Kronológia

A néhány óra alatt leesett nagy mennyiségű hó, a hófúvások, a rendkívüli hideg miatt országszerte megbénult a közlekedés, üzemzavarok voltak az áramtermelésben és -továbbításban, a kommunikációban.

A gondok megoldására Tárcaközi Koordinációs Operatív Bizottság alakult a közlekedési miniszter elnökletével, átmenetileg korlátozták a dunaújvárosi, diósgyőri és ózdi kohászatai vállalatok, a Tiszai Vegyi Kombinát és a Péti Nitrogénművek gázellátását, áramkorlátozást rendeltek el 160 ipari fogyasztónál. Néhány héttel később a kormányszóvivői tájékoztatón közölték: a közlekedési infrastruktúrát ért károk összege 2-3 milliárd forint, a termeléskiesés becsült értéke hasonló nagyságrendű.

Átlagosan 18 százalékkal emelték a kávé árát, 10 százalékkal a lakossági árufuvarozás tarifáit, megszüntették a III. és IV. osztályú vendéglátó-ipari egységek 10 százalékos költségvetési támogatását, s szabad árformába sorolták tevékenységüket.

Politikai Bizottság

A KISZ "Jövőnk a tét!" akciója

Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 7.p.

Minisztertanács

Módosította az Állami Tervbizottság feladatait, elnökévé Maróthy Lászlót , az OT elnökét nevezte ki, megszüntette a Gazdasági Bizottságot, s helyébe létrehozta a Gazdaság-felügyeleti Bizottságot, vezetésével Berecz Frigyes miniszterelnök-helyettest bízta meg, s életre hívta - Marjai József miniszterelnök-helyettes elnökletével - a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságát.

A Tudománypolitikai Bizottság elnöke Csehák Judit, a Honvédelmi Bizottságé Czinege Lajos lett.

KB Titkárság

A koordinációs jogkörrel felruházott pártszervek és pártszervezetek munkája, tevékenységük fejlesztése

Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 9.p.

Politikai Bizottság

1. Az 1987/88-as pártoktatás év

Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 12.p.

2. A szövetkezeti kongresszusok tapasztalatai

Utal rá: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 19, 24.p, 1. lábjegyzet

KB Szövetkezetpolitikai Munkaközösség

A szövetkezeti kongresszusok tapasztalatai

Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 22.p.

Öt egymás utáni év kisebb-nagyobb aktívuma után 1986-ban 401 millió dolláros hiány jött létre a nem rubelelszámolású magyar külkereskedelemben, a rubelelszámolású forgalom viszont 17 millió rubeles többlettel zárta az évet - közölte Veress Péter külkereskedelmi miniszter az 1986-os évet értékelő tájékoztatóján.

Megállapította: az 500 millió dollárosra tervezett aktívumtól való elmaradásnak mintegy 40 százaléka az árfolyamok és az árak alakulására, 60 százaléka pedig a tervezettől eltérő exportcsökkenésre, illetve importnövekedésre vezethető vissza. A cserearányveszteség számszerűsített értéke 400 millió dollár volt, miután a csökkenő ártendenciájú termékek a magyar kivitelben jóval nagyobb súlyt képviselnek, mint a behozatalban.

A Magyar Nemzeti Bank képviselői 200 millió dolláros hitel felvételéről írtak alá megállapodást egy amerikai, japán és nyugat-európai pénzintézetekből álló bankkonzorciummal.

A fél évvel korábban életbe lépett csődtörvény alapján elsőként a Magyar Hitelbank indított felszámolási eljárást egy eladósodott jelentősebb cég, a Veszprémi Állami Építőipari Vállalat ellen. A VÁÉV-en kívül az év végéig hét ipari üzem felszámolását kezdeményezték a hitelezők.

A Gábor Áron Vasöntöde hosszas alku után megegyezett hitelezőivel, a Balassagyarmati Javító-Karbantartó Kisvállalat ellen folyik a csődeljárás, öt nagyvállalat esetében pedig (Tatabányai és Mecseki Szénbányák, Ganz-MÁVAG, Láng Gépgyár, Soroksári Vasöntöde) a kormány úgy döntött, hogy állami pénzekből - szanálással - megmenti a cégeket, s részben magára vállalja tartozásaikat. A fedezet előteremtésére a 2 milliárd forintos Szanálási Alapot év közben további 2,5 milliárd forinttal megfejelték. November végén viszont a kormány közölte: nem tartja kielégítőnek a felszámolási eljárás eddigi tapasztalatait, ezért kötelezi a kereskedelmi bankokat, hogy indítsanak felszámolási eljárást minden olyan adósuk ellen, akinek három hónapnál régebben lejárt tartozásai meghaladják a 25 millió forintot.

A kiemelkedő hatékonysággal termelő feldolgozó-ipari vállalatok január 1-ig visszamenő hatállyal 1987-ben nyereségadó-kedvezményben részesülhetnek - jelentette be Medgyessy Péter pénzügyminiszter.

Eszerint a 20 százaléknál magasabb vagyonarányos nyereséget termelő vállalatok 5-20 százalékos kedvezményt kérelmezhetnek. Mint elmondta: az intézkedés a jó teljesítményű gazdálkodók mozgásterét, fejlesztési lehetőségeit hivatott bővíteni.

KB Agitációs és Propaganda Bizottság

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tevékenysége

Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 26.p.

A Magyar Nemzeti Bank 8 százalékkal leértékelte a forintot a konvertibilis valutákhoz képest. Ezelőtt legutóbb 1986. szeptember 23-án értékelték le - szintén 8 százalékkal - a forintot.

Országos Anyag- és Árhivatal elnöke

hatályon kívül helyezte az úgynevezett kompetitív árképzés 1980 óta érvényben lévő szabályait, amely a feldolgozó-ipari vállalatok közel felénél a belföldi árakat konvertibilis exportáraik átlagos szintjében maximálta. Mint az Árhivatalban közölték: a sorozatos forintleértékelések értelmetlenné tették ezt a feltételrendszert. Hozzátették: a hatósági ellenőrzés ezentúl nem az árképzési módszereket fogja vizsgálni, hanem a piaci magatartást, a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvény betartását.

Országgyűlés

2 ellenszavazattal és 12 tartózkodással törvényerőre emelte a szeptember elsejétől életbe lépő új földtörvényt.

A döntést a parlamenti bizottságokban heves viták előzték meg, ennek nyomán szüntették meg például a tartós földhasználat intézményét (vagyis állami földek elidegenítésének tilalmát), de a képviselők által sokat kifogásolt adminisztratív ingatlanszerzési korlátozásokban végül is a rendelkezési korlátozásokban végül is a rendelkezésen alig enyhítő kormányzati álláspont győzedelmeskedett.

Letelt az a négy hónap, aminek időtartamára a Minisztertanács a szakszervezetekkel, a szövetkezetek érdekképviseleti szerveivel és a Magyar Kereskedelmi kamarával egyetértésben felszólította a hazai vállalatokat és szövetkezeteket, hogy ne hajtsanak végre !munkáltatói döntéstől függő alapbéremelést". 1986 decemberében azzal indokolták a felszólítást, hogy 1986-ban a tervezettnél 5-7 milliárd forinttal több bértömeg áramlott ki.

KB Közgazdasági Munkaközösség

[Fordulat és reform] Időszerű tudományos kérdések

A Munkaközösség az áprilisi ülésén vita után megbízta nyolc tagját: Berend T. Ivánt, Csikós Nagy Bélát, Búza Mártont, Hetényi Istvánt, Nyers Rezsőt, Bognár Józsefet, Huszár Istvánt és Erdei Istvánt, hogy a tanulmányok lezajlott vita alapján szövegezzék meg a Közgazdasági Munkaközösség állásfoglalását.

Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 31.p.

A húsok és húskészítmények árait átlagosan 18 százalékkal emelték, az égetett szeszek és a sörök átlagosan 10 százalékkal drágultak.

Magasabb lett az úgynevezett maximált áras vas-műszaki termékek fogyasztói ára is. Ezzel párhuzamosan 60 forinttal emelték a 70 évesnél fiatalabbak nyugdíját, a családi pótlékot gyermekenként, a házastársi pótlékot, a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben tanulók ösztöndíját.

A 70 évesnél idősebbek nyugdíját - a januárban kapott 7 százalékos emelésen felül - további egy százalékkal, de minimum 220 forinttal növelték.

A Közös Piac külügyminiszteri tanácsa megadta a felhatalmazást az EGK brüsszeli bizottságának a Magyarországgal kötendő kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény megtárgyalására, amely átfogóan lesz hivatott szabályozni a felek közötti kapcsolatokat. Az év hátralévő részében három alkalommal ültek le az asztalhoz hivatalos tárgyalásra Magyarország és a Közös Piac képviselői.

Központi Bizottság

1. Szűrös Mátyás, külügyi KB-titkár: Időszerű nemzetközi kérdések

2. Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, a Politikai Bizottság és a KB Gazdaságpolitikai Bizottság tagja: A KB 1986. november 19-20-i határozatának végrehajtása és az első negyedévi gazdasági munkánk tapasztalatai

A beszédet közli: Pártélet, 1987:6.

3. Havasi Ferenc, gazdaságpolitikai KB-titkár, a KB Gazdaságpolitikai Bizottság valamint a KB Közgazdasági Munkaközösség elnöke, KB-tag: A nyugdíjrendszer módosításának valamint az új vállalati és jövedelemadó-rendszer elvei

A beszédet közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 55.p.

Közlemény: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 75.p.

Központi Ellenőrző Bizottság

A pártfegyelmi munka egyes kérdései

Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 87.p.

A Művelődésügyi Beruházási Vállalat megkezdte a Városligetben annak a térségnek a helyreállítását, ahová egy 1983-as kormánydöntés értelmében a Nemzeti Színházat kellett volna felépíteni. (Az akkori és mostani munkálatok költségei együttesen 33 millió forintra rúgnak, az immár elvetett építési tervek 77 millió forintot vittek el.)

A kormány novemberben felszólította a Fővárosi Tanácsot és a művelődési tárcát, hogy a színház helyének kiválasztására hirdessenek pályázatot, amelynek eredményéről lekésőbb 1988 végéig kér tájékoztatást.

A Magyar Nemzeti Bank 2 százalékkal emelte a kereskedelmi bankoknak és pénzintézeteknek nyújtott refinanszírozási hitelek kamatát. A váltó-viszontleszámítolási kamatláb például 8-ról 10 százalékra nőtt. Az intézkedés arra szolgál - mondták el az MNB-ben -, hogy a pénzkiáramlást a tervezett keretek között tartsák. Hasonló megfontolásokból az MNB április elsejétől 15 milliárd forinttal 114 milliárd forintra csökkentette a kereskedelmi bankok számára refinanszírozott idei forgóeszközhitel-keretet.

A Magyar Posta a duplájára emelte a telefon-beléptidíjakat: a magánszemélyek ezentúl egy fővonalért 12 ezer forintot, ikerállomásért 6 ezer forintot, a közületek 90, illetve 60 ezer forintot fizetnek. Két héttel később szintén drágult - átlagosan 25 százalékkal - a külföldre küldött levélpostai küldemények díja.

KB Titkárság

Az 1987. évi tagdíjbesorolások tapasztalatai

Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 91.p.

Központi Bizottság

1. Németh Károly, pártszervező KB-titkár, a Politikai Bizottság tagja, a KB Ifjúsági Bizottság valamint a KB Pártépitési Munkaközösség elnöke: A párttagsági könyvek cseréje

A határozatot közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 93.p.

A KB levele a párt szervezeteihez, tajaihoz : Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 96.p.

2. Személyi kérdések

KB Titkárság

Kimaradt:

Havasi Ferenc, eddig gazdaságpolitikai KB-titkár,

a Politikai Bizottság tagja, eddig a KB Gazdaságpolitikai Bizottság, a KB Közgazdasági Munkaközösség valamint a KB Szövetkezetpolitikai Munkaközösség elnöke, ezután a Budapesti Pátbizottság első titkára;

Horváth István, eddig adminisztratív KB-titkár,

(június 25-től a Minisztertanács elnökhelyettese), KB-tag;

Németh Károly, eddig pártszervező főtitkárhelyettes,

a Politikai Bizottság tagja, eddig a KB Ifjúsági Bizottság, a KB Pártépitési Munkaközösség valamint KB Káderpolitikai Bizottság elnöke, (június 25-től az Elnöki Tanács elnöke);

Bekerült:

Fejti György, eddig a Borsod megyei Pártbizottság első titkára,

ezután adminisztratív KB-titkár, KB-tag;

Lázár György, eddig a Minisztertanács elnöke,

ezután főtitkárhelyettes, ezután a KB Káderpolitikai Bizottság valamint a párt vezető szerepével foglalkozó bizottság elnöke, a Politikai Bizottság tagja;

Lukács János, eddig a Baranya megyei Pártbizottság első titkára,

ezután pártszervező KB-titkár, ezután a KB Ifjúsági Bizottság valamint a KB Pártépitési Munkaközösség elnöke, KB-tag;

Németh Miklós, eddig a KB Gazdaságpolitikai Osztály vezetője,

ezután gazdaságpolitikai KB-titkár, ezután a KB Gazdaságpolitikai Bizottság valamint a KB Közgazdasági Munkaközösség elnöke;

Politikai Bizottság

Kimaradt:

Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke;

Sarlós István, az Országgyűlés elnöke;

Bekerült:

Berecz János, ideológiai KB-titkár,

a KB Agitációs és Propaganda Bizottság elnöke;

Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese,

a KB Agitációs és Propaganda Bizottság tagja;

Változás a testületen belül:

Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke,

a Politikai Bizottság tagja, a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, ezután a KB Szövetkezetpolitikai Munkaközösség elnöke.

A KB tagjai sorába választották Beck Tamást , Gyuricza Lászlót , Iványi Pált , Medgyessy Pétert , Németh Miklóst , Petrovszki Istvánt és Tatai Ilonát.

Országgyűlés

zárt ülésen elfogadta az MSZMP KB és a HNF országos tanácsának együttes javaslatait személycserékre:

Grósz Károly, eddig a Budapesti Pártbizottság első titkára, ezután a Minisztertanács elnöke, a Politikai Bizottság tagja; Lázár György, eddig a Minisztertanács elnöke, (június 23. óta) főtitkárhelyettes, a Politikai Bizottság tagja; Németh Károly, ezután az Elnöki Tanács elnöke, (június 23-ig pártszervező főtitkárhelyettes), a Politikai Bizottság tagja.

A szintén nyugdíjba vonuló Czinege Lajos posztjára Horváth Istvánt nevezte ki miniszterelnök-helyettesnek.

Ezt követően a képviselők - öt ellenszavazattal és 14 tartózkodással - elfogadták az 1986-os költségvetés végrehajtásáról szóló pénzügyminiszteri beszámolót, amelyből kiderült: az államháztartás hiánya a tervezettnek éppen a duplája, 47 milliárd forint volt.

Mind a korábbi bizottsági üléseken, mind magán az ülésszakon több képviselő kifogásolta, hogy a költségvetésről adott kormányzati kép nem elég nyílt, áttekinthető, közérthető, s javaslat hangzott el a parlament által jóváhagyott keretszámok szigorúbb betartására is.

Társadalmi szerződés

Társadalmi szerződés címmel politikai programot tesz közzé a Beszélő különszámában a demokratikus ellenzék. Szerkeszői: Kis János, Kőszeg Ferenc, Solt Ottília.

A tanulmány, mely a "Kádárnak mennie kell!" mondattal kezdődik, az MSZMP hatalménak erőteljes korlátozására, a párt és a társadalom közötti politikai kiegyezésre, kompromisszumos közjogi viszonyok megteremtésére tesz javaslatot.

Minisztertanács

Ezentúl a helyi tanácsok a foglalkoztatási feszültségek enyhítése érdekében úgynevezett közhasznú munkát szervezhetnek. Az ÁBMH várakozásai szerint elsősorban a szakképzetlen, alacsony iskolai végzettségűek számára szükséges ilyen munkaalkalmak teremtése, amelynek költségei 70 százalékát a központi költségvetés, 30 százalékát a megyei, városi közigazgatás kell, hogy állja. A költségvetés 1987-ben 30 millió forintot különített el erre a célra, s a legutóbbi adatok szerint az ország 9 megyéjében összesen mintegy összesen mintegy 800-an dolgoztak ily módon, elsősorban közterületek karbantartásán, tisztításán.

Központi Bizottság

Németh Miklós, gazdaságpolitikai KB-titkár, a KB Gazdaságpolitikai Bizottság valamint a KB Közgazdasági Munkaközösség elnöke, KB-tag: A gazdasági-társadalmi kibontakozás programja

A beszédet közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 105.p.

A határozatot közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 123.p.

KB Titkárság

A párttagsági könyvek cseréjének szervezeti előkészítésére és lebonyolítása

Utal rá: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 94.p. 2. lábjegyzet.

A magyar távközlés fejlesztésére 70 millió dolláros kölcsön felvételéről írtak alá megállapodást a Magyar Posta képviselői a Világbankkal.

Átlagosan 19 százalékkal emelték a liszt és a sütőipari termékek - így a kenyér, pékáruk -, 20 százalékkal a háztartási energiaszolgáltatások, s ugyanennyivel a dohányipari termékek árát, a motorbenzin és a gázolja literenként 2 forinttal drágult. Az áremelést a kormány elsősorban a költségvetési hiány mérséklésével, a fogyasztói ártámogatások csökkentésével indokolta. Ugyanakkor bejelentették: augusztustól a 70 éven aluliak nyugdíját 100 forinttal, az annál idősebbekét 1 százalékkal, de legalább 100 forinttal, a családi pótlékot gyermekenként 50 forinttal emelik.

Húsz hazai pénzintézet, a két biztosító, a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Pénzügyminisztérium közös nyilatkozatot tett közzé. Ebben vállalták, hogy közösen kialakítják a hazai értékpapír-kereskedelem rendjét, magatartási normáit, összegyűjtik, feldolgozzák és közzéteszik az értékpapírokkal kapcsolatos információkat a piac egységesítése és kiszélesítése céljából. A lakossági kötvénypiacon a szeptember közepétől-végétől - részben a befektetések bizonytalanságából, részben a jövő évre várt magas inflációból adódóan - árfolyamesés volt tapasztalható. November végén az Elnöki Tanács úgy döntött, hogy a jövő év január elsejétől kibocsátott lakossági kötvényekre megszűnik az eddigi automatikus állami garancia. A jövőben a kibocsátók szabadon határozhatják meg a kötvények után fizetendő kamat mértékét, s a várakozások szerint a kötvények hozamában meg fog mutatkozni a kibocsátó gazdálkodó szervezetek helyzetének megítélése.

A Magyar Nemzeti Bank képviselői 400 millió dolláros konzorciális hitel felvételéről írtak alá megállapodást 39 nyugati - így japán, nyugatnémet, arab és amerikai - bankkal.

Parlamenti Bizottságok

A két adótörvény pénzügyminisztériumi tervezetéről abban a tudatban tárgyalt a parlament terv- és költségvetési, illetve jogi bizottsága, hogy a képviselőkhöz eljuttatott tervezetek három nappal a képviselői ülés után kerülnek véglegesítésre a kormány elé. Ez lehetett az egyik fő oka annak, hogy a négy és fél órás ülésen a képviselők nem annyira az adótörvény-tervezetekről, hanem ezek elveiről, illetve az addigi vitákról cseréltek eszmét a jelenlévő pénzügyminiszterrel, aki elismerte, hogy "én sem nevezném ezeket társadalmi vitáknak, eddig lényegében szakértői körben formálódtak a tervezetek." Állampolgárok véleményét tükrözve a képviselők megjegyezték: mivel július 1-én létrejött az új adóhatóság, sokak következtetése az, hogy további vitánknak nincs értelme, eldőlt az adók sorsa.

Ennek ellenére voltak még nyitott kérdések: a Pénzügyminisztérium akkor még 0, 12 és 22 százalékos forgalmiadó-kulcsokkal számolt, a nyugdíjasoknak akkor még évi 120 ezer forint összes jövedelemig nem kellett volna adózniuk, s a kamatok adóját például 30 százalékra tervezték. A pénzügyminiszter írásos előterjesztésében kérdésesnek nevezett pontokról sem alakult ki vita, s a képviselők nem is szavaztak az adótörvény-tervezetekről. A szavazást elhalasztották akkorra, amikor a kormány által képviselt elképzelések kerülhetnek eléjük.

Minisztertanács

Jóváhagyta a 1986-ban aláírt magyar-svéd beruházás-védelmi megállapodást, amely a másik országában befektető cégek, személyek érdekeinek kölcsönös védelmére hivatott. Az ezzel elsőként hatályba lépő magyar-svéd után az év hátralévő részében életbe lépett a Nagy-Britanniával, Franciaországgal és az NSZK-val kötött hasonló megállapodás, míg a Belgiummal, Hollandiával és Olaszországgal aláírottak még a kormányok jóváhagyására várnak.

Elkészült Paks

Üzembe helyezték a negyedik 440 megawattos reaktorblokkot a Paksi Atomerőműben, teljesítménye ezzel 1760 megawattra nőtt, s átadásával lényegében befejeződik az erőmű fejlesztésének első szakasza. Már korábban közölték: az erőművet a 90-es években bővítik további két 1000-1000 megawattos, ugyancsak szovjet tervezésű reaktorblokkal.

Az ipari szerkezet-átalakítási program folytatására 150 millió dollár összegű kölcsön felvételéről írtak alá megállapodást a Magyar Nemzeti Bank képviselői a Világbankkal. A nemzetközi pénzügyi szervezet, amelynek Magyarország 1982 óta a tagja, ezzel együtt eddig összesen 13 magyar programra nyújtott hitelt 1 milliárd 176 millió dollár értékben, amihez még 1,2 milliárd dollárnyi a Világbank társfinanszírozásában nyújtott kölcsön is járult.

Politikai Bizottság

Az állami oktatás elmúlt éve és az idei tanév

Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 134.p.

Országgyűlés

Grósz Károly miniszterelnök a parlamentben előterjesztette a kormány 1990-ig szóló munkaprogramját. A kormányfő szóbeli kiegészítésében leszögezte: "Arra készülünk, hogy megállítsuk az adósság növekedését, s közben koerszerűsítsük gazdaságunkat úgy, hogy ennek terhei csak elviselhető mértékben háruljanak a lakosságra - ez sokak szerint lehetetlen vállalkozás. A kormány meggyőződése, hogy több éves, következetes, fegyelmezett, végiggondolt gazdálkodással céljaink megvalósíthatók. Ehhez azonban módosítani kell felfogásunkat, át kell csoportosítani eszközeinket, újra kell gondolni törekvéseinket, hatékonyabban, lényegesebben több értéket teremtve kell dolgoznunk. Rendre, fegyelemre, és ami ennek alapjául szolgál: a teljesítményelv maradéktalan érvényesítésére van szükség mindenütt."

A miniszterelnök a továbbiakban egyebek mellett arról beszélt, hogy a kormány szükségesnek tartja a gazdaságirányítási rendszer megújítását, ezen belül a szabályozó rendszer egyes fő elemeinek gyökeres átalakítását, a piaci mechanizmusok kiteljesítését, valamint a kormányzati irányítás, a tervezés módszereinek továbbfejlesztését. A parlament a programot egyhangúlag elfogadta.

A továbbiakban a Medgyessy Péter pénzügyminiszter által beterjesztett adóreformhoz - az előzetes bizottsági ülésekhez hasonlóan - itt is számos módosító javaslat érkezett. Ezek azonban az adózás alapelveit nem érintették: a személyi jövedelemadónál az adómentes felső határ 48 ezer forint, ezen felül a jövedelmeket tíz sávba sorolva 20-60 százalékos kulcsokat határozott meg a pénzügyi tárca. Az alkalmazotti kedvezmény évi 12 ezer forint, a nyugdíjak adómentesek, a megtakarításokat lineáris kulcs terheli majd. A mezőgazdasági kistermelés évi 500 ezer forint értékhatárig nem adózik.

A parlament végül is kisebb módosításokkal - ilyen volt például a három vagy több gyermekes családok gyermekenkénti 12 ezer forintos kedvezménye - 10 ellenszavazattal és 21 tartózkodással jóváhagyta a személyi jövedelemadó pénzügyminisztériumi tervezetét, s így annak bevezetését január 1-től. Az általános forgalmi adó - kulcsai 0, 15 és 25 százalékosak - elfogadásánál mindössze 1 ellenszavazat és 5 tartózkodás volt.

A Magyar Kereskedelmi Kamarában tartott pénzügyminisztériumi tájékoztatón körvonalazódott az 1988-as szabályozórendszer. Eszerint megszűnik a vagyonadó, a béradó és a város- és községfejlesztési hozzájárulás, bevezetik azonban az 50 százalékos nyereségadót, a társadalombiztosítási járulék mértéke pedig 40 százalék lesz. A gazdálkodóknak jövőre nem kell különféle alapokra felosztaniuk megmaradt nyereségüket, a mezőgazdaságot kivéve központi bértömegszabályozás lesz. A Minisztertanács október 15-i ülésén hagyta hivatalosan jóvá a jövő évi szabályozórendszert, részleteiben is.

Elnöki Tanács

jóváhagyta, hogy Magyar Gazdasági Kamarára változtassa nevét 1988. január elsejétől a Magyar Kereskedelmi Kamara, amely egy 1985-ös törvényerejű rendelet értelmében társadalmi szervként látja el másfélezer tagvállalatának érdekképviseletét.

Lakitelki találkozó

Lakitelken a magyar szellemi élet több, mint 160 képviselője közös nyilatkozatában leszögezi: "A politikai és társadalmi szervezetek jelenlegi rendszerében nincs biztosítva az önálló és független nézetek kifejtése. Ezért javasoljuk egy magyar demokrata fórum létrehozását."

A Deutsche Bank vezetésével, s a bonni kormány kezességvállalása mellett egymilliárd márka összegű óriáshitelt folyósítanak nyugatnémet pénzintézetek a Magyar Nemzeti Banknak - erről született megállapodás Grósz Károly miniszterelnök NSZK-beli látogatásán.

KB Agitációs és Propaganda Bizottság

1. A Művelődési Minisztérium jelentése: A nemzetiségi oktatás helyzete és a további feladatok

Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 141.p.

2. A pártoktatás 1986/87. évi tapasztalatai

Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 149.p.

Vagyonjegy-rendelet

A Magyar Közlönyben megjelent minisztertanácsi rendelet értelmében ezentúl a gazdálkodók saját pénzeszközeik bővítése, a vállalati dolgozók hosszú távú vagyoni érdekeltségének megteremtése érdekében vagyonjegyet bocsáthatnak ki.

Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság tájékoztatóján közölték: január elsejétől egységesen 10 százalék lesz a társadalombiztosítási járulék mértéke, változik a táppénz kiszámításának rendje - például a havi alapot a naptári, s nem a munkanapok számával kalkulálják - 4 ezerről 6 ezer forintra nő az anyasági segély összege, a gyed ezentúl nem a gyermek másfél, hanem kétéves koráig jár, s összegének felső határát sem korlátozzák. A nyugdíjakat 1988-tól a jövedelemadóval csökkentett keresetek után fogják kiszámítani.

Minisztertanács

A kormány - jelentették be az ÁBMH-ban - 1,2 milliárd forint összegű foglalkoztatási alapot hoz létre 1988-ban munkahelyteremtő beruházások támogatására. A jövő évtől ugyanakkor lehetővé teszik a korkedvezményes nyugdíjba vonulást a felszámolás, illetve átszervezés alatt álló cégeknél azok számára, akik 5 éven belül elérnék a nyugdíjkorhatárt.

KB Ifjúsági Bizottság

A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének ifjúsági munkája, feladatai

Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 157.p.

Politikai Bizottság

1. A pártirányítás néhány szervezeti kérdésének módosítása

Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 162.p.

2. A Magyar Honvédelmi Szövetség helyzete, javaslata a további feladatokra

Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 162.p.

Kormányzati döntés alapján átmenetileg nem vásárolhatók OTP-hitelre színes tévék, automata mosógépek, háztartási hűtőszekrények és hifitornyok. Az intézkedést elsősorban a tartós fogyasztási cikkeknél tapasztalható felvásárlási lázzal indokolták, amelyet az 1988-ra várt áremelések váltottak ki.

Emellett november 2-től az OTP felemelte az áruvásárlási hitelek kamatát az addigi 9 százalékról évi 12 százalékra, a személyi hitelekét 10-12 százalékról 13-15 százalékra, a vállalkozói hitelekét 11-12 százalékról 14-15 százalékra.

Központi Bizottság

1. Szűrös Mátyás, külügyi KB-titkár, KB-tag: Időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdések

2. Berecz János, ideológiai KB-titkár, a Politikai Bizottság tagja, a KB Agitációs és Propaganda Bizottság elnöke: Az ideológiai munka kérdései

A beszédet közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 181.p.

A Politikai Bizottság téziseit az ideológiai munka időszerű kérdései a pártszervezetek és a társadalomtudományi alkotóműhelyek vitáihoz közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 207.p.

3. Szervezeti és személyi kérdések

Határozat: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 180.p.

A közlemény: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 19, 170.p.

Minisztertanács

A kormány azt tervezi, hogy az úgynevezett export és import kivételi listán szereplő árucikkeket leszámítva, január elsejétől minden termelő vállalatnak joga lesz külkereskedelmi tevékenységet végezni - közölte Veress Péter külkereskedelmi miniszter. Eszerint minden gazdálkodást folytató jogi személy engedélyt kap e tevékenységre, ha eleget tesz három feltételnek: legalább egyéves gazdálkodási múltat igazol, pénzintézeti nyilatkozatot mutat fel arról, hogy fizetési kötelezettségeinek rendszeresen eleget tesz, valamint bizonyítja, hogy megfelel a jogszabályban majd előírandó szervezeti és személyzeti követelményeknek.

Lakitelek nem ellenzéki rendezvény volt - jelenti ki Pozsgay Imre , a Hazafias Népfront főtitkára, aki maga is jelen volt a találkozón.

A népfrontfőtitkár Magyar Nemzetnek adott interjújáig a sajtóban szó sem esett Lakitelekről.

Elnöki Tanács

jóváhagyta, hogy január elsejétől a magyar állampolgárok útlevelükkel - annak ötéves érvényességi idején belül - elvileg a világ összes országába, számszerű korlátozás nélkül kiutazhassanak. A külföldön tartózkodás időtartama általában - egy-egy alkalommal - 90 nap lehet. A kiutazáshoz azonban a határon fel kell mutatni legalább 3000 forint értékű, hivatalosan igazolt eredetű külföldi valutát.

Szakszervezetek Országos Tanácsa

A SZOT módosította a szakszervezeti tagdíjrendszert.

Eszerint 1988. február 1-től a tagdíj összege a mindenkori legutolsó havi bruttó fizetés 1 százalékával lesz általában egyenlő. A szakszervezeti tagok tagdíjterhei - a SZOT állítása szerint - az esetek többségében az eddigi összegekhez képest lényegében nem fognak változni, mivel a szakszervezetek korábban - különleges kedvezményként - elérték, hogy a tagdíjra fordított egyéni kiadás mentesüljön a személyi jövedelemadó alól. A SZOT döntése értelmében a tagdíjakat ezentúl a munkáltatók automatikusan levonhatják a fizetésből, ha ehhez a szakszervezeti tag előzetesen hozzájárult.

Központi Bizottság

Németh Miklós, gazdaságpolitikai KB-titkár, a KB Gazdaságpolitikai Bizottság valamint a KB Közgazdasági Munkaközösség elnöke, KB-tag: A népgazdaság helyzete és az 1988. évi terv és állami költségvetés alapjául szolgáló elgondolások

A beszédet közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 227.p.

Közlemény: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 222.p.

Az ülésről kiadott közlemény megállapította: "A népgazdaság idei helyzete 1987-ben a megelőző két évinél kedvezőbben alakul. A nemzeti jövedelem és az ipari termelés növekedése megfelel a tervezettnek. A nem rubel elszámolású külkereskedelmi áruforgalom és az állami költségvetés hiánya kevesebb, mint 1986-ban volt." Ez utóbbival kapcsolatban Németh Miklós, a Központi Bizottság titkára a Hírháttér című műsorban elmondta: a nem rubel elszámolású kereskedelemben a hiány várható értéke 1987-ben 200 millió dollár körüli, a költségvetésben pedig a tervezettnél jóval alacsonyabb, mintegy 30-35 milliárd forint lesz a deficit. Hozzátette azt is, hogy a konvertibilis adósságállomány az 1987-esnél kisebb ütemben nő, a növekmény becsült összege hozzávetőlegesen 900 millió dollár.

A közlemény ugyanakkor leszögezte: "A kedvező jelenségek azonban még nem olyan mérvűek, hogy megalapozhatnák a népgazdaság egyensúlyi viszonyaiban a szükséges változást. A gazdaság szerkezetének korszerűsítése, a gazdálkodás hatékonyságának, a termelés exportképességének javulása még nem kielégítő, a feldolgozó-ipari termelés az átlagosnál lassabban bővül, a gépipar konvertibilis elszámolású exportja nem emelkedik. A belső piac egyensúlya romlott: a termelésben felhasznált anyagok, eszközök keresete és kínálata változatlanul nincs összhangban, a vállalatok szerződéses fegyelme nem javult. A jövedelmek és a keresetek 1987-ben a tervezettnél és a teljesítményeknél jobban nőnek, a fogyasztói árak emelkedése nagyobb az előirányzottnál. Az egy főre jutó reáljövedelem az előző évi szinten marad."

A KB a továbbiakban a stabilizációs program megvalósítása érdekében meghatározta a kormány jövő évi feladatait, áttekintette az 1988-as népgazdasági terv fő irányzatait, és tájékoztatást hallgatott meg a kormányzati munka átszervezésével kapcsolatos elgondolásokról.

Nincs válság - Kádár János , az MSZMP főtitkára még azt is visszautasította a tévében, hogy az országban komoly problémák lennének.

Országgyűlés

Csehák Judit, eddig a Minisztertanács elnökhelyettese,

ezután szociális és egészségügyi miniszter, a Politikai Bizottság és KB Agitációs és Propaganda Bizottság tagja;

Maróthy László, eddig a Minisztertanács elnökhelyettese,

eddig az Országos Tervhivatal elnöke, ezután környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter, a Politikai Bizottság és a KB Gazdaságpolitikai Bizottság tagja.

A CSKP KB ülésén Gustáv Husák korára (74 éves) és egészségi állapotára hivatkozva lemondott főtitkári tisztéről. Utóda a 65 éves Milos Jakes gazdasági titkár.