Az antiszemitizmus új formáiról, például a TikTokon terjedő bin Laden-imádatról is beszélt a Mathias Corvinus Collegium eseményén Jaír Netanjahu, az izraeli miniszterelnök fia, aki szerint Magyarországon példásan védik a zsidó kisebbséget.
Hírek
Fekete Rajmund a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a Hit Rádió Háttérben című műsorában elmondta, a Dallasban meggyilkolt elnök népszerűségvesztése miatt utazott a texasi városba. Az egész nemzetet megrázó gyilkossággal egy magányos elkövetőt vádoltak, ám az amerikai társadalom több mint fele ma sem hisz ebben az elméletben. Emlékeztetett, a Kennedy név ma is jól cseng, nem véletlen, hogy JFK unokaöccse is elnöki babérokra tör a tengerentúlon.
Hatvan évvel John F. Kennedy meggyilkolása után az amerikaiak 65 százaléka még mindig az összeesküvés-elméletekben hisz – mondta az InfoRádióban a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója. A történész szerint a teljes igazság valóban nem tisztázott, és az is jól látható, hogy 1963 óta folyamatosan csökken az Egyesült Államok politikusaiba vetett hit.
Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a TV2 Mokka című műsorában elmondta, a merényletben meghalt JFK-t tudatosan készítették fel a politikai pályára. Rámutatott, a reálpolitikus Kennedy annak ellenére látogatott Texas államba, hogy tanácsadói megpróbálták lebeszélni róla. A történész emlékeztetett, az egyik legtehetségesebb amerikai elnök meggyilkolásának összes mozaikdarabja sosem fog előkerülni.
Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az M1 Ma reggel című műsorában elmondta, az akták megnyitása nem jelenti azt, hogy lényegi információk derülnek ki a hatvan évvel ezelőtti eseményekről. Közölte, a tudatosan a politikai pályára szánt JFK meggyilkosságával kapcsolatban az amerikaiak több mint 60 százaléka nem fogadja el a magányos merénylő teóriáját. A Kennedy-kultusz kialakulásához nagyban hozzájárult erőszakos halála, ám özvegye is sokat tett azért, hogy hatvan évvel később is egykori férjéről beszélnek az emberek.
A rendszerváltásig tabunak számított az 1956-os forradalom leverése és utóélete. A magyar otthonokban szájról szájra terjedtek a legendák, a vasfüggönyön túl szinte rögtön elkezdődött a „történetírás”. Számos mítoszt azonban a tudomány nehezen szálaz szét, így a budapesti forradalom és szabadságharc, illetve a szuezi válság párhuzamos eseményei, egymásra vagy éppen a világtörténelemre való hatásai között még mindig találni vitás kérdéseket.
A jugoszláv média szorosan figyelemmel kísérte a magyarországi történéseket 1956 októberében és novemberében – írja Tomaž Ivešić történész, a szlovén Nemzeti Megbékélés Tanulmányi Központ igazgatója a Látószög blogon, ami angolul is olvasható a weboldalunkon.
Még mindig látható a Terror Háza Múzeumban Havadtőy Sámuel, azaz Sam Havadtoy magyar–angol–amerikai festőművész Nagy bűntetthez nagy eszme kell! című időszaki kiállítása, amelyen úgy láthatjuk Lenint és Sztálint, ahogy nem szoktunk hozzá a látványukhoz. Röhejes, giccses bohócokként jelennek meg a tömeggyilkos diktátorok, de erős kontrasztként tőlük, Marxtól és másoktól szóló idézetek olvashatók a falon a kommunizmusról. Ezek már cseppet sem röhejesek, ellenben megidézik, mennyire komolyan, szó szerint véresen komolyan vették ennek a degenerált ideológiának a működtetését és mindenkire ráerőszakolását. Az alkotóval, valamint Fekete Rajmunddal, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójával beszélgettünk.
Wittner Mária sorsa nemcsak nemzedékével, hanem az egész magyar nemzetével fonódott össze mindörökre – fogalmazott Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója Csepelen, ahol felavatták Wittner Mária emlékművét, ezzel teljessé vált a csepeli Wittner Mária park.
Antikommunisták, szuverenisták és hazafiak, vagyis normálisok vagyunk – így határozta meg Schmidt Mária történész professzor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a magyar nemzeti identitás lényegét a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív interjújában. Az 1956-os forradalom 67. évfordulójára készült ünnepi beszélgetésben azt is kifejtette: a szabadságharcosokat a hazaszeretet vezette, nem bírták elviselni azt a szabadsághiányos létet, amit az idegen, szovjet uralom alatt szenvedünk el. Tűrhetetlen volt a számukra, ahogy nemzeti identitásunkat meggyalázták és a méltóságunkat a sárba tiporták. Mindezek együtt olyan erőt adtak nekik, hogy a nyilvánvaló túlerővel szemben is volt bátorságuk kiállni. Hozzátette: a szabadságunkért és a szuverenitásunkért örök harcot kell vívnunk. Schmidt Mária kérdésünkre – a Terror Háza új időszaki kiállításának apropóján – arról is beszélt, hogy nekünk sikerült legyőznünk Lenint és a kommunizmust, de a nyugatiaknak még nem. A professzor egy új világégés veszélyéről, és arról is beszélt, hogy az orosz-ukrán háború háromféleképpen érhet véget. Az interjúban azt is elárulta, ezek közül melyik a legvalószínűbb. Személyes feladatunkról szólva pedig kijelentette: az embereknek alulról kell megszervezniük a köreiket.
Tízezer középiskolás és egyetemista részvételével emlékezik az 1956-os forradalomra és szabadságharcra a Rákóczi Szövetség. Az október 21-23. között, Budapesten tartandó Gloria Victis 1956-os emlékünnepség-sorozat részeként október 22-én 10 órától a Műegyetemen tart előadást Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója is.
Saját borzalmas emlékeiből merített ihletet a kommunizmust kifigurázó kiállításához a magyar származású Sam Havadtoy, azaz Havadtőy Sámuel. A világhírű művész munkáit felvonultató új időszaki tárlaton érzékszerveitől megfosztott Leninnel és Pinokkió orrú Sztálinnal is találkozhatnak a Terror Háza Múzeum látogatói, akik az állandó kiállítás komor hangulatú termei után egy egészen különleges megközelítésből szembesülhetnek a XX. század legvéresebb diktátorai közé tartozó kommunista vezetőkkel.
„Nagy bűntetthez nagy eszme kell!” címmel várja a látogatókat a Terror Háza Múzeum új időszaki kiállítása, amely kellő iróniával tart görbe tükröt a kommunizmus atyjának, Leninnek és véreskezű önkényúrnak, Sztálinnak. A csipkével bevont büsztök és a tárlatban kiállított festmények alkotója a magyar származású, világhírű képzőművész Sam Havadtoy, akinek munkáival a Budavári Palota Szent István-termében, illetve a Nemzeti Múzeumban is találkozhatnak a látogatók.
Többek között süket, vak és néma Leninekkel és csokornyakkendős, kalapos, a hazudozástól megnőtt orrú Sztálinokkal találkozhat a látogató a Terror Háza Múzeum „Nagy bűntetthez nagy eszme kell!” címmel csütörtöktől látható, Sam Havadtoy (Havadtőy Sámuel) amerikai-magyar képzőművész alkotásait felvonultató időszaki kiállításán.

Magyar
English


