Kronológia

MSZMP KB Gazdaságpolitikai Bizottság (sic!)

1. Csehák Judit, szociális és egészségügyi miniszter, a Politikai Bizottság tagja: A szociálpolitikai és egészségügyi reformkoncepció kidolgozásának állása

Az előterjesztést és a vitát ismerteti: Népszabadság, 1989. január 9.

2. A létminimum garantálásának feltételei

Közlemény: Népszabadság, 1988. január 6.

Bejelentik, hogy január 9-től megváltozik a gyógyszerek árának és azok támogatásának 1977 óta érvényben lévő rendszere.

A munkanélküli-segély premierjéről számoltak be - többek között - az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban. A várt roham elmaradt. Ózdon például senki sem kért az első napokban a munkaerő-szolgálati irodánál segélyt, és Borsodban összesen 38-an jelentették be igényüket.

Országos Érdekegyeztető Tanács

nyilvánosságra hozta azokat a megállapodásokat, amelyeket az ez évi bérmechanizmussal kapcsolatos részletkérdésekről a december 5-i és 22-i ülésén hozott. Ennek megfelelően a éves bérnövekmény 1989-ben nem növeli azoknak a vállalatoknak az adóalapját, amelyeknél a bérköltség növekedése nem haladja meg a hozzáadott érték bővülésének 50 százalékát. A minimális bér, azaz a munkabérek legkisebb összege a tanács állásfoglalása szerint havi 3000 forintról július 1-től 3700 forintra emelkedik.

MSZMP KB Alkotmány Felülvizsgálata Elvi Irányitására Kiküldött Bizottság

Kilényi Géza igazságyügyi miniszterhelyettes: Az új alkotmány koncepciója

Közlemény: Népszabadság, 1989. január 7.

A fővárosban, a zuglói 45-ös választókörzet lakóinak egy csoportja szerint, nem képviseli megfelelően érdekeit a Parlamentben Dauda Sándor országgyűlési képviselő. Ezért megpróbálják visszahívni a honatyát.

A napilapok közlik a jórészt hétfőtől érvénybe lépő, a hatóságilag szabályozott körben 20-21 százalékos áremelések listáját.

Országgyűlés

Az alkotmány módosításának, az egyesülési és a gyülekezési törvénytervezetnek megtárgyalásával folytatta az 1988. december 20-án megkezdett és december 23-án felfüggesztett munkáját az Országgyűlés.

Az egyesülési jogról szóló törvényt 6 ellenszavazattal, 24 tartózkodás mellett elfogadta. A törvény kimondja a pártalapítás jogát, de a részletes szabályozást külön párttörvény feladatává teszi. Az Országgyűlés a gyülekezési jogról szóló javaslatot 2 ellenszavazattal, 16 tartózkodás mellett elfogadta.

Megkezdődik az Országos Gyermekvédő Liga szervezése. A társadalmi szervezetet 15 ismert személyiség hívja létre, a kezdeményezők között van dr. Ransbschburg Jenő pszichológus, Janikovszky Éva író, Garas Dezső színművész.

Gimnáziumi osztályok is helyet kapnak szeptemberben a pártiskola épületében: Az MSZMP Baranya Megyei Oktatási Igazgatósága elsőként jelentkezett arra a felhívásra, amelyben a megyei intézményektől, gazdasági szervezetektől kértek segítséget az utóbbi évek legnépesebb diákkorosztályának iskoláztatásával kapcsolatos gondok enyhítéséhez.

KISZ Központi Bizottság

napirendjén a KISZ 1989-es költségvetését tárgyalta meg a testület.

A KISZ Központi Bizottsága - az országos KISZ-értekezlet határozata alapján - összehívta a KISZ XII. kongresszusát, amely április 21-én kezdődik a Budapest Sportcsarnokban, s a tervek szerint háromnapos lesz.

A képviseleti demokráciába való átmenet kidolgozására és megvalósítására Országos Nemzeti Bizottság alakítását javasolja az Új Márciusi Front Az egypártrendszertől a képviseleti demokráciáig címet viselő dokumentumban. A front javaslattal fordul a Magyar Szocialista Munkáspárthoz, hogy vállalja ennek gyakorlati kezdeményezését, illetve a különböző szervezetekhez, és mozgalmakhoz, hogy csatlakozzanak az Országos Nemzeti Bizottsághoz.

Független Jogász Fórum

Tagsággal működő társadalmi szervezetté alakult az 1988 ősze óta működő Független Jogász Fórum, az ELTE Jogtudomány Karának épületében tartott tanácskozáson, melynek során a résztvevők alapszabályt alkottak, és elfogadták az alapítólevelet.

A Reform és a Kapu című lapok meghívására tanácskozást tartottak a Beszélő, a Demokrata, a Hitel, a Magyar Zsidó, a Máshonnan beszélő, a Medvetánc, az Új Tükör, a Miskolci Fórum és a Vas és Győr-Sopron megyei Térkép elnevezésű kiadványok szerkesztői. Vendéglátóikkal aktuális témákat vitattak meg.

Egyebek között abban állapodtak meg, hogy álláspontjaik egyeztetésére, az esetleges együttes fellépésekre, közös akciókra rendszeres - de legalább havonta egy - konzultációt tartanak.

A január elején bevezetett hétfői adásnappal a nézők régi igényét elégítette ki a Magyar Televízió.

Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége

Alakuló közgyűlést tartott a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége. A KISZ KB székházában megrendezett tanácskozásra az ország különböző tájegységeiből érkezett küldöttek elfogadták az alapszabályzatot, s meghatározták a szervezet programját.

Ünnepélyes keretek között megalakult a Magyarországi Református Egyház IX. Budapesti Zsinata. A Zsinati Iroda székházában megtartott nyitóülésen a következő 12 esztendős ciklusra szóló megbízatást kapott a négy egyházkerület gyülekezetét képviselő száztagú testület, s megválasztották a zsinati tisztségviselőket.

Magyar-román Baráti Kör alakult Pécsett. Alapító tagjai mérnökök, pedagógusok, népművelők, történészek, újságírók, valamennyien magyarok. A társaság a Hazafias Népfront keretében működik, összejöveteleit havonta tartja a városi népfrontklubban.

MSZMP és MDF

A Politikai Főiskolán az MSZMP és a Magyar Demokrata Fórum képviselői a demokrácia intézményesítésének alternatív lehetőségeiről tanácskoztak. A kerekasztal-beszélgetésen az MSZMP 15, a Magyar Demokrata Fórum 12 tagja - köztük az ideiglenes elnökség tagjai vettek részt.

A Parlamentben megalakult a pártonkívüliek országgyűlési csoportja.

MSZMP KB Pártpolitikai Bizottság

A platformszabadság

Közlemény: Népszabadság, 1989. január 27. A határozatot lásd: Népszabadság, 1989. március 17.

MSZMP KB Programnyilatkozatát Előkészítő Bizottság Történelmi Albizottsága

Történelmi utunk

A bizottság vezetője: Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, KB-tag; tagjai: Horn Gyula, külügyminisztériumi államtitkár, KB-tag; Ormos Mária, a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora, KB-tag; Tőkei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos tanácsadója, az MTA Orientalisztikai Munkaközösségének vezetője, KB-tag; Bevont szakértők: Balogh Sándor, Bayer József, Földes György, Hajdu Tibor.

Közlemény: Népszabadság, 1989. január 29, az állásfoglalást közli: Társadalmi Szemle Különszáma, 1989. (1). Lásd még Pozsgay Imre nyilatkozatát a Magyar Nemzet 1989. január 30-i számában.

Munkájáról Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter nyilatkozott a rádió 168 óra című műsorában.

Kérdésekre válaszolva szólt arról, hogy Nagy Imre politikai rehabilitációja ma még nem történt meg, és e tekintetben jósolni sem szabad. A feltárt dokumentumok azt igazolják, hogy az 1954-1955-ös politikai "mini válságban" Nagy Imrének volt igaza. Ami azonban 1956-os szerepét, tevékenységét illeti, akörül még zajlanak a viták. A megítélést árnyaltabbá tehetik a belső és a külső összefüggések. Például az a körülmény, hogy ez az albizottság a jelenlegi kutatások alapján népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt; egy oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelésnek.

Grósz Károly, az MSZMP főtitkára: "Nem tudom, hogy milyen indíték, milyen motiváció vezette Pozsgay Imrét, hogy a négy évtizedes elemző munkának ezt az egyetlen elemét megfogalmazza. Magát a minősítést illetően: amikor mi azt mondtuk: tekintsük át a négy évtizedes tanulságait tudományosan, abban az is benne van, hogy újraértékelünk dolgokat. Ám azt, hogy a tudományos értékelésből milyen politikai konzekvenciákat vonunk le, előre nem lehet eldönteni, mert a politikai konzekvenciát nem egy ember, nem egy bizottság vonja le, hanem a KB. Ezt a Központi Bizottságnak kell megtárgyalnia, amely kiküldte a munkacsoportot. A munkacsoport nem a Politikai Bizottságnak tartozik jelenteni, hanem a Központi Bizottságnak. Nyilvánvaló, hogy egy tudományos következtetésből sokféle politikai konzekvencia levonható, de ez a vita még hátravan. Úgy gondolom, Pozsgay Imrének és a bizottságnak talán vannak dokumentumai, amelyekre építik ezt a megállapítást - én ilyen dokumentumokkal még nem találkoztam. Szeretném hangsúlyozni: elvileg nem zárom ki, hogy új ismeretek birtokában, új tudományos, és ennek alapján új politikai minősítést fogalmazunk meg."

Elkészült az Országgyűlés által 1988-ban életre hívott bős-nagymarosi ad hoc bizottság, amely a vízerőmű építésével kapcsolatos ökológiai feladatok megvalósítását hivatott nyomon követni.

A húsztagú társadalmi bizottság, mint ismeretes, akkor alakult meg, amikor a parlament tudomásul vette az építkezés folytatását, ám ezt a következő szigorú feltételekhez kötötte: teljes nyilvánosság mellet élvezzenek elsőbbséget az ökológiai szempontok, s az erőmű csúcsrajáratása csak a térséget érintő szennyvíztisztítási program megvalósítása után indulhat. E szempontok érvényesülését figyelemmel kíséri a bizottság, s tapasztalatairól időről időre beszámol a parlamentnek.

MSZMP KB Tudománypolitikai Munkaközösség alakuló ülése

A munkaközösség feladatai, tevékenységének tartalmi, módszertani és szervezeti kérdései

Közlemény: Magyar Nemzet (!), 1989. január 31.

MSZMP Politikai Bizottság

A KB rendkívüli ülését 1989. február 10-re összehívták

Közlemény: Népszabadság, 1989. február 1, lásd még: Magyar Nemzet, ugyanaznap.

MSZMP KB Szervezeti Szabályzat Előkészítésével Megbízott Bizottsága

1. A párt jövőbeni működésének koncepciója

2. A platformszabadság

A határozatot közli: Népszabadság, 1989. március 17.

Közlemény: Népszabadság, 1989. február 3.

A Magyar Demokrata Fórum, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Körgát Klub szegedi vezetősége nyilatkozatot bocsátott közre, amelyben visszautasítják a Hazafias Népfront, a Szeged Városi Tanács, az MSZMP és a KISZ városi bizottsága által január 24-én közzétett javaslatot: ünnepeljék együtt március 15-ét!

Legfőbb Ügyészség

tájékoztatják a sajtót arról a vizsgálatról, amelyet a Magyar Demokrata Fórum gyulai szervezete által, az Országgyűlés elnökéhez eljuttatott levél nyomán, a magyar-román határon történtek kapcsán folytattak.

Az ennek eredményéről kiadott közlemény a következőket állapítja meg: Mindezek alapján egyértelműen megállapítottuk, hogy a Magyar Demokrata Fórum gyulai városi szervezetének levelében jelzett 18 holttest megtalálásából egyik sem igaz. Erre vonatkozóan vallomást senki sem tett, a holttestek felkutatására sem a határőrség, sem más belügyi szerv akciót nem szervezett. A Temetkezési Vállalat, vagy a tanácsok ismeretlen holttest eltemetéséről nem intézkedtek.

A Független Jogász Fórum, a Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szabad Demokraták Szövetsége képviselői aláírták a Fiatal Demokraták Szövetsége és a KISZ nem írta alá azt a nyilatkozatot, amelyet a szombaton Kecskeméten rendezett választójogú fórum résztvevői "lehetséges konszenzus alapjának" tekintenek.

Egyesületté alakult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, amely a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat segítségével eddig is több millió márka értékű használt, jó minőségű kórházi felszerelést, berendezést juttatott a legnagyobbrészt közületi, egészségügyi intézményeknek, és száz tonna ruhaneműt a rászoruló lakosoknak.

MSZMP Politikai Bizottság

1. Grósz Károly, főtitkár: Időszerű politikai kérdések

2. Az alkotmány korszerűsítésének koncepciója

1988. május 31

3. A megyei és a városi pártértekezletek, illetve az országos pártértekezletet követő megyei pártbizottsági ülések főbb politikai tapasztalatai

4. Személyi kérdések

Közlemény: Népszabadság, 1988. február 8.

Legfőbb Ügyészség

tájékozódó vizsgálatot folytatott a KISZ-ingatlanok - köztük a szegedi és a bajai KISZ-iskola - tulajdonjogának átruházásával kapcsolatban.

A vizsgálat keretében a Legfőbb Ügyészség jelentést kért valamennyi megyei főügyészségtől a területükön lévő KISZ-ingatlanok átruházásáról, beszerezte a szegedi, és a bajai ingatlanokra vonatkozó szerződéseket, illetve földhivatali iratokat, végül tájékoztatást kért és kapott a KISZ KB gazdasági osztályának vezetőjétől is.

Ezek alapján megállapította, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága nemcsak az említett két városban, hanem országosan is rendezni kívánja a KISZ kezelésében, illetve használatában lévő ingatlanok tulajdoni helyzetét. A megkötött szerződések alapján eddig 11 ingatlanra jegyezték be a KISZ KB tulajdonjogát, a többi 40-50 ingatlanra vonatkozó szerződés előkészítése és földhivatali bejegyzése pedig folyamatban van. Az átruházott ingatlanok kezelője minden esetben - a kezelőjogokat eddig is gyakorló - megyei, illetve városi KISZ-bizottság maradt.

MSZMP KB Tanácsadó Testülete

A következő KB-ülés napirendjével kapcsolatos kérdések

Közlemény: Népszabadság, 1989. február 10.

MSZMP Központi Bizottság

Grósz Károly, főtitkár: Időszerű belpolitikai kérdések

A beszédet közli: Népszabadság, 1989. február 13. Az első nap utáni sajtótájékoztatóról lásd: Népszabadság, 1989. február 11.

Az állásfoglalás-tervezetet közli: Népszabadság, 1989. február 16. Ugyanott: Az MSZMP KB válasza az Új Márciusi Front felhívására

Közlemény: Népszabadság, 1989. február 13.

vitában megerősítette: 1956-ban a vezetés megújulás-képtelensége vezetett politikai robbanáshoz. Valóságos felkelés, népfelkelés tört ki, melyben szerepet játszottak a demokratikus szocializmus erői, de a kezdetektől fogva elkülöníthetetlenül jelen voltak a restaurációra törekvő erők, deklasszálódott és lumpen elemek, s október végétől felerősödtek az ellenforradalmi cselekmények.

A testület elsietettnek ítéli, hogy Pozsgay Imre a történelmi albizottság vizsgálatának eddigi eredményét a Központi Bizottság vitáját megelőzően hozta nyilvánosságra. Sajnálatosnak tartja, hogy a nyilatkozata kapcsán történt leegyszerűsítés félreértésekre adott okot. A Központi Bizottság ugyanakkor bizalmáról biztosította Pozsgay Imrét

A KB-ülés visszhangjáról: Népszabadság, 1989. február 14.

Magyar Demokrata Fórum ideiglenes elnöksége

azt ajánlja a mozgalom tagjainak, hogy saját lelkiismeretük és a csoportjaikban kialakuló közös elhatározások alapján döntsenek az ünneplés módjáról. Az Magyar Demokrata Fórum állásfoglalása szerint a mai válságos, veszélyekkel és illúziókkal teli helyzetben feltétlenül szükséges az önszerveződő, független mozgalmak összetartása és közös fellépése, illetve az, hogy akik egyformán éreznek és hasonlóképpen gondolkoznak, azok közösen ünnepeljenek. Az ideiglenes elnökség ezért a független mozgalmakkal való közös ünneplést tartja az erkölcsileg leginkább megalapozott magatartásnak.

A TDDSZ országos választmánya

üdvözli, hogy 1989-ben törvények garantálta lehetőség nyílik március 15. szabad megünneplésére. Egy olyan szakszervezet választmányaként, amelynek soraiban szinte minden új társadalmi szervezet, mozgalom tagjai megtalálhatók, nem kívánja testületi állásfoglalással befolyásolni a tagságot, illetve csoportjait március 15. megünneplésének módjában.

Új Márciusi Front, Független Kisgazdapárt

képviselői a napokban eszmecserét folytattak a képviseleti demokráciába való átmenet kérdéseiről. A résztvevők célszerűnek tartják az Országos Nemzeti Bizottság mielőbbi előkészítését.

Veres Péter Társaság

közgyűlésén - amelyet a Ráday Kollégiumban tartottak -, a tagok egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a mezőgazdasági dolgozókat, a falvak lakosait és agrárérdekeket egyaránt képviselő pártot alakítanak, s ennek előkészítésével bizottságot bíznak meg.

Baloldali Alternatíva

A TIT XI. kerületi stúdiójában, mintegy száz alapító tag részvételével Baloldali Alternatíva (BAL) megtartotta első, alakuló közgyűlését.

KISZ Központi Bizottság

A testületet - mindvégig zárt ajtók mögött -, Nagy Imre első titkár tájékoztatta az MSZMP Központi Bizottságának kétnapos üléséről, majd a KISZ Központi Bizottsága döntött a KISZ központi hetilapjának, a Magyar Ifjúságnak a sorsáról, megvitatta az Ifjúsági Szövetség újjászervezésével kapcsolatos eddigi tapasztalatait és a további teendőket.

II. János Pál pápa a 1988 decemberében öt új püspököt nevezett ki a magyarországi egyházmegyék segítésére, szolgálatára. Dékány Vilmos és dr. Várszergi Asztrik Esztergomban, Ács István Egerben, Mayer Mihály Pécsett, dr. Takács Nándor Székesfehérvárott végzi továbbiakban egyházi teendőit.

Idegenforgalmi célra hasznosítanak több pártbizottsági vendégházat. Az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának épületét - amely a gemenci erdő szélén, Szekszárdtól mintegy tíz kilométerre áll - kiadják a Tolna Megyei Idegenforgalmi Hivatalnak, s a 16 személy befogadására alkalmas ház, mint Szarvas Panzió működik majd egész évben.

Munkásőrség vezető beosztású parancsnokai

Parancsnoki aktívaértekezletet tartottak Budapesten a Munkásőrség vezető beosztású parancsnokai. A tanácskozáson Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár hazánk külpolitikai törekvéseiről, illetve az MSZMP Központi Bizottsága történelmi albizottsága jelentéséről, Borbély Sándor országos parancsnok pedig az Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának február 10-11-én megtartott üléséről tájékoztatta a résztvevőket.

A parancsnokok megfogalmazták, azonosulnak a Központi Bizottság üléséről közzétett dokumentumokban foglaltakkal, s elemezték, milyen feladatai vannak a Munkásőrségnek az átalakuló szocialista társadalmi rendszer körülményei között.

Szent Korona Társaság

Megalakult a Szent Korona Társaság. Alapítói történészek, heraldikusok, alkotmányjogászok.

A társaság célja - miként Kállai István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem történész professzora megnyitó előadásában elmondta - elősegíteni nemzeti jelvényeinkhez kapcsolódó hagyományaink ápolását a koronás történelmi kiscímernek, ezeréves államiságunk jelképének visszaállítását. A legfontosabb feladatuk megismertetni az ország népével a szent korona történetét, jelentőségét.

A társaság tevékenységével támogatja a régebben alakult Szent Korona Bizottság munkáját. Az utóbbi testület főleg a korona eredetét, korát, anyagát, felépítését vizsgálja. Javasolja a társaság, hogy a koronát a kormányőrség, esetleg koronaőrség tagjai őrizzék. Ajánlják azt is, hogy a parlamenti képviselők, a bírák, a néphadsereg katonái a szent koronára esküdjenek. Szorgalmazzák továbbá, hogy a városok állítsák vissza ősi címereiket, amelyeket az utóbbi évtizedekben mellőztek.

MSZMP KB Gazdaság- és Szociálpolitikai Bizottság

1. A tervezési rendszer, a költségvetés, a monetáris politika a szabályozott piacgazdaságban

2. Az átalakulási törvény tervezete

Közlemény: Népszabadság, 1989. február 17.

Magyarországi Szociáldemokrata Párt

Bemutatkozó nagygyűlést tartott a Magyarországi Szociáldemokrata Párt a Fővárosi Pedagógusok Művelődési Központjában, a Fáklya Klubban.

A nagygyűlésen Révész András, a párt elnöke szólt az 1989-ben százéves MSZDP hagyományairól, múltjának kiemelkedő állomásairól és jelentős politikusairól. Külön megemlékezett Kéthly Annáról . A szerveződő párt aktivistáinak Bruszt László szociológus beszélt a készülő sztrájktörvény problémáiról, s az új megoldások kereséséről.

Baranyai E. Tibor és Bácskai Sándor, a párt szervezőbizottságának tagjai a szakszervezetek és az MSZDP távlati kapcsolatairól, illetőleg szervezési kérdésekről szóltak. A nagygyűlésen elhangzott, hogy Budapest 18 kerületében és vidéken csaknem 80 helyen alakult már meg pártszervezet, és több ezren léptek be az ez év január 9-e óta tevékenységét megújító Szociáldemokrata Pártba.

A Szabad Európa Rádió híradásai számolnak be róla, hogy az 1956-os események kivégzetteinek hozzátartozói a jelképes, illetve újratemetés időpontjára konkrét javaslatot tettek az Igazságügyi Minisztérium illetékeseinek, dr. Borics Gyula államtitkárnak.

Új Márciusi Front

második vitáján, a Budai Vígadóban, az átmeneti időszakra szóló politikai megoldásokról mondták el véleményüket az alternatív politikai szervezetek és a pártok képviselői.

Hazafias Népfront

A február 13-i népfrontfórum után, melyen felvetődött Apró Antal visszahívásának lehetősége, a politikus levelet írt a Hazafias Népfront illetékeseinek, melyben megromlott egészségi állapotára, gyógykezelésére tekintettel, felmentését kérte a képviselői tevékenység alól. Választókörzetében pótképviselő nincs. Apró Antal kéréséről hamarosan dönt a Hazafias Népfront Csongrád megyei elnöksége.

A Hazafias Népfront kiáltványt tett közzé, azzal a kéréssel fordulva a magyar társadalomhoz, hogy 1989-ben március 15-ét mindenki ünnepelje együtt - egy lobogó alatt.

E kiáltványra a tanácskozáson részt vevő független szervezetek képviselői (Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság, Fiatal Demokraták Szövetsége, Független Kisgazdapárt, Szabad Demokraták Szövetsége) megfogalmazták válaszukat, amelyben ismét - immár sokadszor - leszögezik: hagyományaikhoz híven Budapesten és országszerte a hatalomtól független felvonulással ünnepelnek.

Véleményük szerint ugyanis az MSZMP, a KISZ és a Hazafias Népfront testületeiben ma ugyanazok irányítanak, akik évtizedeken át "szürke hétköznappá silányították" a legnagyobb nemzeti ünnepet, és "szolgai módon nemzeti ünnepeink közé erőltették november 7-ét". Hangsúlyozták azt is, hogy ezek a vezetők évről évre rendőri erőszakot alkalmaztak a békés felvonulókkal szemben. Kifejtik továbbá, hogy nem a nemzeti egységet akarják megbontani, hanem a monopolisztikus és dogmatikus pártirányítású szervezetektől, azok vezetőitől határolják el magukat.

MSZMP Központi Bizottság

1. Fejti György, az új jogszabályok kidolgozásáért felelős KB-titkár, a KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottság tagja, KB-tag: Az új alkotmány koncepciója

Az előterjesztést ismerteti: Népszabadság, 1989. február 18. A beszédet, a hozzászólásokat és a zárszót ismerteti: Népszabadság, 1989. február 21.

2. Iványi Pál, gazdaságpolitikai KB-titkár, a Politikai Bizottság tagja, a KB Gazdaság- és Szociálpolitikai Bizottság valamint a KB Közgazdasági Munkaközösség elnöke: Az agrárpolitika megújítása

Az előterjesztést ismerteti: Népszabadság, 1989. február 18. A beszédet, a hozzászólásokat és a zárszót ismerteti: Népszabadság, 1989. február 21. A javaslatot közli: Népszabadság, 1989. február 23.

3. Lukács János, pártszervező KB-titkár, a Politikai Bizottság tagja, a KB Pártpolitikai Bizottság elnöke: A városi és a megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések főbb politikai tapasztalatai

Az előterjesztést ismerteti: Népszabadság, 1989. február 18. A beszédet, a hozzászólásokat és a zárszót ismerteti: Népszabadság, 1989. február 21.

4. Grósz Károly, főtitkár: Személyi javaslatok

Közlemény: Népszabadság, 1989. február 23, és ugyanott az ülés nemzetközi visszhangjáról

Gyermek- és ifjúság-érdekvédelmi csoport megalakítását tervezi néhány fiatal országgyűlési képviselő. Terveik szerint az Országgyűlés ülésszakain együttesen lépnek majd fel a fiatalokat érintő kérdésekben, vállalva e társadalmi réteg érdekeinek az eddigieknél markánsabb képviseletét is.

Az ország energiaszükségletének kielégítése, az energiapolitikai törekvések megvalósítása érdekében 12 képviselő tegnap a Parlamentben létrehozta az országgyűlési képviselők bányászati és energetikai csoportját.

Fiatal értelmiségiek részvételével megalakult az MSZMP-tagok Somogy megyei reformköre. Az MSZMP Szervezeti Szabályzatának figyelembevételével nyitott klubként kívánnak működni, amelynek munkájában, rendezvényein a párt minden tagja egyenlő jogokkal vehet részt.

Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára Székesfehérvárra látogatott, ahol háromszáz, többnyire tisztekből, tiszthelyettesekből és sorkatonákból álló résztvevőnek aktívaértekezletet tartott.

Fejti György hangsúlyozta, hogy belpolitikai életünk szellemi izgalmakkal és aggodalmakkal teli korszakában, nagy horderejű döntések idején baj lenne, ha a fegyveres testületek kötelékében elhatalmasodna a bizonytalanság. Ha a párt el akarja - és el akarja! - fogadtatni politikáját, kötelessége a tájékoztatás. Az MSZMP-nek helye van a Magyar Néphadseregben, sőt a párt nélkül a hadsereg nem is lenne működőképes. Tagjai ezentúl is legyenek az ésszerű rend és a stabilitás fontos tényezői - fejezte be legnagyobb érdeklődéssel várt válaszát a Központi Bizottság titkára.

Kisgazdapárt Politikai Bizottsága

A Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt Politikai Bizottsága 1989. február 24-i ülésén többségi szavazattal kizárta a pártból Bába Ivánt, Jezső Istvánt, Légrádi Tibort, és dr, Ravasz Károlyt, mert bomlasztó tevékenységet fejtettek ki, és a párt elnökének, valamint a Politikai Bizottság határozatait semmibe véve, sok esetben azokkal ellenségesen működtek és nyilatkoztak.

Már csaknem 14 ezerre tehető a romániai menekültek száma, s a jelek egyértelműen arra utalnak, hogy az enyhébb időjárás bekövetkeztével újra erősebb áttelepülési hullám várható.

A Budapesti Pártbizottság Oktatási Igazgatóságának épületében megkezdődött a mezőgazdasági termelőszövetkezetek országos konferenciája. A tanácskozáson részt vettek: Szabó István , a TOT elnöke, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és meghívott vendégek.

Wallenberg Egyesület

Tényfeltáró bizottsága, az Eötvös Klubban sajtótájékoztatón ismertette a tervezett miskolci "csökkentett komfortú" lakótelep ügyében folytatott vizsgálatának eredményeit.

Ladányi János közgazdász-szociológus, a bizottság tagja elmondta, hogy Miskolcon régóta van cigányellenes hangulat. Szociológusok által készített felmérés eredményei egyértelműen igazolták, hogy a közvéleményben és a sajtóban kialakított kép nem felel meg a valóságnak: a cigánylakosok száma csupán a fele az egyébként tényként kezelt becsléseknek. A Széchenyi utcában (a város főútvonalán) lakó cigánycsaládok 6 százalékában találtak kifejezetten züllött életmódra utaló jeleket.

Magyar Demokrata Fórum országos munkásfóruma

Dunaújváros adott helyet a Magyar Demokrata Fórum országos munkásfórumának, amelyen mintegy 600 érdeklődő - nagyobbrészt üzemi dolgozó - vett részt.

A nagymarosi vízlépcső építése ellen tiltakozó aláírásokat tartalmazó íveket a Parlamentben adta át Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének a Duna-mozgalmak képviseletében egy három tagú csoport. A petíció, amelyet több mint 124 ezren írtak alá, az építkezés azonnali felfüggesztését és megfelelően előkészített. társadalmilag ellenőrzött népszavazás kiírását követeli.

A május 1-i felvonulás helyett nagygyűlést tartanak - takarékossági okok miatt - ebben az évben a fővárosban. A nagygyűlés színhelye a Hősök tere és a Felvonulási tér lesz. A városligeti hagyományos május 1-i rendezvényeket, majálisokat a Népszabadság fórumát azonban megtartják.

Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat Kör

A polgári szolgálat bevezetéséről tartottak konferenciát a budapesti Kossuth Klubban a Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat Kör szervezésében.

Megkezdődtek az MSZMP konzultációi a parlamenti képviselők csoportjaival a megüresedő országgyűlési elnöki funkció betöltéséről.

MSZMP Politikai Bizottság

1. Mire törekszik az MSZMP? A párt rövid távu akció programja

2. A Magyar Néphadsereg helyzete, szerepe, és hosszú távú fejlesztése

3. A határőrizet

4. A párt új elméleti folyóirata

5. Március 15. megünneplése

6. Személyi kérdések

Közlemény: Népszabadság, 1989. március 1.

MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság

1. Kovács Béla, a KB Gazdálkodási Osztály vezetője: A párt 1989. évi költségvetése és a párt vagyonával való gazdálkodás kérdései

2. Somogyi Imre, a Központi Ellenőrző Bizottság titkára: A Központi Bizottság gazdálkodásában a Központi Ellenőrző Bizottságra váró ellenőrző munka tartalma és főbb módszerei

3. Személyi ügyek

Közlemény: Népszabadság, 1989. február 28.

Magyarországi Szociáldemokrata Párt

Az ügyvezető főtitkár, Bihari Mihály politológus leköszönt a funkciójáról, és kivált a pártból.

MSZMP KB Programnyilatkozatát Előkészítő Bizottság Gazdasági Albizottsága

Csáki Csaba, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, KB-tag, a munkabizottság vezetője: Gazdaságkép és gazdasági stratégia

A bizottság tagjai: Berecz Frigyes ipari miniszter, KB-tag; Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát igazgatója, KB-tag; Dudla József, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára; Gyuricza László, a Veszprám megyei Pártbizottság első titkára; Köveskuti Lajos, a Hiradástechnikai Szövetkezet elnöke, KB-tag. A bizottság szakértői csoportot hozott létre, melynek munkáját Szabó Katalin, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Politikai Gazdaságtan Tanszékének vezetője fogta össze. A közreműködők: Asztalos László György, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Biztosítási kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa, Bod Péter Ákos, az Országos Tervhivata Tervgazdasági Intézetének osztályvezetője, Bokros Lajos, a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági Főosztályának helyettes vezetője, Chikán Attila, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Vállalatgazdaságtan Tanszékének vezetője, Dobák Miklós, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Vezetési és Szervezési Tanszékének munkatársa, Gedeon Péter, a KB Társadalomtudományi Intézetének főmunkatársa, Hámori Balázs, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese.

Közlemény: Népszabadság, 1989. március 2, a tanulmányt közli: a Társadalmi Szemle 2. különszáma, 1989.

MSZMP KB Társadalompolitikai Bizottság

1. A párt viszonya az egyházakhoz, az állami egyházpolitikához, a hívőkhöz és a vallásos nézetekhez

2. Az új egyházügyi törvény politikai irányelvei

3. A gazdasági társulásokról szóló törvény és a szocialista piacgazdaság ideológiai összefüggéseiről megrendezett tanácskozás tapasztalatai

Közlemény: Népszabadság, 1989. március 2.

Münnich Ferenc Társaság

A február 10-11-i KB-ülés után sem kíván párttá alakulni, mert ugyanazon az ideológiai alapon áll, mint az MSZMP, még ekkor is, ha bizonyos kérdésekben - elsősorban a vezetési munkastílust illetően -, kritikai észrevételeket tesz. A társaság a jövőben is mozgalomként küzd a marxi ideológiai alapokon nyugvó szocializmus megteremtéséért, illetve fellép a jobboldali, polgári restaurációs törekvések ellen.

Magyarországi Szociáldemokrata Párt

Országos tagtoborzó nagygyűlést tartott a szerveződő Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Vörösmarty Művelődési Házban.

A nagygyűlésen ismertették a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elvi nyilatkozatát, melynek gondolatai mentén már folyik a részletesebb, hamarosan országos vitára bocsátandó pártprogram kidolgozása is. A "Mit akar a Magyarországi Szociáldemokrata Párt" című nyilatkozat leszögezi többek között, hogy a párt tagjainak politikai tevékenysége a jóléti társadalom, a többpártrendszerre épülő parlamenti demokrácia és a jogállam kiépítésére irányul.

Dr. Révész András, a párt elnöke külön megemlékezett Kéthly Annáról és a pártnak a szovjet megszállás utáni években kifejtett széles körű tevékenységéről.

A nagygyűlésen a szakszervezetek és az Magyarországi Szociáldemokrata Párt kapcsolatrendszeréről, leendő együttműködésükről Bruszt László szociológus szólt. Bácskai Sándor, az ideiglenes elnökség tagja, pártszervezési kérdésekről beszélt. Ruttner György ügyvéd, az Magyarországi Szociáldemokrata Párt szóvivője a jogrendszerünkben átalakításra szoruló problémákat vázolta. A vidéki szervezkedés gondjait és további lépéseit Takács Imre ismertette.

Az MSZMP kezdeményezésére több konzultációt tartanak, az Magyar Szocialista Munkáspárt és különböző pártok, szervezetek, mozgalmak képviselői.

Az MSZMP az alábbi pártokkal, szervezetekkel tartott konzultációt:

Független Kisgazdapárt

Magyar Demokrata Fórum Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szervezete Magyar Néppárt Magyar Nők Országos Tanácsa. Magyarországi Szociáldemokrata Párt MISZOT Münnich Ferenc Társaság Szabad Demokraták Szövetsége Új Márciusi Front

MSZMP KB Alkotmány Felülvizsgálata Elvi Irányitására Kiküldött Bizottság

Az új alkotmány szabályozási elvei

Közlemény: Népszabadság, 1989. március 4.

KB Pártpolitikai Bizottság

Emőd Péter, a KISZ KB titkára: A KISZ XII. kongresszusának előkészítéséhez kapcsolódó politikai feladatok

Közlemény: Népszabadság, 1989. március 4.

Recski Szövetség

üdvözli az igazságügyi miniszter bejelentését, hogy felülvizsgálják az 1945 és 1962 között hozott politikai jellegű ítéleteket, valamint azt, hogy ez a vizsgálat kiterjed az internálásokra és a kitelepítésekre is. Ugyanakkor leszögezi, hogy e nagy horderejű lépés, amelyre a magyar társadalom már évtizedek óta vár, csak állami eljárás keretében képzelhető el.

Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt

Az FKgP a szegények pártja, de a reménység pártja is - hangoztatta beszédében Oláh Sándor, a párt ellenőrző bizottságának elnöke az Egyetemi Színpadon tartott fővárosi tagtoborzó nagygyűlésen.

Politikai zászlóbontást jelző beszédének elején rámutatott: először a Független Kisgazdapárt hangoztatta nyíltan hazánkban, hogy a jelenlegi válságból a kivezető út a többpártrendszeren alapuló pluralizmus. A kisgazdapárt az egész nép iránti felelősséggel kíván politizálni, mégpedig a hármas jelszó jegyében: isten, haza, család.

A külpolitikai kérdésekről szólva mondotta: tárgyszerű, becsületes, kétoldalúan megtárgyalt, kölcsönösen előnyös kapcsolatokra kell törekedni a Szovjetunióval. Ne áltassa magát senki olyan semlegességi jelszavakkal, amelyeket becsülettel nem képviselhet reálpolitikai, közéleti célkitűzésként. Ugyanakkor az Független Kisgazdapárt elkövet mindent a teljes szuverenitás helyreállítására - hangoztatta Oláh Sándor.

Szakszervezetek Országos Tanácsa

Csupán féléves költségvetés készítésére vállalkozhat a SZOT, mivel az iparági szakszervezetek - a gazdálkodás megváltozott külső körülményeire tekintettel -, csak az első félévre vállaltak garanciát az általuk fedezett költségek fizetésére - jelentették be a Szakszervezetek Országos Tanácsának ülésén, amelyen egyebek között megtárgyalták és elfogadták a SZOT állásfoglalását és irányelveit a megújulás előtt álló szakszervezeti mozgalom XXVI. - legkésőbb 1990 februárjáig megtartandó - kongresszusának előkészítéséről, a szakszervezeti testületek és tisztségviselők választásáról.

MSZMP Központi Bizottság

1. Berecz János, ideológiai KB-titkár, a Politikai Bizottság tagja, a KB Társadalompolitikai Bizottság elnöke: A párt rövidtávú programja

A beszédet és a hozzászólásokat ismerteti: Népszabadság, 1989. március 8. A programot közli: Népszabadság, 1989. március 11.

2. Szűrös Mátyás, külügyi KB-titkár, a KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottság tagja, az Országgyűlési Pártbizottság titkára, KB-tag: Időszerű nemzetközi kérdések

A beszédet és a hozzászólásokat ismerteti: Népszabadság, 1989. március 8.

3. A március 15. megünneplése és a KB felhívása

A felhívást közli: Népszabadság, 1989. március 8.

4. Grósz Károly, főtitkár: Személyi kérdések

Közlemény: Népszabadság, 1989. március 8.

Országgyűlés

1. Magyarország alkotmánya szabályozási elvei

2. A Minisztertanács tájékoztató jelentése a romániai menekültek helyzetéről, a kormány tervezett további intézkedéseiről

Az összeomlás képei, Románia 3. Az Országgyűlés elnökének megválasztása 4. A Munka Törvénykönyvének módosításával foglalkozó törvényjavaslat 5. A sztrájkról szóló törvényjavaslat 6. A belkereskedelemről szóló törvényjavaslat

7. Az 1995-re tervezett Budapest-Bécs világkiállítás előkészítésének helyzete

8. Az Országgyűlés 1989. évi programja

9. Személyi változások az Országgyűlés bizottságaiban

10. Interpellációk és kérdések tárgyalása

Stadinger István, az Országgyűlés lemondott elnöke helyett a képviselők Szűrös Mátyást választották. 8. és 10. között a tárgysorozat 1, 2, 3, 4, és 6. pontját tárgyalták meg.

Az Uvaterv székházában megalakult a Mérnöki Kamara.

Országgyűlés

Szűrös Mátyás, külügyi KB-titkár,

a KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottság tagja, ezután az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlési Pártbizottság titkára, KB-tag

1989. március 11-12.

Magyar Demokrata Fórum országos gyűlése

Több mint 13 ezres tagság képviseletében mintegy félezer küldött gyűlt egybe a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában.

Az Magyar Demokrata Fórum első nagyszabású, országos rendezvényén megjelent Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. Ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője, nagy számban vettek részt az eseményen a nemzetközi sajtó különböző orgánumainak munkatársai is.

Az országos gyűlés résztvevői felkérték a magyar kormányt, hogy a legutóbbi romániai fejleményekre és a hat román politikus nyilatkozatára való tekintettel, javasolja a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének sürgős összehívását.

"Szabadságot, függetlenséget, demokráciát" címmel politikai nyilatkozatot fogadtak el, melyben leszögezik, hogy az Magyar Demokrata Fórum összefogásra szólítja fel az ország megújulását őszintén akaró demokratikus erőket, s hogy a demokrácia megteremtése minden más érdeket háttérbe szorító előfeltétele a megújulásnak és a felemelkedésnek. Az Magyar Demokrata Fórum célja, hogy az ország ismét európai kultúrájú, civilizációjú, független és demokratikus ország legyen, szabad, öntudatos, elégedett és erkölcsös állampolgárok hazája. Céljait az Magyar Demokrata Fórum kizárólag politikai, társadalmi eszközökkel kívánja elérni, elutasítva a megfélemlítés és az erőszak bármiféle megnyilvánulását, teljes súllyal fellépve a megosztás és a megosztottság ellen.

MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság

Somogyi Imre, a Központi Ellenőrző Bizottság titkára: Időszerű politikai kérdések

Közlemény: Népszabadság, 1989. március 14.

MSZMP KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottság

A Magyar Népköztársaság kül- és biztonságpolitikai helyzete

Közlemény: Népszabadság, 1989. március 14.

Állami Egyházügyi Hivatal, Hit Gyülekezete

A Hit Gyülekezete Karizmatikus Keresztény Közössége és az Állami Egyházügyi Hivatal között megbeszélésre került sor, a gyülekezet legalizálásának hat éve húzódó ügyében. A gyülekezet és a hivatal között nézetkülönbségek mutatkoztak jogértelmezési kérdésekben.

Az Egyházügyi Hivatal véleményével ellentétes gyülekezeti álláspont szerint, a közösség a hatályos egyházügyi szabályok szerinti összes követelményt teljesítette, amikor 1985-ben a törvényes kellékeknek megfelelő elismertetés iránti kérelmét és mellékletét benyújtotta az egyházügyi hatósághoz. Ennek ellenére a megbeszélés érdemi eredményt nem hozott.

Vida Miklós (Budapest, 23. vk.) országgyűlési képviselő a VIII. kerületi választási elnökséghez benyújtotta írásban, hogy lemond képviselői mandátumáról. Egyúttal jelezte az Országgyűlés elnökének; kéri, hogy a parlament a következő ülésszakon mentse fel alelnöki megbízatásából.

Feloszlott a KISZ-szervezet a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán.

Ünnepi ülést tartott az országgyűlés.

Március 15-ről - mely első alkalommal piros betűs nemzeti és állami ünnep - országszerte megemlékeztek.

Budapesten Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke koszorúztak a Hősök terén. Ezután a Kossuth téren folytatódtak a megemlékezések, ahol az Elnöki Tanács elnöke és a miniszterelnök koszorúztak.

A Nemzeti Múzeum kertjében a Hazafias Népfront, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a KISZ szervezésében több tízezres nagygyűlést tartottak, ahol a Hazafias Népfront nevében Huszár István, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és Ifjúsági Mozgalom nevében Ruttner György, a Független Kisgazdapárt nevében Vörös Vince, az Magyar Szocialista Munkáspárt nevében pedig Nyers Rezső szólt az egybegyűltekhez.

A déli harangszóra a Március 15. tér, az Erzsébet-híd pesti hídfője és a Duna-korzó zsúfolásig megtelt ünneplőkkel, akik 31 független szervezet meghívására jöttek a Petőfi szoborhoz. Filó Sándor színművész; Vigh Károly és Mécs Imre szóltak a tömeghez. Az ünneplők ezután nemzeti színű zászlók alatt a Szabadság térre vonultak, amely zsúfolásig megtelt. Itt Cserhalmi György színművész felolvasta a 31 független szervezet által aláírt 12 pontot. Ezután Csengey Dénes a mikrofonhoz.

A MTV bejárata előtt gyerekek és fiatalok Szabad magyar televíziót! feliratú transzparenst feszítettek ki, ezzel jelezve a televízió jelképes elfoglalását. A független szervezetek megemlékezést tartottak még a Kossuth téren, a Bem szobornál, a Várban pedig fáklyás felvonulást tartottak.

A vidéki megemlékezések többségét az jellemezte, hogy külön ünnepelt a Hazafias Népfront, az MSZMP, a KISZ és külön az új politikai szervezetek.

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöksége

felkéri a párt azon egykori tagjait, akik 1938-1958 között politikai, szakszervezeti és vallási világnézetük miatt üldöztetést szenvedtek (bírósági ítélet, közigazgatási intézkedés, deportálás, internálás, kitelepítés, stb.), és rehabilitálásban, kártérítésben nem részesültek, az ezzel kapcsolatos tényeket kellően megindokolt, illetve igazolható rövid közlésben a párt központi (budapesti) titkárságának 30 napon belül bejelenteni szíveskedjenek.

MSZMP Budapesti Pártbizottság

kezdeményezi, hogy a pártszervek káderhatáskörére vonatkozó állami jogszabály szűnjön meg - nyilatkozta az MTI munkatársának Steiner Arnold, a pártbizottság titkára. Erről a napokban tartott kibővített ülésen döntöttek.

A Petőfi Körről, az 1956-os reformmozgalom egyik fórumáról tartottak tudományos emlékülést a Budai Vígadó dísztermében.Az ülésen a kör több régi tagja, történészek, egyetemisták és érdeklődők vettek részt.

Szabad Demokraták Szövetsége

A Corvin moziban tartotta első közgyűlésének első fordulóját a Szabad Demokraták Szövetsége. A jelenleg 1800 tagú szervezet országos gyűlésén a résztvevők a társadalom működési elveiről, a parlamenti demokráciáról, az átmenet politikai programjáról, az alkotmányozás feladatairól tanácskoztak. Megvitatták a már ma is pártszerű formában működő szervezet programtervezetének téziseit, és megfogalmazták az aktuális kérdésekre adandó, a szabad demokraták elveit érvényesítő válaszokat.

Magyar Béketársaság

Megtartotta alakuló közgyűlését Budapesten a Magyar Béketársaság. Az MBT közvetlen előzményeinek a 80-as évek elejétől létrejövő, új hazai békemozgalmi kezdeményezéseket tekinti.

Minisztertanács Tanácsadó Testülete és a Minisztertanács Világgazdasági Tanácsadó Testülete

Megtartotta első üléseit a Minisztertanács - új összetételű - Tanácsadó Testülete és a Minisztertanács Világgazdasági Tanácsadó Testülete. Az előbbi testület ülésén részt vett Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, az újonnan létrejött tanácsadó szerv munkájában pedig Nyers Rezső államminiszter.

A minisztertanács Tanácsadó Testületének elnökéül Berend T. Ivánt , a Magyar Tudományos Akadémia elnökét választották meg. Az újjáalakult testület tagjai: Bihari Mihály, Csáki Csaba, Csurgay Árpád, Gazsó Ferenc, Kolosi Tamás, Kopátsy Sándor, Nyitrai Ferencné, Pataki Ferenc, Pokol Béla, és Valki László.

A minisztertanács Világgazdasági Tanácsadó Testületének elnöke: Bognár József, tagjai: Csikós-Nagy Béla, Fekete János, Tardos Márton, Veress Péter.

A tanácsadók a Magyar Tudományos Akadémia szellemi bázisára támaszkodva véleményezik a stratégiai jelentőségű társadalmi-gazdasági folyamatokat, a kormányzati döntéseket, bizonyos esetekben pedig maguk is önálló döntéseket kezdeményezhetnek, értékelik ezek hatásait. A testületek a kormány és a kabinet munkaprogramja alapján dolgoznak.

MSZMP Politikai Bizottság

1. A politikai intézményrendszer reformjáról a párton belül lefolytatott viták tapasztalatai

2. A március 15-i ünnepségek tapasztalatai

3. Időszerű politikai kérdések

Közlemény: Népszabadság, 1989. március 22.

Zsidó Ifjúsági Egyesület

Megválasztották a háromtagú szervezőbizottságot. Tagjai: Frőlich Róbert, Markovits Zsolt és Domonkos István. A szervezőbizottság megkezdte a Zsidó Ifjúsági Egyesület alapszabályainak kidolgozását.

Célkitűzésük: a zsidó vallás hagyományainak ápolása. A zsidó hagyományos irodalom széles körű ismertetése és terjesztése, karitatív tevékenység, temetők, mártíremlékművek gondozása, a magukra hagyottak felkarolása. Kórházi ápolásra szorulók és a szociális otthonokban gondozottak támogatása. A felavatandó mártíremlékmű őrzése, környezetének rendszeres rendben tartása.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem KISZ-bizottságának kezdeményezésére több hagyományos és új társadalmi szervezet képviselői koszorúzással és nagygyűléssel emlékeznek meg kedden a Tanácsköztársaság 70. évfordulójáról a Dózsa György úti emlékműnél.

A Baloldali Alternatíva Egyesülés, a Reform Kör, a Zrínyi Miklós Társaság, a Nagy Lajos Társaság, a Münnich Ferenc Társaság, a Hazafias Népfront, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége és a Magyar-lengyel Országjáró Diákszövetség képviseletében mintegy 200-an érkeztek az emlékműhöz,a menet élén haladók Kádár János arcképével és Éljen az MSZMP feliratú transzparenssel. A nagygyűlés szónoka, Jánosi Ferenc közgazdász kifejtette: nem igaz, hogy a marxi tanítás, maga a szocializmus jutott válságba. Végezetül bejelentették a Szocialista Ifjúsági Szövetség megalakulását. A szervezet a jövőben a Münnich Ferenc Társasággal kíván együttműködni.

MSZMP KB Társadalompolitikai Bizottság

1. A megyei lapok helyzete

2. A párt cselekvési programjának nyilvánossága

Közlemény: Népszabadság, 1989. március 23.

Az elmúlt két hónapban hetente átlagosan 90-100 olyan bejelentés érkezett a rendőri szervekhez, amelynek nyomán bombariadót kellett elrendelni. Az előzetes figyelmeztetések mindenegyikére érdemben reagáltak, ám egyetlen esetben sem találtak robbanószerkezetet.

Független szervezetek kerekasztala

Nyolc szervezet - a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Magyar Néppárt, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Szabad Szakszervezetek Demokratikus Uniója és a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság - képviselői egyeztek meg a folyamatos kapcsolattartás szükségességében, és kialakításának módozataiban.

A kéthetenkénti egyeztetés célja, hogy igyekezzenek a leglényegesebb kérdésekben egységes álláspontot elfoglalni az MSZMP-vel folytatandó tárgyalások során. Hangsúlyozzák, hogy a kerekasztal nem a résztvevők csúcsszerve, hanem fórum. A közvetítő és szervező szerepet a kerekasztal meghirdetője, a Független Jogász Fórum vállalta magára. Legközelebb április 7-én találkoznak az első érdemi megbeszélésen.

Ledöntötték Lenin mellszobrát Salgótarjánban, a megyei tanács előtti parkban ismeretlen tettesek. A rendőrség feltételezi, hogy a tettet garázda elemek követték el, s ez irányban folytatja a nyomozást.

Szociáldemokrata Párt

A Párton belüli vitákról tájékoztatta az újságírókat az alapító tagok egy csoportja. Ismertették nyilatkozatukat, amely szerint a párt vezetését egy szűk csoport önhatalmúlag kisajátította. A tagság megkérdézése nélkül nevezték ki a főtitkárt és az elnököt. Ez a szűk elnökség nem tárgyalta meg a tagsággal az MSZMP-vel folytatott megbeszélésre küldött delegáció összetételét, és nem vitatta meg az ott képviselendő álláspontot sem. "így fordulhatott elő - írja a nyilatkozat -, hogy az ott megjelent csoport az MSZMP-t testvérpártnak, a kommunista vezetőket elvtársnak minősítette, és megengedhetetlen módon felajánlkozott a koalíciós együttműködésre".

Sérelmezték az alapítók azt is, hogy a vezetést kisajátító csoport, a tagság megkérdezése nélkül vett részt, a hivatalos március 15-i ünnepségen.

Minisztertanács Tájékoztatáspolitikai Kollégiuma

A Parlamentben kedden megalakult a Minisztertanács Tájékoztatáspolitikai Kollégiuma, amelyet a kormány a tömegtájékoztatás intézményeivel kialakult együttműködés elősegítésére, a kormányzati tevékenység nyilvánosságának kiterjesztésére - tanácsadó és véleményező szervként - hozott létre. A kollégium elnöke Pozsgay Imre államminiszter.

A kollégium tagjai: a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Népszabadság és a Népszava főszerkesztője, a Magyar Közvélemény-kutató Intézet főigazgatója, a kormány szóvivője.

Az alakuló ülés résztvevői elfogadták a kollégium ügyrendjét, és megvitatták munkájának lehetséges témaköreit. A vitában kitűnt: az érdekeltek egyaránt szükségesnek tartják a tömegtájékoztatás, a tájékoztatáspolitika stratégiai jelentőségű, hosszú távú koncepcióinak, valamint az írott és elektronikus sajtó működését jelenleg döntően befolyásoló anyagi-műszaki feltételeknek a sokoldalú áttekintését.

MSZMP Központi Bizottság

1. Grósz Károly, főtitkár: A Szovjetunióban tett munkalátogatása valamint a Jasszer Arafattal folytatott megbeszélések

2. Berecz János, ideológiai KB-titkár, a Politikai Bizottság tagja, a KB Társadalompolitikai Bizottság elnöke: A politikai nyilvánosság fejlesztése és a tájékoztatási törvény alapelvei

Az előterjesztést ismerteti: Népszabadság, 1989. március 25, A beszédet és a hozzászólásokat ismerteti: Népszabadság, 1989. március 30.

3. Ugyanő: A pártsajtóról

Az előterjesztést ismerteti: Népszabadság, 1989. március 25, a beszédet és a hozzászólásokat ismerteti: Népszabadság, 1989. március 30.

4. Lukács János, pártszervező KB-titkár, a Politikai Bizottság tagja, a KB Pártpolitikai Bizottság elnöke: A politikai rendszer reformja

A beszédet és a hozzászólásokat ismerteti: Népszabadság, 1989. március 30.

5. Ugyanő: A KISZ XII. kongresszusának előkészítése

A beszédet és a hozzászólásokat ismerteti: Népszabadság, 1989. március 30.

6. Berecz János, ideológiai KB-titkár, a Politikai Bizottság tagja, a KB Társadalompolitikai Bizottság elnöke: Lukács György-alapítvány létrehozása

A határozatot ismerteti: Népszabadság, 1989. március 30.

7. Ugyanő: A március 15-i ünnepségek

A beszédet ismerteti: Népszabadság, 1989. március 30.

8. Grósz Károly, főtitkár: Személyi kérdések

(A közlemény szerint Iványi Pál, gazdaságpolitikai KB-titkár, a Politikai Bizottság tagja, a KB Gazdaság- és Szociálpolitikai Bizottság valamint a KB Közgazdasági Munkaközösség elnöke volt az előterjesztő)

Szűrös Mátyás, eddig külügyi KB-titkár,

az Országgyűlési Pártbizottság titkára, (1989. március 10-től) az Országgyűlés elnöke, KB-tag valamint a KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottság tagja.

Közlemény: Népszabadság, 1989. március 31.

Az MSZMP budapesti reformköre

találkozót tartott a Budapesti Pártbizottság Villányi úti oktatási épületében. Először január végén 10-15 párttag jött össze azért, hogy tisztázzák az együttműködés lehetőségét. Februárban már negyvenen vitáztak arról, hogy kik is ők és mit akarnak. Márciusban két alakalommal is találkoztak. Akkor került szóba a pártkongresszus mielőbbi összehívásának igénye. Az összejövetelnek, többek között, éppen az volt a feladata, hogy tisztázza, kik és miért akarják a pártkongresszus ez évi összehívását.

A Magyar Dolgozók Ifjúsági Szervezete alakuló közgyűlését tartotta.

A budapesti Mártírok útján tüntetés volt a környezetszennyezés ellen.

MSZMP KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottság

A Munkásőrség helyzete

Közlemény: Népszabadság, 1989. április 2.

KB Tudománypolitikai Munkaközösség

A párt tudománypolitikai koncepciója

Közlemény: Népszabadság, 1989. április 2.

KB Szövetkezetpolitikai Munkaközösség

A szövetkezeti törvény módosítása

Közlemény: Népszabadság, 1989. április 2.

Minisztertanács

áttekintette a költségvetés helyzetét, és intézkedéseket hozott a költségvetési hiány csökkentésére. Határozott az útalap és az autópálya-használati díj bevetéséről.

Magyar Függetlenségi Párt

A Jurta Színházban tartott nagygyűléssel megkezdte újjászervezését a Magyar Függetlenségi Párt, amely 1947 nyarán, elsősorban az évi választásokra alakult meg.

MSZMP Politikai Bizottság

1. Az elosztáspolitika megújulása

2. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium előterjesztése: ftkeresés és szociális biztonság

3. A párt egyházpolitikájának tanulságai és megújításának feladatai

4. Duschek Lajosné, Magyar Nők Országos Tanácsaának elnöke, KB-tag: A nők és a nőmozgalom helyzete

5. Személyi kérdések

Közlemény: Népszabadság, 1989. április 6, lásd ugyanott a sajtótájékoztatóról készített beszámolót.

Ellenzéki Kerekasztal

Úgy határoz, hogy nem vesz részt a másnapi politikai tárgyalásokon. Elengedhetetlennek tartja, hogy a megbeszéléseken az Ellenzéki Kerekasztal minden résztvevője kapjon meghívást, s hogy a tárgyalóasztal kétoldalú, mint azt az MSZMP javasolta.

Az MSZMP kezdeményezésére a Magyar Tudományos Akadémia felolvasótermében, zárt ajtók mögött hét politikai és társadalmi szervezet tartott megbeszélést politikai érdekegyeztető fórum kialakításáról. Ezen részt vett a Független Kisgazdapárt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Münnich Ferenc Társaság és a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A megbeszéléseken azonban hét hely üresen maradt - a FIDESZ-t meg sem hívták - az Ellenzéki Kerekasztal képviselői távolmaradtak ugyanis a megbeszélésről. Az eszmecseréről nyilatkozatot tettek közzé, az Ellenzéki Kerekasztal pedig távolmaradásának okáról sajtótájékoztatón számolt be.

Magyar Politikai Foglyok Szövetsége

Nyilvános vitafórumot rendez a Jurta Színházban. A téma az 1956-os események értékelése a nemzeti megbékélés szellemében.

Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács (OKTB) nem tartja szerencsés lépésnek az autópálya-használati díj bevezetését - mondta az OKTB ügyvezető elnöke. Rámutatott: az idegenforgalmi szezonban óriási zsúfoltság várható az utakon, főképp a régi 7-es úton, s az új intézkedés következtében rendkívüli mértékben növekedni fog a balesetveszély. Várhatóan elsősorban a rosszabb műszaki állapotú autók szorulnak le a szűkebb, gyenge minőségű mellékutakra, s valószínűleg jó néhány kamion sem fog felhajtani az autópályára.

MSZMP Központi Bizottság

1. A párt vezető testületeinek munkastílusa és -módszere

2. Személyi kérdések

Politikai Bizottság

Kimaradt:

Berecz János, ideológiai KB-titkár,

a KB Társadalompolitikai Bizottság elnöke;

Csehák Judit, szociális és egészségügyi miniszter,

a KB Gazdaság- és Szociálpolitikai Bizottság tagja;

Lukács János, pártszervező KB-titkár,

a KB Pártpolitikai Bizottság elnöke;

Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke,

a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, a KB Szövetkezetpolitikai Munkaközösség elnöke;

Bekerült:

Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság első titkára,

Vastagh Pál, a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára.

Közlemény: Népszabadság, 1989. április 15. Lásd még Grósz Károly interjúját a Népszabadság 1989. április 13-i számában, valamint a nemzetközi sajtótájékoztatóról készített beszámolót az április 14-i számban.

Magyar Demokrata Fórum

Független képviselők csoportja tart ülést délelőtt a Parlamentben. a legnagyobb ellenzéki szervezet, a több mint 14 ezer tagot számláló Magyar Demokrata Fórum tevékenységéről hallgatnak meg beszámolót. Az információk első kézből származnak, hiszen Bíró Zoltán és Für Lajos révén képviselteti magát az Magyar Demokrata Fórum a Tisztelt Házban.

Reform-műhely

Pozsgay Imre : 1989

"1989. április 15-re Kecskeméten megszervetük a Reform-műhely-találkozót, amelyre meghívtuk az ország minden részéből a gombamódra szaporodó MSZMP-reformkörök képviselóit is. A találkozó előtt még egy utolsó kísérletet tettem a kelet-európai viszonyok felmérésére. Konzultációs lehetősget kértem lengyel vezetőktől, mindenekelőtt Rakowski miniszterelnöktől, akit régóta ismertem, Magyarországon megjelent könyveit én lektoráltam, majd recenziókat írtam róluk. Tudni akartam milyen tapasztalatokat szereztek a kerekasztal-tárgyalásokon, meg azt is, hogy miként látják Moszkvát, annak lehetséges reagálását újabb kezdeményezések esetén.

Az összeomlás képei, Lengyelország Kérésemre Varsóból azonnal igenlő választ kaptam. A KB-ülés utáni napon katonai repülővel azonnal kiutaztam Varsóba, s 14-én már haza is jöttem. A lengyel vezetőkkel és Rakowskival folytatott találkozóból két fontos tanulságot vontam le. Az egyik az volt, hogy a lengyel kerekasztal-tárgyalásoknak egész más volt a térje, mint a készülődő magyar tárgyalásoké. Ott arról volt szó, hogy legalizálák-e az 1981. december 13-án betiltott Szolidaritást. Miután a Szolidaritás jogainak helyreállításában megállapodtak, közösen úgy határoztak, hogy egy választási konvent szabályai szerint eleve biztosítják a Lengyel Egyesült Munkáspárt helyét a szejmben, a lengyel parlamentben. Ami azt jelentette, hogy az első szakaszban Lengyelországban nem lesznek valódi szabad választások. A másik tanulság, hogy a Grószra vonatkozó Jakovlev-megjegyzéseket, melyek Rómában elhangzottak, halálosan komolyan kell venni. (Jakovlev tolmácsolta Pozsgay Imrének Gorbacsov üdvözletét, s egyszersmind üzenetét, hogy Grósz Károlyt kell támogatni - a Népszabadság szerkesztőjének megjegyzése.) Moszkva szándékai kiismerhetetlenek, refelxióik kiszámíthatatlanok. Másnap ezzel tértem vissza Varsóból. A tököli katonai repülőtérről egyenesen a Közgazdaságtudományi Egyetemre vágtattam, ahol már egy gyűlésen vártak, melyet az egyetem refomrkörei szerveztek. Utána még telefonon megbeszélést folytattam Bíró Zoltánnal, az MDF ügyvezető elnökével, aki - mintha a római és a varsói találkozók tanulságait akarta volna megerősíteni - határozottan kifejtette, hogy egy pártszakadás kezdeményezése Kecskeméten beláthatatlan következményekkel járna. Súlyosan veszélyeztetné a békés rendszerváltoztatást.

Megadtam magam.

(Kecskeméten) a sajtó által is felajzva, a pártszakadás iránti várakozás hangulatában találtam mintegy ötszáz embert. Nyers Rezső és én tartottunk referátumot. Nyers a személyiségéből fakadó, rá jellemző, kiegyensúlyozott beszédet mondott. Hálás voltam neki ezért, hiszen így megosztotta velem a terhet, bár beszéde után még fokozottabb figyelem fordult felém. Az ülés résztvevőinek többsége azt várta, hogy tólem halljha majd a hőn óhajtott bejelentést: hagyjuk itt ezt a párrtot, szevezzünk újat, szabadon és szabadulva a kommunista hagyománytól, vágjunk neki az útnak.

A politikai helyzetről, úgy hiszem, hiteles elemzést adtam, de kívánságuknak nem tehettem eleget. Érthető, hogy beszédem nagy csalódást okozott. Sokan nem értették visszafogottságomat, úgy fondolták, hogy támadás helyett visszavonulót fújtam. Gyötrelmes volt szembenézni azokkal az emberekkel, akiknek nem beszélhettem Rómáról, Jakovlevről, Moszkváról, Rakowskiról, ellenzéki barátaimmal folytatott megbeszéléseimről. Végül is abban egyetértettünk, hogy a párt reformszárnya alkossa meg saját programját, és követeltük, hogy hozzák előbbre a párt kongresszusát, szervezzék meg még az ősz folyamán.

Szabad Demokraták Szövetsége

szakértői kormány létrehozására tett javaslatot, közgyűlésének második fordulójában. Ez egy válságkezelő kormány lenne, az MSZMP és az alternatív szervezetek vezetőitől független testület.

MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság

1. Személyi kérdések

Gyenes András, eddig a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke,

ezután nyugdíjas;

Lukács János, pártszervező KB-titkár,

a KB Pártpolitikai Bizottság elnöke, ezután a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke;

2. A Központi Ellenőrző Bizottság az országos pártértekezlet előtti politikai megnyilatkozásai

A testület, tekintettel a párt politikájában, és működési gyakorlatában bekövetkezett változásokra, saját hatáskörében felülvizsgálta egy évvel korábban hozott döntéseit. Úgy határozott, hogy Bihari Mihály, Bíró Zoltán, és Lengyel László kizárását érvényteleníti, Stumpf Istvánt és Weber Attilát pedig mentesíti a pártfegyelmi büntetés alól.

Közlemény: Népszabadság, 1989. április 18.

MSZMP KB Pártpolitikai Bizottság

A párt szervezeti felépítésének és működési módjának átalakítása

Közlemény: Népszabadság, 1989. április 18.

MSZMP Politikai Bizottság

1. Az új helyhatósági és országgyűlési választási rendszer elvei és a választások időpontja

2. Az egy-, illetve a kétkamarás Országgyűlés működése

3. Az MSZMP káderhatásköre

4. A földtulajdoni és földhasználati viszonyok továbbfejlesztésének lehetőségei

5. Az MSZMP szervezeti felépítése és működési módja

Közlemény: Népszabadság, 1989. április 20. Lásd még ugyanott a sajtótájékoztatóról készített beszámolót valamint a Magyar Nemzet aznapi számát.

Ellenzéki Kerekasztal

ülést tartott Budapesten, az ELTE jogi karának épületében. A Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, és a Szabad Demokraták Szövetsége, valamint a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája képviselői megbeszélésen megállapodtak az MSZMP-vel folytatandó tárgyalásokra vonatkozó konkrét javaslatról. Az elfogadott nyilatkozatban kifejtik, hogy az Ellenzéki Kerekasztal kellő előkészítést követően készen áll az MSZMP-vel érdemi, politikai tárgyalások folytatására.

Minisztertanács

Úgy döntött, hogy az autópálya-használati díj bevezetéséről hozott, s még hatályba nem lépett határozatát visszavonja. Az autópálya építéséhez és az útalap létesítéséhez szükséges anyagi forrásokat más, a társadalom számára is jobban elfogadható módon szándékozik előteremteni. Az ezzel összefüggő előkészítő munka megkezdésére az érintett miniszterek megbízást kaptak.

Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda munkatársának, amelyben bejelentette: lemondott hivataláról. Lemondását azzal indokolta, hogy mai gondjaink egyik eredője, hogy hosszú évek óta nincsen igazi vezetői rotáció.

1989. április 21-23.

Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XII. kongresszusa

A tanácskozáson megjelent Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának és a kormánynak több tagja. A kongresszusra elküldte képviselőit 21 külföldi testvér-, illetve társszervezet, és ugyancsak jelen volt a DIVSZ, a Nemzetközi Diákszövetség, a Szocialista Ifjúság Nemzetközi Szövetsége, az Európai Nemzeti Ifjúsági Tanácsok Bizottsága, valamint a Liberális és Radikális Ifjúság nemzetközi Szövetségének delegációja.

Pozsgay Imre : 1989

"A kecskeméti Reform Műhely után Grósz drámai lépésre szánta el magát. Úgy látszik, nem nyugtatta meg a hít, hogy nem lesz pártszakadás. Mindenképpen elejét akarta venni a bomlásnak, s ezért javaslatot terjesztett elő a Politikai Bizottságban a gazdasági szükségállapot kihirdetésésre. A Politikai Bizottság megsejtette, hogy Grósz a tűzzel játszik. A rendkívüli állapot meghirdetése a gazdaságban elkerülhetetlenül magával vonná a szükségállapot kiterjesztését a politikai és társadalmi élet minden területére. Így aztán az indítványt elvetették. Grósz ebbe nem nyugodott bele, és megpróbált tervéhez a nyilvánosság útján szövetségeseket keresni. A KISZ kongresszusán elmondta, hogy kezdeményezte a rendkívüli állapot bevezetését a gazdaságban. Ebben a kezdeményezésben támogatta őt Németh Miklós kormányfő, de a Politikai Bizottság többsége a tervet elvetette. Ezen a napon olyasmi történt, ami korábban aligha történhetett volna meg. Németh Miklós felhívta a a televízió-híradó szerkesztőségét és cáfolta Grósz állítását, s hangsúlyozta, hogy a gazdasági szükségállapotról szóló előterjesztéshez nem volt semmi köze. Azzal nem értett egyet, a Politikai Bizottságban is ellene szavazott. Ez már Németh Miklós saját hangja volt. Az első üzenet a nyilvánosság számára, hogy a kormány az önálló cselekvés útjára lépett. "

Megszűnik a KISZ, és megalakult utódjaként a Demisz, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség. Az új ifjúsági szövetség platformjának elfogadása után negyven csoport jelentette be, hogy független tagszervezetként csatlakozni kíván a szövetségi alapon működő Demiszhez.

Szabad Demokraták Szövetsége

elfogadhatatlannak tartja az Igazságügyi Minisztérium eljárását, mely szerint a párttörvény tervezetéről a Szabad Demokraták Szövetségének tíz napon belül kellene véleményt mondani. A Szabad Demokraták Szövetsége szerint a törvénytervezetnek az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal közötti tárgyalások napirendjére kell kerülnie.

A független szakszervezetek képviselői nem vesznek részt a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa által rendezett május 1-i felvonuláson és nagygyűlésen. Az SZBT meghívása ellenére azért döntöttek így, mert - a nagygyűlésen "nem szakszervezeti szónok is beszédet mond".

Minisztertanács

a koncepciós büntetőügyek felülvizsgálatára büntetőjogászokból és történészekből álló bizottságot hozott létre. A bizottság feladata azoknak a büntetőügyeknek a számbavétele, amelyekről nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy koncepciós elemeket tartalmaznak. A tennivalói közé tartozik továbbá ezeknek az ügyeknek elemzése jogi és történészi szempontból, valamint a véleménynyilvánítás a megvizsgált ügyekről, illetve javaslattétel a törvénysértés következményeinek kiküszöbölésére.

A bizottság vizsgálati körébe az 1945 és 1962 között folyamatban volt büntetőügyek tartoznak. A bizottság munkájának segítése érdekében minden természetes és jogi személy köteles a birtokában lévő iratokat - azok minőségétől függetlenül - a bizottság rendelkezésére bocsátani.

Fiatal Demokraták Szövetsége választmány

Ülősztrájkot szervezett a Belügyminisztérium előtt a Fiatal Demokraták Szövetsége választmánya, hogy tiltakozzon az utóbbi időben nyilvánosságra került rendőri atrocitások ellen. A meghirdetett három óra után néhány perccel a szövetség aktivistái pokrócot terítettek a Roosevelt téri járdára, magukra vették a kézzel festett transzparenseket, s szendvicsemberként foglaltak helyet tizenhárman.

Pillanatok alatt körülvették őket a hazai és a külföldi sajtó, rádió, televízió munkatársai. A fideszesek a belügyminiszter lemondását követelték.

MSZMP KB Művelődéspolitikai Munkaközösség

1. A párt új művelődéspolitikai koncepciójának kialakítására irányuló munkálatok

2. A KB Kulturpolitikai Munkaközösségének Néhány társadalomtudós antimarxista nézeteiről ( 1973 március ) hozott állásfoglalásától elhatárolja magát

Közlemény: Népszabadság, 1989. április 29.

1989. május 3

Törvényes elismerése alkalmából bemutatkozó sajtótájékoztatót tartottak a Magyarországi Új Apostoli Egyház képviselői a budapesti Béke Szállóban.

Elnöki Tanács

A testület megtárgyalta a Minisztertanács elnökének írásbeli előterjesztését, amelyben indítványozza: az Elnöki Tanács az Országgyűlésnek tegyen előterjesztést, hogy 1989. május 10-i hatállyal mentse fel: Berecz Frigyes ipari minisztert, dr. Hoós Jánost , az Országos Tervhivatal elnökét, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, dr. Várkonyi Péter külügyminisztert és dr. Villányi Miklós pénzügyminisztert, válassza meg: dr. Békesi Lászlót pénzügyminiszterré, Glatz Ferencet művelődési miniszterré, Horn Gyulát külügyminiszterré, Horváth Ferencet ipari miniszterré, dr. Hütter Csabát mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré, dr. Kemenes Ernőt miniszterré, az Országos Tervhivatal elnökévé.

A Belügyminisztérium átadta a legfőbb ügyésznek Nagy Imre és társai perének iratait.

A Független Szakszervezetek a Népligetben tartották május 1-i nagygyűlésüket és majálist.

Budapesten a Felvonulási téren rendeztek nagygyűlést, amelyen felszólalt Nagy Sándor, a SZOT főtitkára, Tatár Árpád, a SZOT Ifjúsági Tanácsának tagja, és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára.

A nyugati határkerületekben megkezdték a műszaki zár felbontását. A 350 kilométeres magyar-osztrák határszakasz 260 kilométer hosszú szakaszán telepítettek 1949 és 1971 között elektromos jelzőrendszert.

MSZMP Politikai Bizottság

1. A KB soronkövetkező ülését május 8-ra összehívta

2. A nyugat-európai integrációs folyamattal összefüggő külpolitikai és külgazdasági stratégiánk

3. A politikai pártokról szóló törvényjavaslatról folytatott társadalmi viták tapasztalatai

4. Az új alkotmány koncepciója

5. A Központi Bizottság politikai nyilvánosságról és az MSZMP sajtópolitikájáról (március 29-én) hozott állásfoglalásainak megvalósítására készült feladatterv

6. A megyei pártlapok

7. A soronkövetkező KB-ülésre készülő előterjesztések

8. Kádár Jánosnak, a párt elnökének egészségi állapota

Közlemény: Népszabadság, 1989. május 3.

MSZMP KB Társadalompolitikai Bizottság

A KB Kulturpolitikai Munkaközösségének Néhány társadalomtudós antimarxista nézeteiről ( 1973 március ) hozott állásfoglalásának felülvizsgálata

Közlemény: Népszabadság, 1989. április 29. 1989. április 28

MSZMP KB Tanácsadó Testülete

1. A párt és a Központi Bizottság tisztségviselői munkája

2. A KB soronkövetkező ülésének napirendjének kérdései

3. A Minisztertanács összetételének bejelentett átalakítása

4. A politikai, a gazdasági és az intézményi reform helyzete

5. Kezdeményezték a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságra hozatala

6. Az országgyűlési és a tanácsi választások, illetve az MSZMP-nek a választásokra történő felkészülése

Közlemény: Népszabadság, 1989. május 6.

MSZMP Központi Bizottság

1. Fejti György, az új jogszabályok kidolgozásáért felelős KB-titkár, a KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottság tagja, KB-tag: A párttörvény tervezetéről folytatott viták tapasztalatai, valamint az MSZMP KB javaslatai politikai egyeztető fórum létrehozására

Interjú Fejti Györggyel: Népszabadság, 1989. május 9.

2. Grósz Károly, főtitkár: A párt káderhatáskörének megszüntetése

3. A reformkörök működésének kezdeti tapasztalatai valamint a párton belüli véleménnyilvánítás és kezdeményezés szabadsága

4. A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség megalakulása

5. Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka, KB-tag, a KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottságának tagja: A Munkásőrség működése és a további feladatai

7. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, a Politikai Bizottság tagja: A Minisztertanács átalakítása

8. Grósz Károly, főtitkár: Személyi kérdések

Lukács János, eddig pártszervező KB-titkár,

eddig a KB Pártpolitikai Bizottság elnöke, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke.

Közlemény: Népszabadság, 1989. május 10, lásd ugyanott a nemzetközi sajtótájékoztatóról készült összefoglalót, a nemzetközi visszhangról: Népszabadság, 1989. május 11.

Magyar Tudományos Akadémia

A közgyűlés többek között számos tudóst rehabilitált, akiket 1949 után különböző indokok miatt fosztottak meg akadémiai tagságuktól.

A közgyűlés súlyosan káros, tudományellenes, törvénysértő lépésnek ítélte, hogy 1973-ban politikai állásfoglalás után alkalmatlanságra való hivatkozással szakmai és politikai diszkriminációt alkalmaztak Heller Ágnes, Márkus György, Hegedüs András , Márkus Mária, Kis János, Vajda Mihály és Bencze György társadalomkutatóknál. Felkérte az Akadémia vezetését, hogy tegye meg a lépéseket a tudományos közéletbe való visszatérésükhöz.

A közgyűlés tudomásul vette, hogy Nagy Imre akadémiai tagsága soha nem szűnt meg, így Nagy Imre akadémikusként halt meg.

Magyar Nemzeti Kereszténydemokrata Munkáspárt

A keresztény erkölcsön, mint világnézeten alapuló párt több mint két és fél évtizedes illegalitás után kezd újjáalakulni.

Országgyűlés

A napirendi pontok tárgyalása előtt a 45 évvel ezelőtt deportálásokra emlékezve lerótta kegyeletét a II. világháború magyar áldozatai előtt.

1. Személyi javaslatok

2. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat

3. A Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat

4. Az Országgyűlés házszabályáról szóló 1/1989. számú határozat módosítására vonatkozó országgyűlési határozattervezet

5. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat

6. Az Országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat

7. A Sztálin emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat

8. Az Elnöki Tanács beszámolója az 1985. július 1. óta végzett munkájáról

9. Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökének beszámolója az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény érvényesülésének tapasztalatairól, s javaslat a további feladatokra

10. Interpellációk, és kérdések

Demonstráció Budapesten a Művelődési Minisztérium előtt követelve az orosz nyelv kötelező tanításának eltörlését.

A Don-kanyarban a második világháborúban részt vett II. Magyar Hadsereg katasztrofális veresége, összeomlásának színhelyére zarándokutat szervez a székesfehérvári értelmiségiek egy csoportja. Az emlékutat a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, Pozsgay Imre államminiszter, valamint a szovjet hatóságok is támogatják.

Ellenzéki Kerekasztal

megütközéssel fogadja, hogy az előkészítő tárgyalások befejezése előtt - azokat megszakítva - tették közzé az Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nyilatkozatát.

Az Ellenzéki Kerekasztal sajtóközleménye az előkészítő megbeszélések 48 órán belüli folytatását, s a nagymarosi vízerőmű-építés leállítását sürgeti.

Minisztertanács

soron kívül ülést tartott Németh Miklós elnökletével. Az Országgyűlés előtt vállalt miniszterelnöki kötelezettség alapján áttekintette a bős-nagymarosi beruházás építésének helyzetét. Figyelembe véve a beruházást ellenőrző társadalmi bizottság, a Magyar Tudományos Akadémia ad hoc bizottsága és a kormány tanácsadó testülete állásfoglalásait, úgy döntött, hogy - a további vizsgálatokat igénylő kérdések tisztázása érdekében - a nagymarosi munkálatokat azonnal felfüggeszti két hónapra.

Izrael Állam 41 évvel ezelőtti megalapítására emlékeztek az Eötvös Loránd Tudományegyetem dísztermében. A Magyar-Izraeli Baráti Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia judaisztikai kutatócsoportja által rendezett ünnepségen Pozsgay Imre államminiszter mondott beszédet.

Lemondott mandátumáról Korom Mihály, Bács-Kiskun megye 8. választókerületének országgyűlési képviselője.

Visszahívását az MDF Kiskunfélegyházi Szervezete kezdeményezte.

MSZMP Politikai Bizottság

1. Az országos pártértekezlet előkészítésével összefüggő főbb teendők

2. A KB 1989. február 20-i ülésén elfogadott agrárpolitikai koncepciótervezet vitájának tapasztalatai

A PB új koncepció kidolgozását látta szükségesnek

3. A párt viszonya az egyházhoz és a vallásokhoz

3. A KB Tudománypolitikai Munkaközösségének előterjesztése: A párt tudománypolitikai tézistervezete

4. A Lukács György-alapítvány alapító okirata és szervezeti, működési szabályzatának szövege

5. A pártoktatás tartalma és rendszerének korszerűsítése

6. A Politikai Főiskola tevékenysége és feladatköre

7. A KB soronkövetkező ülését május 29-re összehívták

Közlemény: Népszabadság, 1989. május 17.

A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter a kormány döntése alapján haladéktalanul intézkedett. Szóban utasította az Oviber vezérigazgatóját, hogy azonnali hatállyal rendelkezzen a munkálatok felfüggesztéséről. Ezt követően írásban is meghatalmazta a minisztertanácsi döntésből eredő feladatokat.

Münnich Ferenc Társaság

nagy megelégedéssel fogadta az Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a politikai egyeztetőfórum létrehozására szóló felhívását - állapítja meg az ideiglenes intéző bizottság nyilatkozata, amely egyebek mellett leszögezi: a társaság eddig is kész volt arra, hogy a nemzet sorsáért felelősséget érző, valamennyi politikai szervezettel együtt - nézetkülönbségeket és ellenérzéseket félretéve - megegyezésre törekvő, hathatós tárgyalásokat folytasson és mélységesen sajnálja, hogy eddig ez nem vezetett eredményre.

MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság

Somogyi Imre, a Központi Ellenőrző Bizottság titkára: A párt helyzete

Közlemény: Népszabadság, 1989. május 19.

MSZMP KB Gazdaság- és Szociálpolitikai Bizottság

1. Békesi László pénzügyminiszter: Az adóreform tapasztalatai és a továbbfejlesztés elvei

2. Vissi Ferenc, az Országos Árhivatal elnöke: A versenyszabályozás és az árszabályozás kérdései

Közlemény: Népszabadság, 1989. május 20.

Honvédelmi Minisztérium

A néphadsereg vezető beosztású parancsnokai és politikai munkatársai részvételével tanácskozást tartottak a Honvédelmi Minisztériumban. Az eszmecserén részt vett és felszólalt Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, az Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja.

Elsőként Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter értékelte a magyar Néphadsereg helyzetét. Emlékeztetett azokra a megjegyzésekre, melyek szerint hazánkban fennáll a katonai hatalomátvétel veszélye. A miniszter nyomatékkal kijelentette: ilyen tervek és elképzelések nincsenek a hadsereg valamennyi tagjának érdeke, hogy a társadalmi átalakulás minél hamarabb, de kizárólag demokratikus folyamat eredményeképpen menjen végbe.

Legfőbb Ügyészség

a koncepciós perek felülvizsgálata kapcsán perújítási nyomozást rendelt el a pócspetri eset néven ismertté vált ügyben.

Reform-műhely

A szegedi találkozó célja az volt - ami végül is nem teljesült -, hogy kísérletet tegyen egy párton belüli reformplatform alapjának kimunkálására, elsősorban azért, mert a reformmozgalom még nem érte el azt a kritikus tömeget, amellyel a párt arculatát kívánt mértékben megváltoztathatná.

Magyarországi Szociáldemokrata Párt

A budapesti Metro klubban megtartotta országos megyei vezetői gyűlését a Magyarországi Szociáldemokrata Párt.

Fiatal Demokraták Szövetsége tanács

úgy határozott, hogy a szervezet kilép a MISZOT-ból. A résztvevők arra a közös álláspontra jutottak, hogy a jelenlegi politikai helyzetben nincs szükség egy ifjúsági Hazafias Népfront-típusú szervezetre.

Szűrös Mátyás a rádióban bejelenti: kész közreműködni az MSZMP és az ellenzék között folytatandó politikai tárgyalások lebonyolításában.

A Legfelsőbb Bíróság héttagú Elnökségi Tanácsa, dr. Czili Gyula, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese vezetésével tárgyalta a Demény Pál elítélt javára - az 1946-ban lezajlott büntetőperben hozott ítélet miatt - benyújtott legfőbb ügyészi óvást.

A legfőbb ügyészi óvás szerint törvénysértő az 1946. július 17 -én hozott ítélet is, amely ellen Demény Pál annak idején per-újrafelvételi kérelmet nyújtott be, s amelyet a Budapesti Népbíróság "minden vizsgálat és tárgyalás nélkül" elutasított.

Dr. Czili Gyula kihirdette a határozatot. A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa hatályon kívül helyezte az 1946-ban hozott ítéletet, s Demény Pált az ellene emelt háborús és népellenes bűntettek vádja alól - mivel e bűncselekményeket nem követte el - felmentette.

Számos budapesti ellenzéki szervezet, illetve kerületi tömörüléseinek képviselői Zuglóban tanácskoztak. Első napirendi pontként megvitatták a helyhatósági (tanácsi) és az országgyűlési választásokra való együttes felkészülést. Egyéb kérdések mellett elemezték a működésükhöz szükséges technikai feltételek problémáit. Megállapodtak abban: elengedhetetlenül fontos, hogy a különböző ellenzéki csoportosulások sürgősen megfelelően felszerelt, telefonokkal ellátott irodahelyiségeket kapjanak. Az ellenzéki szervezetek - szól a tanácskozás határozata - minden kerületben várják az illetékes tanácsok mihamarabbi intézkedését.

MSZMP KB Tanácsadó Testülete

1. A KB május 29-i ülésének napirendjén szereplő írásos előterjesztések

2. Az országos pártértekezlet, illetve kongresszus összehívásával kapcsolatos kérdések

3. A párt agrárpolitikai koncepciójának tervezete

Közlemény: Népszabadság, 1989. május 25.

Ellenzéki Kerekasztal

üdvözli az Országgyűlés elnökének kezdeményezését. Bejelentik: az ellenzék Pozsgay Imrét kettős minőségben - PB-tag, államminiszter - elfogadná tárgyalópartnernek.

Megszületett a megállapodás a főbb kérdésekben a június 16-i Nagy Imre- temetéssel kapcsolatos elképzelésekről a kivégzettek hozzátartozói, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, illetve a hivatalos szervek képviselői között - nyilatkozta Földes Péter a Történelmi Igazságtétel Bizottság tagja.

A Külügyi Szállóban folytatódnak az - MSZMP és az ellenzék között tartandó tárgyalásokat - előkészítő megbeszélések. Az asztal formája körüli vitában az MSZMP új javaslattal állt elő: négyoldalú megbeszéléseket indítványoz. Az asztal egyik oldalán az MSZMP, vele szemben az Ellenzéki Kerekasztal képviselői ülnének. A harmadik oldalon kapna helyet a többi politikai erő, míg a negyedik oldal a csupán tanácskozási joggal rendelkező megfigyelőké lenne. Az MSZMP kívánatosnak nyilvánította, hogy július 10-én megkezdődjenek az érdemi tárgyalások.

Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanácsa

a legfőbb ügyész törvényességi óvásának helyt adva teljes terjedelmében hatályon kívül helyezte a Stomm Marcell altábornagy, az egykori harmadik magyar hadtest parancsnoka ellen 1951-ben hozott ítéletet.

Országgyűlés

1. Törvényjavaslat a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról

2. Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. sz. törvényjavaslat módosítása

3. A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosítása

4. A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosítása

5. A földről szóló 1987. évi I. törvény módosítása

6. Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény módosítása

7. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítása

8. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat

9. Az 1989. évi állami költségvetésről és az 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat

10. A Minisztertanács javaslatai az 1989. évi pénzügyi egyensúly javítására

11. Tájékoztató a bős-nagymarosi beruházás helyzetéről

12. Személyi kérdések

MSZMP Központi Bizottság

1. Iványi Pál, gazdaságpolitikai KB-titkár, a KB Gazdaság- és Szociálpolitikai Bizottság valamint a KB Közgazdasági Munkaközösség elnöke: Az agrárpolitika megújításának koncepciója

A beszédet és a hozzászólásokat közli: Népszabadság, 1989. május 30. A koncepciót közli: Népszabadság, 1989. június 3.

2. Grósz Károly, főtitkár: Az országos pártértekezlet előkészítésének feladatai

Az előterjesztést ismerteti: Népszabadság, 1989. május 20. A testület május 8-i álláspontját megváltoztatva úgy határozott, hogy összehívja a párt kongresszusát. Lásd még Grósz interjúját a Népszabadság 1989. május 30-i számában

3. A helyi és országos pártszavazásról

Az előterjesztést ismerteti: Népszabadság, 1989. május 20.

4. Megválasztotta a kongresszus mandátumvizsgáló bizottságát (elnöke Vastagh Pál ) és a kongresszus Szervező Bizottságát (elnöke Iványi Pál )

5. Szervezeti kérdések

A KB a Gazdaságstratégiai Bizottságot és a Közgazdasági Munkaközösséget összevonta Gazdaságstratégiai Bizottság néven

6. Személyi kérdések

7. Az MSZMP reformkörök 1989. május 20-i, szegedi munkatanácskozása

8. A politikai egyeztető fórummal kapcsolatos tárgyalások

A határozatot közli: Népszabadság, 1989. május 31.

9. Nagy Imre és társai temetése

Közli: Népszabadság, 1989. június 1.

Közlemény: Népszabadság, 1989. május 29. Lásd még Pozsgay interjúja a Szabad Európa Rádiónak, Magyar Nemzet, 1989. május 29.

A Fiatal Demokraták Szövetsége, a Szabad Demokraták Szövetsége és az Magyar Demokrata Fórum IX. kerületi csoportja tiltakozott a ellen, hogy az Magyar Szocialista Munkáspárt kerületi szervezete megkezdte a tulajdonába került ingatlanok eladását. Az MSZMP, és jogelődje, a Magyar Dolgozók Pártja javait, vagyonát nem tagdíjakból, hanem a köztulajdon kisajátítása révén szerezte.

A leninvárosi alternatív szervezetek azt követelik, hogy a település kapja vissza az 1970 előtti Tiszaszederkény nevet. Azt állítják, hogy a Lenin-centenárium alkalmából, az MSZMP Borsod megyei első titkára, a város országgyűlési képviselője erőszakolta ki a névváltoztatást.

Nagy Imre szülővárosában - Kaposvárott - június 15-én 17 óra 30 perckor, több politikai szervezet kezdeményezésére és részvételével, emléktáblát avatnak szülőházának falán.

A Magyar Szocialista Munkáspárt kaposvári városi bizottsága aktívan közreműködik abban, hogy az emléktábla leleplezése is a nemzeti megbékélést szolgálja.

Néhány hete 34 vezérigazgató és igazgató vehetett fel a múlt évi gazdálkodása alapján 3 millió forintnál magasabb prémiumot.

MSZMP KB Pártpolitikai Bizottság

A szervezeti szabályzat előzetes tervezete

Közlemény: Népszabadság, 1989. június 2. Lásd még: Beszélgetés Kovács Jenővel, a KB Pártpolitikai Osztályának vezetőjével az új szervezeti szabályzatról, Népszabadság, 1989. június 12.

A kormány és az alternatív szervezetek első találkozója délután a Parlamentben létrejött ugyan, ám még azt a célt sem sikerült elérni, hogy egy jövőbeli tárgyalássorozat ütemét kialakítsák.

MSZMP Budapesti Reformköre

szervezőbizottsága nyílt levélben fordult a Történelmi Igazságtétel Bizottsága Elnökségéhez.

Ebben közölte: csalódottan értesültek arról, hogy az MSZMP Központi Bizottság nem tette hiánytalanul magáévá a reformkörök országos tanácskozásának szegedi állásfoglalását. Kijelentik egyúttal, hogy az MSZMP főtitkári nyilatkozata Nagy Imre sorsáról számukra elfogadhatatlan. Az MSZMP Budapesti Reformköre megerősíti, hogy szeretné elhelyezni koszorúit Nagy Imre és mártírtársai koporsóinál a gyászszertartás keretében.

Magyar Cigányok Pártja

Megalakult a Magyar Cigányok Pártja, az MSZMP X. kerületi bizottsága székházában. A párt a Magyarországon élő, mintegy 700 ezer cigány származású állampolgár érdekképviseletét kívánja ellátni. A párt indulni akar a választásokon.

Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt országos választmány

Az érdi művelődési házban megkezdődött a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt országos választmányának második tanácskozása. A kétnapos rendezvényen a hatezres tagságot számláló szervezet megközelítően háromszáz küldötte jelent meg. A napirenden a párt fő politikai irányvonalának a meghatározása, a szervezeti, működési szabályzat kialakítása és a tisztségviselők megválasztása szerepelt.

A Záhonyon áthaladó export-import áruforgalom helyzetéről tájékozódhattak a szállításokban érintett gazdasági szakemberek, a Magyar Gazdasági Kamara vámügyi tagozatának Debrecenben megtartott ülésén. A kérdés azért különösen időszerű, mert a magyar vállalatoknak érdekük június 30-ig esedékes szállítási kötelezettségüket teljesíteni. Június 5-én reggel már 3300 áruval megrakott magyar vagon vesztegelt az átrakó pályaudvarokon, miközben a szovjet vasút naponta 6-700 vagont fogad.

Minisztertanács

ülésén úgy döntött, hogy szűnjék meg a "könyvkiadás amúgy is formálissá vált minisztériumi engedélyezése".

MSZMP KB Társadalompolitikai Bizottság

A párt politikai arculatának alakulása

Népszabadság, 1989. június 8.

Ellenzéki Kerekasztal

Felvette tagja közé a Keresztény Demokrata Néppártot. A párt az 1947. évi választásokon szerepelt, Barankovics István által vezetett Demokrata Néppárt tevékenységét folytatja.

Demokratikus Magyarországért Mozgalom

A BKV Szabó Pál Művelődési Házában értelmiségiek, vezető politikusok és magas beosztású állami tisztségviselők tanácskoztak pártoktól független, a magyarországi reformerőket integrálni kívánó mozgalom életre hívásáról.

A megbeszélésen Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter tartott vitaindító előadást.

Agrár-reformkör

A TOT-ban tanácskozott az élelmiszer-gazdaság új érdekképviseleti szervezetének kialakításáról. Egyetértettek abban, hogy a szövetség megalakítására máris alkalmas az időpont, de agrár- vagy parasztpárt szervezését egyelőre nem szorgalmazzák.

Szakszervezetek Országos Tanácsa

Nagy Sándor főtitkár elmondta, hogy felveszik a kapcsolatot a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal. Céljuk, hogy felhívják a nemzetközi pénzintézetek figyelmét, hogy a feltételeik megfogalmazásánál legyenek tekintettel a társadalmi egyensúly kérdéseire is, érzékeljék a szociális feszültségeket, amelyeknek további feszítése konfliktusokhoz vezetne az országban.

Megállapodott Németh Miklós miniszterelnökkel és Szűrös Mátyással , az Országgyűlés elnökével a Történelmi Igazságtétel Bizottságának tárgyalóküldöttsége - Vásárhelyi Miklós, a TIB elnöke, Göncz Árpád, a TIB alelnöke, Hegedűs B. András, a TIB titkára és Mécs Imre, a TIB tagja -, hogy Németh Miklós és Szűrös Mátyás részt vesz a Nagy Imre és mártírtársai június 16-i gyászünnepségén és kifejezik a kormány és a Parlament tiszteletét az 1956-os forradalom áldozatai előtt - jelentette be Vásárhelyi Miklós a TIB nemzetközi sajtóértekezletén.

Megállapodtak abban, hogy a két politikus lerója kegyeletét Nagy Imre miniszterelnök és külügyminiszter, Losonczy Géza államminiszter, Maléter Pál honvédelmi miniszter, Gimes Miklós újságíró, Szilágy József, a miniszterelnöki kabinetiroda vezetője, valamint a forradalom áldozatainak jelképes koporsója előtt. A tárgyaló küldöttel kifejtették, hogy nemcsak az öt vezető személyiség igazságáról van szó, hanem jelképesen és ténylegesen is mindenkiéről, aki az 1956 utáni igazságtalan megtorlás áldozata lett. Ezt a kormányfő és az Országgyűlés elnöke tudomásul vette, erről az ünnepség előtt kormánynyilatkozat jelenik meg, és mindkét hivatalos küldöttség - a kormányé és a parlamenté - tisztelegni fog a hatodik jelképes ravatalnál is.

Az MSZMP XII. Kerületi Bizottsága aktívaértekezletén a Németvölgyi Úti Általános Iskola pártvezetősége "Népi demokratikus" platformfelhívást tett közzé. Hangsúlyozva: ez a felhívás minden párttaghoz szól, nem óhajt egyetlen vezető funkcionárius alá sem tömeget szervezni, melynek vállán a hatalomban maradhat.

A Magyar Szocialista Munkáspárt V. Kerületi Bizottsága kezdeményezi, hogy Nagy Imre jogi rehabilitálása után az V. kerületben levő, jelenleg névtelen teret, amelyen a Batthyány-örökmécses áll, Nagy Imre térnek nevezzék el.

Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal szakértői megállapodtak az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről.

Eszerint a tárgyalásokon három egyenrangú fél vesz részt, az Ellenzéki Kerekasztal, a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint az alábbi társadalmi szervezetek és mozgalmak: a Baloldali Alternatíva Egyesülés, a Hazafias Népfront, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Münnich Ferenc Társaság és a Szakszervezetek Országos Tanácsa közös delegációja. A tárgyalásokról szóló dokumentum - amelyet a megállapodást követően az érdemi tárgyalófelek szakértői kézjegyükkel láttak el - az érintettek június 10-én írják alá.

Legfőbb Ügyészség

befejezte a Nagy Imre és társai ellen folytatott büntetőügy rendelkezésére álló iratanyagának vizsgálatát.

A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze Nagy Imre, dr. Donáth Ferenc, Gimes Miklós, Tildy Zoltán, Maléter Pál , Kopácsi Sándor, dr, Szilágy József, dr. Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós javára a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának Elnökségi Tanácsa előtt törvényességi óvást emelt, amelyben a törvénysértő ítéleti rendelkezések hatályon kívül helyezését és az ártatlanul elítéltek felmentését indítványozza.

Új Márciusi Front

Újhelyi Szilárd elnökletével megtartotta szervezetté válását kimondó alakuló közgyűlését. Az Országos Közművelődési Központ Corvin téri épületében mintegy félezren szavazták meg az ideiglenes alapszabályt, majd az őszre tervezett bekövetkező közgyűlésig alapító tagokból álló húsztagú ideiglenes kollégiumot és 21 tagú választmányt választottak.

A közgyűlésen megjelent és felszólalásában köszöntötte az új szervezetet Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, Nyers Rezső és Pozsgay Imre államminiszter, az Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságágának tagjai. A közgyűlés munkája során 23-an kaptak szót.

MSZMP Budapesti Reformköre

Határozati javaslatok a Központi Bizottságnak a pártkongresszus megrendezéséről

Közlemény: Népszabadság, 1989. június 12.

MSZMP Politikai Bizottság

1. A soronkövetkező kongresszus összehívásával és előkészítésével kapcsolatos főbb feladatok

2. A KB soronkövetkező ülését június 23-ra összehívták

3. A belpolitikai helyzet

Közlemény: Népszabadság, 1989. június 14.

Háromoldalú tárgyalások

A Parlament Vadásztermében megkezdődött a "magyar-magyar" párbeszéd, az az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a különböző társadalmi szervezetek és mozgalmak képviselőinek érdemi politikai tárgyalása. A Magyar Szocialista Munkáspárt Grósz Károly főtitkár, Fejti György, a Központi Bizottság titkára és Pozsgay Imre a Politikai Bizottság tagja képviselte.

Az Ellenzéki Kerekasztal részéről a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaságot dr. Vigh Károly, Morvay László, dr. Zétényi Zsolt, és Domokos István; a a Fiatal Demokraták Szövetségét dr. Kövér László, Orbán Viktor, és dr. Fodor Gábor; a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártot Prepeliczay István, dr. Boross Imre és Hardi Péter; a Keresztény Demokrata Néppártot dr. Keresztes Sándor, dr. Füzessy Tibor, és dr. Szakolczai György; a Magyar Demokrata Fórumot dr. Antall József, dr. Für Lajos és dr. Szabad György; a Magyar Néppártot Márton János, Kónya László és Varga Csaba; a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot dr. Révész András, Baranyi Tibor és Bácskai Sándor; a Szabad Demokraták Szövetségét Mécs Imre; a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligáját Csomós Gyula, Kónya Imre és Fonyódi Ildikó képviselte.

A különböző társadalmi szervezetek és mozgalmak képviseletében a Baloldali Alternatíva Egyesülést dr. Kemény Csaba, dr. Drucker György és Varjas András; a Hazafias Népfrontot Huszár István, István Lajos, és Kukorelli István; a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetséget Nagy Imre, Boldvai László és Rabi Béla; a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségét dr. Sárközi Sándor, Ispánovics Márton és Csillag László; a Magyar Nők Országos Tanácsát Duschek Lajosné, Fazekas Sándorné és Soósné dr. Dobos Mária; a Münnich Ferenc Társaságot Berényi Ferenc, dr. Aggod József és Széchy András; a Szakszervezetek Országos Tanácsát Kósáné dr. Kovács Magda, Bálint Attila és Hajdú Attila képviselte.

MSZMP KB Társadalompolitikai Bizottság

1. A politikai nyilvánosság működésének az elmúlt hónapokban szerzett tapasztalatai

2. A magánvállalkozások tapasztalatai az oktatás, a kultúra a tudomány és a szellemi beruházások területén

Közlemény: Népszabadság, 1989. június 15.

Ellenzéki Kerekasztal

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának kezdeményezésére javasolja a munkaadóknak és a munkavállalóknak, hogy vegyék fontolóra Nagy Imre és társai temetésének napján részleges vagy teljes munkaszünet saját hatáskörben való foganatosítását.

Munkásőrség

A szóvivő tájékoztatása szerint a testület azonosul az Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Országgyűlés és a kormány állásfoglalásával amely Nagy Imre és sorstársai temetésének napját a nemzeti megbékélés alkalmának tekinti. Parancsnoki intézkedés szerint a gyász tisztelete miatt június 16-án a Munkásőrség egyetlen egységében sem lesz kiképzés, és lövészet sem, csupán a szokásos ügyeleti szolgálat működik a parancsnokságon.

Fiatal Demokraták Szövetsége

Demonstráció a szovjet nagykövetségnél. A szovjet csapatok magyarországi jelenléte ellen rendeztek demonstrációt este a Fidesz radikális csoportjának szervezésében a budapesti szovjet nagykövetség épülete előtt. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a mintegy 200 fős tömegnek csaknem a felét külföldi tévé- és rádió-stábok, illetve újságírók alkották.

Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt

Az Érden rendezett országos nagyválasztmány utáni első politikai bizottsági ülését tartotta meg este a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt.

Nagy Imre és mártírtársai, valamint az 1956-ot követő megtorlás áldozatainak újratemetése.

A kegyeletadók a Hősök terén egyperces némasággal adóztak a kivégzett miniszterelnök és mártírtársai emlékének. Ezután a gyászoló menet a rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájához vonult, ahol a gyászbeszédek elhangzása után, a szertartás befejeztével a Szózat hangjai mellett engedték le a hat koporsót.

Csaknem félezer magánvállalkozót vártak délelőttre Szombathelyre, a vasi megyeszékhely művelődési és ifjúsági központjába, hogy országos kongresszust tartva megalakuljon a Magánvállalkozók Demokratikus Szakszervezete.

A Magyar Demokrata Fórum pécsi szervezete felszólította Aczél Györgyöt , hogy mondjon le országgyűlési képviselői megbízatásáról. Amennyiben önként nem mondana le mandátumáról, akkor visszahívását törvényes úton fogják kezdeményezni.

A Fidesz Radikális Frakciója, a Fidesz egyik kisebbségi csoportja az Országos Sajtószolgálat útján közölte, hogy egyetért Orbán Viktorral, azonosul a Hősök terén június 16-án elmondott beszédének tartalmával.

Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága

A háromoldalú tanácskozást követően azt javasolja a kormánynak, hogy ne terjessze a Parlament elé a vitatott törvénytervezeteket, a képviselők csak a politikai megegyezés eredményének ismeretében tárgyalják majd meg azokat a sarkalatos törvényjavaslatokat, amelyeket eredetileg a június 27-én kezdődő ülésszak napirendjére tűztek.

MSZMP KB Gazdaság- és Szociálpolitikai Bizottság

Csehák Judit, egészségügyi miniszter, KB-tag: A nyugdíjrendszer

Közlemény: Népszabadság, 1989. június 23.

Nyers Rezső államminiszter, a Politikai Bizottság tagja interjúja a Népszabadságnak (készítette: Győri Sándor):

"A párt valóban válságban van, amintek legfőbb oka a belső áramlatok koncepcióinak tisztázatlansága. Közrejátszik még, hogy a párt több vezető szervében minimális szintre süllyedt a személyi együttműködés. Tehát azt akarom hangsúlyozni, nem arról van szó, hogy egymásnak feszül két világos, elhatárolható áramlat, és akkor a kettészakadás megoldhatná a dolgot.

A gond inkább a személyi problémák síkján jelentkezik, illetve ott, hogy a kirajzolódó reformer és reálpolitikai áramlatok mellett nem jött létre egy határozott, integráló képességű pártcentrum. Sajnos ennek a centrumnak a létrejöttét erősen megnehezítik a szélsőségek. "

MSZMP Központi Bizottság

1. Grósz Károly, főtitkár: A soronkövetkező kongresszus összehívása és előkészítésének rendje

Határozatok: A párt helyzete és politikai törekvései Közli: Népszabadság, 1989. június 26 A kongresszus összehívása és előkészítésének rendje Lásd ugyanott.

2. Személyi kérdések

A Politikai Bizottság megszűnt

A szűkebb vezetésből kimaradt:

Hámori Csaba, a Pest megyei Pártbizottság első titkára,

a KB Társadalompolitikai Bizottság tagja, ezután a Politikai Intéző Bizottság tagja;

Iványi Pál, gazdaságpolitikai KB-titkár,

a KB Gazdaság- és Szociálpolitikai Bizottság valamint a KB Közgazdasági Munkaközösség elnöke, ezután a Politikai Intéző Bizottság tagja;

Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság első titkára,

ezután a Politikai Intéző Bizottság tagja,

Tatai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója,

ezután a Politikai Intéző Bizottság tagja;

Vastagh Pál, a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára,

ezután a Politikai Intéző Bizottság tagja;

Az ekkor felállított Elnökség tagjai:

Grósz Károly, főtitkár,

a KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottság elnöke, a Politikai Intéző Bizottság tagja;

Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke,

a Politikai Intéző Bizottság tagja;

Nyers Rezső, államminiszter,

a Politikai Intéző Bizottság tagja;

Pozsgay Imre, államminiszter,

a Politikai Intéző Bizottság tagja;

KB Titkárság

Kimaradt:

Berecz János, ideológiai KB-titkár,

KB-tag;

Bekerült:

Barabás János, ideológiai KB-titkár,

a Politikai Intéző Bizottság tagja;

Kovács Jenő, pártszervező KB-titkár,

a Politikai Intéző Bizottság tagja, ezután a KB Pártpolitikai Bizottság elnöke;

Közlemény: Népszabadság, 1989. június 26. Lásd még Nyers Rezső interjúját ugyanott és az Elnökség tagjainak közös interjúját a Magyar Hírlap aznapi számában

Kiss Sándor, a Heves Megyei Pártbizottság első titkára

(Kőhidi Imre interjúja Mai Nap, 1989. június 27.):

"Az MSZMP több okból hosszú ideje feszültségekkel terhelt. Ezek a pártszakadás közvetlen veszélyéig juttatták: felborult az elemi szervezeti fegyelem, tisztázatlan tisztázatlan elvi kérdéseket vonszolunk megválaszolaztlanul, a tagság véleményének ismerete nélkül. Ez nemcsak a KB-ülésen, de ott is nyilvánvalóan jelent meg, a személyi okokkal együtt. Ráadásul a konfliktusok, a viták sok esetben már mnemcsak a KB-n kívül, de országhatainkon túl is kezdődtek. Ez felveti annak a felelősségét, hogy a testület is alkalmatlan, és a személyek is megróhatók. Az áprilisban megerősített Politikai Bizottság és a főtitkár a KB döntése ellenére sem változott érdemben. Ezért hangozhattak el olyan javaslatok amelyek személyek cseréjével kívánták a megoldást.

Az én javaslatom ezzel szemben az volt, hogy a főtitkárt is, és a Politikai Bizottságot is fel kell menteni a történtek miatt -és e javaslatomat elsősorban a párttagság hangulatának, véleményének közvetítéseként tettem- és személyek közötti döntés helyett az áramlatok összefogását kell megoldani. fgy vélekedtem, hogy az elnök és egy intéző bizottság képes az egységes cselekvés érdekében integrálni a pártban természetesnek vehető irányzatokat. Ezt a javaslatomat fejlesztette az elfogadottra a testület.

Noha nem vagyok választott tagja a KB-nak, mint állandó meghívott jogom volt e javaslatot megtenni. Annál is inkább, mert egy 'Grósz helyett Pozsgay ' vagy más hasonló döntés nem feloldja az ellentéteket, hanem másfajta konfliktusokat teremthet."

Reform, 1989. július 14, Ki kapta a legtöbb szavazatot? A cikket (L) szignóval jegyezték

"Grósz lemondása hárman is tettek javaslatot. Név szerint: Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, Nagy Imre, a DEMISZ elnöke, és... (a harmadikat lapzártáig nem sikerült kideríteni -a szerk). Hírforrások szerint talán ezért nem választották be Szűrös Mátyást a Politikai Intéző Bizottságba. Ugyanakkor viszont beválasztották Csáki Csabát, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyeteme rektorát, Berend T. Ivánt, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, ám ők ezt a funkciót -szerteágazó tevékenységükre hivatkozva- visszautasították.

Ha lehet hinni a kiszivárgott információknak, Grósz egyáltalán nem 'bukott ember', sőt, ő végzett második helyen. A legtöbb szavazatot -100%-ot-, Nyers Rezső kapta. Grósz kettővel előzte meg Pozsgayt . Németh Miklós valószínűleg csak azért lett a negyedik, mert sokan nem vették jó néven, hogy kormányfőként MSZMP elnökségi kvartett-tag is legyen, ezért kevesebben voksoltak rá. Azt is rebesgetik, hogy Nyers Rezső a pártelnöki tisztet csak úgy vállalta, ha Grósz Károly marad a párt főtitkári tisztében."

fegyelmi vizsgálatot indítottak Tabajdi Csaba, a Központi Bizottság külügyi osztályvezető-helyettese ellen, mert a La Stampa nevű olasz lapban megjelent nyilatkozata szerint hazánkat igazi veszély délkeleti irányból fenyegeti; a L`Unita pedig azt közölte, hogy Tabajdi Csaba szerint az MSZMP főtitkárának már nincs kellő hitele, helyébe reformista politikust kellene választani.

Egyelőre arra várnak, hogy az osztályvezető-helyettes hazaérkezzen szabadságáról és megkezdődhessen ügyének a vizsgálata.

Jelképesen elfoglalták a szovjet katonai egység távozásával megüresedett szombathelyi laktanyát a fiatalok. A demonstrációt a Fiatal Demokraták Szövetsége két csoportja szervezte.

A gabonabizottság és a kormány vitájának második fordulójára reggel került sor. Ezúttal a gabonabizottság követelésére már Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, Hütter Csaba mezőgazdasági miniszter és Vissy Ferenc, az Országos Árhivatal elnöke ült a tárgyalóasztalnál.

A mezőgazdasági termelőket Szabó István , a TOT elnöke, Lehoczky Mihály, az országos tanács főtitkárhelyettese és Szegő László, a Szolnok megyei TESZÖV és a gabonabizottság elnöke képviselte.

Az Építők Szakszervezete székházának kongresszusi termében tartotta meg kétnapos tanácskozását a IV. országos nőkonferencia.

A hatszáz küldött és számos meghívott részvételével lezajlott tanácskozáson létrehozták a megújuló magyar nőmozgalom új szervezetét, a Magyar Nők Szövetségét.

Minisztertanács

ülésén elfogadta a ki- és bevándorlásról, valamint a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvénytervezeteket.

A Minisztertanács határozatot hozott az Állami Egyházügyi Hivatal és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszüntetésével kapcsolatos szervezeti intézkedésekről.

Elnöki Tanács

Törvényerejű rendeletet hozott az egyházi állások betöltéséhez szükséges hozzájárulásról, és az Állami Egyházügyi Hivatal, valamint az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszüntetéséről.

A Munkaerő-piaci Központ tájékoztatója szerint április végéig több mint 3200-an vették igénybe az év elején bevezetett munkanélküli-segélyt. A segélyrendszer bevezetése óta a közvetítő szervek 182 ezer segélyezett napra, 23 millió forint bruttó segélyt fizettek ki. A segélyen töltött idő átlaga 57 nap, a segély egy főre jutó átlagos összege erre az időszakra 7291 forint volt, ami egy segélyezett napra 129 forintot jelent.

Országgyűlés

A kormány előterjesztése alapján a képviselők tudomásul vették, hogy most nem kerülnek napirendre olyan javaslatok, mint az alkotmány módosításáról, a pártokról, valamint az alkotmánybíróságról, a köztársasági elnökről szóló tervezet.

1. Személyi javaslatok 2. A Magyar Népköztársaság 1988. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat 3. Az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztés 4. Az adóreform működésének tapasztalatairól és az adórendszer korszerűsítésének koncepciójáról 5. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat 6. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat 7. A földről szóló, az 1989. évi XIX. törvénnyel módosított 1987. évi I. törvény

Független Kisgazdapárt Békés megyei szervezete

felhívást tett közzé a Békés Megyei Népújságban, amelyben elítéli a Péter-Pál napi demonstrációt és a harmincszázalékos gabonaár-emelés követelését. A felhívás hangsúlyozza, hogy az így kialakuló magas gabonaárak előbb-utóbb arra kényszerítenék a kormányt, hogy a hús árát is ugyanilyen mértékben megemelje.

Állami Egyházügyi Hivatal

a vallás szabad gyakorlásáról szóló törvény értelmében törvényesen elismert vallási felekezetté nyilvánította a Magyarországi Jehova Tanúi Vallási Közösséget. Bemutatott szervezeti szabályzatában kinyilvánították, hogy a törvényes jogszabályoknak megfelelően kívánnak működni.

Az Erdélyi Szövetség, a Független Magyar Demokrata Párt, a Magyar Függetlenségi Párt és a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége

nyílt levelet intézett Szűrös Mátyáshoz , az Országgyűlés elnökéhez. Mint a negyedik asztal, pontosabban csak szék képviselői sérelmezik, hogy az eredeti, tervezett megállapodással ellentétben, nekik csak úgynevezett megfigyelői státus jutott, az is csak esetenként, külön-külön csak plenáris ülésekre.

MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság

1. Kovács Jenő, pártszervező KB-titkár, a Politikai Intéző Bizottság tagja, a KB Pártpolitikai Bizottság elnöke: A KB 1989. június 23-24-i ülése

2. Somogyi Imre, a Központi Ellenőrző Bizottság titkára: Pártfegyelmi ügyek

3. Kovács Flórián KEB-tagságának megszűnése, pártból való kilépése

4. A párt 1989. évi pénzgazdálkodása, a szervezeti élet és a tagdíjfizetés helyzete

5. A Központi Ellenőrző Bizottság három hónapos munkaterve

Közlemény: Népszabadság, 1989. június 30.

Reggel 7 és 9 óra között - az ország 180 pontján vonultak fel a közutakra betakarítógépeikkel és szállító járműveikkel a gabonatermesztők, így adva nyomatékot követeléseiknek. A szervezők adatai szerint mintegy 3000 gép és hat-hétezer ember vett részt a demonstrációban.

Minisztertanács

határozata értelmében - az általános iskolák, valamint a fogyatékosok nevelő-oktató intézmények valamennyi első évfolyamos tanulóját ingyenes tankönyvellátás illeti meg az 1989/90-es tanévtől kezdődően.

Összefogás az MSZMP megújításáért

A mozgalom megalakítását a Politikai Főiskola munkatársai kezdeményezték. Céljuk átfogó, szélsőségmentes program kialakítása, és ezzel a párt fő erőinek mozgósítása. Az alakuló ülésen megtelt a Pest megyei Oktatási Központ háromszáz fős előadóterme.

Október Párt

Budapesten megalakult a magyar Október Párt. Szándéka, hogy elősegítse az 1956-os forradalom és szabadságharc célkitűzéseinek maradéktalan megvalósítását és a nemzet kiemelkedését az egyre növekvő gazdasági, erkölcsi és politikai nyomorúságból. A Magyar Október Párt - a határainkon innen és túl élő magyarság szervezeteként - figyelemmel kívánja kísérni a politikai egyezkedéseket és a mindenkori hatalom intézkedéseit.

Magyarországi Szociáldemokrata Párt első országos értekezlete

Révész András ismét bizalmat kapott a pártelnöki tisztségre, sőt a trió legfőbb ellenlábasaiból került ki az új vezetés. A helyzet azonban korántsem egyértelmű, a magát ideiglenes vezetésnek nevező hármas, s a velük szövetséges 17 tagú végrehajtó bizottság, magát változatlanul a párt törvényesen megválasztott vezető fórumának tekinti, semmisnek nyilvánítva az országos értekezletet és annak döntéseit. Mi több: 14 tag ellen - mint mondják: "a szervezeti szabályzat megszegése miatt" - fegyelmi vizsgálatot rendeltek el.

Megtartotta közgyűlését a Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetsége. Eddig több száz községi, városi, fővárosi kerület tanács, valamint elöljáróság lépett be a szövetségbe, amely szerint az önkormányzati jogok a települések lakosságát illetik meg. A testületet a lakossági érdekek érvényesítéséért hozták létre.

Hosszan tartó, súlyos betegség után, 77 éves korában elhunyt Kádár János.

A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a Nagy Imre és társai ellen folytatott büntetőügyben a legfőbb ügyész által benyújtott törvényességi óvás tárgyalását csütörtökre tűzte ki. A nyilvános ülésről értesítést kapott az ügy két élő szereplője, Kopácsi Sándor és Vásárhelyi Miklós, továbbá a perben halálra ítéltek és kivégzettek, illetve a szabadulásuk után elhunytak hozzátartozói.

Az Elnökségi Tanács ülésén először a terjedelmes iratanyagból ismertetik mindazt, ami lényeges az ügy megítéléséhez. Ezt követően a legfőbb ügyész képviselője összefoglalja az óvás lényegét, és megindokolja azt. Ezután a védelemé a szó.

A Legfelsőbb Bíróság héttagú Elnökségi Tanácsa előreláthatóan még csütörtök délután határozatot hirdet.

Nem tudtak megállapodni az egyes társadalmi szervezetek a KISZ vagyonának sorsáról, pontosabban a befolyt összegből történő részesedésről. A tárgyalásokon a legnagyobb vitát az okozta, hogy a Demisz-székházat 700 millió forintért eladták, és ebből az összegből a szervezet csak 100 milliót ajánlott fel a többi ifjúsági csoportnak. A Fidesz nem ért egyet az összeg felosztásával, sokallja a Demisznek jutó pénzt.

{ewc MVideo, RunMVideo, b_kad_v.avi-1}Kádár János temetése a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Ravatalát az MSZMP Központi Bizottság székházának előcsarnokában helyezték el. Hatalmas tömeg vett végső búcsút az egykori főtitkártól. (A vidón Kádár János villája)

Képek a temetésről

Minisztertanács

Nem emeli a gabonafélék felvásárlási árait, annak ellenére, hogy június 29-én, Péter-Pálkor 6-7 ezer mezőgazdasági dolgozó - ígéretéhez híven - mintegy 3 ezer munkagéppel vonult ki az ország közútjaira, 180 ponton lassítva a forgalmat. Követelésük az volt, hogy a felvásárlási árakat emeljék fel 30 százalékkal. A felvonuláshoz a tsz-ek 90, a szakszövetkezetek 50. az állami gazdaságok 10 százaléka csatlakozott.

A Nagy Imre és társai javára emelt törvényességi óvás benyújtásával egyidejűleg a Legfőbb Ügyészség - bűncselekmény hiányában - megszüntette a nyomozást Losonczy Géza ellen.

Paskai László bíboros hivatalos levélben fordult Németh Miklóshoz Mindszenty József perének felülvizsgálata ügyében.

Ifjúsági Demokrata Fórum

Mártélyon a Tisza-parti sátorban új mozgalmat indítottak a Magyar Demokrata Fórum ifjú tagjai, valamint a velük szimpatizáló fiatalok, Ifjúsági Demokrata Fórum elnevezéssel. A Magyar Demokrata Fórum budapesti központjában tájékoztatón elmondták: 150-170 fiatal vett részt a mozgalomalapító rendezvényen, és háromnapos vita után a múlt szombaton kimondták: a Lakitelki Nyilatkozatot magukénak valló fiatalok megalakítják a Magyar Demokrata Fórum ifjúsági mozgalmát, amely azonban autonóm szervezetként működik majd.

MSZMP Politikai Intéző Bizottság

1. A kongresszus napirendje, ügyrendje

2. A kongresszusi jelölőbizottság összetétele, a tanácskozás megrendezésének módja és költségvetése

3. A párt 1989-es gazdálkodásának helyzete

4. A nemzet és a nemzeti kisebbségek néhány időszerű kérdése

5. A párt programnyilatkozatára javasolt tézisek

6. Különfélék

Közlemény: Népszabadság, 1989. július 12.

Bár konkrét megállapodás még nem jött létre az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, valamint a Művelődési Minisztérium között az orosznyelvtanárok átképzésének támogatásáról, a munkaügyi kormányzat ennek ellenére már ezen a nyáron is garantálja, hogy hozzájárul a szakváltáshoz szükséges nyelvtanfolyamok költségéhez.

A Belügyminisztériumban 21 - többségében az Országos Rendőr-főkapitányság állományába tartozó - rendőr a SZOT-tól független szakszervezet megalakítását határozta el.

A Münnich Ferenc Társaság Komárom megyei szervezetének felhívása javasolja, hogy Kádár János temetése napján fél 6-kor szólaljanak meg a szirénák és a dudák, az ablakokba kihelyezett fekete és vörös szalagok tisztelegjenek Kádár János emlékének.

A budapesti Münnich Ferenc utcát ismét hívják Nádor utcának.

E követelését a Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt képviselői nyilvánították ki: a mintegy 30-40 résztvevő - hasonló számú érdeklődővel kísérve -, a Münnich Ferenc utcában leragasztotta az utcatáblákat, s melléjük felszegezte a "Nádor utca" feliratot.

Glatz Ferenc művelődési miniszter a napokban fogadta Nagy Erzsébetet és férjét, Vészi Jánost abból az alkalomból, hogy Nagy Erzsébet alapítványt kíván tenni édesapja, Nagy Imre volt miniszterelnök emlékére.

Az alapítvány célja a politikus emlékének megőrzése Nagy Imre- múzeum létesítésével, tudományos és politikai munkái kiadásának segítésével, valamint ösztöndíjak adásával azon fiatal hazai és külföldi magyar írók, újságírók, politikusok, tudósok, kutatók és művészek részére, akik Nagy Imre szellemében tevékenykednek.

MSZMP Politikai Intéző Bizottság

A KB soronkövetkező ülését július 28-ra összehívta

Közlemény: Népszabadság, 1989. július 20.

MSZMP KB Gazdaság- és Szociálpolitikai Bizottság

1. A tulajdonreform

2. A párt iparpolitikája

Közlemény: Népszabadság, 1989. július 21.

Időközi országgyűlési választásokat tartottak négy választókerületben: Gödöllőn, Isaszegen, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán és Szegeden.

Gödöllő-Isaszeg. Részvételi arány: 59,2%, Roszik Gábor (Ellenzéki Kör): 69,2%, Körösfői László (MN Gödöllői Gépgyár szakszervezeti bizottsága, MSZMP Gödöllői Városi Bizottsága, MSZMP Isaszegi Nagyközségi Bizottsága, a MTESZ Gödöllői Intézőbizottsága, Pedagógusok Szakszervezete Gödöllői Városi Bizottsága): 29,9%. A szegeden és Kecskeméten az alacsony részvételi arány miatt meg kell ismételni a választásokat, de mindkét helyen az ellenzéki képviselő-jelöltek kapták a szavazatok többségét. Kiskunfélrgyházán is ismételni kell. Itt megfelelő volt a részvétel, de egyik jelölt sem kapta meg a szükséges 50% + 1 szavazatot. (Itt a Demisz jelöltje volt az első.)

Minisztertanács

állásfoglalása alapján a Közlekedési és Építésügyi Minisztérium új - rádió- és televízió műsorszórás céljára szolgáló - frekvenciaengedélyeket a tájékoztatási törvény, valamint a postáról és a távközlésről szóló törvény hatályba lépéséig nem adhat ki.

MSZMP Politikai Intéző Bizottság

1. A kongresszson létrehozandó vezető és ellenőrző testületek, és megválasztásuk módja

2. A népgazdaság idei várható fejlődése és az 1990-92. évekre vonatkozó gazdaságpolitikai elgondolások

3. Az MSZMP tárgyalóküldöttsége számára meghatározta a háromoldalú érdekegyeztető tárgyalásokon teendő lépések

4. A párt vezetőinek nemzetközi megbeszélései

Közlemény: Népszabadság, 1989. július 25.

Hajléktalanokért Társadalmi Bizottság

nyilatkozata a szaporodó kilakoltatásokra utalva felhívja a döntéshozók figyelmét, hogy passzív tudomásulvétel és tűzoltó jellegű intézkedések helyett minél előbb aktív, összehangolt segítő lépésekre, a hajléktalanság problémáját átgondoltan kezelő megoldásokra van szükség.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága térítésmentesen átadta a pécsi pártiskola oktatási és kollégiumi épületeit a Janus Pannonius Tudományegyetemnek. A Mecsek lejtőjén lévő épületegyüttes állami tulajdonban van, a Központi Bizottság csupán a kezelője volt eddig. Megtörtént az átadás-átvétel hivatalos aktusa, azt követően pedig a telekkönyvi bejegyzés is. Az egyetem nyomban megkezdte az épületek birtokbavételét. Elsőként a tanárképző kar történelmi tanszéke költözött be új otthonába, az egyetemi könyvtár pedig átvette a pártiskola 30 ezer kötetes könyvtárát.

A Magyar Demokrata Fórum megnyitotta első állandó vidéki irodáját Pécsett. A pécsi centrum a későbbiekben más funkciókat is betölt majd, így ellátja az Magyar Demokrata Fórum választási és sajtóirodájának feladatát, továbbá koordinációs központja lehet a helyi ellenzéki erőknek.

MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság

1. A soronkövetkező kongresszus előkészítése

2. Somogyi Imre, a Központi Ellenőrző Bizottság titkára: Rehabilitációra irányuló kérelmek

Közlemény: Népszabadság, 1989. július 28.

MSZMP Központi Bizottság

1. Nyers Rezső, pártelnök: Időszerű nemzetközi kérdések

2. Kovács Jenő, pártszervező KB-titkár, a Politikai Intéző Bizottság tagja, a KB Pártpolitikai Bizottság elnöke, KB-tag: A soronkövetkező kongresszus

3. Berecz János, a KB Társadalompolitikai Bizottság elnöke: A párt viszonya a valláshoz, és az egyházakhoz; javaslata a lelkiismereti és vallésszabadságról szóló törvény elveire

A határozatot közli: Népszabadság, 1989. augusztus 5.

4. Az 1989. július 22-i időközi országgyűlési választások tapasztalatai

5. Október 23-a legyen a nemzeti megbékélés napja

6. Személyi kérdések

Barabás János, ideológiai KB-titkár,

a Politikai Intéző Bizottság tagja, ezután a KB Társadalompolitikai Bizottság elnöke;

Közlemény: Népszabadság, 1989. július 31.

MSZMP Kongresszusi Mandátumvizsgáló Bizottság

A pártszavazással történő küldöttválasztás néhány eljárási kérdése

Közlemény: Népszabadság, 1989. július 31.

Miután a 66 éves Woiciech Jaruzelskit a Lengyel Népköztársaság elnökévé választották, főtitkári székét átadta a 63 éves Mieczyslaw Rakowski addigi miniszterelnöknek.

A Belügyminisztériumban bejelentették, hogy az 1989. május 2-án megkezdett elektromos jelzőrendszer lebontása befejeztével 1989. augusztus 1-től véglegesen megszűnik a határsáv (Magyarország nyugati határán).

A 4-es számú főút várost elkerülő szakaszának megépítése, illetve két lebontásra ítélt épület megmentése érdekében tömegdemonstrációt szervezett Hajdúszoboszlón a Független Kisgazdapárt, a d, a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, és Veres Péter Társaság helyi szervezete, valamint a Szoboszlói Alkotó Fiatalok Társasága. A demonstrációhoz csatlakozott a hajdúszoboszlói Kör, a Hazafias Népfront városi bizottsága és az MSZMP helyi reformközössége is.

1989. augusztus 1.

A Münnich Ferenc Társaság budapesti titkárságának képviselői találkoztak dr. Bielek Józseffel, a Fővárosi Tanács elnökével, s eszmét cseréltek a fővárosi közterületek elnevezéséről.

Elhangzott, hogy a Fővárosi Tanács novemberi ülésén szó lesz a kérdés újraszabályozásáról is. A tárgyalás után a küldöttség felkereste az V. kerületi tanács vb-titkárát, akivel megbeszélték a Münnich Ferenc utca nevének megváltoztatására irányító akciókkal kapcsolatos eljárást.

1989. augusztus 3.

Először vétóztak meg magyarországon nagyköveti kinevezést. Több mint egy hónapja immár, hogy megüresedett a moszkvai magyar nagykövet széke. Rajnai Sándor visszavonulása óta ideiglenes ügyvivő állt a külképviselet élén. A korábbi sajtónyilatkozatok szerint Tatai Ilonát jelölték utódként e beosztásba, aki hajlandó is lett volna elfogadni az ajánlatot. A minap azonban az Országgyűlés külügyi bizottsága további megfontolásra visszaadta a Külügyminisztériumnak a jelölést.

1989. augusztus 4.

Magyar Október Párt

Pisztoly helyett levest ránt: politikai mozgókonyhát szervez a Magyar Október Párt rántott levessel és zsíros kenyérrel. Első utcai tagtoborzónkon eszmecserére és ismerkedésre, politikai vitára várunk minden érdeklődőt. A politikai mozgókonyha teherautója három napon át Budapest különböző helyeire látogat el.

Szabad Demokraták Szövetsége

tiltakozik a nyilvánosság megsértésének újabb kísérlete ellen. Követelik, hogy a nemzet televíziója továbbra is egyenesben és teljes terjedelmében közvetítse az Országgyűlés, a legfőbb törvényhozó testület üléseit.

Tiltakozik az ellen a - megítélése szerint - országos gyakorlat ellen, amely "minden eszközzel igyekszik jelentékteleníteni a nem kommunista pártok és szervezetek nyilatkozatait". Manipulatív szerkesztési fogásnak minősíti, hogy az ellenzéki híranyagot az Országos Sajtószolgálat jelentései cím alatt összefoglalóan, elkülönítve közlik, és számos napilap a szöveget lerövidíti, az Parlament szerint gyakran meg is hamisítva annak eredeti jelentését.

A július 27-i sikertelen próbálkozás után augusztus 5-én ismét rajthoz áll Szeged I. sz. választókerületében az Apró Antal megüresedett helyére pályázó három országgyűlési képviselő-jelölt - Raffay Ernő történész (Magyar Demokrata Fórum), Dobozy Levente, pártállástól független ügyvéd (Hazafias Népfront), és Miklós Károly, a Tisza Volán Vállalat művezetője, az MSZMP Szegedi Városi Elnökségének tagja. A szavazás előtt csütörtökön mindhárom jelölt gyűlésen találkozott választóival.

Független Kisgazdapárt

aggasztónak tartja a termelőszövetkezeti földterületek országszerte megkezdett eladását, s követeli a termelőszövetkezeti földek elidegenítésének jogii úton történő azonnali befagyasztását -, így foglaltak állást az Független Kisgazdapárt Politikai Bizottságának tagjai pénteki ülésükön, a magyar mezőgazdaság helyzetét, a gazdálkodásban tapasztalható negatív tendenciákat, jelenségeket vitatva meg.

1989. augusztus 5.

Pótválasztás három országgyűlési választókörzetben.

Kecskemét (részvételi arány 57,4 %); Debreczeni József (MDF): 70,4%; Kiss István (MSZMP): 19,2%; Varga László (HNF): 9,8%; Szeged (részvételi arány 50,7%): Dobozy Levente (független): 16%; Miklós károly (MSZMP): 22%; Raffay Ernő (MDF): 61,5%; Kiskunfélegyháza (részvételi arány 48,7%): Fekete Pál (MDF): 29,1%; Gazsi István (MSZMP): 44,9%; Vas László (HNF): 31,4%. így itt az érdektelenség miatt nem tölthették be a megüresedett képviselői helyet.

Az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült pártok, szervezetek képviselői júliusban Angliában jártak, tanulmányozták a brit politikai életet, a pártok működését, és hasznosítható tapasztalatokat próbáltak szerezni, amelyeket Magyarországon - a szabad választáskor - alkalmazni lehet.

Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszterhez intézett nyílt levélben tiltakozik a Magyar Demokrata Fórum, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz békéscsabai szervezete az ellen, hogy Ilie Ceausescu altábornagy, román honvédelmi miniszterhelyettes még ebben az évben hivatalos látogatásra érkezzék hazánkba.

A pécsi bányászokkal szolidárisak vagyunk, csatlakozunk a Baloldali Alternatíva Egyesülés felhívásához - írja az MSZMP szegedi szervezete. - Munkát, és ne munkanélküliséget! Ne munkanélküliséget tervezzenek, hanem értelmes, hasznos munkát. Szeretnénk elkerülni a katasztrófát. Minden munkahely alakítson munkásbizottságot, és azokból legyen országos munkásbizottság, amely képviseli a munkáshatalom teljes tudatával a vállalkozók, a munkavállalók érdekeit.

Magyar Demokrata Fórum Országos elnöksége

nyílt levelet intéz a kormányhoz abból az alkalomból, hogy két hét múlva lesz huszonegy esztendeje annak, hogy a Magyar Népköztársaság fegyveres erői a Varsói Szerződés akciójának keretében átlépték Csehszlovákia határát.

A közeledő évforduló alkalmából szolidaritását és együttérzését fejezi ki mindazokkal, akik Csehszlovákiában az elmúlt huszonegy év alatt síkraszálltak az emberi szabadságjogokért, a demokratikus értékekért, fölemelték szavukat az emberi méltóság védelmében. A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége arra szólítja fel a Magyar Népköztársaság kormányát, hogy ítélje el az 1968-as csehszlovákiai bevonulást, határolja el magát a katonai akcióktól, nyilatkozatban foglaljon állást a "korlátozott szuverenitás" elvével és gyakorlatával szemben.

1989. augusztus 7.

Békéscsabán az elmúlt héten valóságos röpcédula-háború dúlt a városi tanácselnök visszahívását eldöntő szombati szavazást megelőzően. A megyeszékhely 36-os tanácsi választókörzetének lakói közül többen egyszerre négyféle felhívást is találtak postaládáikban.

Az Ellenzéki Kerekasztal lapján - amelyet a Magyar Demokrata Fórum, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazdapárt, és a Politikai Foglyok Országos Szövetsége helyi szervezetei írtak alá -, a szavazás módjáról olvashattak, s arról, hogy a Fiatal Demokraták Szövetsége a visszahívást azért kezdeményezte, mert nem állhat a város élén olyan ember, akit a bunda-botránybeli szereplése miatt bíróság elé állítanak.

MSZMP KB Programnyilatkozatát Előkészítő Bizottság

1. Törrténelmi utunk tanulságai

Közli: Népszabadság, 1989. augusztus 19.

2. Az MSZMP programja

Közli: Népszabadság, 1989. augusztus 19.

Interjú Pozsgay Imrével: Népszabadság, 1989. augusztus 11.

Az MSZMP budapesti Reformköre csatlakozik mindazon szervezetek felhívásához, amelyek elítélik hazánk rézvételét a Csehszlovákia ellen indított 1968. augusztus 21-i katonai intervencióban. A közelgő évforduló előtt kéri az MSZMP vezető testületeit, az Országgyűlést és a kormányt, hogy reformszándékai hitelét erősítve tegyen eleget a magyar társadalom kívánságának. Nyilvánítsa ki, hogy végérvényesen elutasítja a más országok belügyeibe való beavatkozás valamennyi formáját. A katonai intervenciótól, mint a nemzeti önrendelkezés megsértésének legdurvább módszerétől nyilvánosan határolja el magát. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy az MSZMP és az illetékes állami szervek szolgáltassanak erkölcsi, politikai és ha szükséges, jogi elégtételt mindazoknak, akik a Csehszlovákia elleni intervenciót helytelenítették, és ezért különböző retorziók érték őket.

A Nyilvánosság Klub Országos Egyesület ügyvivő testülete elítéli a háromszögtárgyalások titkosságát.

Békés demonstráció volt Budapesten a Vörösmarty téren a berlini fal felépítésének 28. évfordulóján.

A rendezvény kezdeményezői ezzel azokhoz a nemzetközi tiltakozó megmozdulásokhoz csatlakoztak, amelyeken a berlini fal lebontását követelték.

Cigány tévéadást! - követelte a hazai cigányság képviselőinek egy csoportja a Magyar Televízió székháza előtt.

A Szabad Demokraták Szövetsége XIII. kerületi csoportja vitatkozik Király Zoltánnak a Magyar Nemzetben megjelent nyilatkozatával. A képviselő az állítja, mint hogy "az Szabad Demokraták Szövetsége rá akar telepedni az ellenzékre, magának vindikálta a vezető szerepet, sőt intoleráns". Ezzel az SZDSZ-csoport nem ért egyet.

Ennek ellenére örömmel fogadták, hogy Király Zoltán vállalná az ellenzék képviseletét a Parlamentben. De ez a nyilatkozata - meglehet, jó szándéka ellenére - nem szolgálja meghirdetett céljait, s a törékeny ellenzéki egység megbontásának irányába hat.

MSZMP Politikai Intéző Bizottság

A PIB nem azonosul az 1968-as csehszlovákiai katonai beavatkozással

Közlemény: Népszabadság, 1989. augusztus 17.

KB Madátumvizsgáló Bizottság

A párttagoktól, pártszervezetektől érkezett észervételek, javaslatok, kifogások

Közlemény: Népszabadság, Népszabadság, 1989. augusztus 17. Lásd ugyanott a bizottság elnökével, Vastagh Pállal, a Csongrád megyei Pártbizottság első titkárával, a Politikai Intéző Bizottság tagjával készült interjút

Az MSZMP vezetése nem azonosul az 1968-as csehszlovákiai katonai beavatkozással. Történelmi tényként állapítja meg ugyanakkor, hogy az akkori vezetés, a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáit és a szocializmus érdekeit tiszteletben tartva eredetileg a politikai rendezés híve volt.

Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöksége

felháborodva tiltakozik amiatt, hogy az elmúlt napokban ismeretlen tettesek a tabi zsidó temetőben síremlékeket döntöttek le, illetve ástak ki, és vandál módon megcsonkították az azokban talált csontmaradványokat.

Páneurópai pikniket rendezett Sopron térségében a magyar-osztrák határon a Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezete, az országos Klubtanács és a soproni Ellenzéki Kerekasztal. A határok nélküli Európa minél előbbi létrejöttét, a közös európaiság kialakulását szorgalmazó találkozón több ezren vettek részt. Egy magyar küldöttség átment a határ osztrák oldalára, jelképesen kaput nyitottak, majd a szabad határon át osztrák állampolgárokkal együtt érkeztek vissza a népünnepség színhelyére. Ezután elhangzott az esemény két védnökének, Habsburg Ottónak, az Európa Parlament képviselőjének, a Páneurópai Unió elnökének és Pozsgay Imre államminiszternek az üzenete.

Szent Jobb-körmenetet tartanak a fővárosban. Reggel a Szent István Bazilikában, mise után helyezik ki tiszteletadásra az ereklyét.

Pataky Kornél, győri megyéspüspök mond ünnepi szentmisét és szentbeszédet. Egy órától a zarándokok vonulhatnak el a Szent Jobb előtt.

Délután kezdődik a szent óra, öt órakor kerül sor dr. Paskai László bíboros érsek, prímás szentmiséjére és szentbeszédére. Este indul az országos Szent Jobb-körmenet.

Emberi Jogok Nemzetközi Társaságának Magyarországi Tagozata

társadalmi kezdeményezést indít, hogy az Andrássy út 60. számú épületen emléktábla figyelmeztesse az arra járókat a szélsőjobb- és a szélsőbaloldali totalitárius diktatúrák bűneire, valamint e bűnök áldozatainak szenvedéseire.

Az épületben - a Szálasi-féle nyilaskeresztes mozgalom egykori központjában, ahol utóbb az Államvédelmi Hatóság működött -, ártatlanul megkínzott áldozatok százai sínylődtek és haltak meg.

A Párizsban 1962 óta megjelenő Magyar Műhely című folyóirat az 1989. augusztusi minisztertanácsi bejegyzést követően hazaköltözik. Az első magyarországi szám 1990 tavaszán lesz kapható. A létrehívott szerkesztőbizottság és a megújult, hazaiakkal kibővült szerkesztőség célkitűzése változatlan: a modern, avantgárd törekvéseket kívánja támogatni.

Hárommilliós törzstőkével megalakult a Next 2000 Kft, amelynek nem az MSZMP vagyonának átmentése - mint több ellenzéki tömörülés feltételezi -, hanem újfajta gazdálkodási módszer megteremtése a célja.

Délután az MSZMP székházában Hován Gábor gazdálkodási osztályvezető-helyettes azt is elmondta a sajtó munkatársainak, hogy a 8,6 milliárd forint állóeszközt, a 7,4 milliárd ingatlanvagyont az MSZMP 1977-ben önként az államnak adományozta, s fölötte azóta csak kezelői joggal rendelkezik.

MSZMP KB Pártpolitikai Bizottság

Kovács Jenő, pártszervező KB-titkár, a Politikai Intéző Bizottság tagja, a KB Pártpolitikai Bizottság elnöke, a Politikai Intéző Bizottság tagja: A szervezeti szabályzat tervezetéhez augusztus közepéig beérkezett módosító javaslatok

Az előterjesztést és a hozzászólásokat ismerteti: Népszabadság, 1989. augusztus 30, 31.

Felszámolták a zárt könyvtári részlegeket, minden kiadvány hozzáférhető lesz az érdeklődők számára.

Háromoldalú tárgyalások

A Parlamentben a Magyar Szocialista Munkáspárt, az Ellenzéki Kerekasztal és a Harmadik Oldal képviselői háromoldalú, középszintű politikai érdekegyeztető tárgyalásra ülnek össze. Az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Szabad György, a harmadik Oldalét pedig Huszár István vezeti.

Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára, aki egyébként az úgynevezett Harmadik Oldal küldöttségében foglalt helyet, felolvasta a SZOT Elnökségének nyilatkozatát. Ennek lényege röviden abban foglalható össze, hogy a szakszervezetek tárgyaló küldöttsége jog nélkül, csupán felelősséggel bíró szervezeteket képviselve nem kíván részt venni a Politikai Egyeztető Bizottság munkájában. Ezért a SZOT Elnöksége felfüggeszti a tárgyaló küldöttség további részvételét, és azzal a javaslattal fordul a SZOT jövő szerdára összehívott plenáris üléséhez, hogy a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazását véglegesen vonja vissza.

Elkezdődik a Mecseki Ércbányászati Vállalat által kezdeményezett demonstráció. Horváth Ferenc - akkor még mint államtitkár - tavasszal bejelentette: az uránbányát bezárás fenyegeti. Aztán Horváth Ferenc lett az ipari miniszter, s az előbbi mondatot egyre többször hallották, mind kevésbé bizonytalan hangsúllyal. Az uránbányászok erre határozták el, hogy tiltakozó akciót szerveznek, amellyel jövőjük bizonytalanságára akarják felhívni az ország figyelmét.

MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság

1. Somogyi Imre, a Központi Ellenőrző Bizottság titkára: Pártbüntetések törlése, fellebbezések és eredeti párttagság visszaállítsa iránti kérelmek

2. Javaslatok a Történelmi utunk tanulságai és az MSZMP programnyilatkozata című vitaanyagokról

Közlemény: Népszabadság, 1989. szeptember 1.

A Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján Király Zoltán országgyűlési képviselő javaslatot tett az Európában állomásozó idegen csapatok teljes kivonására.

Bejelentették a Parlament ellenzéki csoportjának megalakítását.

MSZMP Központi Bizottság

1. Kovács Jenő, pártszervező KB-titkár, a Politikai Intéző Bizottság tagja, a KB Pártpolitikai Bizottság elnöke: A párt kongresszusának előkészületei, a küldöttválasztás eddigi tapasztalatai

2. Pozsgay Imre, államminiszter, az Elnökség tagja: A politikai egyeztető tárgyalások helyzete, az MSZMP tárgyalóküldöttségének tevékenysége

Közlemény: Népszabadság, 1989. szeptember 2.

Münnich Ferenc Társaság

budapesti titkársága közlése szerint, történelmi időket élünk, hatalmi harc folyik ma hazánkban. Kijelentik, hogy akik a munkás-paraszt hatalom védelmére keltek 1956-ban, ne inogjanak hitükben, határozottan lépjenek fel a szocialista rendszerrel szembenálló erőkkel és irányzatokkal.

Egyperces néma felállással tisztelgett Kádár János emlékének a Münnich Ferenc Társaság mintegy 400 megjelent képviselője a szervezet közgyűlésének első aktusaként. A közgyűlés megvitatta és számos módosítási javaslattal elfogadta a társaság politikai platformtervezetét és az alapszabályt is, amellyel immár önálló egyesületként jegyezteti be magát az MFT a Fővárosi Bíróságnál.

A budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban tartották meg az idei tanév országos megnyitóját. A 37 év után újjászülető nagy múltú egyházi gimnázium első tanévét is köszöntő istentisztelet után Nagy Gyula a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke, majd Glatz Ferenc művelődési miniszter üdvözölte a gimnázium, valamint az ország valamennyi pedagógusát és diákját.

Reformkörök és reform alapszervezetek II. országos tanácskozása

Az MSZMP októberi kongresszusát illetően a küldöttek leszögezték: a reformkörök célja, hogy olyan politikai párt váljék az MSZMP-ből, amelynek nem alattvalóként, hanem szabad, politizáló állampolgárokként lehetnek tagjai. Ezért szakítani kell a párt bolsevik típusú fellépésével és működési modelljével. Új, jogfolytonos, radikálisan megújult pártot kell létrehozni.

Háromoldalú tárgyalások

A tanácskozáson ezúttal a harmadik tárgyalófél képviseletében Kemény Csaba elnökölt. Az MSZMP delegációját Pozsgay Imre államminiszter vezette. Az Ellenzéki Kerekasztal szóvivője Orbán Viktor, míg a harmadik oldalé Rabi Béla volt. A tanácskozás napirendje körüli vitában Pozsgay Imre javasolta, hogy kiemelt figyelmet szenteljenek az alkotmánymódosításnak, valamint a párttörvénynek, mert e két fontos, sarkalatos törvényt illetően mielőbbi megegyezés indokolt.

Az Ellenzéki Kerekasztal az előzetes napirenden kívül két további kérdés megtárgyalását is indítványozta. Elsőként javasolták, hogy a jövőben az országgyűlési bizottságok elnökei is kapjanak meghívást a tanácskozásra, megfigyelői státusban. E javaslatot a másik fél sem ellenezte.

MSZMP Politikai Intéző Bizottság

1. A háromoldalú politikai egyzetető tárgyalások állása, az MSZMP tárgyaló küldöttségének tevékenysége

2. A soronkövetkező pártkongresszus munkarendjével kapcsolatos elképzelések

3. Az MSZMP művelődési programjának tézise

Közli: Népszabadság, 1989. szeptember 9.

4. A szövetkezeti mozgalom időszerű kérdései

5. Az 1989. évi gazdasági folyamatok és a gazdaságpolitika 1990. évi programjának irányelvei

6. A Tabajdi Csabával, a KB Külügyi Osztályának helyettes vezetőjével kapcsolatos vizsgálat

A testület helytelenítette Tabajdi Csaba osztályvezető-helyettesi minőségében tett megnyilatkozásainak módját, és elhatárolta magát nyilatkozataitól. Mindezekért figyelmeztetésben részesítette. A Politikai Intéző Bizottság visszaállította Tabajdi Csaba osztályvezető-helyettesi jogkörének gyakorlását.

7. Összehívták a KB soronkövetkező ülését szeptember 12-re

Közlemény: Népszabadság, 1989. szeptember 6.

A Magyar Televízió élő adásban számol be az Országgyűlés szeptemberi ülésszakáról. A televízió vezetése azért határozott így, mert a képviselők kivételes horderejű, a nemzet egészét érintő kérdésekről tárgyalnak, s a társadalmat nem kívánják megfosztani a közvetlen tájékozódás lehetőségétől.

Október 23. Bizottság

A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Független Magyar Demokrata Párt, Keresztény Demokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Függetlenségi Párt, a Magyar Néppárt, a Politikai Foglyok Szövetsége, és a Recski Szövetség képviselői megalakították az Október 23. Bizottságot az 1956. október 23-án kezdődött felkelés évfordulójának nemzeti ünneppé nyilvánításáért és megünneplésének megszervezésére.

A bizottság javasolja az Országgyűlésnek, hogy a szeptemberi ülésszakon nyilvánítsa pirosbetűs ünneppé és munkaszüneti nappá október 23-át.

Debrecen párttagsága úgy döntött, hogy Pozsgay Imre az MSZMP Elnökségének tagja nem lesz debreceni kongresszusi küldött.

A várost 27 párttag képviseli majd; őket 34 küldöttjelölt közül, választották meg.

Szabad Demokraták Szövetsége

Programismertető nagygyűlést rendezett Balassagyarmaton.

A nagygyűlésen Haraszti Miklós író, valamint Kőszeg Ferenc, az Szabad Demokraták Szövetsége szóvivője szólt a szervezet egy évtizedes múltjáról, mai programjáról, feladatairól. Elhangzott: a szövetség választási programjának alapja, hogy Magyarországnak el kell jutnia a Nyugathoz, oda, ahová ezer esztendeje megindult, s ahová az azóta megvívott forradalmakkal szüntelenül törekedett.

A Szabad Demokraták Szövetsége minden néphatalmi, népuralmi eszköz felhasználásával, olyan ideológiai megkötöttségektől mentes társadalmat akar, amelyben a piacgazdaság, a társadalmi demokratizmus uralkodik, miközben demokratikus, törvényes garanciákkal egyszer és mindenkorra elejét veszik minden erőszakos visszarendeződésnek.

Magyarországon folyamatosan növekedett a hazatérést megtagadó, s az NSZK-ba távozni kívánó NDK-állampolgárok száma. Aggasztó helyzet alakult ki a magyar-osztrák határon is, megszaporodtak az illegális határátlépések, s az ezzel kapcsolatos erőszakos cselekmények.

Az összeomlás képei, NDK

Történelmi Igazságtétel Bizottsága

Több mint három havi szünet után a Budai Vigadóban ülést tartott a Történelmi Igazságtétel Bizottsága. nincs egyetértés abban, hogyan kellene megünnepelni október 23-át. A TIB szerint nemzeti ünneppé kellene nyilvánítani e napot, s akkor központi ünnepséget rendezni.

Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Devcsics Miklós volt Nógrád megyei első titkár, Szalai László megbízott első titkár, valamint dr. Szabó István vezérigazgató kongresszusi küldötté választását a KB által rögzített szabályokkal ellentétesnek tartják s Nógrád megyei reformkörök, s észrevételüket eljuttatták a folyamatosan működő kongresszusi mandátumvizsgáló bizottsághoz is. A megyei pártvezetés ezzel egyidejűleg ugyancsak úgy foglalt állást, hogy a kongresszusi küldötté javasolt négy párttag megválasztásáról, miként a további jelöltekéről is, szeptember 23-án, az MSZMP megyei pártértekezletén döntsenek. A korábbi küldöttválasztást az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának augusztus 31-én megtartott zárt ülésén bonyolították le, negyvenkilenc pártbizottsági tag részvételével.

Vastagh Pál, az Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intéző Bizottságának tagja, a kongresszusi mandátumvizsgáló bizottság elnöke - konzultálva a bizottság tagjaival - válaszolt a Nógrád megyei reformkörök tiltakozására. Egyetértett azzal, hogy a megyei pártértekezleten döntsenek véglegesen a küldött mandátumok betöltéséről.

A Zala megyei 2-es számú országgyűlési választókerületben időközi választásokat tartottak, mert a lemondott Varga Gyula, s a pótképviselő visszalépése miatt egy honatyával kevesebb képviselte a zalaiak érdekeit a törvényhozásban.

A végeredmény: Marx Gyula (ellenzéki koalíció): 59,1%; Győrffy István (Népért, Nemzetért Választási Szövetség): 31,6%; Schein István (MSZMP): 8,4%.

Demokratikus Magyarországért Mozgalom

A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tartották a Demokratikus Magyarországért Mozgalom alakuló közgyűlését.

Gazsó Ferenc szociológus bevezetőjében azt hangsúlyozta: ez a mozgalom olyan történelmi időszakban bont zászlót, amikor a magyar társadalom fordulóponthoz érkezett. A négy évtizede kialakult politikai rendszer kétséget kizáróan bizonyította életképtelenségét, és azt, hogy hazánkban megérlelődött a rendszerváltoztatás szükségessége. A fordulat azonban még nem következett be.

Ez a mozgalom ezt a társadalmi változást kívánja segíteni, lés együttműködésre törekszik azokkal az erőkkel, amelyek elkötelezettjei a demokratikus átépítésnek.

A vitát követően a mozgalom kimondta megalakulását, majd a jelenlevők közfelkiáltással választották ideiglenes elnökké Pozsgay Imrét , főtitkárrá Gazsó Ferencet és az elnökség tagjaivá Bihari Mihályt, Király Zoltánt és Vigh Károlyt.

Független Jogász Fórum

polgári pert kíván indítani a Next 2000 Kft. ügyében az Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ellen. Az FJT ülésén a résztvevők megvitatták a vagyonátmentési kísérletek kérdését. A fórum úgy határozott, hogy közgazdászok bevonásával vizsgálja meg a témát, megpróbálja kidolgozni azokat a jogi garanciákat, amelyek a hasonló esetek felbukkanását kizárják.

Háromoldalú tárgyalások

az MSZMP elfogadta az Ellenzéki Kerekasztalnak azt a javaslatát, hogy az alkotmánymódosítás hatálybalépésével egyidejűleg az Elnöki Tanács mondjon le, és a köztársasági elnök megválasztásáig az államfői funkciókat - a törvényben előírt normák szerint - az Országgyűlés elnöke látja el.

Vannak azonban olyan kérdések, amelyekben nem jött létre teljes körű egyetértés és ennek megfelelően a záróokmányt az Ellenzéki Kerekasztalban részt vevő néhány szervezet képviselője nem írta alá.

Az Ellenzéki Kerekasztal öt pártja a Magyar Demokrata Fórum. a Független Kisgazdapárt, a Keresztény Demokrata Néppárt, a Néppártosok, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság aláírta, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz pedig nem írta alá - kockáztatva ezzel a további egységes fellépés lehetőségét - a politikai egyeztető tárgyalások három hónapos szakaszát lezáró megállapodást.

Mindenesetre nem éltek vétójogukkal, s így a Parlament szeptemberi ülésén elő lehet terjeszteni a békés átmenethez, a szabad választások megtartásához szükséges törvényjavaslatokat a képviselő-választásról, a demokratikus többpártrendszer jogi körülbástyázásával.

Nyers Rezsőnek , az MSZMP elnökének és Nagy Sándornak , a SZOT főtitkárának vezetésével többfordulós tárgyalásra került sor a Magyar Szocialista Munkáspárt Elnöksége és a Szakszervezetek Országos Tanácsának vezetői között.

A SZOT tájékoztatása szerint e találkozókon megvitatták a két szervezet között kialakult véleménykülönbségeket. Tanácskoztak arról, hogy mi lehet az MSZMP és a SZOT-ban tömörült, pártoktól független szakszervezetek stratégiai szövetségének új alapja. A szakszervezetek maguk is keresik az együttműködést a baloldali értékeket elfogadó, a munkavállalói érdekeket képviselő pártokkal és mozgalmakkal.

A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselői folytatták politikai tárgyalásaikat. A tárgyalófelek több kérdésben egyetértésre jutottak.

Országgyűlés

1. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat;

2. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat;

3. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat;

4. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat;

5. A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat;

6. A Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat;

7. A büntető-eljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat;

8. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat;

9. A ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslat;

10. A külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslat;

11. Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat;

12. A vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évi X. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat;

13. A földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat;

14. A pénzügyminiszter tájékoztatója az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervek kezelésében álló vagyonról;

15. Az október 23. megünneplésére tett önálló képviselői indítvány megvitatása;

16. Interpellációk, kérdések;

17. Személyi javaslatok tárgyalása;

18. Egyéb kérdések.

Országgyűlés

Nyilatkozatban ítélte el az 1968-as csehszlovákiai intervencióban való magyar részvételt.

Az összeomlás képei, Csehszlovákia A nyugdíjak minimális összegét ez év december 1-től 5000 forintban állapítsák meg - követelte egyebek mellett állásfoglalásában az az országos tanácskozás, amelyet Budapesten tartottak meg az Életet az éveknek mozgalom rendezésében.

A Munkásőrség megszűntetését követelő demonstrációval "ünnepelte" a fegyveres erők napját országszerte a Fiatal Demokraták Szövetsége.

A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége súlyos hibának tartaná, ha a különböző társadalmi-politikai erőket magában foglaló 1956-os antisztalinista felkelést, már a népfelkelés kategóriáit is elvetve, forradalommá és szabadságharccá, nevezetes évfordulóját pedig nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánítanák.

Menekültek országos Szervezete néven megalakult az erdélyi menekültek országos szervezete.

Magyar Október Párt

Köztársasági elnöknek javasolja Rácz Sándor szerszámkészítőt, az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnökét.

A háromoldalú tárgyalások megállapodásainak törvénybe iktatásával csatlakozzanak a jogállamhoz, a demokráciához vezető békés átmenetet biztosító nemzeti közmegegyezéshez - szólítja fel levelében az országgyűlési képviselőket az az Ellenzéki Kerekasztalhoz tartozó párt, illetve szervezet - a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Keresztény Demokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar néppárt, valamint a Magyarországi Szociáldemokrata Párt -, amelyik szeptember 18-án aláírta a politikai egyeztető tárgyalásokról szóló megállapodást.

Tizenöt, a szocialista szervezet és az MSZMP-platform képviselői az MSZMP Budapesti Bizottsága Propaganda és Művelődési Központjában, tanácskozást tartottak. A megbeszélést Szigeti József akadémikus, a Marx Károly Társaság elnöke, a 21-ek csoportjának tagja vezette, bevezető előadást tartott Puja Frigyes nyugalmazott külügyminiszter, országgyűlési képviselő.

A résztvevők az alapvető kérdésekben egyetértettek. Élesen bírálták a történelmi múltunkkal foglalkozó kongresszusi dokumentumot és a programtervezet új változatát. Tanácskozásuk eredményeképpen a marxista baloldali erők tömörülésének létrehozását kezdeményezték. Első lépésként ideiglenes, koordináló bizottságot hoztak létre.

Összefogás az MSZMP megújításáért mozgalom

Angyalföldön, a Szikra Lapnyomdában munkásfórumot tartott, mintegy két-háromszáz érdeklődő aktív részvételével. Berecz János a fórum vitaindítójában az Összefogás-platform megalakulásáról szólva elmondta, hogy az akkor jött létre, amikor a széthúzás jeleit tapasztalták.

Minisztertanács

Munkaviszonynak számítanak azok az évek, amelyeket 1944-45-ben, úgynevezett "kis munkára" elhurcoltak töltöttek el a Szovjetunióban. Ugyanez vonatkozik az ötvenes évek kitelepítettjeire is.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége ülést tartott az MTA erdőtarcsai alkotóházában. A testület Berend T. Iván elnökletével megvitatta az Akadémia új jogi szabályozására vonatkozó tájékoztatót, valamint az Állami Díjak odaítéléséről szóló akadémiai javaslatot. Az elnökség tanácskozott az akadémiai tagok következő évi választásáról is.

Az ülésen Berend T. Iván tájékoztatta az elnökséget arról, hogy Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke felkérte az Akadémiát: vegyenek részt a tudományos szakemberek Petőfi sírhelyére és földi maradványaira vonatkozó szovjetunióbeli és hazai vizsgálatokban. Javasolta a testületnek, kérjen fel szakértőket arra, hogy egy hónapon belül tegyenek javaslatot: kik, mennyi idő alatt, milyen anyagi feltételekkel végezhetik el az átfogó Petőfi-vizsgálatot.

Az év első nyolc hónapjában 68 ezerrel csökken az MSZMP taglétszáma. Ebben az időszakban 2600-an léptek be a szervezetbe, a felvettek csaknem fele 30 éven aluli fiatal volt. Az utóbbi két hónap becsült adatai szerint jelenleg 725 ezer tagja van a pártnak.

Történelmi Igazságtétel Bizottság

Katonai Szekciója forradalmi hagyományainak ápolásával, a magyar katona becsületének helyreállításával kívánja szolgálni a korszerű, európai színvonalú, demokratikus Magyarország megteremtését, miközben ellátja tagsága érdekvédelmét is. Várják mindazon bajtársak jelentkezését, akik céljaikkal egyetértenek és munkájukkal segíteni kívánják azok megvalósítását.

MSZMP Kongresszus

{ewc MVideo, RunMVideo, b_part.avi-1}

A pártközpont épülete