Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)

Szekszárdon született 1940. január 16-án. 1964-ben szerzett diplomát a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, egy évig a Tolna megyei Tanács kórházában volt segédorvos, 1965-től Fadd nagyközség körzeti orvosa. 1967-ben lépett be a pártba. 1973-tól a Szekszárdi városi Tanács osztályvezető főorvosa.

1975-től az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetőségi titkára. 1978-ban a SZOT titkára lett. 1984. december 6-tól a Minisztertanács elnökhelyettese. A XIII. kongresszuson (1985) beválasztották a KB-ba, és a KB Agitációs és Propaganda Bizottságba. 1987-től a kormány Tudománypolitikai Bizottságának elnöke. A KB 1987 júniusi ülésén a Politikai Bizottság tagja lett. 1987. december 16-án szociális és egészségügyi miniszter lett. A KB 1988. július 14-i ülésén kimaradt a KB Agitációs és Propaganda Bizottságból. 1988. június 29-ig volt a kormány Tudománypolitikai Bizottságának elnöke. A KB 1988 decemberi plénumán létrehozták a KB Gazdaság és Szociálpolitikai Bizottságot, melynek tagja lett.

Az 1989 áprilisi KB-plénumon lemondott PB-tagságáról.

 

Kommunizmuskutató Intézet

1940. január 16-án született Szekszárdon (Tolna vm.); édesapja cipész, édesanyja varrónő volt. Általános iskoláját Faddon végezte, középiskolába a közeli Tolnára járt. 1958-as érettségijét követően felvételt nyert a Budapesti Orvostudományi Egyetemre, ahol 1964-ben kapott általános orvosi diplomát. Oklevele megszerzését követően kezdő orvosként a Tolna Megyei Kórházban dolgozott, egy évvel később körzeti orvos lett. Belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba (MSZMP).

1973-ban felhagyott a gyakorló orvoslással és a Szekszárd Városi és Járási Tanács osztályvezető főorvosa lett. Ekkor már az aktív politikai pályára készült: két év múlva meg is választották az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének titkárává.

Az 1970-es évek végétől elkanyarodott hivatásától és pártszerepet vállalt: előbb a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) egyik titkára, majd elnökségi tagja, később a szervezet Szociálpolitikai Bizottságának elnöke lett.

1984 végén az állampárt a Minisztertanács elnökhelyettesévé nevezte ki, ami jó ugródeszka volt a magasabb párttisztségek betöltéséhez is. E tisztségében kormányzati szinten ő felügyelte az egészségügyet, a társadalombiztosítást, a kultúrát, a tájékoztatást és az ifjúságpolitikát; ennek megfelelően 1985–86-ban ő volt az Állami Ifjúsági Bizottság, 1985–87-ben az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság, 1987–88-ban a kormány Tudománypolitikai Bizottsága és 1987. januártól 1990. februárig az Állami és Kossuth-díj Bizottság elnöke is.

1987-ben a kormányban megkapta a szociális és egészségügyi tárcát. Minisztersége alatt, a szociálpolitika reformja keretében, a társadalombiztosítási alapot függetlenítették a költségvetéstől. Ekkor indult el az országos dohányzásellenes kampány, amelynek népszerűsítésében az abban az évben útjára indult, igen népszerű tévésorozat, a Szomszédok is részt vállalt. Mindez ellenére sem az alkoholfogyasztási szokásokban, sem a dohányzás ellen vívott harcban nem sikerült jelentős eredményeket elérnie az egészségügyi kormányzatnak. Miniszteri pozícióját az első szabadon választott kormány megalakulásáig megtartotta.

Pályafutása csúcsára az 1980-as évek közepén ért el, amikor beválasztották a párt Központi Bizottságába (KB), s ezzel az ország közvetlen irányítói között foglalhatott helyet. KB-pozíciójával párhuzamosan, a sajtó és a média ellenőrzését is végző, kiemelten fontos Agitációs és Propaganda Bizottságban és a jövőbeni párttagok miatt is fontos Káderpolitikai Bizottságban kapott tagságot. 1987 nyarán tagja lett a párt legszűkebb vezető testületének, a Politikai Bizottságnak (PB). PB-tagságából – saját kérésére – 1989 áprilisában felmentették.

1989 októberében belépett az MSZMP utódpártjába, a Magyar Szocialista Pártba, amelynek színeiben 1990 tavaszán parlamenti mandátumot szerzett. 1990 és 1998, majd 2002 és 2006 között volt tagja a törvényhozásnak. Az első ciklusban tagja, a másodikban elnöke lett a szociális és egészségügyi bizottságnak, és az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar csoportjának egyik alelnöki pozícióját is betöltötte. 1998-ban visszavonult a politikától.

2002 tavaszától Medgyessy Péter visszahívta az „első vonalba”: kabinetjében az egészségügyi tárcát kínálta fel számára. Másfél éves miniszteri időszakának egyik legfontosabb lépése az ún. kórháztörvény megalkotása volt. (A jogszabályt Mádl Ferenc köztársasági elnök az Alkotmánybíróság elé utalta, amely végül a jogszabályt megsemmisítette.)

1994-ben megválasztották a szocialista párt egyik alelnökének, de a két évvel későbbi tisztújító kongresszuson már nem jelöltette magát a tisztségre.

Politikai pályafutásával párhuzamosan az üzleti életben is képviseltette magát: 1994 és 1997 között egy magánnyugdíjpénztár igazgatóságát vezette.

Férje 1992 óta a korábbi MSZMP-funkcionárius, Békesi László, aki a rendszerváltoztatást követően Horn-kormány pénzügyminisztere volt 1994 és 1995 között, 1998 után pedig a liberális Szabad Demokraták Szövetsége gazdasági programjának egyik kidolgozójaként tevékenykedett.

Jelenleg nyugdíjas.

 

Életút, tisztségek:

1964: Általános orvosi diplomát szerez a Budapesti Orvostudományi Egyetemen.

1964–1965: A Tolna Megyei Kórház segédorvosa.

1965–1973: Körzeti orvos Faddon.

1967: Belép a Magyar Szocialista Munkáspártba (MSZMP).

1973 – 1975. november: A Szekszárd Városi és Járási Tanács osztályvezető főorvosa.

1975. november – 1978. október 13. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének titkára.

1978. október 13. – 1984. december 6. A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) titkára. (Ez idő alatt tagja a SZOT Elnökségének, később elnöke a szervezet Szociálpolitikai Bizottságának.)

1984. december 6. – 1987. december 16. A Minisztertanács elnökhelyettese.

1984. december 6. –1988: Az Állami Tervbizottság tagja.

1985–1986: Az Állami Ifjúsági Bizottság elnöke.

1985–1988: Az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság elnöke.

1985–1988: A Minisztertanács Tudománypolitikai Bizottságának elnöke.

1985. március 28. – 1989. október 7. Az MSZMP Központi Bizottságának (KB) tagja.

1985. március 28. – 1988. július 14. Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottságának tagja.

1986. november 20. – 1988. július 14. Az MSZMP KB Káderpolitikai Bizottságának tagja.

1987. január – 1990. február: Az Állami Díj és Kossuth-díj Bizottság elnöke.

1987. június 23. – 1989. április 12. Az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja.

1987. december 16. – 1990. május 23. Szociális és egészségügyi miniszter.

1988 – 1990: Az Országos Egészségvédelmi Tanács elnöke.

1988. december 6. – 1989. október 7. Az MSZMP KB Gazdasági és Szociálpolitikai Bizottságának tagja.

1989. október 7. Belép a Magyar Szocialista Pártba (MSZP).

1990. május 3. – 1998. május: Országgyűlési képviselő. (Előbb az MSZP országos listáján, másodszor a Veszprém megyei 7. számú egyéni választókerületben jut képviselői mandátumhoz.)

1990. május 3 – 1994. június 27. Az Országgyűlés szociális, egészségügyi és családvédelmi állandó bizottságának, ezen belül a társadalombiztosítási és az egészségügyi albizottságok tagja.

1994. június 28. – 1998. március 16. Az Országgyűlés szociális, egészségügyi és családvédelmi állandó bizottságának elnöke.

1994. október 9. – 1996. március 30. Az MSZP alelnöke.

1994–1997: A Fraternité Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke.

2002. május 27. – 2003. szeptember 14. Egészségügyi, szociális és családügyi miniszter.

Az Év Honlapja Minőségi díj 2023Az Év Honlapja Különdíj 2023