A Terror Háza Múzeum megalapításának történelmi jelentőségéről, a megnyitást övező politikai lejárató-hadjáratról és a kommunizmus áldozatainak emlékéről is ír Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet Igazgatója a The European Conservative oldalán megjelent írásában.
A Terror Háza Múzeum megalapítása történelmi mérföldkő volt, hiszen alig több mint egy évtizeddel a kommunizmus bukása után Magyarországon létesült először olyan múzeum és emlékhely, amely egymás mellé helyezte azt a két totális diktatúrát, amit 1944 és 1989 között a hazánkat megszálló nagyhatalmak ránk kényszerítettek.
A múzeum 2002-es megnyitóján több mint 150 ezren gyűltek össze – a tömeg gyertyái és mécsesei fényszőnyeggel borították be az Andrássy utat. Azonban a kereskedelmi csatornák és a másnapi lapok egy egészen más képet közvetítettek: politikai provokációról beszéltek, gyűlöletet és félelemkeltést emlegettek. A múzeum létrehozását pedig kampányfogásként értékelték, a kritikák pedig már azelőtt megszületettek, hogy bárki is saját szemével láthatta volna a kiállítást.
A Terror Háza Múzeum volt az első lépés abban a folyamatban, amelyben a posztkommunisták elveszítették korlátlannak hitt egyeduralmukat a múlt, a jelen és végső soron a jövő értelmezése felett is. Ezt a tényt mi sem támasztja alá jobban, mint az a több mint hétmillió látogató, akik több mint húsz év alatt „pincétől a padlásig” bejárták az Andrássy út 60. épületét, és akik a tárlat megtekintésekor szembesülnek igazán a múlt fájdalmas, kegyetlen és sötét borzalmaival.
A teljes cikk a The European Conservative oldalán érhető el angol nyelven.