Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, az Albánia, a legkommunistább barakk elnevezésű rendezvényen elmondta, az albán és a magyar nép egyaránt megszenvedte a kommunista diktatúra borzalmait, így mindkét nemzet érti és érzi a valódi szabadság fontosságát. Véleménye szerint mindkét nép túlélte a diktatúra évtizedeit, ez pedig láthatatlan hidat képez a két nemzet között. A híd egyik legújabb pillére a Kommunizmuskutató Intézet és az albán Kommunizmus Bűneinek Feltárását Kutató Intézet hivatalos, tudományos megállapodása, amelyet csütörtökön írtak alá Budapesten.
Fekete Rajmund emlékeztetett, a kommunista diktatúra Albániában – egyes kutatások szerint – 6 ezer áldozatot követelt. Az őrült diktátor, Enver Hodzsa 750 ezer kisebb-nagyobb bunkert telepíttetett országába, és kifejezetten sajnálkozott amiatt, hogy az orvostudomány nem képes feléleszteni Nagy Imrét, hiszen ebben az esetben újra ki lehetne őt végezni. A legnagyobb titokban elmondott rendszerellenes viccért börtön, vagy munkatábor járt az egyszerű albán halandónak, akinek életét permanens háborús pszichózissal itatta át az Albán Munkapárt.
Fekete Rajmund rámutatott: mind a magyar, mind pedig az albán nép megszenvedte a kommunizmus évtizedeit, ebből kifolyólag mindkét nép megérti és érzi a valódi szabadság fontosságát. A balkáni nemzet fájdalmas örökségének hátrahagyása ékes bizonyítéka annak, hogy ők – akárcsak mi, magyarok – képesek voltak túlélni a kommunizmus borzalmait, ez pedig összeköt bennünket. Ennek a láthatatlan kapocsnak újabb sikeres formája a Kommunizmuskutató Intézet és az albán Kommunizmus Bűneinek Feltárását Kutató Intézet között létrejött együttműködési megállapodás, amelynek ünnepélyes aláírása csütörtökön lezajlott. Közös célunk emlékezni a diktatúra áldozataira, akik életüket adták hazájukért – zárta gondolatait Fekete Rajmund.
Ҫelo Hodzsa történész, kutató, az albán Kommunizmus Bűneinek Feltárását Kutató Intézet ügyvezető igazgatója elmondta, országa mindkét totális diktatúra elszenvedője volt: megszállta a fasiszta olasz állam, majd a náci Németország, később pedig a kommunisták tartották terrorban Albániát. Enver Hodzsa egy ortodox, embertelen diktatúrát épített ki, bunkerrendszert építtetett, bezáratta az egyházi intézményeket, államosítást hajtott végre, és közel 100 ezer embert állítatott bíróság elé alig egy évtized leforgása alatt.
Emlékeztetett: mindössze egy év leforgása alatt – 1945–1946-ban – a kommunista partizánok több mint 230 embert végeztek ki hazájában. Rámutatott, Hodzsa diktatúrája különutas kommunizmust épített ki, 1948-ban szakított a Tito-féle Jugoszláviával, 1961-ben Moszkvával, szűk húsz évvel később pedig Kínával.
A teljes hatalmi elitet markában tartó, népét a végletekig megfélemlítő Enver Hodzsa jellemét, ideológiai meggyőződését mi sem mutatja jobban, mint az az anekdota, amely 1953-as moszkvai látogatása után látott napvilágot. A szovjet felsővezetéssel való tárgyalásokat követően az albán delegáció tagjainak nemes egyszerűséggel a következőket mondta: Ha bárkinek eljár a szája a tárgyalásokkal kapcsolatban, golyót kap a fejébe!
Ҫelo Hodzsa előadása végén rámutatott, az albán kommunista politikusok, káderek a kommunista rendszer bukását követően is nyugodtan alhattak, nem vonták őket felelősségre Albániában.