Hírek

A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából, február 20. (kedd) és február 23. (péntek) 10 és 15 óra között történész munkatársaink ismeretterjesztő előadásokat tartanak a történelem iránt érdeklődő felsős és középiskolás diákoknak. A rendhagyó történelemórák mellett idén februártól múzeumpedagógiai foglalkozásokra is sor kerül.

Az antiszemitizmus új formáiról, például a TikTokon terjedő bin Laden-imádatról is beszélt a Mathias Corvinus Collegium eseményén Jaír Netanjahu, az izraeli miniszterelnök fia, aki szerint Magyarországon példásan védik a zsidó kisebbséget.

Fekete Rajmund a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a Hit Rádió Háttérben című műsorában elmondta, a Dallasban meggyilkolt elnök népszerűségvesztése miatt utazott a texasi városba. Az egész nemzetet megrázó gyilkossággal egy magányos elkövetőt vádoltak, ám az amerikai társadalom több mint fele ma sem hisz ebben az elméletben. Emlékeztetett, a Kennedy név ma is jól cseng, nem véletlen, hogy JFK unokaöccse is elnöki babérokra tör a tengerentúlon.

Hatvan évvel John F. Kennedy meggyilkolása után az amerikaiak 65 százaléka még mindig az összeesküvés-elméletekben hisz – mondta az InfoRádióban a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója. A történész szerint a teljes igazság valóban nem tisztázott, és az is jól látható, hogy 1963 óta folyamatosan csökken az Egyesült Államok politikusaiba vetett hit.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az M1 Ma reggel című műsorában elmondta, az akták megnyitása nem jelenti azt, hogy lényegi információk derülnek ki a hatvan évvel ezelőtti eseményekről. Közölte, a tudatosan a politikai pályára szánt JFK meggyilkosságával kapcsolatban az amerikaiak több mint 60 százaléka nem fogadja el a magányos merénylő teóriáját. A Kennedy-kultusz kialakulásához nagyban hozzájárult erőszakos halála, ám özvegye is sokat tett azért, hogy hatvan évvel később is egykori férjéről beszélnek az emberek.

A rendszerváltásig tabunak számított az 1956-os forradalom leverése és utóélete. A magyar otthonokban szájról szájra terjedtek a legendák, a vasfüggönyön túl szinte rögtön elkezdődött a „történetírás”. Számos mítoszt azonban a tudomány nehezen szálaz szét, így a budapesti forradalom és szabadságharc, illetve a szuezi válság párhuzamos eseményei, egymásra vagy éppen a világtörténelemre való hatásai között még mindig találni vitás kérdéseket.

A jugoszláv média szorosan figyelemmel kísérte a magyarországi történéseket 1956 októberében és novemberében – írja Tomaž Ivešić történész, a szlovén Nemzeti Megbékélés Tanulmányi Központ igazgatója a Látószög blogon, ami angolul is olvasható a weboldalunkon.

Még mindig látható a Terror Háza Múzeumban Havadtőy Sámuel, azaz Sam Havadtoy magyar–angol–amerikai festőművész Nagy bűntetthez nagy eszme kell! című időszaki kiállítása, amelyen úgy láthatjuk Lenint és Sztálint, ahogy nem szoktunk hozzá a látványukhoz. Röhejes, giccses bohócokként jelennek meg a tömeggyilkos diktátorok, de erős kontrasztként tőlük, Marxtól és másoktól szóló idézetek olvashatók a falon a kommunizmusról. Ezek már cseppet sem röhejesek, ellenben megidézik, mennyire komolyan, szó szerint véresen komolyan vették ennek a degenerált ideológiának a működtetését és mindenkire ráerőszakolását. Az alkotóval, valamint Fekete Rajmunddal, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójával beszélgettünk.

2023. októberében Orbán Viktor delegációjának tagjaként részt vehettem a pekingi Új Selyemút, az Egy övezet, egy út (Belt and Road Initiative, BRI) tizedik születésnapján tartott nemzetközi seregszemlén.

Wittner Mária sorsa nemcsak nemzedékével, hanem az egész magyar nemzetével fonódott össze mindörökre – fogalmazott Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója Csepelen, ahol felavatták Wittner Mária emlékművét, ezzel teljessé vált a csepeli Wittner Mária park.

Antikommunisták, szuverenisták és hazafiak, vagyis normálisok vagyunk – így határozta meg Schmidt Mária történész professzor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a magyar nemzeti identitás lényegét a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív interjújában. Az 1956-os forradalom 67. évfordulójára készült ünnepi beszélgetésben azt is kifejtette: a szabadságharcosokat a hazaszeretet vezette, nem bírták elviselni azt a szabadsághiányos létet, amit az idegen, szovjet uralom alatt szenvedünk el. Tűrhetetlen volt a számukra, ahogy nemzeti identitásunkat meggyalázták és a méltóságunkat a sárba tiporták. Mindezek együtt olyan erőt adtak nekik, hogy a nyilvánvaló túlerővel szemben is volt bátorságuk kiállni. Hozzátette: a szabadságunkért és a szuverenitásunkért örök harcot kell vívnunk. Schmidt Mária kérdésünkre – a Terror Háza új időszaki kiállításának apropóján – arról is beszélt, hogy nekünk sikerült legyőznünk Lenint és a kommunizmust, de a nyugatiaknak még nem. A professzor egy új világégés veszélyéről, és arról is beszélt, hogy az orosz-ukrán háború háromféleképpen érhet véget. Az interjúban azt is elárulta,  ezek közül melyik a legvalószínűbb. Személyes feladatunkról szólva pedig kijelentette: az embereknek alulról kell megszervezniük a köreiket.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az Ultrahang adásában elmondta, szimbolikus jelentőségű Joe Biden legújabb bejelentésének helyszíne, amely globális problémaként kezel több véres konfliktust. Az elnök 60 milliárd dollárt szánna Ukrajnának, míg Izraelnek csupán 10 milliárdot, saját országa határvédelmére pedig 14 milliárdot. Még a baloldali sajtóorgánumok is kritizálták a demokrata elnök bejelentésének tartalmát, amely mostohán bánik az USA egyik legfontosabb szövetségesével, a Hamász által megtámadott Izraellel.

Tízezer középiskolás és egyetemista részvételével emlékezik az 1956-os forradalomra és szabadságharcra a Rákóczi Szövetség. Az október 21-23. között, Budapesten tartandó Gloria Victis 1956-os emlékünnepség-sorozat részeként október 22-én 10 órától a Műegyetemen tart előadást Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója is.