósított béreket.

Az AIDS elleni küzdelem támogatására, felvilágosító és nevelőmunkára megalakult az AIDS Egyesület.

Cigánytanács alakult Mátészalkán, célja: gyorsítani a beilleszkedést.

Környezetszennyezés Monorierdőn.

Sajtótájékoztatón jelentették be, hogy 1987 júniusában vizsgálták először a Minőség Vegyipari Kisszövetkezet tevékenységét. Kb. 120-140 tonna veszélyes hulladékot ástak elő a telephelyen, kb. 130 tonnát máig sem találnak az ellenőrző szakértők.

A tervezett 15 %-os árszínvonal-emelkedést a SZOT elnöksége felső határnak tekinti, és ezért ellenez minden további áremelésre vonatkozó javaslatot.

A Duna-kör vízlépcső elleni tiltakozó sétáját - mintegy 50 résztvevővel - a Bem térnél szétoszlatja a rendőrség.

MSZMP KB Társadalompolitikai Bizottság

1. A nyilvánosság és a magyar újságíró-társadalom helyzete

2. Az Új Márciusi Front felhívása

Közlemény: Népszabadság, 1989. február 9.

Minisztertanács

A Minisztertanács áttekintette és megvitatta a kormány munkamódszerével, munkastílusával kapcsolatos javaslatokat.

A kormány tájékoztatót hallgatott meg a hitelmegszorításokkal kapcsolatban a bankok és kormányszervek között kialakult megállapodásokról. Felhívták a figyelmet arra, hogy mind a bankoknak, mind az állami intézményeknek nagyobb felelősséggel és körültekintéssel kell eljárniuk a meghozott határozatok érvényesítésében.

A kormány tudomásul vette, hogy megállapodás született a Tatabányai Szénbányák szanálásának részleteiben. Felhívta a figyelmet a határidő pontos betartására.

A Minisztertanács jóváhagyta tagjainak, valamint az országos hatáskörű szervek vezetőinek 1988. évi nemzetközi programját. Ugyancsak jóváhagyta a KGST Végrehajtó Bizottságának moszkvai ülésén részt vett magyar delegáció jelentését.

Megalakult a Szent István Emlékbizottság a római katolikus egyház kezdeményezésére, I. István halálának 950. évfordulója alkalmából.

KISZ Budapesti Bizottság

bejelentette, hogy a budapesti, regionális ifjúsági rádiót indítanak a közeljövőben.

Három év alatt kb. 1000 dolgozótól válnak meg a Lenin Kohászati Műveknél, jelentette be a miskolci vállalat vezérigazgatója.

A Pénzügyminisztérium elrendelte a nyírbátori Auróra Cipőgyár szanálását.

Vállalkozók Országos Szövetsége

Megalakult a VOSZ, amely elsősorban arra hivatott, hogy fórumot adjon a kisvállalkozóknak. Az új érdekképviseleti szerv azonban alapszabálya szerint minden vállalkozó érdekében eljár, nem zárja ki tagjai sorából a nagyvállalatokat sem.

Szakszervezetek Országos Szövetsége

"A munkavállalók mintegy 90 %-a - a jelenlegi nehéz helyzetben - újra bizalmat szavazott a szakszervezeteknek" - állapította meg a SZOT.

Az ülésen Gáspár Sándor SZOT-elnök kijelentette: "ha a szakszervezetek nem lettek volna hívei a reformnak, akkor ma nem lenne reform".

A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésénél a magyar fél fokozott ütemben folytatja a munkálatokat, az 1987-ben felhasznált 4,5 milliárd forinttal szemben 1988-ban 5,6 milliárd forintot költ az idei programban előirányzott feladatokra.

Minisztertanács

A Minisztertanács irányelveket alkotott a jogszabályok előkészítésével kapcsolatos szakmai-társadalmi vitákról. Az irányelvek a törvényben megfogalmazott alapvető garanciális szabályokkal együtt lehetővé teszik, hogy a társadalmi vitákat a helyi sajátosságok figyelembevételével szervezzék meg.

A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a családsegítő központok vizsgálatáról szóló KNEB-jelentést.

A Minisztertanács Barity Miklós külügyminiszter-helyettest, más fontos megbízatására tekintettel - március 1-i hatállyal - e tisztségéből felmentette, egyidejűleg Őszi Istvánt külügyminiszter-helyettessé kinevezte.

A kormány dr. Juszt László szociális és egészségügyi miniszterhelyettest - nyugállományba vonulására tekintettel, érdemei elismerése mellett - március 1-i hatállyal - e tisztségéből felmentette, egyidejűleg dr. Győrfi Istvánt, dr. Kökény Mihályt és dr. Illés Bélát szociális és egészségügyi miniszterhelyettessé kinevezte.

A Minisztertanács javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak szociális és egészségügyi államtitkára kinevezésére.

"A nyilvánosság kockázatai" címmel meghirdetett előadást helyhiányra hivatkozva nem engedélyezik a Rakpart Klubban.

Elnöki Tanács

Összehívja az Országgyűlést.

A Minisztertanács előterjesztésére törvényerejű rendeletet hozott a növényvédelemről, ennek tervezetét az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága, továbbá mezőgazdasági bizottsága is megvitatta. Az új jogszabály figyelembe veszi a növényvédelemben elért újabb tudományos eredményeket, meghatározza az e kérdéssel összefüggő hatósági feladatokat és kimondja: a növényvédelmet az emberi környezet s a természet védelmével összhangban kell végezni. A törvényerejű rendelet 1988. május 1. napján lép hatályba, egyidejűleg az 1968 évi 32. sz. törvényerejű rendelet, valamint a 44/1968. (XII.6.) korm. sz. rendelet és a 7/1976.(IV.6.) MT sz. rendelet és az 50/1983.(XI.28.) MT sz. rendelet 40. paragrafusa hatályát veszti. Az új jogszabály végrehajtásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter gondoskodik.

A testület kinevezésekről döntött, bírákat mentett fel és választott meg.

Közzétették a SZOT Elnökségének február 26-i ülésén megfogalmazódott állásfoglalást.

Kádár János munkaértekezleten Székesfehérvárott.

A miniszterelnök befejezte kétnapos Vas megyei látogatását.

Alkotmányjogi Tanács

Korom Mihály elnökletével az Országgyűlésben ülést tartott az Alkotmányjogi Tanács. A testület dr. Kilényi Gézának, a tanács tagjának indítványára megvizsgálta a belföldiek devizaszámláiról kiadott nemzeti banki közlemény alkotmányosságát. Noha tartalmát nem kifogásolta, megállapította, hogy a közlemény állampolgári jogokat, kötelezettségeket szab meg, s ez formailag nem felel meg a jogalkotással kapcsolatos alkotmányos előírásoknak.

Az Alkotmányjogi Tanács felhívta az érintetteket, hogy ezt a tárgykört 1988. július 1-ig, a jogalkotásról szóló új törvénnyel összhangban szabályozzák. A közlemény rendelkezéseit az új jogszabály megjelenéséig alkalmazzák. A jogi rendezés nem érinti a lakosság deviza-megtakarításainak elhelyezési lehetőségeit.

Ugyancsak dr. Kilényi Géza indítványozta a távközlési beruházási hozzájárulásról szóló, a Magyar Posta elnöke által 1987-ben kiadott úgynevezett központi utasítás közvetlenül érinti az állampolgárok jogait és kötelezettségeit, erre pedig a jelenleg érvényes szabályozás értelmében nincs törvényes lehetőség.

Az Alkotmányjogi Tanács ezért megállapította: a vizsgált központi utasítás alkotmányellenes. Felhívta a Magyar Posta elnökét, hogy május elsejéig - az utasítás egyidejű hatályos kívül helyezése mellett - intézkedjen a kérdéskör megfelelő rendezéséről.

Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete, valamint a Művelődéskutató Intézet is támogatja az önálló Tudós Szakszervezet megalapítására tett javaslatot. Több egyetem szintén érdeklődést mutatott az új szakszervezet megalakítása iránt.

Ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége választmánya.

Az újságíró-szövetség vezető testületét Megyeri Károly főtitkár tájékoztatta Grósz Károly és az elnökség találkozójáról.

Minisztertanács

Megtárgyalta a társadalombiztosítás korszerűsítéséről, valamint a nyugdíjrendszer módosításának elveiről szóló előterjesztéseket.

A korszerűsítés célja olyan finanszírozási, gazdálkodási rendszer kialakítása, amely a társadalombiztosítás és a nyugellátás értékének megőrzésével hosszú távra garantálja a szociális biztonságot. A kormány úgy döntött, hogy egy későbbi időpontban társadalmi vitára bocsátja a nyugdíjrendszer módosításának elveit.

A Tervgazdasági Bizottság elnökének előterjesztése alapján megvitatta a gazdasági mechanizmus korszerűsítésével kapcsolatos elképzeléseket, és elfogadta a további munka programját.

Irányelveket fogadott el az árak növekedésének mérsékléséről. Bejelentette, hogy 1988-ra tervezett 15 százalékos árszínvonal-emelkedés "a januári intézkedések és részben a múlt évi áremelések hatásaként kitöltött." Ezért közölte: további központi kezdeményezésű áremelést az évre nem tervez. A Minisztertanács egyben önmérsékletre intette a gazdálkodó szervezeteket, hogy az infláció gyorsulását megakadályozza. (A költségvetés hiányára hivatkozva azonban júliusban emelték a sör, a cigaretta és az üzemanyagok fogyasztási adóját és így fogyasztói árát is.)

Módosította a szabálysértésekről szóló rendeletet, értékelte az Állami Ifjúsági és Sporthivatal eddigi tevékenységét és kijelölte további feladatait.

Kádár János a TOT székházban.

Alapítvány az 1848/49-es szabadságharc emlékművének felállítására.

A javaslattevők között van a Jurta Színház és a KISZ KB. A megalakult társadalmi védnökség elnöke Pozsgay Imre

Az emlékmű nem készült el.

Mintegy tízezren gyűltek össze a Nemzeti Múzeum kertjében és környékén.

A sajtó közleménye szerint a Petőfi-szobornál kisebb csoportok sikertelen kísérletet tettek arra, hogy az ünneplő fiatalokat "megnyerjék sajátos politikai céljaik számára."

A rendőrség illetékes szervei a március 15-i ünnepségek megzavarására irányuló magatartásuk miatt - előzetes figyelmeztetésüket követően - előállították Molnár Tamás, Pálinkás Róbert, Nagy Jenő, Rácz Sándor Gadó György, Demszky Gábor, Solt Ottília, Haraszti Miklós budapesti lakosokat. Meghallgatásukat és jegyzőkönyvi figyelmeztetésüket követően szabadon bocsátották őket.

Országgyűlés

1. A közúti közlekedésről szóló törvény

2. A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat

3. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása

4. Az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat

5. A pénzügyminiszter tájékoztatója az új adórendszer bevezetésének tapasztalatairól

6. Interpellációk, kérdések

A SZOT bejelentette a kormánynak: amennyiben az infláció 15 % fölé megy, kompenzációt kérnek.

Központi Bizottság

.1. Lázár György, főtitkárhelyettes, a Politikai Bizottság tagja, a KB Káderpolitikai Bizottság elnöke: A párt vezető szerepe, a politikai intézményrendszer működése

2. Lukács János, pártszervező KB-titkár, a KB Ifjúsági Bizottság valamint a KB Pártépitési Munkaközösség elnöke KB-tag: Az országos pártértekezlet időpontja, képviseleti rendje

A beszédet közli: Pártélet, 1988:4. A határozatot közli: Pártélet, 1988:4. 3. Berecz János, ideológiai KB-titkár, a Politikai Bizottság tagja, a KB Agitációs és Propaganda Bizottság elnöke: Az országos pártértekezlet állásfoglalásának tervezete 4. Az ideológiai munka időszerű kérdéseiről folytatott vita tapasztalatairól készített írásbeli tájékoztató Közlemény: Népszabadság, 1988. március 25.

Elnöki Tanács

Határozat hazánk felszabadulásának (szovjet megszállás) 43. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről.

Bírákat mentett fel, választott meg, majd kegyelmi ügyben döntött és egyéb időszerű témákról tárgyalt.

Minisztertanács

Határozatot hozott a belügyminiszter, a kereskedelmi miniszter, a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter és az Országos Árhivatal elnökének feladatairól és hatásköréről.

A kormány a Minisztertanács Titkársága és a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának jogutódjaként létrehozta a Minisztertanács Hivatalát, amely a Minisztertanács, a kormánybizottságok, valamint a Minisztertanács elnökének és helyetteseinek munkaszervezete, s a sajtóirányítás tekintetében országos hatáskörű államigazgatási szervként jár el.

A Minisztertanács tanácsi kapcsolatainak közvetlenebbé és hatékonyabbá tétele, valamint a kormányzati és a tanácsi tevékenység összehangolása érdekében döntött a Minisztertanács Tanácsi Kollégiuma létrehozásáról.

A Minisztertanács meghatározta az 1988-1990 közötti időszak jogalkotási feladatait.

A kormány beszámolót hallgatott meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának munkájáról, a településpolitika irányításáról és Miskolc fejlesztéséről.

MTA és a MTESZ közös nyilatkozat

A költségvetésnek csupán 0,7 %-át fordítják kutatásfejlesztésre, pedig fontos lenne 3 %-ot ilyen célra fordítani - állítja közös nyilatkozatában a Magyar Tudományos Akadémia és a MTESZ.

A felsőoktatás ellátottsága nem megfelelő, a pályakezdő szakemberek anyagi gondokkal küzdenek, a műszaki fejlődés megtorpanása és hanyatlása gátolja az ország fejlődését.

Reform Rt. elnevezéssel lap- és könyvkiadói részvénytársaság alakul.

Fiatal Demokraták Szövetsége

Megalakul a Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ).

Megkezdi működését az új Kereskedelmi Minisztérium.

Az árnövekedés 18 % volt a múlt év I. negyedéhez képest.

A Budapest Bank szanálási eljárást kezdeményezett a Nógrádi Szénbányákkal szemben.

Minisztertanács

A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly miniszterelnök jelentését Willi Stophnak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének Magyarországon tett hivatalos, baráti látogatásáról.

A kormány megtárgyalta az 1987. évi pénzügyi-gazdasági ellenőrzésekről, valamint a népi ellenőrzés 1987. évi munkájáról szóló előterjesztéseket.

A Minisztertanács áttekintette a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekről szóló törvényerejű rendeletet és javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak az érvényben levő jogszabály módosítására.

A kormány elfogadta Sopron-Kőszeghegyalja üdülőkörzet regionális tervét és fejlesztési programját.

MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság közleménye

Bihari Mihályt, Bíró Zoltánt, Király Zoltánt és Lengyel Lászlót kizárták a pártból

Bíró Zoltán, az Országos Széchenyi Könyvtár főmunkatársa, dr. Bihari Mihály, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanára, Király Zoltán, a Magyar Televízió szegedi körzeti stúdiójának szerkesztőriportere, Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa, valamennyien Pozsgay Imre köréhez tartoztak.

A Népszabadság szerint "A nevezett párttagok több alapvető kérdésben a párt politikájától eltérő nézeteket képviselnek, s ezeket különböző párton kívüli fórumokon huzamosabb idő óta hangoztatják-terjesztik. A párt szervezeti szabályzatát önkényesen értelmezik, nem fogadják el a párt belső rendjére vonatkozó elveket, megsértik a pártfegyelmet, ártanak a pártegységnek."

Lásd még: Kizárt a párt, és Stumpf István: Inkvizíció In: Magyarország politikai évkönyve, 1988. Szerkesztette Kurtán Sándor, Sándor Péter és Vass László R-Forma Kiadói KFT, 1989.

1989. április 17

Fiatal Demokraták Szövetsége

MTI közlemény: "1988. március 30-án egyetemi hallgatók és fiatal értelmiségiek egy csoportja törvényellenes szervezet létrehozását kezdeményezte, ezért az arra illetékes rendőri szervek 1988. április 8-án figyelmeztették Andrássy Miklós dunaújvárosi, Orbán Viktor szolnoki, valamint Csaba Iván, Kövér László és Rácz András budapesti lakosokat. A nevezetteket felhívták tevékenységük abbahagyására."

Életbe lépett az elhelyezkedési támogatás, amely a meghosszabbított felmondási idő (6 hónap) után további 6 hónapig jár. Az első 3 hónapban a bruttó kereset 75 %-a, a másodikban 60 %-a.

Ófalu és Feked község lakossága tiltakozik az ellen, hogy a községek határában létesüljön az ún. atomtemető, amely a paksi hulladék tárolására szolgálna.

Megalakult a Magyar Környezetvédelmi Egyesület, amely alapvető céljának azt tartja, hogy az állampolgári aktivitást az eddiginél jobban kihasználja a környezetvédelem érdekében. Az alakuló ülés azonban zárt volt, csak meghívóval lehetett bejutni. Az ELTE Természetvédelmi Klubja nyilatkozatban is kijelentette: a megalakult egyesület nem képviseli az egész magyar környezetvédelmi mozgalmat.

Minisztertanács

A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly jelentését Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének és Brankó Mikulicsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Végrehajtó Tanácsa elnökének Magyarországon tett látogatásáról.

A kormánydöntések tudományos megalapozásának javítására, a várható következmények feltárására a Minisztertanács tanácsadó testületet hozott létre.

A kormány megvitatta az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló törvények elveit, valamint a lakásgazdálkodás korszerűsítésének koncepcióját.

A Minisztertanács javasolta az Elnöki Tanácsnak a lakásszövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet módosítását. A Minisztertanács határozatot hozott a lakcímbejelentés és -nyilvántartás korszerűsítésére.

A Minisztertanács jelentést hallgatott meg a bányák biztonsági helyzetéről és a fogyasztási cikkek minőségi követelményeinek érvényesüléséről.

A Minisztertanács dr. Raft Miklóst kinevezte a Minisztertanács Hivatala elnökévé, dr. Kiss Elemért és Bercsényi Botondot pedig a hivatal elnökhelyettesévé.

25 éves késéssel megjelent az Ökonosztát, Liska Tibor 1963-ban írt írt gazdasági esszéje.

A 3-as metróvonal XIX. kerületi végállomásán egy nyolcvanfős társaság tíz kubai diákot támadott meg. A következmény: súlyos sérülések. Huszonnégy fő ellen indult meg rendőri eljárás. A banda tagjai zömmel húsz év alatti fiatalok voltak.

Elnöki Tanács

Az Elnöki Tanács módosította a fogyasztási, értékesítő és beszerző, valamint az ipari szövetkezetekről 1971-ben alkotott törvényerejű rendeletet. A július elsejétől életbe lépő változásokat mindkét esetben az tette szükségessé, hogy a szabályzat összhangba kerüljön az Országgyűlés márciusi ülésszakán módosított szövetkezeti törvény előírásaival.

Az áfészek működésének keretet szabó törvény egyebek között - intézkedik arról, hogy az éves eredmény felhasználásáról, a szövetkezeti tisztségviselők munkadíjáról és egyéb járandóságáról a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés határozhat. Azt, hogy a két testület közül melyik jogosult döntésre, az alapszabály mondhatja ki, azzal a törvényben szereplő megkötéssel, hogy 500 főnél kevesebb taglétszámú fogyasztási szövetkezetben nem lehet küldöttgyűlést alakítani. Ugyancsak módosította az Elnöki Tanács a bírósági cégnyilvánításról szóló 1985. évi 16. sz. törvény-t. Mint ismeretes, a kormányzati munka korszerűsítése során a központi piacfelügyeleti feladatok az Országos Anyag- és Árhivataltól a Kereskedelmi Minisztériumhoz kerültek. Ezzel összhangban az OAÁH elnöke helyett a jövőben a kereskedelmi miniszter jogosult a cégbíróságnál annak felülvizsgálatát indítványozni, hogy a cégjegyzékben szereplő belső szabályzatai összhangban állnak-e a jogszabályokkal, a társasági szerződés, illetve a létesítő határozat rendelkezéseivel. A testület végül kinevezésekről döntött, majd bírákat választott meg és mentett fel.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Raft Miklóst, a Minisztertanács Hivatala elnökét április 29-i hatállyal államtitkárrá nevezte ki.

Az Elnöki Tanács Bíró Béla ezredest vezérőrnaggyá kinevezte.

Az Országos Diákparlament levelet küldött a képviselőknek, hogy a jövő évi költségvetési törvény tárgyalásakor annak szellemében vizsgálják az oktatásra fordított támogatásokat, hogy a kibontakozási program végrehajtása elképzelhetetlen az általános, középfokú és felsőfokú oktatás jelenlegi helyzetének gyökeres javítása nélkül. A terv- és költségvetési bizottság úgy határozott, hogy az 1989. évi költségvetés tárgyalásánál nagy figyelmet fordítanak az oktatásra.

A Baranya Megyei Tanács építési és vízügyi osztálya, mint szakhatóság, nem járult hozzá az Ófalu közelébe tervezett atomtemető létrehozásához. A terv az építési osztály állásfoglalása szerint nem mindenben felel meg az országos építési szabályzat, valamint a település- és környezetvédelem előírásának."

Minisztertanács

A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg a költségvetési reform téziseiről. Jóváhagyta a munka irányítására, szervezésére és ütemezésére vonatkozó javaslatokat. Tudomásul vette, hogy a munkálatok elvégzésére a pénzügyminiszter költségvetési reformbizottságot hozott létre.

A kormány módosította a kiemelt üdülőhelyekről szóló jogszabályokat. Az új rendelkezések növelik a helyi tanácsok önállóságát.

Grósz Károly miniszterelnök hivatalos látogatást tesz az Egyesült Királyságban.

A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pártbizottsága tiltakozik Bihari Mihály, Király Zoltán, Lengyel László és Bíró Zoltán pártból való kizárása miatt.

Kifogásolják, hogy a KEB határozata és annak a Titkári Tájékoztatóban közölt indoklása nem meggyőző. Ennek alapján a KEB-től nyílt érdemi tájékoztatást és döntésük felülvizsgálatát kéri az egyetemi pb."

"Meg vagyok győződve, hogy a biológia törvényei a politikusokra is érvényesek. A tagságnak meg kell adni a lehetőséget, hogy a most a két kongresszus között minősítse a vezetőit és eldöntse, kiket támogat." BBC: "A pártvezetésen belül várható változások érintik-e esetleg Kádár János személyét is, mivel ő sem fiatal ember?" G.K.: "Ahogyan fogalmazta, úgy pontos. Esetleg. De ez mindannyiunkat érinthet." (Grósz Károly angliai látogatása során interjút adott a BBC-nek.)

MSZMP Központi Bizottság

1. Berecz János, ideológiai KB-titkár, a Politikai Bizottság tagja, a KB Agitációs és Propaganda Bizottság elnöke, Lukács János, pártszervező KB-titkár, a KB Ifjúsági Bizottság valamint a KB Pártépitési Munkaközösség elnöke, KB-tag: Az országos pártértekezlet előkészítéséről

2. Németh Miklós, gazdaságpolitikai KB-titkár, a KB Gazdaságpolitikai Bizottság valamint a KB Közgazdasági Munkaközösség elnöke, KB-tag: A gazdasági társasági törvény irányelvei Közlemény: Népszabadság, 1988. május 11, Berecz interjúja ugyanott.

Schöpflin György - Tőkés Rudolf - Völgyes Iván: Az apparátus lázadása Magyarországon

Mozgó Világ, 1989:6

"A plénum elvetette Kádár indítványát, hogy a pártkonferencia legfeljebb a KB egyharmadát válthassa le. Ehelyett az Aczél és Maróthy támogatását élvező Tömpe István (a 60-as években az MRT elnöke volt, Grósz pedig párttitkár ugyanott) javaslatát fogadták el, aki a KB, a PB és a Titkárság teljes megújítását indítványozta. De azért a KB beleegyezett abba -egyféle gesztussal Kádár felé-, hogy a pártkonferencia vitái csak az MSZMP XIII. kongresszusa óta (1985. március 25-28 ) felmerült politikai kérdésekre korlátozódjanak. Osztrák lapforrások szerint ezen az értekezleten fiatal KB-tagok Kádár lemondását követelték. 1988. május 11 "

-17.

Schöpflin György - Tőkés Rudolf - Völgyes Iván: Az apparátus lázadása Magyarországon

Mozgó Világ, 1989:6

1988. május 10 "Kádár és Grósz egyaránt felvette Moszkvával a kapcsolatot, az SZKP pedig áldását adta arra, hogy Grósz kerüljön Kádár helyére. Grósz SZKP-jóváhagyásra benyújtotta az új MSZMP PB névsorát is: Grósz , Berecz , Csehák Judit, Gáspár , Hámori Csaba, Havasi Ferenc, Lukács , Németh Károly, Németh Miklós, Nyers , Óvári , Pozsgay , Szabó István és Tatai Ilona szerepeltek a listán. Valószínűleg május 17-én megérkezett a szovjet jóváhagyás. (Aznap Pozsgay elmondta legbizalmasabb barátainak, hogy ő, Nyers , Németh Miklós és Tatai bekerülnek az új Politikai Bizottságba; másnap Nyers megerősítette Pozsgay információját és hozzátette, hogy feltehetően őt, Nyers Rezsőt fogják jelölni miniszterelnöknek.)" 1988. május 19

Ribánszky Róbert

(1989. április 14-éig a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titka) Magyar Rádió, Első Kézből, 1989. május 8:

"[...] volt egy olyan elképzelés, hogy ez egy fordulója a személyi változásoknak és a XIV. kongresszuson újabb változások következnek majd. A 13 tagú Politikai Bizottságból 3 ember távozásában egyeztek meg: [...] Lázár György, Gáspár Sándor és Maróthy László. A javaslatok is megvoltak helyettük: Pozsgay Imre, Nyers Rezső és Németh Miklós. Ha a logikáját követjük a dolognak, teljesen világos, hogy a 13-ból 10 régi Polbiz-tag marad: Kádár János a főtitkár, Berecz János a főtitkárhelyettes, Grósz Károly a miniszterelnök."

Kádár János elmondta amerikai tv-interjújában, hogy alaptalanok azok a szóbeszédek, amelyek szerint posztja utódlásáról bármiféle döntés vagy megállapodás született volna. Nagy Imrét nem lehet rehabilitálni bizonyos kérdésekben. Egy felső szintű magyar-román találkozó lehetősége a bonyolult kapcsolatok miatt félreértésekre vezethet, nem időszerű. A Varsói Szerződés már javasolta az összes külföldön állomásozó csapatok visszavonását. Ha a nemzetközi viszonyok úgy alakulnak, egy évtized múlva talán már nem lesz szükség jelenlétükre.

Debrecenben megalakult az ország első vidéki könyvkiadó vállalata.

Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete

Az alapítók az alapszabályban kifejezték szándékukat, hogy kapcsolatot kívánnak kiépíteni a SZOT-tal és az ágazati szakszervezetekkel.

Az Akadémia elnöke, Berend T. Iván az országgyűlés kulturális bizottságában elmondta, hogy "az alapkutatások a költségvetési ráfordításokat tekintve 0,7 %-kal részesednek, s Európában ez a mutató sehol sincs 1 % alatt. A fejlett országokban ez az arány 5-8 % között mozog."

MSZMP Politikai Bizottság

Schöpflin György - Tőkés Rudolf - Völgyes Iván: Az apparátus lázadása Magyarországon

Mozgó Világ, 1989:6

1988. május 11 "Kádár [...] benyújtotta a lemondását, amit a PB elfogadott. Ezt követően a testület jóváhagyta az új összetételt, csakúgy, mint a titkárok névsorát, a Központi Ellenőrző Bizottságét valamint a Központi Bizottságét is. Kádárnak engedményként a KB 113 tagjából csupán 37-et készültek felváltani.

Ezen a ponton még semmi sem garantálta a vezetés igazi megújulását, merthogy a tervezett új PB-ben még olyan Kádár -támogatók ültek, mint Berecz , Gáspár , Hámori , Németh Károly, és Óvári . A kisebbségben lévő reformpárti koalíció csupán a 'megtűrt ellenzékiekből' állt volna, mint Pozsgay és Nyers . Így a Grósz , Lukács , Németh Miklós és Fejti alkotta csapat a három 'beugró emberrel' -Csehákkal , Szabóval és Tataival - együtt tartós egyensúlyt hozott volna létre. Ezért Kádár valószínűleg helyettesnek adta volna át a székét, vagy esetleg megtartotta volna PB-posztját, így elzárva az utat minden jövőbeli változás elől.

Csakhogy Kádárt cserbenhagyták legfontosabb szövetségesei, mint például Aczél és Maróthy , és így lassan felismerte, hogy most már azt kell menteni, ami még menthető. Így hát az ügylet létrejött. Legfontosabb feltételei a következők voltak:

-Kádár átengedi Grósznak a főtitkári hivatalt és helyette a párt elnöke lesz (meg nem határozott feladatkörrel) Megállapodtak továbbá abban, hogy nem csinálnak bűnbakot belőle sem Rajk László pere és kivégzése miatt, sem Nagy Imre 1958-as kivégzése miatt, sem a 70-es évek elején beindult ellenreformok miatt.

-Az új Politikai Bizottság felállásában benne foglaltatik a korábban említett koalíció, így egyszerre érvényesül a politikai folytonosság elve a tényleges személycserékkel.

-A KB-Titkárság összeállítása változatlan marad, a pártadminisztráció zökkenőmentes folytatása érdekében.

-Jóllehet május 10-én egyszer már megbukott Kádár javaslata az egyharmados KB-személycserék, most mégis elfogadásra került bár az nyilvánvalónak látszott, hogy a 37 új ember javarészt a Grósz -táborból fog kikerülni.

-Kádár felé a legnagyobb engedmény a Központi Ellenőrző Bizottság érintetlenül hagyása volt. Ezt a testületet ortodox Kádár -ideológusok uralták [...] Minthogy a KEB-é volt a legfőbb fegyelmi jogkör -beleértve a múltbeli vétkeket is- ez az engedmény létfontosságú volt Kádár számára.

Kádár távoztával Grósz egyszerre foglalja el a pártfőtitkári és a miniszterelnöki széket. Ez az ideiglenes megoldás azt a célt szolgálta, hogy egy egységes államvezetés az 'erőskezű kormányos' eszményképével az élen kerülje el a teljes összeomlást. Az is valószínűnek látszik, hogy májusban Grósznak már tudomása volt arról, hogy a Szovjetunióban Gorbacsov össze akarja kapcsolni a párt és az állami vezetést egy újonnan létrehozott elnöki poszttal. A két elképzelés feltűnő azonosságokat mutat, és arra is van bizonyíték, hogy a tervet, miszerint Grósz egyidejűleg lesz pártfőtitkár és miniszterelnök, még a magyar pártkonferencia megnyitása előtt láttamoztatták Moszkvában." 1988. május 20-22

Minisztertanács

A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károlynak az Egyesült Királyságban tett látogatásáról szóló beszámolót.

A kormány jelentést hallgatott meg az 1987. évi népgazdasági terv végrehajtásáról és az idei első negyedévi gazdasági fejlődésről.

A Minisztertanács megvitatta és jóváhagyta a pénzügyminiszter jelentését az 1987. évi költségvetés végrehajtásáról és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ezzel kapcsolatos észrevételeit. A kormány az állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést az Országgyűlés elé terjeszti, a pénzügyi ellenőrzések elmúlt évi tapasztalatairól szóló beszámolót pedig a képviselők rendelkezésére bocsátja.

A Minisztertanács tájékoztatót hallgatott meg az ipari szerkezetátalakítás feladatairól és úgy határozott, hogy a beszámolót az Országgyűlés elé terjeszti.

A kormány javasolja az Országgyűlésnek az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását, egyúttal határozott a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény végrehajtási rendeletének módosításáról.

MSZMP Országos Pártértekezlet

1. A párt feladatai és a politikai intézményrendszer fejlesztése

2. Személyi kérdések

KB Titkárság

Kádár János, eddig főtitkár,

eddig a Politikai Bizottság tagja, ezután a párt elnöke, ezután KB-tag;

Grósz Károly, eddig a Minisztertanács elnöke,

ezután főtitkár, a Politikai Bizottság tagja;

Lázár György, eddig főtitkárhelyettes,

eddig a Politikai Bizottság tagja, eddig a KB Káderpolitikai Bizottság elnöke, ezután nyugdíjas;

Óvári Miklós, eddig a KB-Titkárság tagja,

a KB-Iroda vezetője, eddig a Politikai Bizottság tagja;

Politikai Bizottság

Kimaradt:

Aczél György, a KB Társadalomtudományi Intézet igazgatója;

Gáspár Sándor, A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke;

Havasi Ferenc, a Budapesti Pártbizottság első titkára;

Lázár György, lásd fent;

Maróthy László, környezetvédelmi és vizgazdálkodási miniszter,

eddig a KB Gazdaságpolitikai Bizottság tagja;

Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke;

Óvári Miklós, lásd fent.

Bekerült:

Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke;

Lukács János, pártszervező KB-titkár,

a KB Pártépitési Munkaközösség elnöke valamint a KB Ifjúsági Bizottság elnöke;

Németh Miklós, gazdaságpolitikai KB-titkár,

a KB Gazdaságpolitikai Bizottságának valamint a KB Közgazdasági Munkaközösségének elnöke;

Nyers Rezső, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója;

Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára;

Tatai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója,

a KB Gazdaságpolitikai Bizottság tagja;

Schöpflin György - Tőkés Rudolf - Völgyes Iván: Az apparátus lázadása Magyarországon

Mozgó Világ, 1989:6

1988. május 19 "Kádár kihívó megnyitó beszéde magán viselte az ideológiai ortodoxizmus majd minden jelét, újjáélesztett olyan kulcsszavakat, mint az 'ellenség,' az 'osztályharc', amiket pedig -mindenki úgy hitte- éppen ő temetett el 25 évvel azelőtt. Jóllehet záróbeszédében Kádár láthatóan megenyhült -vagy rákényszerítették, hogy megenyhüljön-, eredeti beszéde és esetlen felszólalásai a konferencia zárt szakaszaiban nagyon sok delegátust elidegenítettek.

A kádári megnyitóbeszédet Grósz a május 10-i egyezség felrúgásaként fogta fel, s felbátorodva a delegátusok nyilvánvaló ellenérzései láttán Grósz és szövetségesei kapva kaptak az alkalmon, hogy puccsista módon felrúgják az előre rögzített PB-felállást. Szombat este és vasárnap reggel között (május 21/22) a Grósz -tábor személyesen vagy telefonon kapcsolatva lépett a küldöttek többségével, és arra bíztatta őket, hogy a KB-szavazólistán töröljék Lázár , Gáspár , Németh Károly, Óvári és talán Havasi nevét. A delegátusok többsége ebbe bele is ment, és így két szék között a pad alá estek Kádár mindazon szövetségesei, akik elmulasztották idejekorán Grósz után kötni a szekerüket. [Az idézet folytatását lásd alább.]"

Ribánszky Róbert

(1988. április 14-éig a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titka) Magyar Rádió, Első Kézből, 1989. május 8:

"A pártértekezlet vitájában kezdettől elhangzottak olyan felszólalások, amelyek gyúanyagot jelentettek a pártértekezlet munkájában, hangulatában. A hangulat felforrósodott és az elégedetlenség egyre fokozódott. Ez kivédhetetlen következményeket is hozott, mert a szavazásnál az első menetben 5 politikai bizottsági tag esett ki. A pártszerűtlen a dologban az, hogy hangulatkeltéssel akarva-nem akarva, de inkább akarva túllépték a megállapodást. Ez pártszerűtlen, inkorrekt megmozdulás volt, ebből következett Kádár János fellépése, aki az én információim szerint közölte, hogy miután megsértették a megállapodást, túllőttek a célon, ez inkorrekt, pártszerűtlen, ezért ő nem vállalja a polbiz-tagságot és nem vállalja a pártfőtitkári posztot. Ezt követően Aczél , akí nem volt tervbe véve, úgy lépett föl, hogy akkor ő sem jelölteti magát, Maróthy , akinél már megvolt a megállapodás, azt mondta, hogy ő visszalép, így lett nyolc a Politikai Bizottságból kikerültek száma.

Kérdés: Csak azért, mert a felszólalásokkal hangulatot szítottak, lehet azt mondani, hogy puccs volt?

-Nem. A hangulat szevezése és a személyekkel kapcsolatos megbeszélések, győzködések, agitációk [...] Ezt sokan csinálták. [...] Grósz , Lukács , mindenekelőtt és a munkatársaik. Lukács a szervezési főnök. Nélküle nem lehet megcsinálni."

Kádár -interjú

Magyarország, 1989. július 21:

"A pártértekezlet összehívásának gondolata egy idő óta már érlelődött a pártvezetésben és a tagságban is. Az ok pedig az volt, hogy a XIII. kongresszus egyes határozatairól kiderült, nem valósíthatók meg. Ezek a gazdasági kérdéseket érintő határozatok voltak. Nagy kár, hogy a kifogások nem a kongresszuson merültek fel, ott még korrigálni lehetett volna bizonyos dolgokat. De akkor és ott olyanok is a határozatok mellett érveltek, akik ma úgy tesznek, mintha a dolgok tőlük teljesen függetlenül, netán éppen az ő akaratuk ellenére történt volna. [..] Egyes emberek manapság úgy viselkednek, mint a nádszál a szélben. Jobbra-balra hajladoznak. Szívesen elfeledkeznek tegnapi önmagukról.

-Ez úgy hangzik, mintha ön csalódott volna egyes emberekben.

-Nem állíthatom az ellenkezőjét. S engem nagyon elszomorít egyesek viselkedése, különösen azoké, akik éveken át állhatatosságot mímeltek, a közös ügy szolgálóinak mutatták magukat, és kiderült, hogy az első felhők láttán az eresz alá húzódnak. [...] -Térjünk vissza a pártértekezletre. Meglepte önt, ami ott történt? -Mi tagadás, voltak meglepetések. A pártvezetés felkészült a változásokra, jómagam is egyetértettem vele, de én nagyobb fokozatosságot képzeltem el."

Grósz Károly

Magyarország, 1989. július 21:

"Az első napi tanácskozás után már látszott, hogy a küldöttek nagyobb horderejű változásokat akarnak, mint amit a vezetés szükségesnek tartott. Előtérbe kerültek a személyi kérdések, sajnos ezzel viszont elterelődött a figyelem a lényegről. Kádár János talán azt várta, hogy a pártértekezlet szervezői leszerelik ezt a hangulatot. Más szóval akkor már nem volt tisztában a helyzettel, becsapta őt az ismerethiány.

Volt egy beszélgetés, amelyen Kádár János, Gáspár Sándor és én vettem részt. Ott sokminden szóba került, az is, hogy Gáspár Sándor nem tud bekerülni a vezetésbe, amit pedig Kádár János szeretett volna. Gáspár azonnal tudomásul vette a kialakult helyzetet, s azt mondta, ha az ügy azt kívánja, hagyjuk ki a Politikai Bizottságból. Ez történt vele is és másokkal is.

-Akart-e Kádár János elnök lenni?

-Neki az volt a dilemmája, azt kérdezte, tud-e nekünk ezzel segíteni. S mi azt mondtuk neki, hogy a nemzetközi kapcsolatok tartásában nagy segítségére lehet a pártnak, személy szerint az új főtitkárnak. Ez hatott rá. Azt azonban már akkor kijelentette, hogy a Politikai Bizottság ülésein még meghívottként sem kíván részt venni. Azonban ha kiváncsi vagyok a véleményére, és megkérdezem, elmondja."

Schöpflin György - Tőkés Rudolf - Völgyes Iván: Az apparátus lázadása Magyarországon

Mozgó Világ, 1989:6

"[Az idézet elejét lásd fent] Miután a vasárnapi (május 22) zárt ülésszakot követően kihirdették a KB-választások döbbenetes eredményeit, lélegzetvételnyi szünet következett az ügymenetben. Már a győzelem tudatában Grósz kérte az öreg, bukott kádáristákból álló Politikai Bizottság összehívását -amelynek soraiból hamarosan az összes Kádár -szövetségest kizárják-a következő napirendi pontokkal: (1) megszavazni a KB-választások alapján összeállított új PB-t (2) elfogadni Iványi Pál (Grósz pártfogoltja a budapesti szervezetből) jelölését a PB 11. tagjának és (3) értesíteni Moszkvát az új felállásról."

Tóth László közlekedési államtitkár cáfolja, hogy vasutassztrájk lett volna Magyarországon. "A mozdonyvezetők a kollektív szerződésben rögzített jogaikat érvényesítették, amikor a meghatározott (s nem csekély) mértékű túlórán felül nem vállaltak további túlmunkát, elsősorban a progresszív személyi jövedelemadózás terhei miatt".

Minisztertanács

Döntöttek arról, hogy javaslatot terjesztenek az Országgyűlés elé: növeljék gyermekenként 100 forinttal a családi pótlékot, vagy csökkentsék nullára a csecsemőruházati cikkek 25 %-os forgalmi adóját. A kormány az előtti megoldást tartja jobbnak. Az ülésen indokoltnak tartottak több más módosítást is az ÁFA és a SZJA rendelkezéseiben.

Az immár hatéves Magyarországi kötvénypiac legsúlyosabb válságát élte át májusban: a hivatalosan 15 százalékra jósolt infláció a takarékbetéti kamatlábak emelése, valamint a viszonylag magas kamatozású kincstárjegy megjelenése az előző évi, rendkívül nagy mértékű kibocsátások miatt telített piacon pánikszerű kötvényeladási lázzal, az árfolyamok zuhanásával fenyegetett. A krach elkerülésére a lakossági kötvényforgalmazásban érdekelt hat legnagyobb bank május 20-tól árfolyam-egyeztetési megállapodást kötött, amelynek értelmében hetente közösen határozzák meg a lakossági kötvények középárfolyamait.

Elnöki Tanács

A testület meghallgatta Kádár János tájékoztatóját a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletéről.

Az Elnöki Tanács az Alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az Országgyűlést június 29-én, szerda 10 órára összehívta. A Minisztertanács indítványozza, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre az 1987. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, az ipari miniszter beszámolóját az ipari szerkezet-átalakítási programról.

Az Elnöki Tanács határozott arról, hogy Kazincbarcikán július 1-i hatállyal városi ügyészséget és városi bíróságot létesít. Az illetékességi területe Kazincbarcikára, Edelényre, valamint a városkörnyéki községekre terjed ki. A döntést a két állami szerv jobb működési feltételeinek biztosítása és a helyi lakosság kezdeményezése indokolta. A testület továbbiakban bírákat mentett fel és választott meg, valamint kegyelmi ügyekben döntött.

Budapesten a Belvárosból csaknem 2000-en vonultak az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövetsége elé. A békés felvonulás résztvevői a bős-nagymarosi vízlépcső építése és az abban vállalt osztrák közreműködés ellen tiltakoztak.

Dr. Paskai László esztergomi érseket bíborossá nevezte ki II. János Pál pápa."

MSZMP Politikai Bizottság

Az alkotmány korszerűsítésének koncepciója

Utal rá: Népszabadság, 1989. február 8.

Kádár -interjú

Magyarország, 1989. július 21:

"Az első ülésre elmentem. Meghallgattam a napirend feletti vitát, aztán elmondtam a saját véleményemet. Akkor azt is bejelentettem, hogy az üléseken a jövőben nem kívánok részt venni. Csinálják nélkülem a dolgokat, ne zavarja őket a jelenlétem. Azt azonban megmondtam, hogy bármi legyen is napirenden, nyiltan kell megvitatni a dolgokat. Azt mondtam, vitatkozzanak, amíg a székről le nem fordulnak, de ha kivitatkozták magukat, és kimennek a tanácsteremből, képviseljék az egységes álláspontot. Különben szétverik a pártot."

1989. február 7

A Paksi Atomerőmű Vállalat megfellebbezte Ófalu terület-felhasználási engedély meghosszabbítása iránti kérelmének elutasítását.

Rektori konferencia

Alakuló ülése, amely egyben az országos egyetemi fórum létesítéséről is döntött.

Minisztertanács

A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly beszámolóját Prem Tinszulanondával, a Thaiföldi Királyság miniszterelnökével folytatott tárgyalásairól.

A kormány meghatározta a felsőoktatás fejlesztésének feladatait és cselekvési programját. Döntött a felsőoktatási fejlesztési alap létrehozásáról.

A Minisztertanács vitát folytatott az egységes vállalkozói adórendszer elveiről és a bevezetésével kapcsolatos kérdésekről. A kormány jelentést hallgatott meg a népgazdaság 1987. évi munkavédelmi helyzetéről.

A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a Győr-Sopron Megyei Tanács Végrehajtó Bizottság munkájáról szóló beszámolót.

Eddig a napig másfél millióan kértek "világútlevelet", ebből 1700 kérelmet utasítottak el - közölték a BM sajtótájékoztatóján.

Törvényesen elismert vallásfelekezetté nyilvánították a mormon egyházat - június 1-i hatállyal.

Megalakult a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete.

A külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján közölte, április 1-én az illetékes miniszterhelyettes Románia budapesti nagyköveténél szóvá tette azt a romániai intézkedést, hogy április 3-tól hivatalosan és a nemzetiségi nyelvű lapokban is csak román elnevezés szerint használhatók a helységnevek.

Minisztertanács

Bejelentették: július elsejétől a kormány megszünteti az úgynevezett stratégiai fontosságú kontingenstermékek szocialista exportjára adott külön állami támogatást. Mindezt azonban anélkül, hogy az államközi szerződéseken alapuló szállítási kötelezettségeket feloldották volna. A döntés ellen tiltakozva Angyal Ádám, a Ganz Danubius vezérigazgatója nyílt levelet intézett Marjai József kereskedelmi miniszterhez. Ebben kifejtette, hogy szerinte a magyar kereskedelmi aktívumot nem az export visszafogásával kell csökkenteni. Marjai József válasza szerint, ha Magyarország nem akar hitelbe szállítani a KGST-államokba, akkor a magyar export visszafogása szükségszerű lépés.

Jövőre a szénbányászat 11 milliárdos támogatását 6 milliárddal csökkentik - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes a Tervgazdasági Bizottság döntése után.

Környezetvédelmi Egyesület

Állásfoglalást tett közzé Bős-Nagymarosról. E szerint hiba volt hírzárlatot elrendelni a kidolgozás időtartamára, az építkezés leállítása azonban most már elviselhetetlen gazdasági terheket róna az országra.

Az ellenség, az ellenzékieknek nyíltabb jelentkezését említve Grósz Károly kijelentette: rendeződésüket, erőgyűjtésüket, politikai koncepcióik kidolgozását, kivitelezését nem szabad tétlenül szemlélni. Ha a helyzet úgy alakul, a vezetés - felelőssége tudatában - adminisztratív eszközöket vesz igénybe.

A rendőrség közleménye

Csütörtökön a délutáni órákban az 1956-os október események idején aktív ellenséges tevékenységet kifejtő személyek egy csoportja és mások a rendőri szervek előzetes figyelmeztetése ellenére a Belvárosban gyülekeztek. Rendszerellenes jelszavakkal megpróbálták az általuk mozgósított mintegy 350-400 fős tömeget befolyásuk alá vonni. A rendőrség a közrend fenntartása érdekében megtette a szükséges intézkedéseket. Ennek során előállítottak több személyt, köztük Rácz Sándor, Demszky Gábor, Hodosán Róza, Nagy Jenő és Égető Péter budapesti lakosokat.

Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes interjút adott arról, hogy június 10-ig 4977 ideiglenes tartózkodási engedélyt adtak ki román állampolgároknak. Köztük mintegy 500 a nem magyar nemzetiségű.

Megtartotta alakuló ülését a Tanácsi Kollégium, amely konzultatív jellegű testület és a döntéshozataloknál érdekegyeztető szervként működik. Vezetője Grósz Károly miniszterelnök.

Az országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága elutasította Király Zoltán képviselőnek azt a javaslatát, hogy a Parlament téli ülésszakáig függesszék fel a bős-nagymarosi építkezést és kérjék ki független külföldi szakértők véleményét.

Júliustól magyar nyelven is megjelenik a Moszkovszkije Novosztyi.

Minisztertanács

Jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly beszámolóját Radzsiv Gandhival, az Indiai Köztársaság miniszterelnökével folytatott tárgyalásairól.

Jelentést hallgatott meg a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó Állami Tárcaközi Bizottság tevékenységéről és letelepedési alapot hozott létre.

Meghatározta a KGST 44. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség tárgyalási irányelveit.

Döntött a központi államigazgatási szervek háttérintézmények korszerűsítéséről.

Elfogadta a magyar olimpiai csapat felkészüléséről adott jelentést.

Döntött arról, hogy július 1-től gyermekenként havi 100 forinttal felemelik a családi pótlékot.

A SZOT plénumán Nagy Sándort választották főtitkárrá.

Levélváltás az MSZMP és az RKP között. "A Román Kommunista Párt ez év májusában levelet intézett a Magyar Szocialista Munkáspárthoz. Az eddig követett politikai szellemében román részről megismétlik, hogy Magyarországon meghamisítják a román nép történelmét, elferdítve mutatják be Románia eredményeit, a román párt nemzetiségi politikáját, amelyet valamennyi állampolgár jogegyenlősége jellemez. Kezdeményezik, hogy mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatok áttekintése céljából találkozzék a két párt főtitkára. Az MSZMP javasolta, hogy mielőbb kerüljön sor a két párt központi bizottsága külügyi titkárainak megbeszélésére, amelyen ismételten áttekintenék a magyar-román viszony valamennyi elemét. E tárgyalások eredményessége alapot teremthet a kormányfők s a későbbiekben az MSZMP és az RKP főtitkári találkozójának előkészítéséhez."

MSZMP Központi Bizottság

1. Berecz János, ideológiai KB-titkár, a Politikai Bizottság tagja, a KB Agitációs és Propaganda Bizottság elnöke: Az országos pártértekezlet állásfoglalásának megvalósítását célzó feladatterv

A beszéd alapján készült cikk: Pártélet, 1988:7-8.

A feladattervet közli: Pártélet, 1988:7-8.

2. Ugyanő: A párt vezető szervei munkájának nyilvánossága

3. Fejti György, adminisztratív KB-titkár, KB-tag: A választási törvény alkalmazásának tapasztalatai, a választási törvény módosításának főbb irányai, a további feladatok

A beszédet közli: Pártélet, 1988:9.

A határozatot közli: Pártélet, 1988:9.

4. Szűrös Mátyás, külügyi KB-titkár, KB-tag: Nemzetközi és külpolitikai kérdések

5. Személyi kérdések

Közlemény: Népszabadság, 1988. június 25. Lásd még Berecz nyilatkozatait az aznapi és az egy nappal korábbi számban.

"A Budapesti Rendőr-főkapitányság tudomására jutott, hogy állampolgárok különböző csoportjai Budapesten június 27-én demonstrációt szerveznek. Felhívja a tervezett tüntetés szervezőinek és résztvevőinek figyelmét a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjének megfelelő feleős állampolgári magatartásra, a nemzetközi jogból eredő kötelezettségek, ezen belül a külképviseletek sérthetetlenségének tiszteletben tartására, a nemzeti gyűlölködés és viszály szításának tilalmára."

60 ezer magyar zarándok is ott volt az ausztriai Darázsfalván II. János Pál pápa miséjén.

11 ezerről 16 ezerre nőtt az elmúlt öt hónapban a hivatalosan regisztrált munkanélküliek száma Magyarországon.

Budapesten 25-30 ezer ember tüntetett a Hősök terén a romániai falurombolás ellen. Memorandumot próbáltak meg átadni a román nagykövetség ügyvivőjének, de nem nyitottak ajtót nekik.

A tüntetés szervezői: az Erdély Védő Magyarországi Független Bizottság, a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Kezdeményezések Hálózata, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a TDDSZ, a Széchenyi Casino Hagyományőrző és Művelődési Társaskör, a Szentendrei Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság, a Bibó István Szakkollégium, a Veres Péter Társaság, a Szabó Dezső Emléktársaság, a Forrás-kör, valamint az Erdély Művészetéért Alapítvány.

Elnöki Tanács

Tájékoztatót hallgatott meg Mauno Koivistónak, a Finn Köztársaság elnökének hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról.

Megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének személyi kérdésekben tett javaslatait, azokat elfogadta és ennek megfelelően a hatáskörébe tartozó tisztségekkel kapcsolatban a megválasztásra az Országgyűléshez előterjesztést tesz.

Törvényerejű rendeletet hozott egyes magas állású állami tisztségeket betöltő vezetők bérének szabályozásáról. Az Elnöki Tanács elnöke, az Országgyűlés elnöke és a Minisztertanács elnöke havi munkabérét eddig egyedi elbírálással, jogi szabályozás nélkül állapították meg. Az új törvényerejű rendelet a kérdést jogilag rendezi. Az Elnöki Tanács felhatalmazta a Minisztertanácsot arra, hogy a végrehajtás részletes szabályait megállapítsa.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Lévai Tibort, a legfőbb ügyész helyettesét, érdemei elismerése mellett, nyugállományba helyezése miatt, tisztségéből felmentette, és dr. Szabó István a legfőbb ügyész helyettesévé nevezte ki.

MSZMP Politikai Bizottság

1. A népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalati és az 1989. évi népgazdasági terv fő irányai

2. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos kérdések

3. Az egyetemi és főiskolai párt- és KISZ-szervek megvizsgálják a helyi diákszervezetek megalakításának és múködésének feltételeit

4. Szervezeti, ügyrendi kérdések. A KB soronkövetkező ülését 1988. július 13-ra összehívták

Közlemény: Népszabadság, 1988. június 29.

Országgyűlés

Pozsgay Imre, eddig a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára,

ezután államminiszter, a Politikai Bizottság tagja.

Romániában bezáratták a kolozsvári magyar főkonzulátust. A határövezetben megszigorították a tartózkodás szabályait, pl. a határtól 2 km-en belül csak a közutakon szabad közlekedni.

Országgyűlés

1. Személyi javaslatok tárgyalása

2. A Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása

3. Az ipari miniszter beszámolója az ipari szerkezetátalakítás feladatairól

4. Szűrös Mátyásnak , a külügyi bizottság elnökének javaslata a Román Szocialista Köztársaságban elhatározott településrendezés ügyében

5. Interpellációk, kérdések

Az éppen az Egyesült Államokban egy konferencián tartózkodó Straub Ferenc Brúnó 74 éves akadémikust választotta meg az Elnöki Tanács elnökévé az Országgyűlés a nyugdíjazott Németh Károly helyett. A parlament új elnöke Stadinger István lett, míg a kormányba három új miniszter került: Pozsgay Imre államminiszter, Czibere Tibor művelődési és Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter.

Július elsejétől havi bruttó 97.500 forint, nettó 39.700 forint az Elnöki Tanács (NET) elnökének és a kormányfőnek a fizetése. Az Országgyűlés elnöke 78 ezer (nettó 33.900) forintot kap, éppen úgy, mint az államminiszter. A miniszteri fizetés 65 ezer (30 ezer) forint lett. A nyugalmazott miniszterelnökök, NET-elnökök mindenkori nyugdíja ezentúl éppen annyi, mint az éppen hivatalban lévő utódjuk nettó fizetése.

Minisztertanács

Elfogadta saját, valamint a kormánybizottságok és a Központi Népi Ellenőrző Bizottság 1988. II. félévi munkatervét.

Áttekintette a magyar-japán államközi kapcsolatok helyzetét.

Módosította a tanácsi szervek munkarendjét és ügyfélfogadását.

Létrehozta a Magyar Közvélemény-kutató Intézetet, valamint módosított egyes társadalombiztosítási jogszabályokat.

Országgyűlés

Állásfoglalása a romániai "területrendezési programról".

Grósz Károly látogatást tesz a Szovjetunióban.

Huszár Istvánt választották a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárává.

Hazaérkeztek Bartók Béla hamvai.

Indok nélkül chilei fiatalt késelt meg magyar skinheades banda.

Mekkora a létminimum? Aktív keresőket is magában foglaló családok esetében 3290 forint, nyugdíjas háztartásokban 3610 forint.

MSZMP Politikai Bizottság

1. Grósz Károly főtitkár, a Minisztertanács elnöke: Megbeszélések Mihail Gorbacsovval, az SZKP főtitkárával és más szovjet vezetőkkel

2. A politikai nyilvánosság, a tájékoztatás megújítása és a párt tevékenysége a sajtóban

3. A KB mellett működő bizottságok és munkaközösségek összetétele, egyéb személyi kérdések

Közlemény: Népszabadság, 1988. július 13.

Grósz Károly interjúja a Newsweekben. N: "Miért használt a rendőrség a június 16-i tüntetés szétverésére gumibotot?" G: "Nem szeretjük, ha verik a rendőreinket, márpedig bizonyítékunk van arra, hogy ez történt. A júniusi tüntetés fasiszta propagandára, sovinizmusra, irredentizmusra uszított. Véleményem az, hogy 1956 ellenforradalom volt.

Ami Nagy Imrét illeti, helyes volt bíróság elé állítani. Egy miniszterelnök nem sértheti meg a törvényeket és az alkotmányt. Nagy Imre ezt tette."

MSZMP Központi Bizottság

1. Németh Miklós, gazdaságpolitikai KB-titkár, a KB Gazdaságpolitikai Bizottság valamint a KB Közgazdasági Munkaközösség elnöke: A népgazdaság fejlődésének idei tapasztalatai, valamint a jövő évi fejlődés fő irányai

Az előterjesztést ismerteti: Népszabadság, 1988. július 9. Az előadói beszédet és a hozzászólásokat ismerteti: Népszabadság, 1988. július 14. A hozzászólásokat szerkesztett formában közli: Pártélet, 1988:9.

2. Fejti György, adminisztratív KB-titkár, KB-tag: A gyülekezési és egyesülési jog

Az előterjesztést ismerteti: Népszabadság, 1988. július 9. Az előadói beszédet és a vitát ismerteti: Népszabadság, 1988. július 15.

3. Lukács János, pártszervező KB-titkár, a KB Pártépitési Munkaközösség elnöke valamint a KB Ifjúsági Bizottság elnöke, a Politikai Bizottság tagja: Nómenklatúra

4. Grósz Károly, főtitkár, a Minisztertanács elnöke: Személyi kérdések

Csehák Judit, szociális és egészségügyi miniszter,

a Politikai Bizottság tagja, eddig a KB Agitációs és Propaganda Bizottság tagja;

Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára,

a Politikai Bizottság tagja, eddig a KB Ifjúsági Bizottság tagja, ezután a KB Ifjúsági Bizottság elnöke;

Lukács János, pártszervező KB-titkár,

a KB Pártépitési Munkaközösség elnöke valamint a KB a Politikai Bizottság tagja, eddig Ifjúsági Bizottság elnöke, ezután a Káderpolitikai Bizottság elnöke;

Pál Lénárd, kulturális KB-titkár,

a KB Agitációs és Propaganda Bizottság tagja, a KB Művelődéspolitikai Munkaközösség elnöke, ezután a KB Tudománypolitkai Munkaközösség elnöke, KB-tag;

Tatai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója,

eddig a KB Gazdaságpolitikai Bizottság tagja, a Politikai Bizottság tagja.

Közlemény: Népszabadság, 1988. július 15.

Grósz Károly a lengyel fővárosban részt vesz a Varsói Szerződés tagállamai pártvezetőinek munkatalálkozóján.

Fél éven belül másodszor emelték egyes lakossági kölcsönök kamatait. Az áruvásárlási hitelek kamata 13 százalékról 16 százalékra, a személyi kölcsönök kamata pedig 15-17 százalékról 17-19 százalékra nőtt. A lakásbankkölcsönök kamata egységesen 15 százalékra emelkedett a korábbi 12-15 százalékról.

A borsodi cigányok félelme a bőrfejűektől. Cigányok bántalmaztak egy vétlen motorost. Önvédelmi csoportokat hoztak létre félelmükben a cigányok.

Grósz Károly hivatalos látogatást tesz az Egyesült Államokban és Kanadában.

"1956-os magatartásáért Nagy Imrét a magyar kormány nem rehabilitálja, mert megsértette az alkotmány előírásait, a fennálló törvényt. Viszont . 30 év telt el a halálos ítélet végrehajtása után. S kormányunknak az az álláspontja, hogy amennyiben a család ezt kéri, megfelelő körülmények között végső nyugalomra helyezhetik Nagy Imre hamvait." (Grósz Károly találkozóján az amerikai magyarsággal)

A tervezett lakások 1/3-a készült el az első félévben.

Grósz Károlyt fogadta Ronald Reagan amerikai elnök, aki történelminek nevezte a tárgyalásokat.

Minisztertanács

Megtárgyalta a letéti jegy bevezetéséről szóló tervezetet, és úgy határozott, hogy azt az Elnöki Tanács elé terjeszti.

Tárgyalt a SZOT július 26-i levelében foglaltakról, amelyben a szakszervezetek gazdasági és szociálpolitikai kérdésekről nyilvánítottak véleményt és úgy határozott, hogy ezzel kapcsolatos állásfoglalását nyilvánosságra hozza. A kormány készen áll arra, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően a SZOT s a kormány képviselőinek együttes ülésén tárgyalja meg az időszerű kérdéseket.

A Tervgazdasági Bizottság elnökének beszámolója alapján áttekintette az egységes vállalkozási nyereségadó-törvény bevezetésével és a társasági törvény megalkotásával összefüggő kérdéseket, valamint elfogadta a szőlő-borvertikum feszültségeinek rendezési programját. A bizottság elnöke tájékoztatta a kormányt az élelmiszer-gazdaság finanszírozási gondjainak megoldásáról. A mezőgazdasági és élelmezési miniszter tájékoztatta a kormányt az aratási munkáról, a várható terméseredményekről. A Minisztertanács elismerését és köszönetét fejezte ki a termés betakarításában részt vett dolgozóknak.

Állami vezetők különleges nyugdíja. Az Elnöki Tanács, az Országgyűlés és a kormány nyugalmazott elnöke számára annyi nyugdíj jár majd, amennyi az éppen e pozíciókat betöltő személyek nettó, vagyis adóelőleggel és nyugdíjjárulékkal csökkentett havi bére.

Grósz Károly hazaérkezett 11 napos egyesült államokbeli útjáról. Megerősítette, hogy amilyen gyorsan csak lehet, le kíván köszönni a miniszterelnöki posztról.

Sajtótájékoztató a bős-nagymarosi erőműről.

Havas Péter kormánybiztos elmondta, hogy a beruházás költségeit 1984-ben 54 milliárd forintban határozták meg, évi 3-5 %-os inflációt feltételezve. Szerinte az építkezés valóban nagy terhet jelent a népgazdaság számára, ha ma kellene dönteni, bizonyára nem ilyen döntés születne.

A magyar ifjúság különböző csoportjait tömörítő ifjúsági szervezetek elhatározták, hogy ez év őszén megalakítják a Magyar Ifjúság Országos Tanácsát. A tervek szerint az országosan működő ifjúsági szervezetek alanyi jogon léphetnek be a MIOT-ba.

A VOSZ elnöksége leszögezi, hogy az adóprés szorításában egyre inkább fenyeget a vállalkozások ellehetetlenülésének veszélye. A vállalkozási adó 40 %-nál magasabb meghatározása e szférában irreális.

Bányász Rezsőt kanadai nagykövetté nevezték ki.

Sütő Dezső, az APEH elnöke elmondta, hogy az 58 milliárd forintos személyi jövedelemadó-összegből az év végéig valószínűleg csak 52 milliárd folyik be. Ezt ő a tervezés rossz kalkulációjának tulajdonítja.

Az Országos Cigánytanács, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségével közösen arra kéri a cigánylakosságot, hogy ne higgyen a rémhíreknek, ne keltsen felesleges pánikot. Felhívja a figyelmet arra, hogy a verekedések provokálása, kezdeményezése ugyanúgy veszélyezteti a közrendet, közbiztonságot, mint a "bőrfejűek" fellépése.

"A mai prognózisok szerint az infláció Magyarországon 17 %-os lesz az idén" - közölte a kormány a szakszervezetek észrevételeire adott válaszban.

1989-től bevezetik az alternatív katonai szolgálatot. Egy felmérés szerint több ezer fiatal kíván élni ezzel a lehetőséggel. Aki a katonai szolgálat semmilyen formáját nem vállalja, annak bíróság előtt kell felelnie törvénysértéséért.

MSZMP Politikai Bizottság

1. A magyar párt- és kormányküldöttség jelentése: A Varsói Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületének július 15-16-i varsói ülése

2. Grósz Károly, főtitkár, a Minisztertanács elnöke: Az Egyesült Államokban és Kanadában tett látogatása

3. A személyzeti munka

4. A hatáskörök

5. Személyi kérdések

Közlemény: Népszabadság, 1988. augusztus 10.

1000 és 5000 között lehet a hazai AIDS-fertőzöttek száma.

A KISZ és az Úttörő Szövetség 1987-ben összesen 1 milliárd 483 millió 600 ezer forinttal gazdálkodott. Ennek 61 %-a állami támogatásból, a többi saját forrásból származott. A kiadások közül az 1563 függetlenített KISZ tisztségviselő és az 1345 szakelőadó, adminisztratív dolgozó, szakember bére, valamint a mozgalmi munkához szolgáló egyéb kiadások 249,5 millió forintra rúgtak.

Minisztertanács

Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogy megkezdődött az alkotmány felülvizsgálata. A bizottságokban való munkára felkérték az ún. másként gondolkodókat is, hogy az ő szaktudásukat is hasznosítsák. Az alkotmánytervezet első szövegét 1989. december 31-ig a KB és az Országgyűlés is véleményezi, a társadalmi vitát követően.

Szövetségre léptek a Kiskőrös környéki szőlősgazdák.

MSZMP Politikai Bizottság

1. A kommunisták viszonya az újonnan létrejövő szervezetekhez, egyesületekhez

2. A Politikai Bizottság tagjainak és a Központi Bizottság titkárainak látogatási terve

3. Személyi kérdések

4. Különféle szóbeli jelentések

Közlemény: Népszabadság, 1988. augusztus 24.

Az I. félévben az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó 600 vállalat közül kb. 80 volt veszteséges. Az összveszteség 6 milliárd forintot tesz ki. 1987 augusztusában még csak 56 vállalat volt ilyen helyzetben, 5 milliárd körüli veszteséggel. Új csődeljárás jelenleg egyetlen iparvállalat ellen sem folyik.

Minisztertanács

A Minisztertanács megvitatta a gazdasági társaságokról és a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény tervezetét, valamint az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítására tett javaslatokat. Úgy határozott, hogy a két új törvény megalkotására, valamint az említett, hatályban lévő két törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatait az Országgyűlésnek benyújtja, s kéri ezeknek az őszi ülésszak napirendjére való felvételét. A Minisztertanács megtárgyalta a táppénz 1988. évi alakulását, és módosított egyes táppénzszabályokat. Egyúttal tájékoztatást kapott a társadalombiztosítás finanszírozásának korszerűsítéséről.

A kormány áttekintette a költségvetési reformmunkák jelenlegi helyzetét, és elfogadta a feladatok ütemezésére tett javaslatokat. Egyetértett azzal, hogy erről a pénzügyminiszter az Országgyűlésnek tájékoztató jelentést nyújtson be.

Szárszó '88

A Szentendrei Klubtanács és a szakkollégiumok nyári tábort szerveznek a balatonszemesi Express-táborban. Augusztus 30-án megszületik a Szárszói Front alapító nyilatkozata, melyet százan írnak alá. 14 egyesület jelzi belépési szándékát.

MSZMP Politikai Bizottság

Nicolae Ceaucescu augusztus 25-i inditványa

Közlemény: Népszabadság, 1988. augusztus 27, lásd ugyanott Major László szóvivő interjúját.

Minisztertanács

A kormány meghallgatta a Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes beszámolóját a pécsi bányában történt munkabeszüntetésről. A kormány. úgy ítélte meg, hogy ez elkerülhető lett volna, mivel az alapvető kiváltó ok a vállalati vezetés bizonytalansága és gyengesége volt.

Elnöki Tanács

Összehívta az Országgyűlést.

Módosította a lakásszövetkezetekről szóló korábbi jogszabályt, továbbá törvényerejű rendeletet hozott a letéti jegy bevezetéséről.

A lakásszövetkezetek a jövőben a lakóházak építéséről és fenntartásáról való gondoskodás mellett foglalkozhatnak lakóházaik környezetének alakításával, tagjaik életkörülményeit javító létesítmények építésével és fenntartásával. A lakásszövetkezetek a jövőben úgy is létrehozhatók lesznek, hogy a lakóházban lévő lakások a szövetkezet tulajdonában állnak, és a tagot a lakás állandó használatának joga illeti meg. Megnyílik a lehetőség arra, hogy a lakást vásárolni nem tudó leendő lakásszövetkezeti tagok kisebb ellenérték fejében juthassanak a használat jogán alapuló lakhatási lehetőséghez. A nyugdíjasházi elhelyezés iránti növekvő igény folytán az új szabályozás lehetővé teszi a lakások használatának jogán alapuló nyugdíjasházi lakásszövetkezet szervezését. A törvényerejű rendelet október elsején lép hatályba.

A letéti jegy a középtávú lakossági, vállalati és szövetkezeti megtakarításokat szolgálja és kibocsátására bankok, valamint szakosított pénzintézetek jogosultak. Az új kamatozó értékpapír korlátozás nélkül átruházható. A letéti jegy lejárati ideje minimálisan egy, maximálisan három év, és igazodik az ügyfelek kívánságához. E szabályozás szeptember 15-én lép hatályba.

Kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg, és kegyelmi ügyekben döntött.

Knopp Andrást 1988. szeptember elsejei hatállyal művelődési államtitkárrá kinevezte.

A napilapok nyilvánosságra hozzák a gyülekezési és az egyesülési jog törvénytervezetét.

Grósz Károly Aradra utazik. Kölcsönös megállapodás alapján Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Nicolae Ceaucescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke augusztus 28-án Aradon munkatalálkozót tart.

Nemzetközi környezetvédelmi konferenciát rendezett Budapesten a World-wild Life Fund for Nature, a Duna-kör és az International Rivers Network a dunai duzzasztógátakról.

Magyar Demokrata Fórum

Független társadalmi szervezetként kimondta megalakulását a Magyar Demokrata Fórum.

Nem fogadja el sem a kormánypártiságot, sem az ellenzékiséget, s meg akarják őrizni minden értelmes, tisztességes kezdeményezés számára nyitottságukat, koalíciós jellegüket. Dokumentumaikban is rögzítik, hogy az alkotmányosság keretei között, a törvényesség megtartásával, ugyanakkor a teljes nyilvánosság előtt kívánják a mozgalmat kiterebélyesíteni. Bár országgyűlési képviselőket is kívánnak állítani, továbbá részt vesznek a helyi választásokon is, politikai önkorlátozásként mégsem kívánnak harcba szállni a hatalomért.

Az MDF Magyarországon fontosnak tartja a többpártrendszer kialakulását, ám a jelen körülmények között nem kívánnak párttá szerveződni.

Marosán György, a kormány szóvivője az MDF megalakulásáról a következőket nyilatkozta: "A kormányt soha nem a szavak, hanem a tettek érdeklik."

Borsod-Abaúj-Zemplém Megyei Bíróság

Jogerős ítélettel enyhítették az ózdi nyugdíjas büntetését. Egy év hat hónapi szabadságvesztésre mérsékelte Kristály Gyula büntetését, és ennek végrehajtását négy évre felfüggesztette. Az Ózdi Bíróság izgatás miatt ítélte el a rokkantnyugdíjas szakmunkást, és elsőfokon három év fegyházbüntetést szabott ki rá. "Megállapították, hogy Kristály házilag gépelt röpcédulákon keményen bírálta az ország akkori vezető politikusait", és nyílt levelezőlapot írt a párt KB-hoz. E lap tartalma alapján a Miskolci Postaigazgatóság vezetője följelentette a megyei rendőr-főkapitányság állambiztonsági szerveinél. Az első fokú ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek, és arra hivatkoztak, hogy a Kristály Gyula által írottak "más szavakkal azóta a központi sajtóban és politikusok beszédeiben is elhangzottak, és az általa bírált vezetők azóta többségükben valóban eltűntek a vezetői posztokról". A megyei bíróság "a vádlott korára, betegségére, büntetlen dolgos életére, valamint az idő múlására tekintettel" enyhítette a főbüntetést. Eltörölték a mellékbüntetésként kiszabott közügyektől eltiltást, és az elnöklő bíró felszólította, "vegyen részt a közéletben és a társadalmi fórumokon adja elő mondanivalóját".

MSZMP Politikai Bizottság

1. Az ideológiai munka megújításával kapcsolatos kérdések

2. A párt ifjúságpolitikájának korszerűsítése

3. Grósz Károly, főtitkár, a Minisztertanács elnöke: Az augusztus 28-i aradi főtitkári találkozó

4. A KB Külügyi Osztály és a Külügyminisztérium közös előterjesztése: A magyar-román kapcsolatok

5. Személyi kérdések

6. Tájékoztatás folyó ügyekben

7. A KB legközelebbi ülését szeptember 27-re összehívták

Közlemény: Népszabadság, 1988. szeptember 7, lásd ugyanott Major László szóvivő sajtótájékoztatóját.

Minisztertanács

Megtárgyalta a választási törvény módosításának tervezetét, és úgy határozott, hogy azt bocsássák társadalmi vitára.

Áttekintette a jamburgi együttműködésből adódó feladatok végrehajtását, az eddigi szervezési, kivitelezési tapasztalatokat és állást foglalt az 1989. évben esedékes tennivalók célkitűzéseiről.

Megvitatta a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszternek a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról szóló, az Országgyűlés számára készített tájékoztatóját. Egyetértett azzal, hogy a tájékoztató jelentést a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter az Országgyűlésnek benyújtsa.

Megvitatta és döntésre benyújtotta az Elnöki Tanácsnak az előterjesztést új községek alakítására, továbbá a közös tanácsból kiváló községekben önálló tanács szervezésére.

A SZOT Országos Ifjúsági Tanácsa felhívást tesz közzé, ebben önálló szakszervezeti ifjúsági szervezet megalapítását javasolja.

Grósz Károly az NDK-ban tett hivatalos látogatást.

Az országban először - pártértekezletet tartottak Debrecenben; - a pártbizottság 60 %-a "kicserélődött" - az első titkár ismét Menyhárt Lajos lett.

Tüntetés Budapesten a vízlépcső ellen. A tüntetés végén a Parlamentben Straub F. Brúnónak petíciót adtak át a tüntetők képviselői. Ebben követelték az építkezés azonnali leállítását és népszavazás kiírását.

Reformpárti Esték rendezvénysorozat keretében kétezres nagygyűlést tartottak a Budapesti Műszaki Egyetemen.

Beszédet mondott Hámori Csaba és Pozsgay Imre.

Megalakult a Lakásbérlők Egyesülete.

SZOT-TDDSZ találkozó. A SZOT és a független tudósszakszervezet, a TDDSZ megtartotta első találkozóját.

Nagymaroson néhány száz tüntető - többségében nő - tiltakozott a vízlépcső építése ellen.

"Recski Szövetség" létrehozásáról döntöttek egykori internáltak, akik 1950 és 1953 között bírói ítélet nélkül, törvénytelenül a recski munkatáborban sínylődtek.

Új Márciusi Front

Közzéteszik az Új Márciusi Front - még márciusban elfogadott - felhívását: "A válságból kivezető utakat és célokat nyilvános demokratikus vitákban lehet meghatározni. E célok keresésének együtt kell járnia a vezetés megújulásával, a társadalmi öntevékenységgel. Sürgetjük a politikai intézményrendszer reformját. Az őszinte, hiteles és nyílt politizálás előfeltétele a nyilvánosság - ennek részeként a tájékoztatás, a televízió, a rádió, a sajtó - szabad működtetése."

Felülvizsgálják a koncepciós pereket, jelentette be Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter. Első lépésként az kívánják kideríteni, valójában mennyi dokumentum maradt ránk ebből az időszakból.

MSZMP Politikai Bizottság

1. Az Országgyűlés működésének tapasztalatai

2. A PB által korábban kiküldött bizottság jelentése: A lakásgazdálkodás korszerűsítésének irányelvei

Az előkészítő munkában az államigazgatési szervek mellett részt vettek a tanácsok, tudományos intézetek, különböző társadalmi és érdekképviseleti szervek, szervezetek képviselői.

3. Személyi kérdések

Közlemény: Népszabadság, 1988. szeptember 20.

SZOT-Minisztertanács béralku. Központi béremelést hajtanak végre, ez mintegy 150 ezer embert érint, s "éves összege" 1,3 milliárd forint. (A SZOT terveiben egyébként 2,5 milliárd forintos béremeléscsomag szerepelt.)

Minisztertanács

A Minisztertanács előterjesztéseket hallgatott meg a bírósági cégnyilvánításról szóló törvényerejű rendelet módosításáról és az 1990. évi népszámlálásról szóló törvényerejű rendelet tervezetéről. A kormány úgy határozott, hogy a javaslatokat az Elnöki Tanács elé terjeszti.

A Minisztertanács határozatot hozott a gazdasági érdekegyeztetés intézményesítéséről, az Országos Érdekegyeztető Tanács létrehozásáról.

A kormány elfogadta a magyar-román államközi kapcsolatok fejlesztésének és kiszélesítésének munkaprogramját, s az állami ifjúságpolitikai feladattervet.

Szűrös Mátyás, a KB titkára romániai látogatása során látogatást tett a romániai Székelyföldön. Szűrös Mátyást fogadta Nicolae Ceaucescu is, aki elmondta, hogy "veszélyeket" látnak a magyar reformfolyamatokban, és bírálta a magyar sajtót, mert az - a román megítélés szerint - dezinformálja a közvéleményt.

Megjelenik a Reform, a "független demokratikus hírmagazin". Megjelenik a Kapu, a "független kulturális és közéleti folyóirat" 1. száma.

MSZMP Központi Bizottság

1. Szűrös Mátyás, külügyi KB-titkár, KB-tag: Időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdések

A beszédet és a vitát ismerteti: Népszabadság, 1988. szeptember 28.

2. Lukács János, pártszervező KB-titkár, a Politikai Bizottság tagja, a KB Pártépitési Munkaközösség elnöke valamint a Káderpolitikai Bizottság elnöke: A párt helyzete, a pártélet és a belpolitika néhány időszerű kérdései

A beszédet és a vitát ismerteti: Népszabadság, 1988. szeptember 28.

3. Nyers Rezső, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a Politikai Bizottság tagja: A Központi Bizottság és a területi szervek mellett működő tanácsadó testületek

A beszédet és a vitát ismerteti: Népszabadság, 1988. szeptember 28.

4. Berecz János, ideológiai KB-titkár, a KB Agitációs és Propaganda Bizottság elnöke, a Politikai Bizottság tagja: Az ideológiai munka megújítása

5. Személyi kérdések

Közlemény: Népszabadság, 1988. szeptember 29. Lásd még: "Oszlassák fel a Munkásőrséget?" Magyar Hírlap, szeptember 27, "Nagy érdeklődés a KB-ülés anyagai iránt" Népszabadság, 1988. október 1, "A szeptemberi KB-üléshez irott levél hátteréről" Népszabadság, 1988. október 18.

A Munkásőrség heves ellenkezését váltják ki azok a javaslatok, amelyek az Építők Szakszervezetének elnökségi ülésén hangzottak el: vagyis, hogy az állami kiadások csökkentése érdekében meg kellene fontolni a Munkásőrség leszerelését.

Szűrös Mátyás, külügyi KB-titkár,

ezután az Országgyűlési Pártbizottság titkára, KB-tag.

Békés tüntetés a Petőfi-szobornál a vízlépcső megépítése ellen.

A kommunista "frakció" ülése

A parlament párttag képviselőinek (a képviselők háromnegyedének) összejövetelén elhangzik: "lelkiismeretük" szerint szavazhatnak a GNV-ről. De - a KB nevében - eligazítást kapnak: nem támogathatják a népszavazás kiírását és egy nemzetközi ellenőrző bizottság felállítását.

Elnöki Tanács

A testület törvényerejű rendeletet hozott az 1956. október 23. és 1957. május 1. közötti időszakban elkövetett bűncselekmény miatt elítéltek kegyelemben részesítéséről. Ennek alapján mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, akit a bíróság a jelzett időben elkövetett állam elleni bűncselekmények, vagy az ellenforradalmi tevékenységgel összefüggésben elkövetett más bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, vagy akinek halálbüntetését kegyelemből szabadságvesztésre változtatták át és a szabadságvesztést végrehajtották. A kegyelem nem terjed ki arra, akit hazaárulás vagy kémkedés miatt, illetve aki az államellenes bűncselekménnyel bűnhalmazatban emberölést, rablást vagy közveszélyokozást követett el.

Azoknak a személyeknek az ügyét, akikre a kegyelem nem terjed ki, az igazságügy-miniszter felülvizsgálja és indokolt esetben egyéni mentesítésükre 1988. november 30-ig előterjesztést tehet az Elnöki Tanácshoz.

Határozott új községek alakításáról, községi közös tanácsok szervezéséről és közös tanácsból kiváló községekben községi tanácsok szervezéséről. A határozat végrehajtásáról - amelynek időpontja 1989. január 1. - az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik.

Bírák felmentéséről és megválasztásáról határozott, és egyéni kegyelmi ügyekben döntött.

Magyar Demokrata Fórum

A Magyar Demokrata Fórumnak már több ezer tagja van. Jelenleg 280-300 helyi csoport alakult - mondta Lezsák Sándor költő az MDF tanácskozásán.

MSZMP Politikai Bizottság

1. A párttagok viszonya az alternatív szerveződésekhez

2. Személyi ügyek

3. Különféle folyó ügyek

Közlemény: Népszabadság, 1988. október 5.

Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete

Forgács Pál, a TDDSZ országos választmányának tagja elmondta, hogy több mint 200 TDDSZ-csoport működik már az országban, taglétszámuk elérte a 3 ezret.

Élőlánc a Duna-parton, tiltakozó nagygyűlés Debrecenben a bős-nagymarosi vízlépcső építése ellen.

Mozgókép Demokratikus Szakszervezet (MODESZ) elnevezéssel új, független szakszervezet alakult Budapesten.

Országgyűlés

1. Személyi javaslatok

2. A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat

3. A vállalkozói nyereségadóról szóló törvényjavaslat

4. Az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat

5. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter tájékoztatója: A bős-nagymarosi beruházás helyzete

6. Az Országgyűlési ügyrend korszerűsítését előkészítő bizottság elnökének tájékoztatója Az előkészítés állásal

7. Interpellációk, kérdések

Beck Tamást a Parlament kereskedelmi miniszterré választotta 2 ellenszavazattal és 12 tartózkodással (Marjai Józsefet saját kérésére mentették fel.) A Parlamentben a társasági törvényt egyhangúlag elfogadta. A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslatot az előterjesztő, Villányi Miklós pénzügyminiszter - a képviselők ellenállását látva - visszavonta, és javasolta, hogy azt a következő ülésszakon vitassák meg.

Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete

Kimondta megalakulását a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.

A 30 ezer dolgozót tömörítő új szervezet 195 küldötte jutott arra az elhatározásra, hogy önálló, demokratikus, alulról építkező szakszervezeti formában kívánja jogait gyakorolni.

MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága valamint a Pártépítési Munkaközösség

A szervezett pártviták elvei, módszerei

"A tanácskozást Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, mint az Agitációs és Propaganda Bizottság elnöke vezette, s a vitában részt vett Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára is." A határozatot közli: Pártélet, 1988:12. Közlemény: Népszabadság, 1988. október 12.

Minisztertanács

Megtárgyalta a polgári törvénykönyv, a büntetőtörvénykönyv, a polgári perrendtartásról szóló törvényt, a munka törvénykönyve és végrehajtási rendelete, az állami pénzügyekről szóló törvény és a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló törvényerejű rendelet, valamint az árszabályozásról szóló 1984-es minisztertanácsi rendelet módosítására vonatkozó előterjesztését.

Elfogadta az ifjúsági turizmus helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló előterjesztést, és úgy ítéli meg, hogy bár jelenleg nincs mód a központi támogatások növelésére, az erőforrások célirányosabb, ésszerűbb felhasználásával javulás érhető el, a hosszabb távú fejlesztésre pedig átfogó programot kell kidolgozni.

A Magyar Nemzet egész oldalas összeállítást közöl az egyesülési és gyülekezési törvénytervezetet véleményező alternatív csoportok álláspontjából.

Az Egyetemi Színpadon bemutatták Ember Judit Pócspetri c. dokumentumfilmjét, amelyet 1982-ben forgatott a Balázs Béla Stúdióban.

Magyar Cserkész Szövetség

Megalakult a Magyar Cserkész Szövetség, nem politikai jellegű, demokratikusan önszerveződő csapatokból felépülő mozgalom.

Országos Érdekegyeztető Tanács

A kormány, valamint a SZOT, a Gazdasági Kamara, az OKISZ, a SZÖVOSZ és a TOT tisztségviselőiből Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) alakult, amelyben - az elképzelések szerint - elsősorban a bérrendszer és a reálbérek ügyében egyezkednek majd a felek. Több szervezet, így a KISZ, a KIOSZ, a KISOSZ, a VOSZ sérelmezi, hogy kívül rekedt a tanácson. Mint mondták, azon fáradoznak, hogy képviselőik abba bekerüljenek.

"Egy politikai per hordaléka" címmel részletes összeállítást közöl a Népszabadság Kristály Gyula izgatási peréről és az ügy sajtójáról, mely mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy a Posta illetékese tett feljelentést Kristály Gyula ellen, elolvasván azt a nyílt levelezőlapot, amelyet az MSZMP KB részére küldött.

Feloldottak több zárolt dokumentumot a Párttörténeti Intézetben.

MSZMP Politikai Bizottság

1. A népgazdaság ezévi várható fejlődése

2. A párt ifjúsági szervezetének megújítása

3. A KB soron következő ülése elé kerülő témák. Az ülést november 1-jére összehívták

4. Személyi kérdések

Közlemény: Népszabadság, 1988. október 19. Berecz az október 22-i TV-Hiradóban elmondta, hogy az ülés reggel 9-től este 11-ig tartott.

Minisztertanács

A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az 1988-as évi tervfeladatok teljesítéséről, az árak várható alakulásáról, a pénzügyi helyzetről, valamint a pénz- és hitelpolitikai irányelvek végrehajtásának tapasztalatairól, majd az illetékes szakminiszterek előterjesztésében megtárgyalta az 1989-es népgazdasági terv előkészítésére vonatkozó javaslatokat.

Jóváhagyta a központi műszaki fejlesztési alap képzésének, kezelésének és felhasználásának új rendjéről szóló törvénytervezetet. A Minisztertanács módosította a népesedéspolitikai feladatokról szóló kormányrendeletet és jóváhagyta az egészségmegőrzés hosszú távú társadalmi programja végrehajtásának kezdeti tapasztalatairól készült beszámolót.

Meghallgatta az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének előterjesztését a munkabeszüntetési jog törvényi szabályozásának tervezetéről.

"Tiltástól a tűrés felé" - interjú Fodor Gáborral, a Fiatal Demokraták Szövetsége választmánya tagjával, a szervezet megalakulásáról és 1. kongresszusáról.

Felszámolják a Labor Műszeripari Műveket, mert csődbe jutott. Az ipari miniszter döntött a csaknem 2400 dolgozót foglalkoztató nagyvállalat sorsáról.

Sajtóközlemény:

"Alapvetően rend és nyugalom volt október 23-án a fővárosban. A felvonulást tiltó rendőrségi közlemény után a Magyar Demokrata Fórum ideiglenes elnöksége az MTI-n keresztül felhívással fordult tagságához. Arra kérte tagjait, hogy utcai gyülekezésen, felvonuláson ne vegyenek részt. A főváros néhány pontján viszont összegyűltek kisebb csoportok - kb. 80-100 személy -, amelyek azonban a rendőrségi felszólításnak eleget téve, feloszlottak. Ugyanakkor igazolás megtagadása, rendetlen igazolvány, illetve sértő kijelentések hangoztatása miatt öt embert - köztük dr. Pákh Tibort - előállítottak."

1989. január elsején bevezetik a munkanélküli segélyt Magyarországon, amely felváltja az 1986 óta létező elhelyezkedési támogatást - jelentették be a kormány döntését.

Grósz Károly miniszterelnök Iránba látogat.

A Határőrség Országos Parancsnoksága javaslatot tett a nyugati határt szegélyező műszaki jelzőrendszer (határzár) megszüntetésére, ami formálisan is a határsáv végleges felszámolását jelenti.

Grósz Károly interjúja

(Magyar Hírlap)

"-Hogyan választják ki utódját a miniszterelnöki posztra?

-Az előkészítés módjában van változás, mert elkezdődött a Központi Bizottság káderbizottsága által szervezett beszélgetés a Központi Bizottság tagjaival azokról a személyekről, akik számításba jöhetnek.

-Hány személyről van szó?

-Ötről. Ugyanakkor a beszélgetések során újabb javaslatokat is kértünk. [...] A Politikai Bizottság ilyenkor kontrollálja önmagát. [...] Nyilvánvaló tehát, hogy végülis több javaslat lesz, amit majd előterjesztünk. Ugyanakkor a Politikai Bizottságnak egy javaslat mellett kell voksolnia a Központi Bizottság előtt. [Utóbb hat jelölt nevét tették közzé: Grósz Károly, Iványi Pál, Németh Miklós, Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Tatai Ilona, -NyA. Magyar Nemzet, 1988. november 11. ...]

A legszűkebb pártvezetésben nem ideológiai, nem taktikai kérdésekben, hanem személyi kérdésekben húzódnak meg feszültségek. [...] Többék-kevésbé hasonló életutat megjárt emberek kerültek be egy szűk politikai vezető testületbe. Nincs közöttünk egyetlen olyan igazán nagy egyéniség, akinek életútja, kvalitása, politikai tapasztalata alapján a többiek fenntartás nélkül elfogadnák a véleményét."

Berecz János a nyíregyházi kommunista aktívaértekezleten

Magyar Nemzet, 1988. november 8:

"A legutóbbi vita abból adódott, hogy jómagam úgy ítéltem meg: a miniszterelnöki és a pártfőtitkári funkció tartósan összevonható. Mivel ma teljes értékű miniszterelnökre van szükség -ez objektív követelmény-, a főtitkár ebbéli funkciójában nem tudott rendesen működni. Márpedig ha van főtitkár, de nincs jelen, akkor ha többiek mozgolódnak, szervezkednek, úgy tűnhet, hogy a maguk érdekében teszik."

Elnöki Tanács

Összehívták az Országgyűlést

Törvényerejű rendeletet hozott a lőfegyverekről. Megállapítja a lőfegyverek és lőszerek tartásának, vásárlásának feltételeit, a kizáró okokat, és megteremti a rendőrhatósági engedélyezés egyszerűsítésének és gyorsításának feltételeit. A légfegyverek, valamint a gáz- és riasztófegyverek tartását a jövőben nem kötik rendőrhatósági engedélyhez, és a belügyminiszter feladata a biztonsági követelmények kidolgozása. A lőfegyverekről és a lőszerekről szóló törvényerejű rendelet 1989. január 1-én lép hatályba, és végrehajtásáról a belügyminiszter - az érintett miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - gondoskodik.

A népszámlálásról szóló törvényerejű rendelet célja, hogy a felmérés adjon pontos tájékoztatást az 1980-ban tartott népszámlálás óta bekövetkezett változásokról, amelyek a népesség számában, életkorában, foglalkoztatottsági, képzettségi és területi összetételében végbementek. A felmérés beletartozik az ENSZ-ajánlások alapján szervezett világnépszámlálások sorozatába és megfelel a KGST-országok részéről meghatározott közös népszámlálási követelményeknek. A népszámlálás szakmai irányítását, az adatok feldolgozását és közzétételét a Központi Statisztikai Hivatal végzi, az adatgyűjtés végrehajtásáról a fővárosi és a megyei tanácsok gondoskodnak.

Kinevezésről és felmentésről határozott, bírákat mentett fel és választott meg, továbbá kegyelmi ügyekben döntött.

Tóth Illés államtitkárt e tisztsége alól saját kérésére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt, 1988. október 31-i hatállyal felmentette.

A Nagymaros Bizottság gyűlést szervezett a Műegyetem előtti parkolóban.

Este fáklyás felvonulást tartottak Budapesten ugyancsak a nagymarosi vízlépcső megépítése elleni tiltakozás jegyében. A több ezer résztvevő a Margit hídról a budai rakparton, majd a Lánchídon átvonult a Március 15. térre.

MSZMP Központi Bizottság

1. Berecz János, ideológiai KB-titkár, a Politikai Bizottság tagja, a KB Agitációs és Propaganda Bizottság elnöke: A belpolitikai helyzet és a párt feladatai

A beszédet közli: Népszabadság, 1988. november 3. Grósz Károly hozzászólását lásd ugyanott. Az állásfoglalást közli: Népszabadság, 1988. november 4.

2. Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke, KB-tag: A népgazdaság 1988. évi feljlődése, az 1988-1990. évi gazdaságpolitika fő vonásai és eszközrendszere

Az állásfoglalást közli: Népszabadság, 1988. november 4. Az előterjesztőre lásd: Népszabadság, 1988. október 29.

A Bethlen Alapítvány sajtótájékoztatót tartott abból az alkalomból, hogy kiosztják az alapítvány díjait.

1988-ban a következők kapták: Duray Miklós Csehszlovákiában élő magyar geológus, nemzetiségpolitikus, Janics Kálmán Csehszlovákiában élő magyar orvos, történész, Ujszászy Kálmán, a sárospataki református gyűjtemény nyugalmazott igazgatója és Bohumil Hrabal cseh író. Először kapta meg tíz szervezet, illetve személy a Márton Áron erdélyi püspökről elnevezett emlékérmet.

Grósz Károly Ausztriába látogat.

Minisztertanács

Támogatáscsökkentési programot tárgyalt meg, s úgy határozott, hogy arról az Országgyűlés számára írásos tájékoztatást ad a november ülésszakon. Úgy döntött, hogy kezdeményezi a felszámolási és az állami szanálási eljárásról szóló törvényerejű rendelet módosítását. Kezdeményezi továbbá az illetékről szóló jogszabály módosítását.

Előterjesztést fogadott el a szabványosításról és a minőségügyről, s tájékoztatást hallgatott meg a foglalkozási rehabilitáció korszerűsítéséről.

Jóváhagyólag tudomásul vette a XXIV. nyári olimpiai játékokon részt vett magyar küldöttség szerepléséről készített előterjesztést, s elismerését fejezte ki az érintetteknek a sikeres szereplésért.

A kormány szóbeli tájékoztatást hallgatott meg a mozgássérültek rehabilitációjáról. A nemzetközileg is elismert gyógyító munka támogatására a Pető Alapítvány bővítését kezdeményezte.

A Minisztertanács végül felmentésekről és kinevezésekről határozott.

A világ 17 országának 28 városában tüntettek október 30-án, követelve, hogy Magyarországon írjanak ki népszavazást a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében.

A Műszaki Egyetem parkolójában kétezer ember részvételével tartottak gyűlést az építkezés ellenzői, s kezdték gyűjteni a népszavazást követelők aláírását; még aznap mintegy 6 ezren írták alá az íveket.

Este több mint 10 ezer ember részvételével zajlott le az a fáklyás fölvonulás, amelyet a Nagymaros Bizottság 16 tagcsoportja és 25 további alternatív csoport, szervezet és mozgalom rendezett meg. A budapesti tüntetéssel párhuzamosan Pécsett, Szegeden és Debrecenben is demonstrációkat szerveztek a BNV ügyében népszavazást követelők

Megjelent a Hitel című független irodalmi, társadalmi, kritikai lap. Az Isis Kisszövetkezet Eötvös Kiadója jelenteti meg.

Megalakult a Nyilvánosság Klub.

Fiatal Demokraták Szövetsége

A fideszesek táblákkal demonstrálták az ünneppel kapcsolatos ellenérzését.

A rendőrség a közrend megzavarása miatt intézkedett. 18 személyt előállítottak, kényszerítő eszközök alkalmazására viszont nem kerül sor.

MSZMP Politikai Bizottság

1. A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszere, a KB munkabizottságainak, tanácsadó testületének és apparátusának feladatköre

2. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének tájékoztatója: A szakszervezetek tevékenységének néhány időszerű kérdése

3. A párttagdíj fizetésének módosítása

4. Az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosítása

5. A gyülekezési és az egyesülési jogról szóló törvények társadalmi vitájának főbb tapasztalatai

6. A KB soron következő ülését november 22-re összehívták

Közlemény: Népszabadság, 1988. november 9. Lásd ugyanott a sajtótájékozatót is.

Novák Balázs ezredes, a BM Határőrség országos parancsnokának első helyettese, elmondta, hogy Hegyeshalom november 7-i 70 ezres forgalma nagyon megterhelte a határállomást, noha a teljes állomány dolgozott.

Minisztertanács

Jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly jelentését az Iráni Iszlám Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról.

Megtárgyalta a gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvényjavaslatokat, és úgy határozott, hogy azokat az Országgyűlés elé terjeszti.

Határozatot hozott a fegyvernélküli katonai szolgálat lehetőségeink kibővítéséről.

A kormány jelentést hallgatott meg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tevékenységéről, továbbá az új Nemzeti Színház építésének helyzetéről és a teendőkről.

MSZMP KB Szervezeti Szabályzat Átdolgozását Előkészítő Bizottság

A párt belső választási rendszerének demokratizálása

Közlemény: Népszabadság, 1988. november 12.

Pest megyei Pártbizottság

Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, (1988. november 2O-ig),

ezután a Pest megyei Pártbizottság első titkára, a Politikai Bizottság tagja, a KB Ifjúsági Bizottság elnöke.

A külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó tárcaközi bizottság dr. Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes vezetésével pénteken ülést tartott.

A bizottság tájékoztatást hallgatott meg arról, hogy a letelepedési alapból ez év október 31-ig 39 millió 127 ezer forintot használtak fel a Romániából áttelepültek ellátására.

A mezőgazdaság helyzetéről, az ágazat kibontakozásának lehetőségeiről rendezett országos tanácskozást a Magyar Demokrata Fórum szombaton a kiskunmajsai művelődési központban.

A Jurta Színházban cserkész-találkozót szerveztek.

MSZMP Politikai Bizottság

1. Radics Katalin, a KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály vezetője, KB-tag a KB Agitációs és Propaganda Bizottság tagja: A nemzetiségi politika továbbfejlesztése és a nemzetiségi törvény irányelvei

2. Andics Jenő, a KB Agitációs és Propaganda Osztály vezetője: A sajtótörvény érvényesülésének tapasztalatai

Grósz főtitkár távollétében az ülést Lukács János, pártszervező KB-titkár, a Politikai Bizottság tagja, a KB Pártépitési Munkaközösség elnöke valamint a Káderpolitikai Bizottság elnöke vezette.

Közlemény: Népszabadság, 1988. november 16. Lásd még a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap aznapi számait.

Grósz Károly hivatalos látogatáson Spanyolországban.

MSZMP KB Pártépítési Munkaközösség

1. A párt szervezeti felépítésének módosítása

2. A munkahelyi és a lakóterületi pártszervezetek feladatai

Közlemény: Népszabadság, Népszabadság, 1988. november 18.

Minisztertanács

Jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly írásos tájékoztatóját Ausztriában tett hivatalos látogatásáról.

Elfogadta a politikai intézményrendszer reformjával kapcsolatos tervekről és ütemezésükről készített, az Országgyűlés elé terjesztendő beszámolót.

Az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal, a parlament ügyrendjének megváltoztatásával, a népszavazással, az alternatív polgári szolgálat bevezetésével és az alkotmánybíróság felállításával kapcsolatos előkészítő munkálatokkal összhangban javaslatot fogadott el az alkotmány megfelelő szakaszainak módosítására. A javaslatok az Országgyűlés téli ülésszaka elé kerülnek.

Kezdeményezte a Munka Törvénykönyve, továbbá a személyi jövedelemadó-törvény és a kincstárjegyről szóló törvényerejű rendelet módosítását.

Megtárgyalta a társadalombiztosítás finanszírozási rendszerének korszerűsítéséről szóló előterjesztést, és úgy határozott, hogy a társadalombiztosítás önálló működéséhez szükséges, a pénzügyi feltételeket garantáló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszti.

Grósz Károly Franciaországba látogat.

Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) néven 998 taggal politikai szervezet alakult meg a Jurta Színházban.

Az SZDSZ az 1988 márciusában életre hívott Szabad Kezdeményezések Hálózatából (SZKH) vált ki, miközben annak egy kisebb csoportja Hálózat néven tovább folytatja az eredeti: különféle autonóm csoportokat koordináló tevékenységét. Mintegy ezer fő részvételével megalakult a Münnich Ferenc Társaság. Létrehozói - a volt Budapesti Forradalmi Karhatalmi Ezred tagjai, munkásőrök, tagok a Magyar Antifasiszták Szövetségéből, a Münnich Ferenc nevét viselő szocialista brigádok, intézmények képviselői - a társaság célját abban jelölték meg, hogy ápolni kívánják a haladó és forradalmi magyar és nemzetközi hagyományokat, Münnich Ferenc életútjának szellemében, a szocialista társadalmi rend védelmében.

A társaságot húsz tagú intézőbizottság, ezen belül hét tagú ügyintéző bizottság vezeti.

Az intézőbizottság elnöke Kovács István nyugdíjas rendőr alezredes, titkára Berényi Ferenc, az antifasiszta szövetség tagozat-titkára. Az IB tagja egyebek között Beke József nyugdíjas bányász, a Münnich Ferenc szocialista brigádon országos baráti körének elnöke, Ribánszki Róbert, a HNF OT titkára, Sarlós István, az Országgyűlés volt elnöke.

KISZ Központi Bizottság

Hámori Csaba, eddig a KISZ KB első titkára,

a Pest megyei Pártbizottság első titkára, (1988. november 11-től), a Politikai Bizottság tagja, a KB Ifjúsági Bizottság elnöke.

MSZMP Politikai Bizottság

A Központi Bizottság elé terjesztendő határozati javaslatok

Közlemény: Népszabadság, Népszabadság, 1988. november 22.

Fiatal Demokraták Szövetsége

Két lépcsőben tartotta alakuló kongresszusát. Októberben a szervezeti és működési szabályzatot hagyta jóvá, a mostani hét végén kezdődött meg a politikai program vitája.

Magyar Demokrata Fórum

Az MDF elsősorban a lakóhelyi csoportok, szervezetek létrehozását szorgalmazza, hogy felkészülhessenek az országgyűlési és helyhatósági választásokra - egyebek között ezt hangsúlyozta Lezsák Sándor, az MDF ideiglenes elnökségének tagja, az MDF nagygyűlésén a MOM Szakasits Árpád Művelődési Központban.

Magyar Zsidó Kulturális Egyesület

Megalakult a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület.

MSZMP Központi Bizottság

1. Grósz Károly, főtitkár, a Minisztertanács elnöke: Ünnepi beszéd a párt megalakulásának 70. évfordulójára

2. Szűrös Mátyás, külügyi KB-titkár, az országgyűlési pártbizottság vezetője: Időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdések

Az előterjesztést ismerteti: Népszabadság, 1988. november 19. A beszédet és a hozzászólásokat ismerteti: Népszabadság, 1988. november 23.

3. Grósz Károly, főtitkár, a Minisztertanács elnöke:A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendje, munkamódszere, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatköre

A beszédet és a hozzászólásokat ismerteti: Népszabadság, 1988. november 23.

4. Fejti György, adminisztratív KB-titkár, KB-tag: Az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosítása, az országos és a helyi népszavazási törvény elvei, valamint a gyülekezési és az egyesülési törvénytervezetek társadalmi vitájának főbb tapasztalatai

Az előterjesztést ismerteti: Népszabadság, 1988. november 19. A beszédet ismerteti: Népszabadság, 1988. november 23. (Hozzászólás nem volt.)

5. Pál Lénárd, kulturális KB-titkár, a KB Agitációs és Propaganda Bizottság tagja, a KB Művelődéspolitikai Munkaközösség valamint a KB Tudománypolitkai Munkaközösség elnöke, KB-tag: A nemzetiségi politika továbbfejlesztése és a nemzetiségi törvény irányelvei

6. Lukács János, pártszervező KB-titkár, a Politikai Bizottság tagja, a KB Pártépitési Munkaközösség elnöke valamint a Káderpolitikai Bizottság elnöke: A tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosítása

A beszédet közli: Pártélet, 1988:12. A határozatot közli: Pártélet, 1988:12.

7. Személyi kérdések, egyéb ügyek

Közlemény: Népszabadság, 1988. november 24.

Országos Cigánytanács

Az Országos Cigánytanács is igényli az etnikum számára a nemzetiségi jogokat - hangzott el a testület tegnapi ülésén a HNF OT székházában.

Unió a Demokratikus Szocializmusért

Új politikai ifjúsági szövetség megalakítását kezdeményezte a KISZ országos felsőoktatási rétegértekezletén, az országos KISZ-értekezleten és az országos KISZ-titkári értekezleten részt vett küldöttek egy csoportja.

A megalakításról szándéknyilatkozatot hoztak nyilvánosságra. A dokumentumot eddig mintegy 80-an írták alá - tájékoztatták az UDSZ ideiglenes ügyvivői az újságírókat kedden a KISZ KB székházában.

Országgyűlés

1. Személyi javaslatok

Grósz Károly, főtitkár,

eddig a Minisztertanács elnöke, a Politikai Bizottság tagja;

Németh Miklós, gazdaságpolitikai KB-titkár,

a Politikai Bizottság tagja, a KB Gazdaságpolitikai Bizottság valamint a KB Közgazdasági Munkaközösség elnöke, ezután a Minisztertanács elnöke;

Nyers Rezső, eddig a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója,

ezután államminiszter, a Politikai Bizottság tagja.

2. Tájékoztató a politikai intézményrendszer korszerűsítését célzó munkálatokról, valamint az ahhoz kapcsolódó törvényjavaslatok és intézkedések ütemtervéről

3. Beszámoló a kormány stabilizációs gazdasági programjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról

4. A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat tárgyalása

5. A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása

6. A gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó javaslatok együttes vitája

7. A pénzügyminiszter tájékoztatója: Az 1988. évi állami költségvetés egyes előirányzatainak alakulása

8. Az Elnöki Tanács jelentése: A két ülésszak alatt alkotott törvényerejű rendeletek

9. Kovács Lászlóné képviselő módosító javaslata: az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvényt módosító 1988. évi IV. törvény módosítása

10. Interpellációk, kérdések

A parlament nem engedett a pénzügyminiszter nyomásának, s az általa kért 55 százalék helyett 50 százalékban állapította meg a vállalkozói nyereségadó mértékét. A miniszter erre már másnap osztalék néven különadó előterjesztését helyezte kilátásba.

"A szabadságjogok garantálása nem vigaszdíj a népnek" - közölte Pozsgay Imre államminiszter, aki kétéves, húsz törvényből álló politikai programot terjesztett a képviselők elé.

A vitában Király Zoltán szegedi képviselő körülhatárolt többpártrendszer bevezetését javasolta. Véleménye szerint a következő parlamenti ciklusban a képviselői helyek 51 százalékát kellene megadni az MSZMP-nek, a többi mandátumot pedig választási küzdelemben szerezhetnék meg a különféle politikai szervezetek.

Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tanácsa pénteki ülésén titkos szavazással úgy döntött, hogy névváltoztatást kér az Elnöki Tanácstól.

A névváltoztatás igénye már régebben felmerült. Sokan javasolták Balassi Bálint és Kazinczy Ferenc nevét, de elég széles körben felmerült az is, hogy gróf Esterházy Károly püspök, a líceum építésének támogatója legyen a névadó.

A brassói munkásmegmozdulás első évfordulójára meghirdetett szolidaritási tüntetést Budapesten feloszlatta a rendőrség.

A demonstrációt támogató 21 független csoport - a világ több városában meghirdetett Románia Naphoz kapcsolódva - transzparensekkel kívánt a román nagykövetség elé vonulni, hogy kifejezze együttérzését Románia népeivel. A tüntetés meghirdetett útvonalát azonban a rendőrség lezárta, s körülvette a követség épületét és az akció tervezett kiindulópontját. A délután fél ötre összegyűlt tömeg ezért az eredetileg elhatározottal ellentétes irányba, a Keleti pályaudvar felé fordult el, s a Baross térig érve létszáma 400-500 főről mintegy 1000-1500 főre növekedett.

A Bethlen Gábor utca torkolatánál a rendőrség közbeavatkozott: feltartóztatta a tömeget, s megakadályozta, hogy továbbvonuljon. A rendőrség bejelentése szerint a tüntetők közül 3 személyt, a szervezők adatai alapján viszont 6 főt állítottak elő. Az összetűzés során többek megsérültek, közülük egy személy, Vénusz János salgótarjáni bányász többnapos kórházi kezelésre szorult. A rendőrség kérdésünkre ezt a hírt nem erősítette meg, s nem kívánt a sajtóban már megjelenteken túl további részletekre bocsátkozni.

Országgyűlés

Az elnöklő Jakab Róbertné az ülésszak bezárását megelőzően bejelentette, hogy levélben és szóban számos kérés érkezett a parlament elnökéhez: az ország háza fölött lengjen a nemzeti lobogó.

Az ülés elnöke közölte: a Parlament kupolájánál zászlótartó rudakat helyeztek el, s az ülésszak megkezdése óta immár két helyen is lobog nemzeti zászló

Szombaton a budapesti I. István Szakközépiskolában megalakult a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.

Megalakult a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, a MISZOT. Az új ifjúsági érdekegyeztető és érdekképviseleti testület létrehozásában 27 teljes jogú tagszervezet vett részt.

MSZMP Politikai Bizottság

1. A Hazafias Népfront megújulási törekvései

2. A párt foglalkoztatáspolitikai elképzelései

3. A KB soronkövetkező üléseinek napirendjei. A KB soronkövetkező ülését december 15-re összehívták

Közlemény: Népszabadság, 1988. november 30.

Kommunista Ifjúsági Szövetség

Országos KISZ-értekezlet Székesfehérváron.

Az országos értekezlet Nagy Imrét választotta a KISZ KB első titkárává.

MSZMP KB Alkotmány Felülvizsgálata Elvi Irányitására Kiküldött Bizottság

Az Igazságügyminisztérium által készített előzetes anyagok

Közlemény: Népszabadság, 1988. december 12.

Szabó István elnökletével ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége.

Első napirendi pontként a testület az agrárpolitika megújulásáról szóló írásos előterjesztést vitatta meg. Szóbeli kiegészítést Kovács Imre, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője mondott. Emlékeztetett rá, hogy a mezőgazdaság helyzetével tíz évvel ezelőtt foglalkozott a párt Központi Bizottsága.

Minisztertanács

A Minisztertanács ülésén meghallgatta és tudomásul vette a Pest Megyei Tanács VB irányító tevékenységéről készített beszámolót.

A kormány javaslatot tett az Országgyűlésnek egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosítására. A Minisztertanács a kormányzati irányítás átalakításával összhangban - a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium létrehozásáról - törvénymódosítást kezdeményezett.

A kormány megvitatta a lakásellátás VII. ötéves tervi társadalmi-gazdasági programjának várható teljesítéséről készített beszámolót, majd elfogadta az 1989-re javasolt lakásügyi rendelkezéseket.

A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az 1989-es bérmechanizmusról. Az ezzel összefüggő szabályokat az Országos Érdekegyeztető Tanács álláspontjának figyelembevételével fogja kialakítani.

A kormány határozatot hozott a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról, továbbá a személyzeti szakképzés bevezetéséről. A kétszintű tanácsi igazgatásra való áttérést a megyei tanácsok hatáskörébe utalta.

Elnöki Tanács

Összehívta az Országgyűlést.

Hatályon kívül helyezte a lőfegyverekről szóló 1988. évi 23. sz. törvényerejű rendeletet. E kérdésről az Országgyűlés fog törvényt alkotni.

Az 1989. január 1-től hatályba lépő, a gazdasági társaságokról szóló törvény több törvényerejű rendelet módosítását tette szükségessé. A testület ennek megfelelően módosította a felszámolási eljárásra, valamint a bírósági cégnyilvántartásra vonatkozó korábbi rendeleteket.

A kincstárjegyekről szóló törvényerejű rendeletet módosította

Személyi kérdésekben döntött. Megválasztotta dr. Petrik Ferencet a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesévé. Török István kereskedelmi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól saját kérésére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt december 31-i hatállyal felmentette. Az Elnöki Tanács Krasznai Lajos alezredest vezérőrnaggyá, dr. Kun Lászlót, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát ugyancsak vezérőrnaggyá nevezte ki. A továbbiakban bírákat mentett fel és választott meg, valamint az eléje terjesztett 106 kegyelmi kérelemből 16-ban kegyelmet gyakorolt.

Rendkívüli ülést tartott Szeged Város Tanácsa. A fő napirendi pont egy összeférhetetlenségi indítvány megvitatása volt, amelyet Papp Gyula tanácselnök nyilvánosságra került telekügyével kapcsolatban indítottak. A tanács ügyrendi bizottsága ezután azt a javaslatot terjesztette a testület elé, hogy utasítsa el az összeférhetetlenségi indítványt, ám részesítse figyelmeztetésben a tanácselnököt.

December 2-án az építők székházában megkezdődött a szakszervezetek országos tanácskozása. A 4 millió 200 ezer szakszervezeti tag képviseletében 1014 szavazati küldött vett részt a várhatóan háromnapos programon.

A tanácskozás első napján jelen volt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke.

MSZMP KB Szervezeti Szabályzat Átdolgozását Előkészítő Bizottság

1. A párton belüli vélemény- és nézetszabadság biztosítása valamint a kisebbségi vélemények védelme

2. A lakóterületi pártszervezetek feladatai

Közlemény: Népszabadság, 1988. december 6.

Az 1956-ban lejátszódott társadalmi és politikai folyamatokról, eseményekről és azok előzményeiről kezdődött kétnapos konferencia szombaton, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen.

A tanácskozás első napján előadások hangzottak el többek között a Magyar Dolgozók Pártján belüli irányzatokról, a Petőfi Körről és annak vitáiról, 1956 októberének eseménykronológiájáról és a Nagy Imre- csoport politikájáról.

Másnap a konferencián szó volt egyebek mellett a munkástanácsok tevékenységéről és arról, hogyan élte át a falusi lakosság az eseményeket.

A Magyar Izraeliták Országos Képviselete teljes ülést tartott, amelyen állásfoglalást hagytak jóvá. A dokumentum rögzíti, hogy a magyar zsidóság elveti a nemzetiségi státus létesítésének lehetőségét.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács első rendes ülése. A tanács a SZOT székházában ülésezett Nagy Sándornak , a szakszervezetek főtitkárának elnökletével. A kormányt Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, a Magyar Gazdasági Kamarát Martos István alelnök képviselte.

KISZ demonstráció a Margitszigeten: "Lakni kell"

A Parlamentben másodszor találkoztak a kormány és a KISZ képviselői, hogy megvitassák a fiatalok legégetőbb problémái megoldásának lehetőségeit. A kormány küldöttségét Pozsgay Imre államminiszter, az ifjúsági szövetségét Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának első titkára vezette.

Várhatóan 1990-től lesz új alkotmánya Magyarországnak - jelentette ki Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes egy elkészített alkotmánykoncepciót bemutatva.

Hosszú előkészítés után a Budapesti Műszaki Egyetem épületében sor került az első hivatalos megbeszélésre a Fiatal Demokraták Szövetsége és a KISZ tárgyalócsoportjai között; s ezzel úgy tetszik, szabaddá vált az út a Fiatal Demokraták Szövetsége politikai elismerése előtt. A tárgyalócsoportokat a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről Fodor Gábor és Deutsch Tamás, a KISZ oldaláról Szilvássy György és Bakos Sándor vezette.

Az eszmecserét követő sajtóértekezleten elhangzott: a tárgyalásokra a Fiatal Demokraták Szövetsége-t a párbeszéd szándéka és nem az együttműködés előkészítése vezérelte. Arra törekedtek, hogy megismerjék a másik nézeteit. A KISZ-t az alapelvek megvitatásán túl a konkrét ügyekben való együttműködés kimunkálása is vezette, különösen a lakás-, az oktatás- és a foglalkoztatáspolitika területén.

A demokráciát Fiatal Demokraták Szövetsége célnak, a KISZ eszköznek tartja. A Fiatal Demokraták Szövetsége a civil társadalom megteremtése irányába akar lépni, a KISZ pedig a deklarált reformfolyamatokat akarja támogatni.

Kárpáti Ferenc az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elmondta, hogy hazánkból a szovjet katonák negyedét vonják ki a következő években, de emiatt nem kell növelni a Magyar Néphadsereg létszámát.

A Magyarországon állomásozó szovjet katonák létszáma ekkor 62 ezer fő.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület méltányolja a demokrácia megteremtésére, az ehhez nélkülözhetetlen jogintézmények kialakítására irányuló kormányzati erőfeszítéseket, hangoztatja az egyesület elnökségének állásfoglalása.

A reform törvényalkotással egyetértenek, s ezek közé a törvények közé sorolják a készülő nemzetiségi törvényt is, melynek jelentősége és időszerűsége minden vitán felül áll. E törvény elfogadása esetén több jogalkotó véleménye szerint a zsidóság is élhetne a nemzeti kisebbségek számára biztosított jogokkal.

Rendes évi közgyűlését tartotta a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság.

A társaság elnökének, dr. Vigh Károlynak a javaslatára a tervezett tisztújítást hat hónappal elhalasztották, mivel rövidesen életbe lépő egyesülési törvény várhatóan új szervezeti feltételek kialakítását fogja megkövetelni. Az elnök megemlítette azt is, hogy egyes hivatalos szervek bürokratikus intézkedésekkel nehezítik a társaság működését.

MSZMP Politikai Bizottság

1. Hazánk és a külföldön, elsősorban Nyugaton élő magyarság kapcsolatai

2. 1989 első félévének politikai ünnepei

Közlemény: Népszabadság, 1988. december 14, valamint a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet aznapi számai

MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság

1. A Központi Ellenőrző Bizottság eddigi munkája és feladatai a Központi Bizottság pénzgazdálkodásának ellenőrzésében

2. Somogyi Imre, a Központi Ellenőrző Bizottság titkára: A Központi Ellenőrző Bizottság első 1989 első félévi munkaterve

3. Pártfegyelmi ügyek

Közlemény: Népszabadság, 1988. december 13.

Minisztertanács

Megtárgyalta az 1989. évi népgazdasági tervet, és elfogadta a pénz- és hitelpolitikai irányelveket.

Az egységes vállalkozási nyereségadó bevezetésével és a monetáris rendszer egyszerűsítésével összhangban előterjesztéseket hallgatott meg, javasolta a takarékbetétekről és a takarékszövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet módosítását.

Határozott a sorszámon kívüli személygépkocsik értékesítésének szűkítéséről.

Tudomásul vette a nyomtatott sajtó helyzetéről és fejlesztéséről készített előterjesztést és úgy határozott, hogy a Minisztertanács következő ülésén javaslatot kell készíteni a Minisztertanács Tájékoztatáspolitikai Kollégiuma létrehozására.

A múltbeli törvénysértések igazságszolgáltatási vétségek felülvizsgálatát és korrigálását az igazságügy fontos feladataként jelölte meg Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter, a Magyar Jogász Szövetség választmányának keddi ülésén.

MSZMP Központi Bizottság

1. Berecz János, ideológiai KB-titkár,

a KB Agitációs és Propaganda Bizottság elnöke: Időszerű politikai kérdések A beszédet és a hozzászólásokat ismerteti: Népszabadság, 1988. december 16.

2. Németh Miklós, gazdaságpolitikai KB-titkár,

a KB Gazdaságpolitikai Bizottságának valamint a KB Közgazdasági Munkaközösségének elnöke, a Minisztertanács elnöke: A kormányzati munka korszerüsítése

3. Grósz Károly, főtitkár: Személyi kérdések

KB-Titkárok

Kimaradt:

Pál Lénárd, eddig kulturális KB-titkár,

eddig a KB Agitációs és Propaganda Bizottság tagja, a KB Művelődéspolitikai Munkaközösség elnöke, a KB Tudománypolitkai Munkaközösség elnöke, KB-tag;

Változás a felügyeleti rendben:

Fejti György, eddig adminisztratív KB-titkár,

ezután az új jogszabályok kidolgozásáért felelős KB-titkár, ezután a KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottság tagja, KB-tag;

Politikai Bizottság

Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke (1988. december 2O-ig),

ezután gazdaságpolitikai KB-titkár, a Politikai Bizottság tagja, ezután a KB Gazdaság- és Szociálpolitikai Bizottság valamint a KB Közgazdasági Munkaközösség elnöke;

Németh Miklós, eddig gazdaságpolitikai KB-titkár,

eddig a KB Gazdaságpolitikai Bizottság valamint a KB Közgazdasági Munkaközösség elnöke, a Minisztertanács elnöke (1988. november 24-től);

A korábbi bizottságok helyett újakat hoztak létre

Berecz János, ideológiai KB-titkár,

a Politikai Bizottság tagja, eddig a KB Agitációs és Propaganda Bizottság elnöke, ezután a KB Társadalompolitikai Bizottság elnöke;

Csehák Judit, szociális és egészségügyi miniszter,

a Politikai Bizottság tagja, ezután a KB Gazdaság- és Szociálpolitikai Bizottság tagja;

Fejti György; lásd fent;

Grósz Károly, főtitkár,

a Politikai Bizottság tagja, ezután a KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottság elnöke;

Hámori Csaba, a Pest megyei Pártbizottság első titkára,

a Politikai Bizottság tagja, eddig a KB Ifjúsági Bizottság elnöke, ezután a KB Társadalompolitikai Bizottság tagja;

Iványi Pál, lásd fent;

Lukács János, pártszervező KB-titkár,

a Politikai Bizottság tagja, eddig a KB Pártépitési Munkaközösség elnöke valamint a Káderpolitikai Bizottság elnöke, ezután a KB Pártpolitikai Bizottság elnöke;

Németh Miklós, lásd fent;

Pál Lénárd, lásd fent;

Szűrös Mátyás, külügyi KB-titkár,

a KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottság tagja, KB-tag.

Másodszor kapcsolódik össze a budapesti stúdió az Amerika Hangja washingtoni és New York-i magyar szerkesztőségével a Kossuth rádió Bagoly című műsorában. A közreműködők: magyar részről Pozsgay Imre államminiszter, Ágh Attila és Gombár Csaba politológus, Lengyel László közgazdász, amerikai részről Horváth János közgazdász professzor, a kormány gazdasági tanácsadója, Radványi Miklós, a kongresszusi könyvtár főmunkatársa és Gáti Károly politológus, a Columbia egyetem professzora. A szerkesztők: Budapesten Győrffy Miklós, Szénási Sándor, Zelei László, Washingtonban Bán Tamás, New York-ban Thassy Jenő. Vitatémák: Mi történt a pártértekezlet óta; az emberi jogok helyzete hazánkban; a magyar gazdaság megítélése; a pluralizmus és a többpártrendszer esélyei; az amerikai magyar emigráció megítélése.

Wallenberg Egyesület

A megkülönböztető, sértő megnyilvánulások, a rasszizmus ellen, a kisebbségek védelmében szerveződik a Wallenberg Egyesület

A parlament alelnöke, Vida Miklós országgyűlési képviselő visszahívására aláírásgyűjtés kezdődött Budapest 23. választókörzetében. A képviselő egyike volt azoknak, akik az Országgyűlés októberi ülésszakán zárt ülés elrendelését javasolták a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében. A visszahívási akciót kezdeményező Fiatal Demokraták Szövetségének képviselői nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak.

A Csongrád megyei pártértekezleten, a pártbizottság beszámolójában is utaltak arra, hogy az 1986-ban leváltott Tiszatáj-szerkesztőket rehabilitálmi kell.

Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete

A négyezernél több tudományos munkatársat, kutatót és közintézményi dolgozót tömörítő Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének I. küldöttgyűlése kezdődött meg szombaton a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében.

Megalakult az Erdélyi Szövetség.

Duna-kör

Megtartotta első közgyűlését szombaton a Pilvax kávéházban Budapesten.

Fő céljának a bioszféra és a társadalom együttélési lehetőségeinek feltárását tekinti. Nem törekszik politikai hatalomra, nem kíván parlamenti párttá válni. Ugyanakkor a képviselőkkel is meg akarják ismertetni mindazokat a dokumentumokat, adatokat, tudományos elemzéseket, amelyek segíthetik döntésüket az ökológiai - vagy azt is érintő - kérdésekben. A nyilvánosság kereteinek tágításával, a politikai és a közéleti demokrácia szélesítésével akarják céljaikat elérni.

Fővárosi Tanács

Iványi Pál, eddig a Fővárosi Tanács elnöke;

gazdaságpolitikai KB-titkár (1988. december 15-től), a Politikai Bizottság tagja, a KB Gazdaság- és Szociálpolitikai Bizottság valamint a KB Közgazdasági Munkaközösség elnöke;

A Belügyminisztérium sajtóosztálya közli: a Fiatal Demokraták Szövetsége által szervezett megmozduláson majd a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete időben ezt követő felvonulásán rendbontás nem történt, rendőri intézkedésre nem került sor.

Liga

Megalakult a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája.

A Liga a független szakszervezetek szabad együttműködésének fóruma, pártoktól és felettes szakszervezeti központoktól független, a szakszervezeti szolidaritás jegyében jött létre. Célja, hogy állandó fórumot és kereteket biztosítson az együttműködésnek, egymás kölcsönös támogatásának, a közösen elfogadott célok együttes képviseletének. Támogatja újabb független szakszervezetek kialakulását, a független szakszervezeti mozgalom kialakulását.

Országgyűlés

1. A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat és személyi javaslatok

2. Az 1989. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat, a kapcsolódó törvényjavaslatokkal

3. Tájékoztató a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását szorgalmazó pápai üzenetről

4. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat módosítása

5. Az illetékről szóló 1986. évi I. törvény módosításának törvényjavaslata

6. A Társadalombiztosítási Alapról szóló törvényjavaslat és a társadalombiztosításról szóló törvény módosításának tárgyalása együttes vitában

7. A szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló törvényjavaslat

8. A külföldiek magyarországi befektetéséről és a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása együttes vitában

9. Az alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról, a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok együttes vitája

10. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításának törvényjavaslata

11. Az Országgyűlés ügyrendje módosítása

12. Interpellációk, kérdések

Amikor az Országgyűlés december 21-én elfogadta az 1989. évi állami költségvetésről szóló törvényt, a képviselők többsége azt is megszavazta, hogy a társadalmi szervezetek állami támogatásának mintegy 20 százalékos mérséklését megtoldja 500 millió forint összegű csökkentéssel. A támogatás ilyen radikális elvonása érinti a Kommunista Ifjúsági Szövetséget és a Magyar Úttörők Szövetségét is, amelyek korábban 1,4 milliárd forinttal számolhattak a következő évre.

Több, mint hetvenezren írták alá eddig azt a petíciót, amely népszavazást követel a bős-nagymarosi vízlépcső építése ügyében - hangzott el azon a nemzetközi sajtótájékoztatón, melyet a Duna-kör és más alternatív környezetvédő mozgalmak tartottak csütörtökön a Corso étteremben.

Az aláírásgyűjtés november 1. óta folyik, azért kezdték meg, mert a vízlépcső építésének folytatásáról hozott parlamenti döntés véleményük szerint nem a lakosság akaratát tükrözi.

Minisztertanács

Elfogadta a saját és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság munkatervét.

Létrehozta a Minisztertanács Tájékoztatáspolitikai Kollégiumát.

Határozatot hozott a munkanélküli-segély bevezetéséről.

A Magyar Közvélemény-kutató Intézet vizsgálatai alapján jelentést hallgatott meg a gazdasági-társadalmi stabilitásról a közvéleményben kialakult képről, a kormány munkaprogramjának és végrehajtásának társadalmi fogadtatásáról.

Áttekintette a Balaton-üdülő-körzetre vonatkozó építési korlátozások érvényesítésének tapasztalatait, és felhatalmazta az építési és városfejlesztési minisztert, hogy az 1989. január elsejével érvényes korlátozásokat miniszteri rendeletben szabályozza.

MSZMP Politikai Bizottság

1. A politikai nyilvánosság, a tájákoztatás megújítása és a párt sajtótevékenysége

2. A nem szocialista országokban működő pártokkal folytatott együttműködés

3. Egyéb kérdések

Közlemény: Népszabadság, 1988. december 28, és sajtótájékoztató ugyanott.

Elnöki Tanács

Megtárgyalta az igazságügy-miniszter előterjesztését az 1988. évi 20. számú törvény 2. paragrafus (2) bekezdése alapján felülvizsgált személyek ügyére vonatkozóan, akikre a közkegyelem nem terjedt ki.

174 személy ügyének felülvizsgálata után 120 elítélt cselekményeit találta olyannak, amelyek miatt a jelentős időmúlásra figyelemmel szükségtelen, hogy továbbra is viseljék a büntetett előélet hátrányait.

Személyi kérdésekben határozott, bírákat mentett fel és választott meg, s egyénileg előterjesztett kegyelmi kérelmek ügyében döntött.

Kádár József építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkárt és dr. Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett - 1988. december 31-i hatállyal - felmentette.

Az 1988. január-novemberi időszakban a fogyasztói árak színvonala 15,7 %-kal volt magasabb, mint az 1988-as év megfelelő hónapjaiban. E 11 havi átlag mögött az egyes hónapokban eltérő dinamikák állnak. Legmagasabb árszintnövekedés az év elején mutatkozott.