A FÉLMÚLT legújabb adásában a Szövetségesek II. világháborúban kivívott európai győzelmének napjáról beszélgettünk, melyet a nyugati országok 1945. május 8-án, Oroszországban május 9-én ünnepelnek. Meghívott vendégeink megvitatták a Győzelem Napi narratívák alakulását a hidegháború időszakában, a Szovjetunió összeomlását követően, valamint, hogy mennyiben változott a Győzelem Napja körüli emlékezetpolitika a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború alatt.
Hírek

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az M2 Petőfi TV műsorában elmondta, a Kommunizmuskutató Intézet által kiírt videópályázatra harminckét pályamű érkezett. A győztes videó egy brutálisan meggyilkolt koreai kisfiúnak állít emléket, aki a dél-koreai Mansfeld Péternek is mondható. Az intézetigazgató elmondta: a pályázat sikerén felbuzdulva az intézet a jövőben is fog kiírni pályázatot a fiataloknak.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a Spirit FM Nagykép című műsorában elmondta, ma sem tudni biztosan, ki ölte meg Kennedy elnököt, aki ellen már 1960-ban is megkíséreltek támadást. Az intézetigazgató emlékeztetett: a meggyilkolt elnök halálát követően a sajtó nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mítosza ma is éljen, és az elnök a popkultúra részévé váljon. A műsorból megtudhattuk továbbá, hogy a magányos merénylők – szemben a terrorszervezetek tagjaival – szinte minden esetben pszichopatológiás jegyeket hordoznak.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az M5 Ez itt a kérdés című műsorában elmondta, az Orbán kontra Soros egy rendkívül izgalmas, politikai regény. Meglátása szerint Orbán Viktornak sikerült elérnie, hogy a milliárdos „kijöjjön a fényre”, és megmutassa arcát a világnak. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint a magyar származású milliárdos korunk Richelieu bíborosa, aki kicsit sem „jótékony nagybácsi”, hanem az átlagemberek jövőjének bitorlója. A könyv szerzője, G. Fodor Gábor szerint Soros egy hideg, számító figura, aki 1990 után a Fidesz ellensége lett. Giró-Szász András politikai elemző szerint Soros György azt hirdeti: ha nem állsz mellém, rosszabb életed lesz, míg a magyar kormányfő azokat a magyarokat is képviseli, akik nem az ő szavazói – nekik is jobb jövőt ígér.

A kommunizmus, a kommunista eszme az emberek legaljasabb ösztöneire épített - jelentette ki a Terror Háza Múzeum és a Kommunizmuskutató Intézet főigazgatója a Nagy bűntetthez nagy eszme kell! című időszaki kiállítás nevét viselő videópályázat ünnepélyes díjátadóján hétfőn Budapesten.

A közép-kelet-európaiak történelmi felelősségéről, a kommunizmus bűneivel való szembenézésről és a kommunizmus áldozatainak emlékéről is ír Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet Igazgatója az Albanian Daily News portálon megjelent írásában.

Nemzetközi konferenciát tartottak a Kommunizmuskutató Intézet részvételével Magyarország tiranai nagykövetségén pénteken, melyen a kelet-közép-európai szocialista rendszerek diktatorikus intézkedéseinek feltárása állt a beszélgetések középpontjában - mondta Fekete Rajmund történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója pénteken telefonon az MTI-nek.

Ilyen kifinomultan sajtózzák a kommunisták a rémtetteiket – ez a fő tanulsága számunkra a Nyugat felé emberarcúnak eladott, gyilkos sztálinista diktatúrának, Tito Jugoszláviájának. A kényszermunka- és börtöntáborok, valamint az iszonyatos, szenvtelen tömeggyilkosságok úgy tartoztak hozzá a kommunista délszláv államhoz, mint Romániához az átállás. A másik tanulság, hogy érdemes megbecsülnünk a hazai helyzetünket, ahol minden ókommunista maradvány és újkommunista forradalmi hevület ellenére már az idegösszeomlás szélén billeg a baloldal a politikai hatalomból való tartós kiszorulása miatt. Máshol, például Szlovéniában, még ma is azokat a kiábrándító köröket futják a közéletben az egyre erősödő woke-hátszelű régi és újbaloldallal szemben, mint Magyarországon az 1990- es és 2000-es években, az SZDSZ virágkorában.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az M5 Ez itt a kérdés című műsorában elmondta, az utóbbi években egyre többen gondolják úgy, hogy az „amerikai álom” nem létezik. Az okok között a „felesleges háborúk”, a társadalmi mobilitás csökkenése, valamint a szorgalmas, jó ötlettel teli ember mintaképének elhalványodása szerepel. Véleménye szerint szinte tudatos az „amerikai álom” szétverése.

Sikerrel zárult a Kommunizmuskutató Intézet Nagy bűntetthez nagy eszme kell című, középiskolásoknak szóló videópályázata.

A rendszerváltoztatás során sokan gondolhatták, hogy a kommunizmus végre a méltó helyére: a történelem szemétdombjára kerül. Ez azonban nem történt meg. A szembenézést részben a Nyugat fékezte, akadályozta. Egyes kommunista „hősök", mint például Josip Broz Tito pedig a mai napig megbecsülésnek örvendenek. Pedig egyáltalán nem érdemlik meg. Erről szólt a Kommunizmuskutató Intézet hétfő esti rendezvénye a Terror Házában.

Vissza a múltba? Tito-nosztalgia Szlovéniában címmel tartott előadást Jože Dežman történész, a Szlovén Köztársaság Kormányának Eltitkolt Tömegsírokkal Foglalkozó Bizottságának vezetője, a Kommunizmuskutató Intézet rendezvényén. Az eseményen Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója elmondta: Tito a szovjet titkosszolgálat kipróbált elvtársa volt, aki elhitette a világgal, hogy egy „nyitott” állam élén áll, és olyan hamis nimbuszt épített föl önmagával kapcsolatban, amellyel végérvényesen le kell számolni. Jože Dežman történész a csernobili robbanáshoz hasonlította a kommunista diktatúrát, amelynek hatásait ma is érezzük.
Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója elmondta: Josip Broz Tito a nemzetközi kommunista mozgalom kipróbált harcosa volt, aki személyesen vett részt a spanyol polgárháború alakításában, irányításában, mégpedig a szovjet titkosszolgálatok megbízásából. Az egykori partizánvezér pribékjei által elkövetett tömeggyilkosságokról nem tudott a világ, mi magyarok a saját – vajdasági – testvéreink elleni 1944-es mészárlásokkal tisztában voltunk, ám évtizedekig hiába vártuk a kommunista Jugoszlávia bocsánatkérését.
Emlékeztetett: Tito harminc évig állt a győztesek által mesterségesen összetákolt délszláv állam élén, és igazi hintapolitikát folytatott: lépéseket tett a Nyugat felé, ám mindvégig megmaradt igazi sztálinista kommunistának, aki elhitette a világgal, hogy állama „nyitott” országként vesz részt a világpolitikában. Schmidt Mária elmondta, Jugoszlávia esetében sem került sor a kommunista bűnösök elszámoltatására, nem volt „jugoszláv nürnbergi per”, sőt a Nyugat mindent megtett annak érdekében, hogy semmiféle számonkérésre ne kerüljön sor a vasfüggöny keleti oldalán. A Terror Háza Múzeum főigazgatója közölte, Titónak Kádár János kinevezésében is lényeges szerepe volt az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően. Schmidt Mária megfogalmazása szerint Tito személye számunkra is érdekes, a Szlovéniában tapasztalható Tito-nosztalgia pedig egy számunkra is káros jelenség, amivel le kell számolnunk.
Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója köszöntőjében rámutatott, a cári Oroszország bukásához hasonlóan váratlan volt a kommunizmus 1989-es összeomlása, s ekkor joggal hihette mindenki: a gyilkos eszme megérdemelt helyére, a történelem szemétdombjára kerül. Ám nem történt meg az igazságtétel, nem számoltatta el a világ a kommunista bűnözőket. Sőt, a kommunizmus napjainkban is legitim ideológia: politikusok, egyetemi professzorok, újságírók vállalják nyíltan ezirányú meggyőződésüket a nyugati világban, az emberek tízmilliói ellen elkövetett bűnöket relativizálják, lekicsinylik. Ezen gondolat mentén törölte el a baloldali szlovén kormány 2023-ban a kommunizmus áldozatainak emléknapját déli szomszédunknál.
Jože Dežman történész, a Szlovén Köztársaság Kormányának Eltitkolt Tömegsírokkal Foglalkozó Bizottságának vezetője előadásában emlékeztetett, Tito marsall mesterséges állama a hazugságra és a kommunisták által elkövetett gyilkosságokra épült. A második világháborút követően 30 ezer szlovén halt erőszakos halált, Tito kommunista egységei mintegy 250 ezer embert gyilkoltak meg országszerte. A kommunista titkosszolgálat példaként tekintett a Stasira és olyan rendszert épített ki, amelyben 280 lakosra egy titkosügynök jutott, vagyis mindent, és mindenkit megfigyelt Tito állama.
Emlékeztetett: 1949 után egy év leforgása alatt 196 embert gyilkoltak meg Jugoszlávia nyugati határvidékén, erőszakkal léptek föl az egyház ellen, államosítottak, ezreket ítéltek kényszermunkára, embertelen körülmények között működő táborokat tartott fönt a marsall terrorállama. A történész rámutatott, 750 – korábban eltitkolt – tömegsírt regisztráltak Szlovéniában, amelyben nagyjából 100 ezer áldozat földi maradványait találták meg. Sokuk gyermek volt, és akadtak olyan sírok is, amelyekben sok áldozat leghűségesebb társát, a saját kutyáját is belelőtték a kommunista pribékek.
Dežman felidézte, hogy még 2019-ben is tártak föl tömegsírokat Macesnova Goricánál, az áldozatok tiszteletére pedig emléktáblákat avattak annak ellenére, hogy a jelenleg regnáló baloldali kabinet nem támogatja munkájukat és minden eszközzel igyekeznek ellehetetleníteni munkájukat. Az antifasizmusra igent, az antikommunizmusra viszont nemet mondanak. Dežman kifejtette, a társadalom titofil konzervaítv része nem támogatja a konstruktív párbeszéd kialakítását, elzárkózik mindennemű észérv meghallgatásától, és hangosan tapsol akkor, amikor a marsallról elnevezett közterületek nevének átváltoztatását megakadályozza a helyi alkotmánybíróság.
Jože Dežman szerint a rendezvénynek helyt adó Terror Háza Múzeumnak európai szinten sokkal fontosabb a szerepe, mint az Európai Történelem Házának Brüsszelben. „A kommunizmus olyan, mint Csernobil: a robbanás megtörtént, de a hatásait érezzük. A Terror Háza Múzeum kiváló munkát végez” – zárta szavait a történész.

Donáth Anna, a Momentum elnöke, EP-képviselője március 8-án interjút adott a nyugat.hu-nak. Az oldal talán azért lehet ismerős a politika és a közélet iránt érdeklődők számára, mert a portált működtető alapítvány a Nemzeti Információs Központ által nyilvánosságra hozott tavalyi jelentése szerint 12 ezer dollár támogatást kapott az Amerikai Egyesült Államokból. Noha a lap főszerkesztője még tavaly augusztusban is arról panaszkodott a Magyar Narancsnak, hogy a helyi független médiumok sokkal jobban érzékelik az elszigeteltséget, mint a budapesti társaik, ráadásul „vidéken még inkább érződik a nyomás...” – drámai zárszó, bármit is jelentsen ez a gyakorlatban. Főleg annak tükrében megmosolyogtató a rettegés ezen foka Roznár Gyöngyi főszerkesztő részéről, hogy a Mandiner számításai szerint annyira azért nem tragikus a helyzet, különösképpen, ha hozzátesszük a már fent említett 12 ezer dollárt. Ez az a jelentés egyébként, amelyik megállapította, hogy a Demokrata Párthoz, illetve Soros Györgyhöz ezer szálon kötődő Action for Democracy 4 milliárd forint értékben támogatta 2022-ben azt a Márki-Zay Péter vezette horrorkoalíciót, ahol simán megfért egymás mellett a parizeres exnáci a magyar kommunista elit reinkarnációját újraálmodó Apró–Donáth csapattal. Fekete Rajmund intézetigazgató írása a Látószög blogon jelent meg.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az M2 Petőfi TV Nézzünk szét! című műsorában elmondta: középiskolások videópályázatait várják a kommunizmus témájában.

Jože Dežman szlovén történész a Hír TV Napi aktuális című műsorában rámutatott, az 1945 utáni kommunista időszakban a szlovén lakosság 1 százaléka esett áldozatul népirtásnak. Leszögezte, azokban az években sokkal brutálisabb terror működött a volt Jugoszláviában, mint a Szovjetunióban. Emlékeztetett, jelenleg egyfajta kommunista reneszánsz sejlik fel a ljubljanai kormány intézkedései mögött.