Hírek

A tavaly őszi időszak nagy sikerére való tekintettel idén februárban, a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából újra két héten át várja edukatív programsorozatunk a történelem iránt érdeklődő felsős és középiskolás diákokat. Rendhagyó történelemóráink és múzeumpedagógiai foglalkozásaink mellett ez alkalommal is készülünk rendhagyó tárlatvezetésekkel, a hagyományoknak megfelelően ismert sportolók, színészek, zenészek, énekesek részvételével.  

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a HírFM Farkasverem című műsorában elmondta, a Nyugat baloldali értelmiségét 1956 durva eltiprása döbbentette rá a szovjet rendszer kegyetlenségére. Emlékeztetett, Washington nem akart hazánk miatt konfliktusba kerülni Moszkvával, így nem törekedett a korábban meghatározott határok megváltoztatására. Az Egyesült Államokba 1956-ban kivándorolt magyarok kapcsán elmondta, általuk tisztességes, jogkövető polgárokkal gazdagodott a tengerentúli ország. Máthé Áron történész, a NEM elnökhelyettese szerint ugyan az USA elfogadta a II. világháborút követő status quót, mégis illegitimnek tekintette a szovjet bábállamok vezetését. 

Pressman helytartó, vagy diplomata? A leköszönő amerikai nagykövet a napokban tartotta meg utolsó sajtótájékoztatóját és újra belerúgott Magyarországba. Bejelentette, hogy az usa szankciós listára teszi a miniszterelnöki kabinetirodát vezető minisztert. Miért gondolták azt a demokraták által kinevezett budapesti nagykövetek, hogy nyíltan és egyértelműen be kell avatkozni a magyar belpolitikába, folyamatos ideológiai és politikai nyomás alatt tartva a kormányt? Mit várhatunk a Trump-kormány új diplomatáitól? Ezt is elemezte Magyarics Tamás egyetemi tanár, korábbi nagykövet és Fekete Rajmund Amerika-szakértő.

A Kossuth Rádió 30 éve szabadon című műsorának vendége volt Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója és Sam Havadtoy magyar művész, akinek műalkotásait a Terror Háza Múzeum „Nagy bűntetthez nagy eszme kell” című időszaki kiállítása vonultatja fel. Az intézetigazgató hangsúlyozta: a rendszerváltoztatás egyik nagy eredménye, hogy a kommunista diktatúra működtetőit nyíltan ki lehet nevetni, hiszen nincs hatalmuk felettünk. Ezt igazolja Sam Havadtoy számos alkotása is, amelyekkel kapcsolatban az művész kifejtette, hogy a diktatúra nagy hiányossága, hogy nem érzékeli a humort.

Sokan – köztük jelen sorok szerzője is – olyan izgalmakat vártak az amerikai elnökválasztástól, mint amilyeneket a legutóbbi két alkalommal tapasztaltak, nekik azonban csalódniuk kellett. A négy vagy akár a nyolc évvel ezelőtti elnökválasztáson is néhány csatatérállam pár tízezer szavazóján múlt, hogy ki kerül a Fehér Házba, 2020-ban ráadásul az eredmény napokig bizonytalan volt a jogi hercehurcák miatt. A közvélemény-kutatók most is valami hasonlót ígértek: szinte teljes konszenzus alakult ki köztük, hogy a két jelölt fej–fej mellett van nemcsak országosan, de az úgynevezett csatatérállamokban is. Ahol pedig valamelyik jelölt 1–2 ponttal esetleg átvette a vezetést, az is még jócskán hibahatáron belül mozgott.

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Építsünk gátat a határozottságból. Békés Márton, az Intézet igazgatója Fekete Rajmunddal, a Kommunizmuskutató Intézet vezetőjével beszélget két, nemrégiben megjelent könyvről. Ezek Schmidt Mária legújabb esszékötete, a Világrendetlenség és Szájer József interjúkötete, a Frontvonalban.

A Terror Háza Múzeumban tartott könyvbemutatón a kiadványt G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója laudálta, ezt követően kerekasztal-beszélgetésre került sor, ahol Szájer József a Szabad Európa Intézet igazgatója mellett részt vett Lévai Anikó, az Ökomenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete, Schmidt Mária történészprofesszor, a XXI. Század Intézet főigazgatója, Békés Márton történész-politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója, illetve Fekete Rajmund a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, aki egyben a beszélgetés moderátora is volt.

Ünnepélyes keretek között nyílt meg 2024. november 25-én a Puskás Múzeum, a budapesti Puskás Arénához tartozó, egykori Népstadion Toronyépületében. Az illusztris eseményen beszédet mondott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Schmidt Mária történészprofesszor, a Puskás Múzeum vezető kurátora, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, valamint Emilio Butragueno hatszoros spanyol bajnok, 69-szeres válogatott labdarúgó, a Real Madrid nemzetközi igazgatója. Az eseményen számos közjogi méltóság és élsportoló volt jelen.

Egy olyan világban, ahol nem merünk kérdéseket feltenni, ott nincs szabadság – jelentette ki Schmidt Mária, Széchenyi-díjas történészprofesszor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, legújabb, Világrendetlenség című esszékötetének bemutatóján csütörtökön, Budapesten.

Kétoldalú megállapodást kötött egymással a budapesti Kommunizmuskutató Intézet és a dél-koreai Nemzetbiztonsági Stratégiai Intézet csütörtökön. A 2025 tavaszán induló programra magyar, valamint dél-koreai kutatók és szakértők pályázhatnak majd.  

A Habsburg Ottó emlékére rendezett rigai konferencián Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója rámutatott, a kommunizmus csábos meséjét a Nyugat sokkal jobban elhitte, mint azok, akik részesei voltak a „történetnek”. Elmondta továbbá, míg a nácizmus a történelem szemétdombjára került, addig a nyugati világban ma is legitim ideológia az a kommunizmus, amely több mint 100 millió ember életét követelte. Fekete Rajmund aláhúzta, a jövő generációinak is meg kell ismerniük a vörös diktatúra valódi arcát, működését, amely küldetésben a Terror Háza Múzeumnak kiemelt szerepe van.

Az elmúlt években megjelent legfontosabb esszéit rendezte egy kötetbe Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Világrendetlenség című legújabb könyvében. A szerteágazó, fajsúlyos témákról szóló írások egy jól kivehető ív mentén rendeződnek: milyen Európa és a világ, amelyben élünk, miért ilyen, milyenek vagyunk benne mi, magyarok, és mit tehetünk a jövőnk érdekében. Könyvében Schmidt Mária kiapadhatatlan szellemi kíváncsiságtól vezérelve kényes kérdések sorát teszi fel, amelyekre friss és tűpontos gondolatokat kínál válaszként – mindezt szellemesen és közérthetően. Mint mindig. Rendet tesz egy rendetlen világban.

Szent Adalbert-díjat (Pretium Sancti Adalberti) vehetett át Prágában Schmidt Mária történészprofesszor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

1956 az egyik legnagyobb magyar ünnep. Az volt, és az is marad - mondta Fekete Rajmund történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából az MTI-nek adott interjújában csütörtökön.

Életének 85. évében elhunyt Kozma Imre atya, katolikus pap, irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke, a Betegápoló Irgalmasrend korábbi magyarországi vezetője, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének káplánja. A Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány ezúton búcsúzik barátjától, Kozma Imre atyától, az irgalmasság erényének megtestesítőjétől, a rendszerváltoztatás ikonikus alakjától.