Hírek

Donáth Anna, a Momentum elnöke, EP-képviselője március 8-án interjút adott a nyugat.hu-nak. Az oldal talán azért lehet ismerős a politika és a közélet iránt érdeklődők számára, mert a portált működtető alapítvány a Nemzeti Információs Központ által nyilvánosságra hozott tavalyi jelentése szerint 12 ezer dollár támogatást kapott az Amerikai Egyesült Államokból. Noha a lap főszerkesztője még tavaly augusztusban is arról panaszkodott a Magyar Narancsnak, hogy a helyi független médiumok sokkal jobban érzékelik az elszigeteltséget, mint a budapesti társaik, ráadásul „vidéken még inkább érződik a nyomás...” – drámai zárszó, bármit is jelentsen ez a gyakorlatban. Főleg annak tükrében megmosolyogtató a rettegés ezen foka Roznár Gyöngyi főszerkesztő részéről, hogy a Mandiner számításai szerint annyira azért nem tragikus a helyzet, különösképpen, ha hozzátesszük a már fent említett 12 ezer dollárt. Ez az a jelentés egyébként, amelyik megállapította, hogy a Demokrata Párthoz, illetve Soros Györgyhöz ezer szálon kötődő Action for Democracy 4 milliárd forint értékben támogatta 2022-ben azt a Márki-Zay Péter vezette horrorkoalíciót, ahol simán megfért egymás mellett a parizeres exnáci a magyar kommunista elit reinkarnációját újraálmodó Apró–Donáth csapattal. Fekete Rajmund intézetigazgató írása a Látószög blogon jelent meg.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az M2 Petőfi TV Nézzünk szét! című műsorában elmondta: középiskolások videópályázatait várják a kommunizmus témájában.

Jože Dežman szlovén történész a Hír TV Napi aktuális című műsorában rámutatott, az 1945 utáni kommunista időszakban a szlovén lakosság 1 százaléka esett áldozatul népirtásnak. Leszögezte, azokban az években sokkal brutálisabb terror működött a volt Jugoszláviában, mint a Szovjetunióban. Emlékeztetett, jelenleg egyfajta kommunista reneszánsz sejlik fel a ljubljanai kormány intézkedései mögött.

A kiváló szociológus, Paul Hollander könyvének bemutatója kapcsán Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója közölte: hiába, hogy több mint ötven éve született a mű első fejezete, ma is roppant időszerű, hiszen a nyugati értelmiség a kommunizmus bűneit illetően vakságban szenved, nem hajlandó azokról tudomást venni. Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója pedig világosan rámutatott: a kommunizmus nemhogy nem került a történelem szemétdombjára, hanem legitim ideológiává avanzsált nyugaton, így egyértelműen kijelenthető: a kommunizmus nem halt meg.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a TV2 Mokka című műsorában elmondta, az intézet gimnazisták számára kiírt pályázatának pont az a célja, hogy a fiatalok is megismerjék a kommunizmus valódi arcát, megértsék, miért fontos az, hogy ne kövesse el az emberiség azokat a hibákat, amelyek miatt létrejött a torz eszme.

A kommunizmus áldozatait és hőseit sosem feledhetjük. Meg kell ismernünk és meg kell ismertetnünk a sorsukat, tragédiájukat és tisztelettel kell adóznunk áldozatvállalásuk előtt. Ugyanakkor beszélni kell a tettesekről is, akik elvakultan szolgálták az emberellenes diktatúrát és annak vezetőit, millióknak okozva fájdalmat és szenvedést. Ezért a Kommunizmuskutató Intézet videópályázatot hirdet középiskolások számára „Nagy bűntetthez, nagy eszme kell!” címmel.  

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a Petőfi TV Nézzünk szét! című műsorának nyilatkozva elmondta, hogy a kommunizmus bukásával a magyar nemzet újra szabad, és szabad is fog maradni. Az ordas eszme mindennapjainak megismeréséhez nagyban hozzájárult a Terror Háza Múzeum, amely 2002-ben múzeumba zárta a kommunizmust, a kulcsot pedig jó messzire elhajította.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az M1 Ma reggel című műsorában elmondta, a diktatúra emberek sokaságának tette tönkre az életét Magyarországon. Rámutatott, az intézet kiemelt célja megismertetni a fiatalokkal azt, hogy milyen is volt a kommunizmus valódi arca. Megjegyezte: idehaza ez az ordas eszme a múzeum falai közé került, ám Nyugat-Európában sajnos továbbra is legitim ideológiának számít.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az M5 Kommentár Klub című műsorában rámutatott, a magyarok megerősödve tudták maguk mögött hagyni mindkét totális diktatúrát. Emlékeztetett, a Terror Háza Múzeum megnyitásától kezdve tisztelgett az áldozatok előtt és annak ellenére nevezte nevén a bűnösöket, hogy folyamatos nyomás nehezedett rá. Hangsúlyozta, Európa nyugati fele elbagatellizálja a kommunizmus bűneit, a másként gondolkodókat azonnal megbélyegzi. Véleménye szerint – hiába végez a Kommunizmuskutató Intézet és a Terror Háza Múzeum is kiváló munkát – nem lehet megpihenni, feladat akad bőven, tovább kell adni a fiataloknak tudásunkat a kommunista diktatúra valódi arcáról. 

Azért van szükség erre az emléknapra, a kommunizmus áldozatainak emléknapjára, mert ki kell mondanunk az igazságot. Minden esztendőben, újra és újra el kell mondanunk, milyen tragédiát jelentett hazánk számára a kommunista diktatúra, milyen emberi drámák sorjáztak emberellenes uralmuk alatt. Ezt kell megtanítanunk utódainknak, erről kell megemlékeznünk minden február 25-én – jelentette ki Schmidt Mária, Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen. Rétvári Bence miniszterhelyettes, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára ugyanitt arra hívta fel a figyelmet, a kommunizmus legtöbb áldozata azok közül került ki, akiknek nevében a kommunisták a hatalmukat gyakorolták.

A Heti TV Pirkadat című műsorában Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója elmondta: kiemelten fontos, hogy a fiatalok megismerjék a kommunista diktatúrát, az eszme működését. Ebben a Terror Háza Múzeum kiemelten nagy szerepet játszik. Közölte továbbá, a fiatalok számára rendhagyó történelemórákat, múzeumpedagógiai foglalkozásokat szerveznek annak érdekében, hogy megismerjék az elnyomó rendszert, amelynek sajnos elmaradt a maga „nürnbergi pere.”

Paul Hollander (1932–2019) magyar származású politikai szociológus, író, történész tanulmányaiból összeállított kötet jelenik meg a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kiadásában. A most magyarul megjelenő esszék a szerző teljes tudományos munkásságát felölelik, reprezentálják főbb érdeklődési területeit és gondolatait. A tanulmányokat Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója válogatta és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze szerkesztette, előszavát Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója írta.

A Terror Háza Múzeum megalapításának történelmi jelentőségéről, a megnyitást övező politikai lejárató-hadjáratról és a kommunizmus áldozatainak emlékéről is ír Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet Igazgatója a The European Conservative oldalán megjelent írásában.

A Kommunizmuskutató Intézet non-profit, valamint oktatás kategóriákban nevezett Magyarország legnagyobb digitális marketingkommunikációs pályázatára. Non-profit kategóriában minőségi, míg oktatás kategóriában különdíjat nyert az intézet teljesen megújult weboldala.

Fáradhatatlan forradalom címmel tartott előadást Hong Kyudok, a Koreai Köztársaság budapesti nagykövete, a Kommunizmuskutató Intézet rendezvényén. A korábbi dél-koreai védelmi miniszterhelyettes szerint Magyarország és a magyarság példával szolgál Szöul számára a kommunista diktatúra elleni harcban. A professor emeritus közölte, minél hamarabb fel kell hagynia Észak-Koreának a rakétakísérletekkel; azonnali tűzszünetre van szükség az orosz-ukrán konfliktusban, amelyben a kommunista Korea fegyverrel támogatja Moszkvát. A nagykövet szerint a budapesti Terror Háza Múzeum a szabadságharcosok védőbástyája.