Hírek

Fekete Rajmund történész közösségi oldalán hívta fel a figyelmet egy rendkívül aggasztó társadalmi jelenségre: egyre több román fiatal nosztalgiával tekint Nicolae Ceaușescu diktatúrájára, miközben a TikTokon és fesztiválokon mémesített, szórakoztató figuraként bukkan fel a „Kárpátok Géniusza”. A Magyar Nemzetnek adott interjújában a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója nemcsak az emlékezetpolitikai felelősségről beszélt, hanem arról is, miért veszélyes, ha a diktatúrák emléke a szórakoztatóipar részévé válik.

Román kommunista szimpatizánsok az egykori diktátor, Nicolae Ceaușescu és felesége sírjánál Bukarestben

„Ceaușescu élőzik a bukaresti Palota-tér erkélyéről, majd a következő snittben már vidáman, selfie-bottal a kezében sétál egy temetőben. Egy másik videóban már egy fesztiválozóval pózol, majd következik egy archív felvétel a kommunista diktátorról” – kezdte bejegyzésében Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója.

Nicolae és Elena Ceaușescu kastélya Bukarestben

A történész szerint ezek a videók olyan benyomást keltenek, mintha a kommunista diktátor egy szórakoztató influenszer lenne, és ez súlyosan torzítja a történelmi emlékezetet.

A jelenség mögött nemcsak ismerethiány, hanem mély társadalmi frusztráció is húzódik

– fogalmazott lapunknak.

A posztok megszületését egy friss román közvélemény-kutatás ihlette, amelyet a Kommunizmus Bűneit és Száműzetések Emlékét Ápoló Intézet készített. A felmérés szerint a megkérdezettek 66,2 százaléka, vagyis kétharmada úgy véli: Ceaușescu jó vezető volt.

És ami még ennél is aggasztóbb – teszi hozzá Fekete Rajmund –, hogy több mint 50 százalékuk a kommunizmust is pozitívan ítéli meg. A történész szerint ez a tendencia azt mutatja: az elmúlt több mint három évtizedben a politikai döntéshozók, valamint az oktatás képviselői elhanyagolták a történelmi igazságot, hozzájárulva ezzel egy gyilkos és illegitim rezsim iránti veszélyes nosztalgia terjedéséhez.

A történelemórákon, a politikai diskurzusban vagy akár a médiában sem történt meg az a fajta feldolgozás, amely segítene megérteni a diktatúra valódi természetét

 – hangsúlyozza. A közvélemény-kutatás reprezentatív mintán, 1200–1500 fő megkérdezésével készült, és a különböző társadalmi csoportok között is érzékelhető különbségeket mutat.

A nyugdíjasok és az alacsonyabb jövedelmű, vidéki térségek lakói körében különösen erős ez a nosztalgia, de még a 30 év alatti, egyetemet végzett fiatalok körében is 45 százalék támogatja Ceaușescut – ez egyáltalán nem elhanyagolható szám.

De miért támad fel egy tömeggyilkos diktátor kultusza? Fekete Rajmund szerint ez nem valódi múltidézés, hanem a jelen problémáira adott érzelmi válasz.

A román társadalom politikai, gazdasági és társadalmi bizonytalansággal él együtt – ezekre adott reakció az idealizált múltba való menekülés. Alternatív emlékezetvilág alakul ki: a múlt egyszerűbbnek, igazságosabbnak és biztonságosabbnak tűnik – még akkor is, ha ez teljesen ellentmond a tényeknek

– fogalmaz.

A TikTok-videók különösen súlyos következményekkel járhatnak, hiszen a fiatalabb generációk számára ez a platform jelenti az elsődleges információforrást.

Ez ugyanaz, mintha Hitlert kezdenénk el vicces formában népszerűsíteni – figyelmeztet a történész. – Egy olyan diktátor, akinek milliók–tízmilliók vére tapad a kezéhez, mégis úgy jelenik meg, mintha egy szórakoztató figura lenne. Ráadásul egy olyan országban, ahol – Európában egyedüliként – még a hadsereget is bevetették a változást akarók ellen.

Mégis nosztalgiával gondolnak a diktátorra. Pedig a Ceaușescu-házaspárt nyilvánosan és kivételes brutalitással végezték ki. Az intézetigazgató példaként említi a román fesztiválokat is, ahol kommunista relikviák tűnnek fel, és legutóbb júliusban Ceaușescu nevét skandálták a fiatalok. Ennek a mozgatórugói a szociális és gazdasági bizonytalanság, az egykori kommunista állam gondoskodásának illúziója, a szelektív emlékezet, és a fiatalok „divatnosztalgiája” is. Szerinte az edukáció kulcsfontosságú:

Be kell mennünk ezekre a platformokra, és ott, az adott platform nyelvén kell bemutatnunk a valóságot. A kommunista diktatúrákat a félelem tartotta össze. A félelem, amely beleette magát az emberek zsigereibe és megnyomorította az életüket – ezt nem lehet pozitívan és nosztalgikusan tálalni.

A történész pozitív példaként említi a Terror Háza Múzeumot, amely 2002 óta fontos szerepet játszik a magyar társadalom múltfeldolgozásában. A fiatalabb generációk számára is érthető módon tudják bemutatni, mi történt Magyarország vérgőzős XX. századi történelmében. Fekete Rajmund szerint nem csak Romániában figyelhető meg ez a fajta jelenség. Az Egyesült Államokban például a 30 év alatti fiatalok 62 százaléka pozitívan nyilatkozik a kommunizmusról. Ez az oktatás, a média és a politikai elit közös felelőssége. Magyarországon viszont létezik egyfajta történelmi immunitás és ellenállóképesség a totalitárius diktatúrákkal szemben.

A magyarok 52 százaléka szerint Lenin felelős a tömeggyilkosságokért, és 76 százalékuk ellenzi, hogy kommunista diktátoroknak szobrot állítsanak nyugaton.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy hátra lehetne dőlni.

A feladatok nem értek véget, mert sajnos mire a Szovjetunió összeomlott, a kommunista ideológia alapja termékeny táptalajra hullott a nyugati világban. Ez a nyugati elit ugyanúgy az identitások újraértelmezésére tesz kísérletet, mint ahogyan tette azt a kommunizmus. Az osztályharcot azonban felváltotta az identitásharc

– zárta az interjút a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója.

Forrás: Magyar Nemzet