Elfelejtettükvolna?
Az 1956-os forradalom és szabadságharc után hazánkat elhagyni kényszerülők: 200 ezer
Elfelejtettükvolna?
Szovjet kényszermunkatáborokba hurcolt magyarok:700 ezer
Elfelejtettükvolna?
1945 után politikai okból kivégzett honfitársaink:700
Elfelejtettükvolna?
1945 után politikai okból bebörtönzött honfitársaink:70 ezer
Elfelejtettükvolna?
A kommunizmus világszerte 100 millió halálos áldozatot követelt

A XX. századi totalitárius rendszerek közül a kommunizmus élettartama bizonyult a leghosszabbnak. Az 1917 novemberében Oroszországban alakot öltő diktatúra minden változása ellenére a végső összeomlásáig megőrizte antidemokratikus, emberellenes vonásait. Áldozatainak pontos számát, melyet a nemzetközi kutatások mintegy 100 millióra tesznek, legföljebb megbecsülni tudjuk. Mivel a kommunizmus nevében elkövetett bűnök feltárása, a különböző állampárti diktatúrák tényanyagának historiográfiai feldolgozása csak a szovjet birodalom összeomlása és a kelet- és közép-európai államok antikommunista forradalmai után indulhatott meg, még ma is sok a feltáratlan fejezet. A kommunista propaganda, amely több mint fél évszázadon át Nyugaton és Keleten egyaránt mérgezte a közgondolkodást, ma is érezteti hatását.

A Kommunizmuskutató Intézet a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány szervezete. Elsődleges feladata az 1917-ben államszervező erőként is megjelenő totális eszmerendszer történetének feltárása és bemutatása. Az Intézet alapvető célja, hogy összegyűjtse és bővítse a kommunizmussal kapcsolatos kutatások eredményeit. Ahhoz, hogy a „nemzetközi szocializmus” mérhetetlen pusztítása, az élet minden területét beszövő hazugságai után helyreállítsuk európai kultúránk tradicionális és pozitív értékeit, először a történettudomány eszközeivel kell megkezdenünk a feltárás munkáját. A Kommunizmuskutató Intézet erre vállalkozik.

alairas

Schmidt Mária

főigazgató

Hírek

A Terror Háza Múzeumhoz került Wittner Mária hagyatékának jelentős része

2025. november 04.

Mától a Terror Háza Múzeum gyűjteményét gyarapítja Wittner Mária szabadságharcos, Corvin-közi harcos, '56-os halálra ítélt, volt országgyűlési képviselő hagyatékrésze. Ezen megtisztelő esemény kapcsán tartottak sajtótájékoztatót a múzeumban Schmidt Mária főigazgató, Németh Szilárd kormánybiztos, valamint Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadójának részvételével.

A Terror Háza Múzeumnál méltó helyre lelt Wittner Mária hagyatékrésze

2025. november 19.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a TV2 Mokka című műsorában elmondta: Wittner Mária 1956-os szabadságharcos hagyatékrésze nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a fiatal generációk közelebb érezzék magukhoz 1956 hőseit, a pesti srácokat és lányokat A mintegy 5000 tételből álló katalógus levelekből, könyvekből, oklevelekből áll.

Kommunista New York-i szelek

2025. november 05.

Ahogyan az várható volt, a 34 éves Zohran Mamdani nyerte meg a New York-i polgármester-választást. Jelen cikk írásakor a szavazatok 91 százalékos feldolgozását követően a radikális baloldali politikus a szavazatok 50,4 százalékát (több mint 1 millió szavazatot), míg New York korábbi demokrata kormányzója, Andrew Cuomo a szavazatok 41,6 százalékát (közel 855 ezer szavazatot) szerezte meg. De ki is New York első muszlim polgármestere és hogyan nyerte meg a választást?

Félmúlt: A szabadság vándora, Arthur Koestler

2025. október 30.

A XX. Század Intézet FÉLMÚLT című beszélgetéssorozatának legújabb adása ezúttal Arthur Koestler, a 20. század egyik legizgalmasabb és legsokoldalúbb közép-európai gondolkodója és írója köré épült. A műsor apropóját Koestler születésének 120. évfordulója adta, amelynek alkalmából a Kommunizmuskutató Intézet és a Kertész Imre Intézet rendezett közös konferenciát szeptemberben. Ki is volt Arthur Koestler, akit Schmidt Mária találóan a „szabadság vándorának” nevezett? Hogyan vált a budapesti születésű szerző a kommunista eszme lelkes hívéből a totalitarizmus egyik legélesebb kritikusává, a „diktatúrák krónikásává”? Minek köszönhető műveinek éleslátása és egyedisége?

Események

ARTHUR KOESTLER - DIKTATÚRÁK KRÓNIKÁSA

2025. OKTÓBER 1. (SZERDA) 10:00

120 éve született Koestler Artur, vagy ahogyan a világ megismerte: Arthur Koestler, a huszadik század egyik legizgalmasabb, legérdekesebb és legolvasottabb magyar szerzője. George Orwell mellett a kontinens legnagyobb hatású diktatúraellenes gondolkodója, az európai értelmiség ünnepelt sztárja, az utolsó polihisztor, aki élete végéig büszke volt arra, hogy magyar.

A Sötétség délben című műve segített az európai szabadságeszmény háború utáni újraértékelésében, valamint lelkiismereti számvetésre kényszeríteni a totalitarianizmus minden formáját elutasító erőket. Arthur Koestlernek elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy lerántsa a leplet a földre szállt mennyország ígéretével házaló kommunizmusról, bemutassa annak erkölcstelen és embertelen működését, mindezt az igazság kimondásával.

Regisztráció: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrációja akkor érvényes, ha megkapja visszaigazoló levelünket!

PROGRAM

09:30–10:00   Regisztráció

10:00–10:05   Köszöntő

Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója

10:05–11:15   Előadások

John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke

Koestler és a Nyugat

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója

„Igazságaink féligazságok voltak” – a kommunizmustól az antikommunizmusig

Obianuju Ekeocha orvosbiológus

 Koestler afrikai szemmel

Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója

 Ígéret és beteljesedés – Koestler és a cionizmus

11:15–11:30   Kávészünet

 

11:30–12:30   Előadások

Körmendy Zsuzsanna újságíró

Koestler és Orwell barátsága

Kerekes Gábor, a Kertész Imre Intézet tudományos munkatársa, az ELTE egyetemi docense

Spartacustól Rubasovig

Soltész Márton, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója

Koestler, az író

12:30–13:15   Ebédszünet

13:15–14:15   Kerekasztal-beszélgetés

Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze

Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet publicistája

Tibor Fischer, az MCC Irodalmi Műhely vezetője

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója

14:15–14:35   Záró gondolatok

Házigazda: Szabó László, kommunikációs szakember 

Albánia, a legkommunistább barakk

2025. április 10. (csütörtök) 16:00

Albánia a huszadik század második felében az egyik legsötétebb kommunista barakk volt. Vezetőjük, az ortodox sztálinista Enver Hodzsa eleinte a sztálinizmus, majd a maoizmus feltétlen híve volt, de végül sem a szovjet, sem a kínai kommunizmust nem tartotta kellően kommunistának, ezért még a szocialista táboron belül is elszigetelődött – ezzel pedig elmélyítette az önellátásra berendezkedő ország gondjait. Albániában még akkor is élesedett az osztályharc, amikor Magyarországon Kádár már rég a társadalom „lekenyerezésével” volt elfoglalva. Albániában az élet minden területét áthatotta az orwelli „újbeszél”, miközben a magánéletet is igyekezett teljes ellenőrzése alá vonni. A diktatúra pedig nem kímélte azokat, akik ellenálltak a rendszernek: egyes becslések szerint megközelítőleg 25 ezer embert végeztek ki politikai okokból.

Az eseményen való részvétel regisztrációhoz kötött! 

Kérjük, részvételi szándékát 2025. április 9. (szerda) 16 óráig jelezze!

Vendégregisztráció: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Sajtóregisztráció: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

Regisztrációja akkor érvényes, ha megkapja visszaigazoló levelünket!

Meghalt a woke, éljen a normalitás

2025. február 6. (csütörtök) 17:00

A 2010-es évek közepétől jellemző, woke névvel illetett ideológiai jelenségcsoport, melynek egyaránt része volt a BLM-mozgalom, a cancel culture, a gender-ideológia, az interszekcionalitás, az LMBTQ-lobbi térnyerése és a transzneműség kultusza, a 2020-as évtized közepére veszített lendületéből. Sokan, nem is minden alap nélkül, Donald Trump ismételt elnökké választását is a woke-kal szembeni ellenállás számlájára írják, de megfigyelhető az is, hogy a szórakoztatóipar – üzleti, de politikai okokból is – visszavett a korábban akadálytalanul terjedő propagandából. A sportszergyártók és streaming-szolgáltatók óvatosabbak lettek, a Facebook pedig azonnal kapcsolt: megszüntette obskurus tényellenőrző hivatalát és eltörölte a munkahelyi diverzitás kötelezvényét. De tényleg vége van-e a Nyugaton elhatalmasodó woke-őrületnek vagy más formában, de velünk marad?

Vissza a múltba? Tito-nosztalgia Szlovéniában

2024. március 25. (hétfő) 16:00

A kommunizmus nem vész el, csak átalakul? A Kommunizmus Áldozatai Emléknapjának felszámolása Szlovéniában egy lépés a múlt eltörlése felé? Nyugat-Európa vajon tudatosan fordít hátat a kommunizmus borzalmainak? Ha válaszokat szeretnél, gyere el a Kommunizmuskutató Intézet soron következő eseményére a Terror Háza Múzeumba!

Fotótár

Terror Háza Múzeum

Látószög blog

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le az újdonságokról! A hírlevelünkből mindenről elsőként értesülhetsz!

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

* kötelező mező
Adatkezelési tájékoztató *
Az Év Honlapja Minőségi díj 2023Az Év Honlapja Különdíj 2023