A Kossuth Rádió 30 éve szabadon című műsorának vendége volt Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója és Sam Havadtoy magyar művész, akinek műalkotásait a Terror Háza Múzeum „Nagy bűntetthez nagy eszme kell” című időszaki kiállítása vonultatja fel. Az intézetigazgató hangsúlyozta: a rendszerváltoztatás egyik nagy eredménye, hogy a kommunista diktatúra működtetőit nyíltan ki lehet nevetni, hiszen nincs hatalmuk felettünk. Ezt igazolja Sam Havadtoy számos alkotása is, amelyekkel kapcsolatban az művész kifejtette, hogy a diktatúra nagy hiányossága, hogy nem érzékeli a humort.
A „Nagy bűntetthez nagy eszme kell” című tárlat egyedülálló a Terror Háza Múzeum 22 éves történetében, hiszen nemcsak az első művészeti, de az első kortárs kiállítás is. Fekete Rajmund felhívta a figyelmet a tárlat kettősségére, hiszen a torz figurák görbe tükröt tartanak a kommunizmus elé, de egyúttal mély üzenetet is hordoznak. Mint mondta, nemzetünknek nincs félnivalója többé, nyugodtan a „kommunizmus szemébe nevethet”, a humor eszközével, szatirikusan is bemutathatja a kommunizmust.
Az intézetigazgató kifejtette, hogy Sam Havadtoy kitűnően ötvözi a kelet-európai stílust az amerikai pop-arttal, unortodox módon mutatja be az ideológus Lenint, valamint a reálpolitikus Sztálint. Véleménye szerint a tárlat kiválóan bizonyítja, hogy komoly, mély témákhoz kellő humorral is hozzá lehet nyúlni, a kettő nem zárja ki egymást. A tárlat vak, süket, néma figurái egyértelmű mondanivalót közvetítenek: a diktatúrában mindenki süket, vak, és néma volt, nemcsak a hétköznapi emberek, hanem a torz eszme képviselői is.
A londoni születésű képzőművész elmondta, gyerekként másként élte meg a kommunista diktatúra borzalmait, mint a felnőttek, de a saját bőrén is megtapasztalta annak kirekesztő természetét.
Sam Havadtoy kitért arra is, miért pont II. Miklós cár és Lenin portréjával szemben kapott helyet a művész egyedi stílusában megformázott Pinokkió. Alkotói stílusának jellegzetes jegye a magyar csipke, amelyet nemcsak személyes kötődése miatt használ, de üzen is vele: szimbolikusan halotti lepelnek tekinti.
Kihúztam a csipkét Lenin alól és betakartam vele
– fogalmazott a művész.
Mint mondja: a vak, süket és néma Leninek és Sztálinok megalkotásakor az anyagválasztás is tudatos volt: Lenin szobrai műgyantából és eredeti csipkéből készültek, míg Sztálin megformálásához már bronzot használt. Sam Havadtoy hangsúlyozta, hogy rendkívül hálás a Terror Háza Múzeum főigazgatójának, Schmidt Máriának, amiért az általa vezetett intézmény adhat otthont a rendhagyó kiállításnak.
Fekete Rajmund nyomatékosította a kiállítás falain látható idézetek jelentőségét, amelyek kontrasztot hivatottak képezni az egyedi stílusú műalkotásokkal.
Egy rendkívül komoly, nagyon mély témához a humor eszközével is, kissé szatirikusan is hozzá lehet állni. Sam egyedi stílusa kiváló arra, hogy ezt érzékeltesse
– zárta gondolatait az intézetigazgató.
A művész ezzel kapcsolatban kiemelte, mennyire fontos, hogy a szomorú és megrázó témát feldolgozó állandó tárlat végén a látogatók egy olyan világba csöppenhetnek bele a Nagy bűntetthez nagy eszme kell c. kiállításon, amely a humor eszközével figurázza ki a kommunista diktatúrát. Véleménye szerint ez megkönnyebbülést nyújt a múzeum – főként fiatal – látogatóinak.
A teljes beszélgetés ide kattintva hallgatható vissza.