Hírek

A Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a romániai Ceaușescu-nosztalgia kapcsán kijelentette: a jelenlegi romániai instabilitás az egyik fő mozgatórugója a gyűlölt diktátor újbóli népszerűségének. A TikTokon is újraéledő Ceaușescu-kultusz megítélésében ugyanakkor nosztalgikus elemek is fellelhetők. Fekete hangsúlyozta, hogy a Terror Háza Múzeumnak óriási érdemei vannak a fiatalok oktatásában és nevelésében, ugyanakkor aggasztónak nevezte a Nyugat kommunizmussal kapcsolatos megnyilvánulásait – például azt, hogy az Egyesült Államok fiataljainak több mint 60 százaléka pozitívan értékeli az embertelen diktatúrát.

Egy friss felmérést tett közzé a bukaresti Kommunizmus Bűneit Kutató és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet, amely szerint a román társadalom kétharmada – 66,2 százalék – tartja jó vezetőnek az egykori kegyetlen diktátort, Nicolae Ceaușescut.

A megdöbbentő eredmények kapcsán Fekete Rajmund kifejtette: Ceaușescu kedvező megítélése nem feltétlenül múltidézés, hanem sokkal inkább a román társadalom reakciója a jelenlegi belpolitikai instabilitásra, a folyamatos kormányváltásokra és az ország gazdasági problémáira. Rámutatott: az eredmény hátterében nosztalgikus érzések is meghúzódhatnak, amelyek a jelenlegi bizonytalan állapotokra adott válaszként értelmezhetők. Az idősebb generációk nem a Securitate brutalitását, a sorban állást vagy az áruhiányt sírják vissza, hanem inkább saját fiatalságuk iránti nosztalgiájukat vetítik ki a Ceaușescu-korszakra, amely számukra egyfajta kiszámíthatóságot jelentett.

A nosztalgia fő mozgatórugói a szociális és gazdasági bizonytalanság. Ezért sokan úgy érzik, hogy a rendszerváltoztatást követően nem köszöntött be az a fajta jólét, amelyre számítottak, ráadásul romlott a közbiztonság, sokan kiszolgáltatottnak érzik magukat.

– hangsúlyozta.

Fekete Rajmund hozzátette: korábban is születtek meglepő eredmények hasonló kérdésekben Romániában. Egy 2018-as felmérés szerint a válaszadók 55,8 százaléka pozitívan értékelte a kommunizmus éveit, míg csupán 34,5 százalék nyilatkozott róla negatívan. Mindez különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy Románia volt az egyetlen kommunista ország, ahol fegyveres erőszakkal döntötték meg a pártvezér uralmát 1989-ben – vagyis akkoriban óriási volt a népharag és az elkeseredettség.

A fiatal generációk viselkedésével kapcsolatban az igazgató elmondta: döbbenetes volt látni, amikor egy romániai fesztiválon a tömeg egy része az 1989-ben kivégzett pártvezér nevét skandálta. Véleménye szerint ennek oka a közoktatás hiányossága, amely nem foglalkozik kellő mélységben a kommunizmus időszakával, nem tárja fel a fiatalok előtt az 1989 előtti áldatlan állapotokat, és ráadásul relativizálja a múltat – ami különösen veszélyes.

Kép forrása: Fortepan/Sütő András örökösei

Bár Nyugaton a kommunizmus termékeny táptalajra lelt – az 1968-as nemzedék uralja a médiát, az egyetemeket és a politikát, így erősen befolyásolja a fiatalokat –, mi, magyarok szerencsésnek mondhatjuk magunkat. Kiváló intézményeink vannak, például a fiatalok nevelését és oktatását kiemelten kezelő Terror Háza Múzeum, amely képes volt arra is, hogy „kivegye a könyvet” a balliberális oldal kezéből – azt a könyvet, amely múltunk és jövőnk értelmezésének narratíváját tartalmazza. Fekete Rajmund emlékeztetett: az egykori kommunista blokk államai közül hazánk volt az első, amely megemlékezett a holokauszt magyarországi áldozatairól, ezzel is példát mutatva más nemzeteknek.

Hazánk bátor lépései különösen értékesek annak fényében, hogy a Joe Biden vezette demokrata adminisztráció az elmúlt években a baloldaliság zászlóshajójaként viselkedett. Az Egyesült Államokból identitáspolitikai eszméket exportáltak, és akik nem álltak be e mögé – mint például Magyarország –, azokat különféle eszközökkel, akár „guruló dollárokkal” is megpróbálták ellehetetleníteni. Romániához hasonlóan az Egyesült Államokban sem rózsás a kommunizmus megítélése: egy friss kutatás szerint a harminc év alattiak 62 százaléka pozitívan vélekedik a kommunizmusról – zárta gondolatait Fekete Rajmund.

A beszélgetés 6:43-tól meghallgatható a Vasárnapi Újság adásában.