Hírek

A kommunizmus bukása és a rendszerváltoztatás óta már több mint három évtized telt el, de kijelenthető az, hogy kommunizmus nem halt meg - jelentette ki a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója csütörtökön Madridban egy, a kommunizmus áldozatairól rendezett nemzetközi konferencián.

Fekete Rajmund A felejtés ellen: A történelmi igazság szükségessége című előadásában úgy fogalmazott, mire a Szovjetunió összeomlott, a kommunista ideológia alapját képező ateista marxizmus termékeny táptalajra hullott a nyugati világban, amit a nyugati értelmiségi elit magáévá tett.

Az Istenbe vetett hitet pedig nevetségesnek, a nemzetet meghaladottnak, a történelmet befejezettnek, a családot elhanyagolhatónak, a nemeket csereszabatosnak gondolják. Ez ugyanúgy az identitások újraértelmezésére tesz kísérletet, mint ahogyan tette azt a kommunizmus

- mondta.

Fekete Rajmund emlékeztetett, Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnökeként kínai pénzből avathatta fel Karl Marx szobrát, beszédében pedig azzal mentegette Marxot, hogy nem felelős azokért a rémtettekért, amiket azok követtek el, akik örökösének és követőinek vallották magukat. Kiemelte, szintén Brüsszelben az Európai Zöld Párt frakcióvezetője mindenféle következmények nélkül idézhette Lenint az Európai Parlamentben és Strasbourgban is mindenféle retorzió nélkül énekelhették kommunista képviselők a Bella Ciaót Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben, aki ’89-ben követelte a szovjet csapatok kivonását térségünkből.

A történész szerint az a sors iróniája, hogy 60-70 évvel később a magát még mindig a szabad világnak nevező Nyugat alkalmazza a kommunizmus módszereit: feketelistára tett könyvek, rohamcsapatokba szervezett aktivisták "gyűlölet-félórái", ordító, magukból kikelt kisebbségiek brigádjai terrorizálják egyre több nyugati egyetem tanárait és diákjait, arra kényszerítve őket, hogy hódoljanak be a gondolatrendőrség által képviselt kizárólagosságra igényt tartó világnézetnek.

A politikai véleményterrornak mára a legtöbb nyugati egyetemen intézményesült formái is vannak, ami azt jelenti, hogy ezerszámra alkalmazott ideológiai szakfelügyelők ügyelnek a politikailag korrekt viselkedésre és beszédre

- mondta.

A kommunizmus bűneivel való szembenézéssel tartozunk a százmillió áldozatnak. De tartozunk vele gyermekeinknek is - hangsúlyozta. 

Nincs abban semmi túlzás, ha azt mondom: mi, közép- és kelet-európaiak magunkra maradtunk a kommunizmus emlékezetével. A modern - azaz pusztító - hazugságnak mi itt, Európa közepén és keleti felén mindjárt két fajtáját is ismerjük.

- mondta. 

Az első maga a kommunizmus ígérete volt, amely nemes jövőképpel leplezte le valódi természetét. A másik modern hazugság azonban sajnos nem a múlté, hanem jelenünk valósága. Hiszen amíg a nyugati világban a nácizmust mind erkölcsi és szellemi vonatkozásban - nagyon helyesen - a történelem bűzös szemétdombjára hajították, addig a kommunista rendszerekről, a kommunizmus ideológiai természetéről folytatott vita nemhogy lezárult volna, sőt - fejtette ki, hozzátéve, legitim ideológiának számított és számít mind a mai napig is.

Embertelen bűneinek napirendre tűzése süket fülekre és hideg közönyre talál a nyugati értelmiségi körökben

- jegyezte meg. 

Előadásában szólt a Terror Háza Múzeumról, amit történelmi mérföldkőnek nevezett,

hiszen alig több mint egy évtizeddel a kommunizmus bukása után Magyarországon létesült először olyan múzeum és emlékhely, amely egymás mellé helyezte azt a két totális diktatúrát, amit 1944 és 1989 között a hazánkat megszálló nagyhatalmak ránk kényszerítettek.

Emlékeztetett az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire is, méltatta mindazt, amit a "Pesti srácok" tettek és felhívta a figyelmet annak brutális eltiprására, arra a megtorlásra, amit a szovjetek tettek. Közölte, 1956 forradalma és szabadságharca leleplezte a kommunisták valódi természetét és köszönetet mondott a spanyoloknak azért, hogy egyedül ők mutattak hajlandóságot a magyar szabadságharcosok megsegítésére,

amire Nyugat-Európa többi hatalma nem lett volna hajlandó. 

Forrás: MTI