Hírek

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Építsünk gátat a határozottságból. Békés Márton, az Intézet igazgatója Fekete Rajmunddal, a Kommunizmuskutató Intézet vezetőjével beszélget két, nemrégiben megjelent könyvről. Ezek Schmidt Mária legújabb esszékötete, a Világrendetlenség és Szájer József interjúkötete, a Frontvonalban.

A Terror Háza Múzeumban tartott könyvbemutatón a kiadványt G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója laudálta, ezt követően kerekasztal-beszélgetésre került sor, ahol Szájer József a Szabad Európa Intézet igazgatója mellett részt vett Lévai Anikó, az Ökomenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete, Schmidt Mária történészprofesszor, a XXI. Század Intézet főigazgatója, Békés Márton történész-politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója, illetve Fekete Rajmund a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, aki egyben a beszélgetés moderátora is volt.

Ünnepélyes keretek között nyílt meg 2024. november 25-én a Puskás Múzeum, a budapesti Puskás Arénához tartozó, egykori Népstadion Toronyépületében. Az illusztris eseményen beszédet mondott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Schmidt Mária történészprofesszor, a Puskás Múzeum vezető kurátora, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, valamint Emilio Butragueno hatszoros spanyol bajnok, 69-szeres válogatott labdarúgó, a Real Madrid nemzetközi igazgatója. Az eseményen számos közjogi méltóság és élsportoló volt jelen.

Egy olyan világban, ahol nem merünk kérdéseket feltenni, ott nincs szabadság – jelentette ki Schmidt Mária, Széchenyi-díjas történészprofesszor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, legújabb, Világrendetlenség című esszékötetének bemutatóján csütörtökön, Budapesten.

Kétoldalú megállapodást kötött egymással a budapesti Kommunizmuskutató Intézet és a dél-koreai Nemzetbiztonsági Stratégiai Intézet csütörtökön. A 2025 tavaszán induló programra magyar, valamint dél-koreai kutatók és szakértők pályázhatnak majd.  

A Habsburg Ottó emlékére rendezett rigai konferencián Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója rámutatott, a kommunizmus csábos meséjét a Nyugat sokkal jobban elhitte, mint azok, akik részesei voltak a „történetnek”. Elmondta továbbá, míg a nácizmus a történelem szemétdombjára került, addig a nyugati világban ma is legitim ideológia az a kommunizmus, amely több mint 100 millió ember életét követelte. Fekete Rajmund aláhúzta, a jövő generációinak is meg kell ismerniük a vörös diktatúra valódi arcát, működését, amely küldetésben a Terror Háza Múzeumnak kiemelt szerepe van.

Szent Adalbert-díjat (Pretium Sancti Adalberti) vehetett át Prágában Schmidt Mária történészprofesszor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

1956 az egyik legnagyobb magyar ünnep. Az volt, és az is marad - mondta Fekete Rajmund történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából az MTI-nek adott interjújában csütörtökön.

Életének 85. évében elhunyt Kozma Imre atya, katolikus pap, irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke, a Betegápoló Irgalmasrend korábbi magyarországi vezetője, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének káplánja. A Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány ezúton búcsúzik barátjától, Kozma Imre atyától, az irgalmasság erényének megtestesítőjétől, a rendszerváltoztatás ikonikus alakjától.

„Munkásököl vasököl, oda üt, ahova köll!”

Egy héttel ezelőtt mutatta be Orbán Viktor miniszterelnök a magyar elnökség programját az Európai Parlament ülésén, Strasbourgban. Azok az újságírók, elemzők és politikai mazochisták, akik vették a fáradtságot, hogy megnézzék ezt a több mint három és fél órás „vitát”, azt láthatták, hogy az egykor szebb napokat látott európai projekt siralmas és elkeserítő állapotban van és inkább hasonlít egy cirkuszra, mintsem egy komoly politikai súllyal bíró intézményre.

Múlt és jelen mintegy 68 év különbséggel kapcsolódik össze a Terror Háza Múzeumban hétfőn megnyílt 1956 – Múlt, nem múlt című kiállításának fotóin, amely Varga Csaba fotóriporter, fotográfus, épületfotós úgynevezett lentikuláris képalkotással készült, múlt és jelen összekapcsolódásának különleges vizuális hatását keltő munkái láthatók, az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékezve.

Amerika hamarosan új elnököt választ. Eldől, hogy a világ legnagyobb hatalmát Donald Trump vagy Kamala Harris fogja vezetni. Donald Trumpot annyira démonizálták már, hogy az sem kizárt, hogy újra megpróbálnak merényletet elkövetni elelne. Vajon felforrósodik a helyzet annyira, hogy a hideg polgárháborút követi majd az igazi belháború? Mire számíthat Magyarország akkor, ha Trump visszatér a Fehér Házba? És mire akkor, ha Kamala Harris lesz a befutó? Gerhardt Máté erről beszélget Fekete Rajmund Amerika-szakértővel a Patrióta Extrában.

Mindenkit sokkolt a hír, amikor május 15-én Robert Fico szlovák miniszterelnökre négy lövést adott le egy 71 éves író Nyitrabányán. Az életveszélyes sérüléseket szenvedett politikus azonban túlélte a támadást. A közösségi médiában – és később a sajtóban is – futótűzként söpört végig a merényletről készült felvétel, amely azért is döbbenetes, mert Európában viszonylag ritkán kísérelnek meg merényletet elkövetni politikai vezetők ellen. Utoljára 21 éve volt ilyenre példa, amikor Anna Lindh svéd külügyminisztert egy áruházban megkéselték, Zoran Đinđić szerb miniszterelnököt pedig a szerb kormány székháza előtt lőtték le. Nem úgy az Amerikai Egyesült Államokban, ahol kis túlzással hagyománya van annak, hogy vezető politikusokat próbálnak meggyilkolni. Ez az állítás még akkor is érvényes, ha a Trumpot ért immár második merényletkísérlet előtt utoljára 1981-ben történt ilyen eset: akkor Ronald Reagant mindössze kilenc héttel a beiktatása után sebesítették meg. Előtte azonban jó hosszú a lista.

Az alelnökjelölti vitának leginkább a szavazótábor mozgósítása tekintetében lehet gyakorlati jelentősége – emelte ki a Magyar Nemzetnek Fekete Rajmund Amerika-szakértő, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója. A szakértő szerint J. D. Vance bizonyította képességeit, és az idei választás eredményétől függetlenül komoly republikánus elnökjelölt-aspiráns lehet a jövőben.

Az utóbbi években több budapesti köztérelnevezés és szoborállítás is heves közéleti vitákat generált, aminek apropóján legújabb FÉLMÚLT adásunk témája a szimbolikus térhasználat volt. A beszélgetés során felmerült, hogy lehet-e Horn Gyuláról sétányt elnevezni, el kell-e távolítani helyéről a XII. kerületi Turul-szobrot, és miért támadják sokan egy kereszt elhelyezésének tervét a Szabadság-szobor talapzatán.