Budapest, Központi Bizottság
Kiss , 469-470.pp:
"Az Ajtósi Dürer soron, a Jung-féle cipőüzem jéghideg helyiségében ülésezik a Kommunista Párt vezetősége. Hatan vagyunk jelen, és senki sincs közöttünk, aki valódi nevén élhetne. Rövid az ülés. Tárgyilagos, rövid beszámolók: mi a helyzet, ki halt meg, hová kell sürgős segítség. Szinte minden megbeszélésen szóba kerül, hogy milyen igazolványok nem használhatók már. Rajk László felolvas egy írást. Megbeszéljük, hogy a havonta megjelenő Szabad Népben vagy röplap formájában jelenjen meg. Döntés után egyenként távozunk. Sápadt, fáradt arcok, búcsúzásnál egy pillanattal tovább szorítjuk egymás kezét, senki sem tudja, életben marad-e a következő ülésig."
Apró : A két világ határán (Tanúságtevők, 4:c 391-392.pp):
"Egyik legnagyobb gondunk mindig az volt, hogy az ülések megtartására biztonságos helyet találjunk, nehogy tanácskozásunkat a házfelügyelők és a nyilas házmegbízottak észrevegyék. Az úton Kiss Károly megnyugtatott bennünket, hogy jó helyre megyünk. Én óvatosságból azért mégis, mielőtt bementünk, körüljártam a környéket, mert itt a Liget szélén, nem olyan régen az ellenállási mozgalomban résztvevő építőmunkásokat tartóztatták le, s további sorsukról addig semmit nem tudtunk. A MÉMOSZ környékén a rendőrség eléggé sűrűn tartott razziákat, ezért óvatosnak kellett lenni.
Az ülés előtt Horváth Mártonnal a közeli Dembinszky utca végén találkozóm volt. Együtt mentünk a Központi Bizottság ülésére és útközben egy röpirat kiadását beszéltük meg, amely Budapest népéhez szólt, amelyben a párt fegyveres felkelésre hívta fel a főváros lakosságát a németek és nyilasok garázdálkodásával, kiürítési parancsával szemben. [...]
Az ülésen Rajk László tartott rövid politikai tájékoztatást a hazai belpolitikai helyzetről s a fronthírekről, a párt feladatairól, és megemlített néhány jól sikerült fegyveres akciót. Szólt arról, hogy a szovjet csapatok újabb és újabb magyar területeket szabadítanak fel, s folyik Budapest bekerítése. Szóba került még a Szabad Nép legközelebbi számának néhány fontos cikke, s egy kiadásra tervezett felhívás tartalmának lényege. Egy másik elvtárs a moszkvai és a londoni rádió friss híreiből adott tájékoztatást. Mivel mindannyian illegálisan éltünk, aki tehette, meghallgatta a friss külföldi híreket és ilyenkor továbbadta.
Információt kaptunk arról, hogy a Moszkvai Bizottság tagjai: Révai József, Farkas Mihály, Nagy Imre és Gábor József , Gerő Ernő vezetésével Moszkvából Szegedre érkeztek. A hír ismeretében mi is napirendre tűztük a kapcsolat felvételét. A KB ülésén Rajk László azt javasolta, hogy én menjek át a fronton és a Szegeden levő vezetőket tájékoztassuk Budapest helyzetéről, ismertessem a szociáldemokratákkal eddig folytatott tárgyalásokat. Természetesen elfogadtam a megbízatást.
Az ülés végén Rajk Lászlóval még arról beszéltünk, hogy melyik frontszakaszon lehetne biztonságosan átjutni. Javasolta, hogy beszéljek még Pálffy elvtárssal, a párt Katonai Bizottságának vezetőjével, hogy az általa ismert katonatisztek közül kik tudnának segíteni a feladat végrehajtásában. Az volt a véleménye, hogy mivel ez nem egy veszélytelen vállalkozás, ne egyedül induljak el, vigyek magammal egy megbízható elvtársat. Abban is megegyeztünk, hogy én a legközelebbi ülésen már nem veszek részt. Feladataim egy részét átadtam Bartha Bertalannak és másoknak, akikkel a közeli napokra már a találkozókat megbeszéltük. Elbúcsúztunk. A Központi Bizottság tagjai külön is felhívták a figyelmemet arra, hogy valószínű, hogy az út jelentős részét gyalog kell megtenni. Háború van, s sok helyen lesz katonai ellenőrzés."
A csepeli dolgozók megakadályozzák a község kiürítését.