Hírek

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója előadásával folytatódott a Paksi Konzervatív Egyesület és a Keresztény Értelmiségiek Paksi Csoportjának közös rendezvénye március 6-án a Csengey Dénes Kulturális Központban.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az Alapjogokért Központ Peace Through Strength: The World Aligns with Trump and Hungary című nemzetközi konferenciáján elmondta, a magyar nemzet a totalitárius diktatúrák minden próbálkozása ellenére jelen van, él, megmaradt. Hazánk egykori megszállói már a térképeken sincsenek, a minket bilincsbe verő diktatúrák eltűntek, ám mi még mindig itt vagyunk. A kommunizmus azonban a nyugati világban – új nevek alatt – egészen a közelmúltig reneszánszát élte: a woke, a metoo, a cancel culture beférkőzött az egyetemekre, a templomokba és az otthonokba egyaránt. Éppen ezért fontosak a nemzetállamok, a tradíciók, a gyökerek, amit az amerikai társadalom is felismert, amikor a tavalyi elnökválasztáson a normalitást, a hagyományokat választotta a liberális hatalmi elittel szemben, és Donald Trumpot ültette az elnöki székbe.

Február 25-én, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján mutatták be Pavel Stantchev Egy éjszaka, két reggel… című drámáját a Kertész Imre Intézetben. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány legújabb produkciója, amely 1949 decemberében, Kelet-Európában, a sztálini tisztogatások idején játszódik, a kommunizmus áldozatainak emléke előtt tiszteleg.

A kommunizmus áldozataira való emlékezés feladat és kötelesség is, mert ez volt a történelem egyik legnagyobb tragédiája – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett emlékünnepségen február 25-én, kedden, a Terror Háza Múzeumban. Schmidt Mária főigazgató ugyanitt arról beszélt, negyedszázada rója le a magyar nemzet kegyeletét azok előtt, akiket az internacionalista diktátorok és alávaló kiszolgálóik megöltek, elpusztítottak, megnyomorítottak, kisemmiztek és megaláztak.

A kommunizmus áldozatainak emléke előtt tiszteleg a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány legújabb produkciója, amelyet 2025. február 25-én láthat először a közönség a Kertész Imre Intézetben. Pavel Stantchev Egy éjszaka, két reggel… című kétfelvonásos drámája Kelet-Európában játszódik 1949 decemberében, a sztálini tisztogatások idején. Egy fiktív kommunista állam vezetője kivégzésére vár a börtöncellájában, amikor éjszaka váratlanul látogatói érkeznek: egy államvédelmi tiszt, később pedig egykori szerelme, az ünnepelt írónő. Felajánlják neki a szabadulást, ha megtagadja elveit és együttműködik az államvédelmi szolgálattal. A darab bemutatója része a Terror Háza Múzeum idei programsorozatának, amelynek keretében rendhagyó tárlatvezetésekkel, történelemórákkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, tablókiállítással, emlékünnepséggel, gyertyagyújtással és ingyenes nyitvatartással várja az emlékező közönséget.

A Kommunizmuskutató Intézet és a XXI. Század Intézet kerekasztal-beszélgetésén Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója leszögezte, a woke-mozgalom a kommunizmus második felvonása, amely az élet szinte minden területére beférkőzött. Meglátása szerint térségünkben idegen volt ez a hamis ideológia, ám Donald Trump győzelme azt is megmutatta, a tengerentúlon is elegük van az embereknek ebből az őrületből. Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója szerint – részben – üzleti érdekek miatt is hívták életre a mozgalmat, amely most visszavonulót fújt. G. Fodor Gábor a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója rámutatott, nem belső meggyőződés szülte azt az ideológiát, amely erősen rombolta a hagyományos struktúrákat, társadalmi kereteket.

Tavaly decemberben Jun Szogjol dél-koreai elnök hadiállapotot hirdetett, ezt követően pedig alkotmányos vádeljárás indult ellene, ami politikai és gazdasági válságot okozott az országban. Mi következik? A dél-koreai belpolitikai helyzetet Dr. Bora Park, az INSS Hibrid Fenyegetések Kutatóközpontjának igazgatója, a Kommunizmuskutató Intézet vendégkutatója elemezte. 

A XX. Század Intézet FÉLMÚLT beszélgetéssorozatának idei, első adásának apropóját az 1945-ös év, a II. világháború befejeződésének 80. évfordulója adta. A műsor során vendégeink megvitatták az 1945-ös év és a háború végének következményeit hazánkban és a világban, valamint a háborút követő időszak napjainkra gyakorolt hatásait.

A beszélgetés résztvevői Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze voltak. A beszélgetést Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.

A tavaly őszi időszak nagy sikerére való tekintettel idén februárban, a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából újra két héten át várja edukatív programsorozatunk a történelem iránt érdeklődő felsős és középiskolás diákokat. Rendhagyó történelemóráink és múzeumpedagógiai foglalkozásaink mellett ez alkalommal is készülünk rendhagyó tárlatvezetésekkel, a hagyományoknak megfelelően ismert sportolók, színészek, zenészek, énekesek részvételével.  

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a HírFM Farkasverem című műsorában elmondta, a Nyugat baloldali értelmiségét 1956 durva eltiprása döbbentette rá a szovjet rendszer kegyetlenségére. Emlékeztetett, Washington nem akart hazánk miatt konfliktusba kerülni Moszkvával, így nem törekedett a korábban meghatározott határok megváltoztatására. Az Egyesült Államokba 1956-ban kivándorolt magyarok kapcsán elmondta, általuk tisztességes, jogkövető polgárokkal gazdagodott a tengerentúli ország. Máthé Áron történész, a NEM elnökhelyettese szerint ugyan az USA elfogadta a II. világháborút követő status quót, mégis illegitimnek tekintette a szovjet bábállamok vezetését. 

A Kossuth Rádió 30 éve szabadon című műsorának vendége volt Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója és Sam Havadtoy magyar művész, akinek műalkotásait a Terror Háza Múzeum „Nagy bűntetthez nagy eszme kell” című időszaki kiállítása vonultatja fel. Az intézetigazgató hangsúlyozta: a rendszerváltoztatás egyik nagy eredménye, hogy a kommunista diktatúra működtetőit nyíltan ki lehet nevetni, hiszen nincs hatalmuk felettünk. Ezt igazolja Sam Havadtoy számos alkotása is, amelyekkel kapcsolatban az művész kifejtette, hogy a diktatúra nagy hiányossága, hogy nem érzékeli a humort.

A Terror Háza Múzeumban tartott könyvbemutatón a kiadványt G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója laudálta, ezt követően kerekasztal-beszélgetésre került sor, ahol Szájer József a Szabad Európa Intézet igazgatója mellett részt vett Lévai Anikó, az Ökomenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete, Schmidt Mária történészprofesszor, a XXI. Század Intézet főigazgatója, Békés Márton történész-politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója, illetve Fekete Rajmund a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, aki egyben a beszélgetés moderátora is volt.

Ünnepélyes keretek között nyílt meg 2024. november 25-én a Puskás Múzeum, a budapesti Puskás Arénához tartozó, egykori Népstadion Toronyépületében. Az illusztris eseményen beszédet mondott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Schmidt Mária történészprofesszor, a Puskás Múzeum vezető kurátora, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, valamint Emilio Butragueno hatszoros spanyol bajnok, 69-szeres válogatott labdarúgó, a Real Madrid nemzetközi igazgatója. Az eseményen számos közjogi méltóság és élsportoló volt jelen.

Egy olyan világban, ahol nem merünk kérdéseket feltenni, ott nincs szabadság – jelentette ki Schmidt Mária, Széchenyi-díjas történészprofesszor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, legújabb, Világrendetlenség című esszékötetének bemutatóján csütörtökön, Budapesten.

Kétoldalú megállapodást kötött egymással a budapesti Kommunizmuskutató Intézet és a dél-koreai Nemzetbiztonsági Stratégiai Intézet csütörtökön. A 2025 tavaszán induló programra magyar, valamint dél-koreai kutatók és szakértők pályázhatnak majd.