Hírek

„... kijelentjük, hogy békénkre és biztonságunkra veszedelmesnek tartunk minden kísérletet az ő részükről rendszereiknek e félgömb bármely részére való kiterjesztése iránt.”
James Monroe amerikai elnök

Az 1823-ban meghirdetett Monroe-elv és annak fokozatos érvényesítése óta a 21. századra úgy tűnik, hogy az amerikai kontinensen megkérdőjeleződik az Amerikai Egyesült Államok egyedüli dominanciája és Kína személyében egy olyan külső hatalom szerez stratégiai hídfőállásokat, amelyek jelentősen korlátozzák az USA mozgásterét. Donald Trump ezt felismerve jelentette be, hogy igényt tart nemcsak a Panama-csatornára, de Kanadára, valamint Grönlandra is, hogy aztán 2026. január 3-án egy sebészi pontosságú akcióban (oroszul: különleges katonai hadművelet) „rendszerváltást és demokráciaexportot” hajtson végre Venezuela ellen, ezzel üzenve Kínának, hogy komolyan veszi nemzetbiztonsági stratégiáját: „az Egyesült Államok újra érvényt szerez a Monroe-elvnek, hogy helyreállítsa Amerika vezető szerepét a nyugati féltekén...”

Vagy ez a hajó már elment?

A Terror Háza Múzeumban mutatták be a Budapest második világháborús angolszász bombázását felelevenítő honlapot. A rendezvényen beszédet mondott Barthel-Rúzsa Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium katonai nemzetbiztonság irányításáért felelős államtitkára, Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és Kovács Vilmos ezredes, történész, muzeológus. Az esemény házigazdája Farkas Sebestyén, a Terror Háza Múzeum történésze volt

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások november 25-i emléknapján felhívta a figyelmet: a több mint 700 ezer, Szovjetunióba hurcolt honfitársunkra emlékeznünk és emlékeztetnünk kell. Feladatunk, hogy megadjuk a végtisztességet a kivégzett, meghurcolt, megtört, megkínzott, kitelepített, testileg és lelkileg megnyomorított honfitársainknak és nevet adjunk áldozatoknak. Hozzátette, a Szovjetunió munkatáboriba deportáltaknak nemcsak a munkaerejére volt szükség, hanem sorsukon keresztül a kommunista állam azokat is meg akarta félemlíteni, akik itthon maradtak. A megemlékezésen Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke, Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, valamint Bognár Zalán, a Gulag- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke is beszédet mondott.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, Amerika-szakértő a Kossuth Rádió Az Este című műsorában Baczoni Dorottyával, a XX. Század Intézet igazgatójával beszélgetett. Utóbbi elmondta: magyarságtudata nélkül nem lehetne értelmezni Arthur Koestler munkásságát, annak az írónak az életművét, aki élete végéig magyarnak is vallotta magát. Hozzátette, az összetett személyiségű Koestler képes volt arra, hogy felülvizsgálja korábbi meglátásait, és végleg maga mögött hagyjon olyan torz eszméket, mint a kommunizmus. Az író gondolatai máig érvényesek: ő és George Orwell mutatják be legjobban, legpontosabban a diktatúrák természetét.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a TV2 Mokka című műsorában elmondta: Wittner Mária 1956-os szabadságharcos hagyatékrésze nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a fiatal generációk közelebb érezzék magukhoz 1956 hőseit, a pesti srácokat és lányokat A mintegy 5000 tételből álló katalógus levelekből, könyvekből, oklevelekből áll.

Ahogyan az várható volt, a 34 éves Zohran Mamdani nyerte meg a New York-i polgármester-választást. Jelen cikk írásakor a szavazatok 91 százalékos feldolgozását követően a radikális baloldali politikus a szavazatok 50,4 százalékát (több mint 1 millió szavazatot), míg New York korábbi demokrata kormányzója, Andrew Cuomo a szavazatok 41,6 százalékát (közel 855 ezer szavazatot) szerezte meg. De ki is New York első muszlim polgármestere és hogyan nyerte meg a választást?

Mától a Terror Háza Múzeum gyűjteményét gyarapítja Wittner Mária szabadságharcos, Corvin-közi harcos, '56-os halálra ítélt, volt országgyűlési képviselő hagyatékrésze. Ezen megtisztelő esemény kapcsán tartottak sajtótájékoztatót a múzeumban Schmidt Mária főigazgató, Németh Szilárd kormánybiztos, valamint Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadójának részvételével.

A XX. Század Intézet FÉLMÚLT című beszélgetéssorozatának legújabb adása ezúttal Arthur Koestler, a 20. század egyik legizgalmasabb és legsokoldalúbb közép-európai gondolkodója és írója köré épült. A műsor apropóját Koestler születésének 120. évfordulója adta, amelynek alkalmából a Kommunizmuskutató Intézet és a Kertész Imre Intézet rendezett közös konferenciát szeptemberben. Ki is volt Arthur Koestler, akit Schmidt Mária találóan a „szabadság vándorának” nevezett? Hogyan vált a budapesti születésű szerző a kommunista eszme lelkes hívéből a totalitarizmus egyik legélesebb kritikusává, a „diktatúrák krónikásává”? Minek köszönhető műveinek éleslátása és egyedisége?

1956 igazsága mérce és iránytű, ami a büszkeségünket táplálja - mondta a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója szerdán Tiranában, A hatalom és a társadalom ellenőrzése a kommunista rendszerekben című nemzetközi konferencián. Fekete Rajmund a kétnapos esemény nyitónapján, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján Magyarország: 1956: A kommunizmus végének kezdete címmel tartott előadást az albán fővárosban.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában elmondta: Arthur Koestler szabad gondolkodó volt, akinek születésének 120. évfordulóján nemzetközi konferenciát rendezett az általa vezetett intézet. Az írót lehetetlenség volt beskatulyázni – csak addig volt kommunista, vagy épp cionista, amíg hitt benne, tovább egy pillanatig sem. A Szovjetunióban tett látogatása és a moszkvai perek nyitották fel a szemét, ezután vált nyílt antikommunistává. A korszakos jelentőségű író-gondolkodó személyében megtestesült a közép-európai értelmiség kálváriája.

Fekete Rajmund az M5 Ez itt a kérdés című műsorában rámutatott: Arthur Koestler gondolatisága és szavai ma is érvényesek. A monarchia keretei között szocializálódott pesti fiú útkeresései során találkozott a cionizmussal és a kommunizmussal, utóbbiban azonban óriásit csalódott, élete utolsó évtizedeiben pedig konzervatívvá vált. Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója szerint Koestlert állandóan a helykeresés és a folyamatos gondolkodás jellemezte. Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze közölte: az író és utazó Koestler tűpontos látleletet készített a németekről, amely ma is aktuális. Soltész Márton, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója elmondta: Kertész Imre és Arthur Koestler alkotásai szerves részét képezik a magyar kultúrának és irodalomnak. Koestler életművének magyar vonatkozásait az intézet kezeli, és őrzi meg a hálás utókornak.

Arthur Koestler 120 – Diktatúrák krónikása címmel tartott konferenciát a Kommunizmuskutató Intézet a Kertész Imre Intézettel közösen. A nemzetközi tudományos eseményen Schmidt Mária, Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója elmondta: Arthur Koestler munkássága és géniusza jelentős mértékben formálta az ő gondolkodását is. Hangsúlyozta, hogy intézményének nagy szerepe volt Koestler hagyatékának hazahozatalában.

A nyári szünetet követően visszatért a FÉLMÚLT, a XX. Század Intézet beszélgetéssorozata. Charlie Kirk elleni merénylet, Donald Trump és Robert Fico elleni merényletkísérlet, Andrej Babiš elleni támadás. Az utóbbi időben egyre több politikai támadásról szóló hír járja be a világot. Adásunkban utánajártunk, hogy vajon mennyire újkeletű ez a jelenség, vannak-e a merényleteknek történelmi előképei, illetve kell-e, lehet-e közöttük párhuzamokat vonni? A FÉLMÚLT legújabb részében, múltbeli és a jelenünket meghatározó politikai merényletekről beszélgettünk. A beszélgetés résztvevői Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója és Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója voltak.

Fekete Rajmund Amerika-szakértő, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója szerint várható volt Donald Trump kijelentése, miszerint az Egyesült Államok nem kíván Ukrajnáért harcolni, és a konfliktust Európának kell megoldania. Hangsúlyozta, hogy Trump beiktatása óta a magyar–amerikai kapcsolatok látványosan javultak, és kiemelte Orbán Viktor szerepét: „több alkalommal is találkoztak, fontos geopolitikai kérdésekben is megvitatják álláspontjukat, véleményüket.”

Charlie Kirk jobboldali influenszert, médiaszemélyiséget, a Turning Point USA alapítóját szeptember 10-én helyi idő szerint 12 óra 23 perckor torkon lőtték kivégezték a Utah Valley Egyetemen több ezer diák szeme láttára. 33 órás hajtóvadászatot követően pénteken jelentette be az FBI, hogy elfogták a 22 éves elkövetőt, Tyler Robinsont, aki hozzátartozói szerint az utóbbi években radikalizálódott. Nemrég pedig kiderült, hogy a merénylő egy magát transzneműnek valló partnerrel élt együtt Saint George városában, a nyomozók szerint pedig ez a körülmény a lehetséges indítékre is utalhat. Tovább erősíti a feltételezést, hogy a gyilkosság során használt távcsöves puska mellett töltényhüvelyek voltak, amikre olyan feliratokat véstek fel, mint például „Hé, fasiszta! Kapd el!”.