Kronológia

Moszkva, Moszkvai Bizottság

A párt programtervezetének első vitája

Csak a felszólalókról készült jegyzék, a résztvevőkről nem: Andics Erzsébet, Bíró Zoltán, Fogarasi Béla, Friss István, Gábor József , Gergely Sándor, Gerő Ernő, Háy Gyula, Háy László, Lakatos Éva, Lippai Zoltán, Lukács György, Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Nyisztor György, Pelikán Géza, Rákosi Mátyás, Révai József, Rudas László, Szántó Béla, Szántó Rezső, Szántó Zoltán, Uitz Béla, Vas Zoltán. Előadók: Gerő Ernő és Révai József. (A Moszkvai Bizottság tagja volt Nagy Imre is.)

1944. szeptember 28

Budapest, Központi Bizottság

Kállai Gyula: Életem törvénye, 233-234.pp.

"Egy alkalommal -szeptember közepe táján lehetett- Donáth közölte velem, hogy fontos találkozóra visz. Budára mentünk, a Rózsadomb Pest felé néző oldalán egy nagyon szép, modern kertes villába, Fischer József építészmérnök lakására.

Meglepő társaságot találtam ott együtt. Rajk Lászlót, Horváth Mártont, Péter Gábort, Orbán Lászlót, Kiss Károlyt, Bartha Bertalant és másokat, akiknek nagy részét még látásból sem ismertem. Kiderült, hogy a KB ülésén vagyunk. Én nem tudtam arról, hogy a KB tagja lettem volna. Ezt sohasem közölték velem, s úgy látszik, most Rajk javaslatára hívtak meg.

Az ülés szóvivője természetesen Rajk volt. Fő téma: a párt újjászervezése utáni feladatok. Rajk teljes mértékben egyetértett a párt újjáalakításával, amelyre már az ő kiszabadulása előtt döntés született. Mesterien indokolta, milyen nagy politikai jelentősége van ennek napjainkban.

Gondolatmenete a következő volt: a Békepárt főleg propaganda tevékenységet folytatott. Ez napjainkban már nem elegendő. A Békepárt már nem nyújt megfelelő perspektívát sem a fasizmus elleni harchoz, sem a háborúból való kiválásra, sem a felszabadulás utáni időkre. Többek között ennek tulajdonítható, hogy a polgári politikusok a Magyar Front munkáját is bizonytalanná igyekeznek tenni. A névváltoztatás nem jelenti a párt politikai irányvonalának megváltoztatását, de a helyzet olyan, hogy pártunknak ismét önálló politikai arculattal kell megjelennie a küzdőtéren. Megköveteli ezt a szovjet csapatok gyors előretörése s az a magunkkal szemben támasztott követelmény, hogy minden erőnkkel hozzájárulhassunk hazánk felszabadításához. Az eddigi, főként propaganda- és agitációs munkáról át kell térni a németek és magyar csatlósaik elleni aktív harcra. Tömegmozgalmakra, sztrájkokra, szabotázsakciókra, partizánharcra, fegyveres felkelésre van szükség, mert csak így lehet kiűzni a megszállókat, határozott állásfoglalásra és cselekvésre kényszeríteni az ellenzéki erőket és magát a kormányt is.

A további feladatokról szólva kifejtette, hogy közvetlen feladatunk a független, szabad, demokratikus Magyarország megteremtése amelynek alapja a munkásság és a parasztság szövetsége s e két nagy dolgozó osztály mélyen demokratikus állami és társadalmi rendszere. E közvetlen cél megvalósítására törekedve, természetesen nem mondunk le végső célunk, a szocialista Magyarország megteremtéséről sem. Minél mélyebb a demokratikus átalakulás, annál nagyobb a lehetősége és a valószínűsége annak, hogy békés fejlődés útján jussunk el a szocializmushoz."

Budapest, Központi Bizottság

A börtönből szabadult Rajk László lett a KB titkára.

Budapest, Katonai Bizottság

Pálffy György vezetésével megalakult a kommunista párt Katonai Bizottsága. Tagjai: Fehér Lajos, Sólyom László és a Laci-csoport. A KB részéről Horváth , letartóztatása után Rajk tartotta a kapcsolatot a Katonai Bizottsággal.

A Vörös Hadsereg előretolt egységei Battonyánál átlépik a magyar határt.

Felszabadul az első magyar város, Makó (Csongrád megye).

Újra megjelenik Budapesten az illegális "Szabad Nép".

Moszkva, Moszkvai Bizottság

A párt programtervezetének második vitája

1944. szeptember 13 1944. október 7

A Magyar Front pártjai memorandumot intéznek a kormányzóhoz, amelyben a háborúból való azonnali kilépést és nemzeti kormány megalakítását követelik.

Moszkvába érkeznek Horthy Miklós kormányzó megbízottai - Faragho Gábor vezérezredes vezetésével -, hogy fegyverszüneti tárgyalásokat kezdjenek a szovjet kormánnyal.

Budapest, Központi Bizottság

Rajk László, a KB titkára és Kállai Gyula, KB-tag: Programtervezet a háború utáni időkre

Közli: Az MKP és az SZDP határozatai és dokumentumai, 1944-1948, 25.p.

A Maros vonaláról megindul a R. J. Malinovszkij vezette 2. Ukrán Front támadása a Tiszántúl felszabadítására. Felszabadul Békéscsaba. Gyula, s több más Békés megyei helység.

Budapesten a partizánok - Marót-csoport - felrobbantják Gömbös Gyula szobrát.

Moszkva, Moszkvai Bizottság

A párt programtervezetének harmadik vitája

1944. szeptember 28

Felszabadul Hódmezővásárhely, Szentes (Csongrád megye), Kisújszállás (Szolnok megye), Nádudvar (Hajdú-Bihar megye). A 2. Ukrán Front csapatai elérik a Tisza vonalát Szegedtől délre, Szentes körül és Szolnokról délre.

Békéscsabán megalakul a kommunista pártszervezet, majd október 9-én a városi tanács, amely új hatalmi szervként kézbe veszi a város ügyeinek intézését.

Felszabadul Karcag (Szolnok megye), Hajdúszoboszló (Hajdú-Bihar megye).

Az illegális kommunista és szociáldemokrata párt vezetőségeinek képviselői Budapesten aláírják a fasizmus elleni közös harcról és a munkásosztály egységének megteremtéséről szóló megállapodást.

Horthy Miklós megbeszélésre hívja a Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt képviselőit, Szakasits Árpádot és Tildy Zoltánt, s az események alakulásáról tárgyal velük. Azt követően Rajk László , a Kommunista Párt titkára a Horthy-hadsereg képviselőivel folytat megbeszélést a németellenes harcban való együttműködésről. Megállapodásra azonban nem kerül sor.

A szovjet kormány képviselői és Horthy küldöttei Moszkvában aláírják az előzetes fegyverszüneti megállapodást.

Felszabadul Szeged (Csongrád megye).

A budapesti rádióban 13 órakor felolvassák Horthy proklamációját a fegyverszünetről. Délután a németek megszállják a Budai Várat, Horthy lemond. Másnap Szálasi Ferencet juttatják a németek hatalomra. Megkezdődik a nyilasok rémuralma.

Orosházán megjelenik az első legális kommunista újság, a "Népakarat".

Szeged

A Moszkvából Szegedre érkező Vas Zoltán közreműködésével megalakult az MKP szegedi szervezete.

A Szabad Szakszervezetek nagygyűlése Szegeden, a Városi Színházban. Vas Zoltán beszél a szabad és független demokratikus Magyarországról.Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, az 1. magyar hadsereg parancsnoka, tisztikarának egy részével átáll a Vörös Hadsereghez.

Felszabadul Debrecen (Hajdú-Bihar megye).

Felszabadul Baja (Bács-Kiskun megye).

A Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) első nyilvános gyűlése Szegeden.

Felszabadul Hajdúböszörmény (Hajdú-Bihar megye).

Korom Mihály: Az MKP legális... 10-11.pp:

"A hazatérés lehetőségével élve a szovjetunióbeli magyar kommunista emigráció akkori vezetői közül október 26-án négyen elutazhattak Moszkvából a felszabadult területre. A négy személyt a moszkvai magyar kommunista bizottság a Komintern örökét ellátó intézmény vezetőivel, Dimitrovval és Manuilszkijjel megtárgyalva és általuk is jóváhagyva jelölte ki. E tanácskozáson eldöntötték azt is, hogy a hazajövő négy személy: Gerő Ernő, Nagy Imre, Révai József és Farkas Mihály itthon a párt legális Központi Vezetőségét alkotja. Vezetőjének Gerő Ernőt jelölték, helyettesének pedig Nagy Imrét. Ekkor határozták el azt is, hogy a párt a fő feladatok szervezeti tartalmának megfelelően Magyar Kommunista Párt néven szerveződjön újjá."

Budapesten illegálisan újjáalakul a kommunista párt ifjúsági szervezete Kommunista Ifjúmunkás Szövetség néven, december 6-án elnevezését Kommunista Ifjúsági Szövetségre változtatja.

Malinovszkij marsall csapatai Csapnál találkoznak Petrov hadseregtábornoknak Kárpát-Ukrajnát felszabadító seregeivel.

A Duna-Tisza-közén megindul a Vörös Hadsereg újabb nagy támadása. A hadművelet célja Budapest elfoglalása.

Felszabadul Hajdúnánás (Hajdú-Bihar megye), Nyíregyháza (Szabolcs-Szatmár megye), Kalocsa, Kecskemét (Bács-Kiskun megye).

Felszabadul Szolnok (Szolnok megye), Cegléd (Pest megye).

Szeged

Megérkeztek a Külföldi Bizottság megbízottai

Utal rá: Szabó Éva, Adalékok... Párttörténeti Közlemények, 1960:1-2. 88.p.

Szeged, Központi Vezetőség

(Gerő , Nagy , Farkas és Révai ) első ülése

1. Ideiglenes szervezeti szabályzat kidolgozása Utal rá: A szocializmus útján

2. A párttagsági könyvek kibocsátása

Utal rá: A szocializmus útján

3. A Szikra Kiadó felállítása

Utal rá: Huszonöt éves a marxista politikai könyvkiadás, Pártélet, 1969:11.

Magyar Kommunista Párt

Nagygyűlése Szegeden, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 27. évfordulóján, Gerő Ernő ünnepi beszéde: "Lesz magyar újjászületés!"

Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága

Budapesten a Magyar Front pártjainak képviselői megalakítják a fegyveres ellenállás politikai irányító szervét, a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságát (MNFFB). A bizottság elnökévé Bajcsy-Zsilinszky Endrét, alelnökévé Csorba Jánost (FKgP) választják. A kommunista pártot Kállai Gyula , a szociáldemokrata pártot Szakasits Árpád képviseli.

Szeged, Központi Vezetőség

A KV, a szegedi, az orosházi, hódmezővásárhelyi és a makói pártszervezetek együttes ülése a pártszervezés feladatairól tárgyalt

Részleteket közöl belőle: Felszabadulás... 148-152.p.

Megalakul a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága Katonai Vezérkara Kiss János altábornagy vezetésével.

Szeged, Központi Vezetőség

Ideiglenes szervezeti szabályzat

Közli: Az MKP és az SZDP határozatai és dokumentumai, 1944-1948, 34. p.

Megjelenik illegálisan Budapesten a "Szabad Ifjúmunkás", a KISZ újságja.

Szeged Központi Vezetőség

Üzenet a Budapesti Központi Bizottságnak

(Farkas Mihály aláírással)Közli: Felszabadulás... 117.p.

A Szálasi-kormány megállapodik a fasiszta német kormánnyal a magyar javak Németországba történő kiszállításáról.

Debrecenben a kommunisták kiadásában "Néplap" címmel politikai napilap jelenik meg. Felelős szerkesztő: Szilágyi József.

Szeged Központi Vezetőség

A KV tagjai látogassák meg a nagyobb pártszervezeteket

Utal rá: Szabó Éva, Adalékok... Párttörténeti Közlemények, 1960:1-2. 92.p.

Felszabadul Gyöngyös (Heves megye).

Szeged

Megjelent a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front napilapja, a Délmagyarország. A Szerkesztő Bizottság tagjai: Balogh István, Erdei Ferenc és Révai József.

Szeged, Központi Vezetőség

Felhívást kell közzé tenni a felszabadult országrészek lakossága felvilágosítására, mozgósítására

Utal rá: Korom, Az MKP... 23.p.

A jegyzőkönyvet idézi: Az MKP és az SZDP határozatai és dokumentumai, 1944-1948, 41.p.

A fasiszta Nemzeti Számonkérő Szék nyomozói Budapesten letartóztatják a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának katonai vezérkarát.

Az újjáalakuló Független Kisgazdapárt Elnöki Tanácsa

ülése Szegeden, Balogh István elnökletével. Az ülés egyhangúan helyesli a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front létrehozását és a "Délmagyarország" című lap megindítását.

Felszabadul Hatvan (Heves megye).

Felszabadul Mohács (Baranya megye).

Felszabadul Bátaszék (Tolna megye).

Az MKP képviseletében Révai József és Vas Zoltán Debrecenben Révész Imrével, Tiszántúl református püspökével tárgyalnak koalíciós alapon működő nemzeti bizottság megalakításáról.

Felszabadul Pécs (Baranya megye).

Szeged, Központi Vezetőség

Programjavaslat a közvetlen politikai és gazdasági feladatok megoldására

Az MKP és az SZDP határozatai és dokumentumai, 1944-1948 szerkesztőinek megjegyzése szerint a Moszkvában kidolgozott programot véglegesen Gerő Ernő és Révai József fogalmazták meg.

Felszabadul Szekszárd (Tolna megye), Eger (Heves megye).

Budapest, Központi Bizottság

Kádár János, a KB tagja megszökött a fogságból.

1944. december 7

Budapest

A szegedi KV küldöttei (Kossa István, Sárközi Sándor) kapcsolatba léptek a budapesti KB vezetőivel.

Kállai Gyula: A két világ határán, 20.p:

"[...] azt az utasítást hozták, hogy mindaddig ne lépjünk fel a nyilvánosság előtt, míg meg nem érkezik Budapestre a Moszkvai Bizottság képviselője."

Kiss Károly, 470.p:

"Kovács István hírt kapott arról, hogy a front túlsó oldaláról küldöttek érkeztek a fővárosba, s kapcsolatot keresnek a párttal. Ilyen esetben a legnagyobb óvatosság szükséges. Csak amikor egy teljesen megbízható Beszkárt-munkás jelentette, hogy a Fővárosi Villamosvasút volt dolgozója, Kossa István keresi velünk a kapcsolatot, szerveztük meg a találkozót egy Hajós utcai cipészműhelyben.

A dermesztő hideg helységben a Központi Bizottság több tagjával együtt feszülten várakoztunk. Végre Kovács István kíséretében megérkezett Kossa István és Sárközi Sándor, a Magyar Kommunista Párt Szovjetunióból hazatért tagjaiból Szegeden alakult KV küldöttei. Nehéz feladatot teljesítettek, mert amikor sok veszéllyel járó útjaikon eljutottak Budapestre, még két hétig tartott, amíg az illegális KB-t megtalálták.

A szegedi KV megüzente, hogy minél szélesebb egységfront alapján szervezzük a fegyveres ellenállást. De a felszabadulás utáni időkre is gondoltak már, s azt tanácsolták, hogy a Tisza Kálmán térten foglaljuk le a Volksbund központi épületét a pártközpont részére, mihelyt a front túlhalad a területen."

Kállai : Két világ határán, 20.p:

"[...] azt az utasítást hozták, hogy mindaddig ne lépjünk fel a nyilvánosság előtt, míg meg nem érkezik Budapestre a Moszkvai Bizottság képviselője."

Szeged

A Polgári Demokrata Párt (PDP), a Független Kisgazdapárt (FKgP), a Magyar Kommunista Párt (MKP), a Nemzeti Parasztpárt (NPP), a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Szabad Szakszervezetek képviselői Szegeden elfogadják a kommunista pártnak az ország újjáépítésére vonatkozó programjavaslatát.

A demokratikus pártok és a szakszervezetek képviselői megalakítják a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front szegedi bizottságát, a szegedi nemzeti bizottságot, elnöke Balogh István (FKgP), titkára Gombkötő Péter (MKP).

Felszabadul Kaposvár (Somogy megye).

Felszabadul Miskolc, Sátoraljaújhely (Borsod-Abaúj-Zemplén megye).

Magyar Nemzeti Függetlenségi Front

Nagygyűlése Szegeden a Városi Színházban. A nagygyűlés magáévá teszi a MNFF programját. A felszabadított területen gyors ütemben alakulnak meg a nemzeti bizottságok, üzemi bizottságok.

Budapest, Központi Bizottság

Kiss , 469-470.pp:

"Az Ajtósi Dürer soron, a Jung-féle cipőüzem jéghideg helyiségében ülésezik a Kommunista Párt vezetősége. Hatan vagyunk jelen, és senki sincs közöttünk, aki valódi nevén élhetne. Rövid az ülés. Tárgyilagos, rövid beszámolók: mi a helyzet, ki halt meg, hová kell sürgős segítség. Szinte minden megbeszélésen szóba kerül, hogy milyen igazolványok nem használhatók már. Rajk László felolvas egy írást. Megbeszéljük, hogy a havonta megjelenő Szabad Népben vagy röplap formájában jelenjen meg. Döntés után egyenként távozunk. Sápadt, fáradt arcok, búcsúzásnál egy pillanattal tovább szorítjuk egymás kezét, senki sem tudja, életben marad-e a következő ülésig."

Apró : A két világ határán (Tanúságtevők, 4:c 391-392.pp):

"Egyik legnagyobb gondunk mindig az volt, hogy az ülések megtartására biztonságos helyet találjunk, nehogy tanácskozásunkat a házfelügyelők és a nyilas házmegbízottak észrevegyék. Az úton Kiss Károly megnyugtatott bennünket, hogy jó helyre megyünk. Én óvatosságból azért mégis, mielőtt bementünk, körüljártam a környéket, mert itt a Liget szélén, nem olyan régen az ellenállási mozgalomban résztvevő építőmunkásokat tartóztatták le, s további sorsukról addig semmit nem tudtunk. A MÉMOSZ környékén a rendőrség eléggé sűrűn tartott razziákat, ezért óvatosnak kellett lenni.

Az ülés előtt Horváth Mártonnal a közeli Dembinszky utca végén találkozóm volt. Együtt mentünk a Központi Bizottság ülésére és útközben egy röpirat kiadását beszéltük meg, amely Budapest népéhez szólt, amelyben a párt fegyveres felkelésre hívta fel a főváros lakosságát a németek és nyilasok garázdálkodásával, kiürítési parancsával szemben. [...]

Az ülésen Rajk László tartott rövid politikai tájékoztatást a hazai belpolitikai helyzetről s a fronthírekről, a párt feladatairól, és megemlített néhány jól sikerült fegyveres akciót. Szólt arról, hogy a szovjet csapatok újabb és újabb magyar területeket szabadítanak fel, s folyik Budapest bekerítése. Szóba került még a Szabad Nép legközelebbi számának néhány fontos cikke, s egy kiadásra tervezett felhívás tartalmának lényege. Egy másik elvtárs a moszkvai és a londoni rádió friss híreiből adott tájékoztatást. Mivel mindannyian illegálisan éltünk, aki tehette, meghallgatta a friss külföldi híreket és ilyenkor továbbadta.

Információt kaptunk arról, hogy a Moszkvai Bizottság tagjai: Révai József, Farkas Mihály, Nagy Imre és Gábor József , Gerő Ernő vezetésével Moszkvából Szegedre érkeztek. A hír ismeretében mi is napirendre tűztük a kapcsolat felvételét. A KB ülésén Rajk László azt javasolta, hogy én menjek át a fronton és a Szegeden levő vezetőket tájékoztassuk Budapest helyzetéről, ismertessem a szociáldemokratákkal eddig folytatott tárgyalásokat. Természetesen elfogadtam a megbízatást.

Az ülés végén Rajk Lászlóval még arról beszéltünk, hogy melyik frontszakaszon lehetne biztonságosan átjutni. Javasolta, hogy beszéljek még Pálffy elvtárssal, a párt Katonai Bizottságának vezetőjével, hogy az általa ismert katonatisztek közül kik tudnának segíteni a feladat végrehajtásában. Az volt a véleménye, hogy mivel ez nem egy veszélytelen vállalkozás, ne egyedül induljak el, vigyek magammal egy megbízható elvtársat. Abban is megegyeztünk, hogy én a legközelebbi ülésen már nem veszek részt. Feladataim egy részét átadtam Bartha Bertalannak és másoknak, akikkel a közeli napokra már a találkozókat megbeszéltük. Elbúcsúztunk. A Központi Bizottság tagjai külön is felhívták a figyelmemet arra, hogy valószínű, hogy az út jelentős részét gyalog kell megtenni. Háború van, s sok helyen lesz katonai ellenőrzés."

A csepeli dolgozók megakadályozzák a község kiürítését.

Budapest

Letartóztatták Rajk Lászlót, a KB titkárát. Helyébe a novemberben szabadult Kádár lépett.

1944 novembere

A "Néplap" közli, hogy megalakult Debrecenben a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ). (Ezt követően a felszabadított területeken működő kommunista ifjúsági szervezetek megszűnnek, illetve átalakulnak MADISZ-szervezetekké.)

A Nógrádi Sándor vezette, eddig Szlovákiában harcoló partizáncsapat magyar területen folytatja tevékenységét.

A nyilasok kivégzik Kiss János altábornagyot, Nagy Jenő ezredest és Tartsay Vilmos századost, a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága katonai vezérkarának elfogott tagjait.

Felszabadul Balassagyarmat (Nógrád megye), Vác (Pest megye).

Az illegális kommunista párt felhívást intéz Nagy-Budapest népéhez: "Ha élni akarsz, harcolj a német ellen!"

Moszkvából különvonaton Debrecenbe érkeznek a fegyverszüneti tárgyalások magyar résztvevői. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjainak megválasztásának előkészítésére Dálnoki Miklós Béla , Vörös János , Faragho Gábor , Gerő Ernő , Juhász-Nagy Sándor, Vásáry István , Révész Imre és mások részvételével bizottság alakul.

Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága - amely előző nap alakult meg - felhívást intéz a magyar néphez, hogy válassza meg küldötteit az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Még aznap teherautókon elindulnak a felszabadult országrész 38 helységébe a választásokat előkészítő bizottságok.

MKP Központi Vezetőség

Szegedről Debrecenbe költözött.

Korom, Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya, 440.p

"A KV tagjainak áttelepülését a hó végére követte a párt éppen hogy kialakuló, még igen csekély gazdasági és adminisztratív részlegének az átköltözése is, amelyre már szintén december 13-án megtörténtek az előkészítő intézkedések."

A felszabadított területen 230 képviselőt választanak az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe

Debrecen, Központi Vezetőség

A pártot érintő kormányzati kérdések

Korom, Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya, 440.p

"A nemzetgyűlés kommunista képviselői frakciójának az irányítására 'frakcióvezetőséget' alakítottak, melynek vezetője Révai József, tagjai: Farkas Mihály, Gombkötő Péter, Tariska István és Oláh Mihály lett."

A Börzsönyben a 2., a Dunántúlon pedig a 3. Ukrán Front indít támadást Budapest körülzárására. December 24-én befejeződik Budapest körülzárása.

Felszabadul Ózd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye).

Ideiglenes Nemzetgyűlés

Debrecenben a református kollégium oratóriumában összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés, és a magyar államszuverenitás kizárólagos képviselőjévé nyilvánítja magát.

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés szózatot intéz a magyar néphez: "Független, demokratikus Magyarországot, nemzeti egységet."

Debrecenben megalakul a felszabadult területek szociáldemokrata szervezeteinek országos vezetősége.

Ideiglenes Nemzetgyűlés

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés politikai bizottságot és ideiglenes kormányt választ. A kormány elnöke Dálnoki Miklós Béla .

Nagy Imre, a KV helyettes vezetője,

ezután földművelésügyi miniszter.

Ideiglenes Nemzeti Kormány

Delegációt jelöl ki a fegyverszünet megkötésére. Tagjai: Gyöngyösi János külügy-, Vörös János honvédelmi miniszter, Balogh István államtitkár. A delegáció december 28-án indul el Moszkvába.

Debrecen, MKP Központi Vezetőség

1. Kerületi párttitkárságok felállítása

Utal rá: Szabó Éva, Adalékok... Párttörténeti Közlemények, 1960:1-2. 95.p. Ismerteti: Korom, Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya, 442.p.

2. A pártot érintő kormányzati kérdések

Korom, Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya, 442-443.pp. idézi a határozat szövegét

"A kormányban és a legfelsőbb kormányszervekben működő elvtársak alá vannak rendelve a KV-nak, és annak utasításait hajtják végre."

Felosztották a felügyeleti területeket:

Farkas Mihály felügyeleti területe: szakszervezetek, falusi munka, ifjúsági és tömegszervezeti ügyek;

Gerő Ernő, a KV vezetője, felügyeleti területe: pártszervezés, káder- és információs ügyek és pártkérdések;

Nagy Imre, a KV helyettes vezetője, felügyeleti területe: a kormányszervekben lévő kommunisták közvetlen irányítása;

Révai József, felügyeleti területe: a Nemzetgyűlés, nemzeti bizottságok és önkormányzatok.

A Szálasi-kormány Sopronkőhidán kivégezteti Bajcsy-Zsilinszky Endrét, Pataky Istvánt, Pesti Barnabást és Kreutz Róbertet.

Budapest, MKP Központi Bizottság

Kiss , 473.p

"Az illegális Kommunista Párt vezetői e napon Budán, a Városmajor melletti Nyúl utcában akartak ülést tartani. Az ülés azonban elmaradt, mert a front éjszaka előrecsúszott a János-kórház környékére."

Felszabadul Salgótarján (Nógrád megye).

Ideiglenes Nemzeti Kormány

Hadat üzen Németországnak és kiáltványt intéz a magyar néphez, amelyben harcra hív fel a német fasiszta csapatok és nyilas kiszolgálói ellen.

A Budapestet körülzáró szovjet csapatok parancsnokai ultimátumot intéznek Budapest német és magyar helyőrségéhez. A német és magyar fasiszták orvul meggyilkolják a szovjet parlamentereket: Vecsésnél Steinmetz Miklós, Budaörsnél pedig J. A. Osztapenko kapitányokat.

A Nógrádi-partizáncsapat Salgótarján közelében egyesül a Vörös Hadsereggel.