1956. január 1.
Szudán függetlenségének kikiáltása.
Kronológia
Szudán függetlenségének kikiáltása.
A fővárosi és megyei népművelési szervek, kulturális intézmények vezetői és munkatársai országos tanácskozáson foglalkoznak a munkásosztály körében végzendő nevelőmunkával.
Minisztertanács
Határozata az állami építőipar fokozatos központosításáról és a területi építőipari hálózat kialakításáról.
A Budapesti Bíróság és a Helyőrség Katonai Bírósága
Ítéletet hirdet a kémkedés, államellenes izgatás és más bűntettekkel vádolt Kapotsy Béla és társai felett.
Marton Endre újságírót 6 évi, feleségét Marton Endréné Nyilas Ibolyát 3 évi börtönbüntetésre ítélik.
Politikai Bizottság
A begyűjtési hátralékok felfüggesztése
Utal rá: Orbán, Két agrárforradalom... 155.p.
Nagyaktíva értekezlet a Szénbányászati Minisztériumban
A műszaki fejlesztés feladatairól. 28-án a kohó- és gépipar vezetői tárgyalnak a műszaki fejlesztésről.
Átadják rendeltetésének az új hatvani vasútállomást.
Országos Atomenergiai Bizottság
Megalakult az Országos Atomenergiai Bizottság, elnöke Hidas István - közli a "Szabad Nép".
A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Bizottsága
Prágában a nemzetközi helyzet és az európai biztonság kérdéséről tárgyal, és Közös Nyilatkozatot fogad el.
Központi Vezetőség (valójában PB?)
Az üzemi kollektíva szerződések
Utal rá: Habuda, A MDP munkáspolitikájának... Párttörténeti Közlemények, 1978:4, 113.p.
Ünnepi tanácskozás az Országházban a földművesszövetkezeti mozgalom 10 éves évfordulója alkalmából.
Központi Vezetőség
A Magyar Munkásmozgalmi Intézet új neve: az MDP KV Párttörténeti Intézete
Közli: Pártélet 1956:1.
Központi Vezetőség
Matolcsi János földművelésügyi, Szobek András, begyűjtési, Csergő János, kohó- és gépipari, Kiss Árpád vegyipari és energiaügyi miniszter és Pogácsás György az állami gazdaságok minisztere: A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1955. júniusi határozata végrehajtása és az 1956. évre tervezett intézkedések
A határozatot közli: Szabad Nép, 1956. február 3.
Minisztertanács
Jegyzékben tiltakozik az USA kormányánál amerikai felderítő léggömböknek hazánk légterébe való irányítása miatt.
Országgyűlés
Jóváhagyja Hegedüs András beszámolóját hazánk külpolitikai helyzetéről, a kormány külpolitikai tevékenységéről és a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Bizottságának prágai üléséről. J
Jóváhagyja az ENSZ alapokmányának törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot.
Meghallgatja a pénzügyminiszter és a kohó- és gépipari miniszter tájékoztatóját az 1955. évi eredményekről, majd elfogadja az 1956. évi költségvetést.
Erdős Péter újságíró letartóztatása izgatás vádjával. Célja: figyelmeztetés az értelmiségi ellenzéknek.
Az SZKP XX. kongresszusa
Hruscsov megnyitja a XX. kongresszust
Megállapítja, hogy korunk fő jellegzetessége: a szocializmus világrendszerré vált; megvan a reális lehetősége egy újabb világháború elkerülésének; megnövekedtek a forradalom békés győzelmének lehetőségei. A Hruscsov négyórás titkos beszédében bírálja Sztálin bűneit. A kongresszus elemzi a Szovjetunió belső helyzetét s meghatározza a gazdasági építés további feladatait.
Minisztertanács
Rendelete a mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe belépők 1956. évi általános jövedelemadó-mentességéről.
Kun Bélát rehabilitáló cikk jelenik meg a Pravdában és a "Szabad Népben" születése 70. évfordulóján.
Politikai Bizottság
Rákosi Mátyás, első titkár: Beszámoló az SZKP XX. kongresszusa
Szabó B: Az "ötvenes évek", 293-294.p:
"A Politikai Bizottság olyan határozatot hozott, hogy március 9-re össze kell hozni a Központi Vezetőség kibővített ülését, s ott Rákosi tartson beszámolót 'Az SZKP XX. kongresszusa s pártunk feladatai' címmel. Ezt követően a Politikai Bizottság két ízben, március 3-án és 9-én tárgyalta a beszámolótervezetet. A Rákosi által előterjesztett anyag nagy vitát váltott ki a testületben, mivel Rákosi bagatellizálta az SZKP kongresszusának jelentőségét. Rákosi álláspontjával szemben Gerő 'óriási pozitívumként' értékelte a XX. kongresszust. [...] Apró Antal, Kovács István és mások szintén szóvá tették, hogy változatlanul nem érvényesül megfelelően a kollektív vezetés, hogy a vezető testületek tagjai közül is még sokan nem merik őszintén megmondani a véleményüket Rákosinak és Gerőnek. Hangsúlyozták, hogy a rehabilitációt következetesen kell megvalósítani, s végre le kell zárni. Rákosi a vita után sem módosította álláspontját, nem hajlott a politikai irányvonal megváltoztatására. [...]
A referátumtervezetről második alkalommal folytatott vita során többen, Gerő , Hegedüs , Hidas István és mások sok ellenvetést tettek. Főleg azt kifogásolták, hogy referátum nem eléggé elemző, inkább elbeszélő jellegű.
'A Politikai Bizottság -szól a határozat- a beszámolótervezetet jelenlegi formájában nem találja kielégítőnek, és megbízza Rákosi Mátyás elvtársat, hogy az elhangzott vita alapján dolgozza át'.
A referátum azonban lényegében nem tért el a tervezettől, átdolgozására nem került sor. A Központi Vezetőség 1956. március 12-13-i ülésén elhangzott beszámolójában Rákosi nem fukarkodott a kongresszus jelentőségét, az új tételeket méltató, dícsérő jelzőkkel, de nem tett egy lépést sem előre a XX. kongresszus tanulságainak alkalmazása, a politikai irányvonal módosítása terén."
Hegedüs , Élet egy eszme árnyékában, 239.p:
"-Hogyan kommentálta Rákosi a titkos beszédet, milyen következtetéseket vont le belőle?
-Rákosi nem akart levonni semmiféle következtetéseket. Éppen ezért húzódott a Központi Vezetőség ülésének összehívása. Csak egy hónap múlva hívtuk össze, akkor aztán Rákosi beszámolt a szovjet pártkongresszus eseményeiről és a titkos beszédről a Központi Vezetőség előtt is."
Marokkó függetlenségének a kikiáltása.
Földművelésügyi miniszter
Rendelete a termelőszövetkezetek terményeinek és termékeinek szabadpiaci értékesítéséről.
Árvízveszély a Dunán. 10-17. között Bogyiszlónál, Bajánál, Bátyánál és Hercegszántónál gátszakadások következnek be. A mohácsi szigetet elönti az árvíz.
Központi Vezetőség
Rákosi Mátyás, első titkár: Beszámoló az SZKP XX. kongresszusa
Közli: Szabad Nép, 1956. március 14.
A KV Farkas Mihály ügyében bizottságot küldött ki. Tagjai: Kovács István, KV-titkár (felügyeleti területe: a KV mellett működő kádercsoport, a Központi Ellenőrző Bizottság), a Budapesti Pártbizottság titkára, a Politikai Bizottság tagja, Molnár Erik, igazságügyminiszter, KV-tag, Nógrádi Sándor, a KV Agitációs és Propaganda Osztály vezetője, KV-tag, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagja és Házi Árpád, az Állami Ellenőrzés minisztere, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja.
Utal rá: Farkas Vladimir, Mozgó Világ, 119.p.
Boleszláv Bierut, a LEMP Központi Bizottságának első titkára meghal.
Felvettük Kanadával a kereskedelmi kapcsolatokat - közli a "Szabad Nép".
DISZ Petőfi köre
Megtartja első nyilvános rendezvényét, az egykori MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szervezete) funkcionáriusainak baráti találkozója a Kossuth Klubban.
Tunézia függetlenségének a kikiáltása.
Politikai Bizottság
Szervezeti kérdések
A KV Adminisztratív Osztály engedélyt kapott a KV Titkárságtól arra, hogy az államvédelmi és katonai kérdésekben is vizsgálatokat indítson. Utal rá: T. Varga György, Az MDP országos vezető szerveinek és központi apparátusának szervezettörténete, 71-72.pp.
A marxizmus-leninizmus tanszékvezetőinek országos értekezlete
Megvitatja az SZKP XX. kongresszusa anyagának feldolgozását az egyetemeken és a főiskolákon.
Cikk a "Szabad Népben": A személyi kultuszról .
Moszkvában aláírják a szocialista országok Egyesített Atomkutató Intézetének megalakítására vonatkozó egyezményt.
Rákosi Mátyás a Heves megyei pártaktíva értekezleten Egerben elmondott felszólalásában bejelenti, hogy Rajk Lászlónak és társainak pere provokáción alapult; rehabilitálásuk megtörtént.
Bejelenti: szabadon bocsátották a volt szociáldemokrata vezetőket is. (Szakasits Árpád, Marosán György, Justus Pál, Horváth Zoltán, Schiffer Pál, Szalai Sándor, Vajda Imre, Száva István, Révész András, Erdei István, Takács Ferenc stb.)
Politikai Bizottság
Az Oktatási Minisztérium előterjesztése: A levelező oktatás feltételeinek javítása, az egyetemi-főiskolai felvételek
Ismerteti: Ladányi: Felsőoktatási politika, 150., 154.p.
Az Írószövetség párttaggyűlése
Lukácsy Sándor Júdásnak nevezi a Rajkot rehabilitáló Rákosit . A "Szabad Nép" április 1-i számában Sarkadi Imre ezt "anarchisztikus kijelentésként" ítéli el.
Politikai Bizottság
Földes: Egyszerűsítés... Párttörténeti Közlemények, 1984:2. 100.p
"A PB gyorsított eljárással elfogadta, hogy 19 iparvállalat és néhány állami gazdaság önálló ötéves tervjavaslatot dolgozzon ki ."
Minisztertanács
Határozata a második ötéves terv jobb megalapozását szolgáló vállalati ötéves terv kidolgozásáról.
A Hősök terén felavatják az ország szabadságáért és függetlenségéért elesett hősök emlékművét.
Új olajmezőt nyitnak meg Eger és Demjén község határában.
Elnöki Tanács
Rendelete a külföldön élő magyar állampolgárokra vonatkozó kegyelem hatályának meghosszabbításáról és kiterjesztéséről.
Politikai Bizottság
Ács Lajos, KV-titkár (felügyeleti területe: Agitációs és Propaganda, Mezőgazdasági, Pártgazdasági Osztály, Szabad Nép, Munkásmozalmi Intézet, valamint Baranya, Bács, Békés, Pest, Somogy megye), a Politikai Bizottság tagja: A XX. kongresszusból, valamint a Központi Vezetőség március 13-i határozatából fakadó feladatok
Szabó B: 301.p
"Beszámolójában jellemezte a márciusi központi vezetőségi ülés után az országban kialakult politikai helyzetet. Többek között rámutatott, hogy az ülés után lezajlott pártaktívák szinvonala általában alacsony volt, több helyütt a félelem, a bizonytalanság és a bizalmatlanság jelei mutatkoztak. [Ugyanott, 302.p:] A felismerésekből azonban ekkor sem vonták le a szükséges következtetéseket. Rákosi nyugalomra intett és a gazdasági kérdések megoldását szorgalmazta."
A Béke-világtanács rendkívüli ülésszaka Stockholmban - magyar részvétellel - a leszerelésről és az atomfegyver eltiltásáról.
Lengyelországban rehabilitálják a párt 1951-ben elítélt főtitkárát, W. Gomulkát.
Politikai Bizottság
A második ötéves terv irányelvei
Utal rá: Barla-Szabó, Gazdaságpolitika... Párttörténeti Közlemények, 1981:2, 52.p.
Matusek Tivadar A pártdemokrácia fejlesztéséért című cikke a "Szabad Népben" támadja a Rákosi -ellenes felszólalásokat (Litván, Lukácsy, Szilágyi Józsefné).
Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája
A "Tartós békéért, népi demokráciáért" közli a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája működésének megszűnését bejelentő közleményt.
Petőfi Kör
Jugoszláv irodalmi estjén a magyar-jugoszláv barátság mellett demonstrálnak.
Politikai Bizottság
Szabó B: Az "ötvenes évek", 85. lábjegyzet
"Említést érdemel, hogy a dokumentum -a szokásostól eltérően- a tanácskozáson résztvevők névsorát nem tartalmazza, és sz ülést vezető titkár aláírása sem szerepel rajta. Valódiságához azonban nem fér kétség, mert más, későbbi anyagok hitelesítik.
[Ugyanott, 302.p:] A testület április 26-i határozata -ha több szempontból felemás is- azt mutatta, hogy érik a Politikai Bizottságban az elhatározás arra, hogy a politikai irányvonalat felülvizsgálja, érvényesíteni kívánja az 1956 márciusi KV-ülésen elhangzott javaslatokat, megértéssel van a plénum és a pártszervezetek kritikai megjegyzései iránt. [Ugyanott, 304.p:] A határozat tanulságainak alkalmazása terén elért eredményeket és a további feladatokat, valamint 'aktívaülésen megfelelő formában gyakoroljon önkritikát a törvényesség megsértése, a pártélet lenini elveinek megsértése kérdésében elkövetett hibák miatt'.[...] Személyi kérdésekről szólva kimondta, hogy a KV legközelebbi ülésén javasolni kell Révai Józsefnek a PB-be való beválasztását, tovább Kádár János, Kállai Gyula és a nem sokkal a határozat előtt rehabilitált Marosán György kooptálását a Központi Vezetőségbe. Megerősítette ezt a néhány héttel korábban hozott döntést, hogy Farkas Mihálynak a törvénysértésekben játszott szerepét ki kell vizsgálni és a következő KV-ülésen jelentést kell tenni róla. [...] újra napirendre került a Központi Vezetőség szerepének növelése [...]
[Ugyanott, 109. lábjegyzet, 429.p:] "Bár már áprilisban felmerült a Politikai Bizottságban, hogy Rákosi passzív, a fő kérdések helyett különféle apró ügyekkel foglalkozik, akkor még fontosnak tartották, hogy ő tartsa a politikai helyzetről szóló beszámolót. Kialakult ugyanis egy olyan elképzelés, hogy mivel az ellenség a fő tüzet Rákosira irányította, ez a rendszer gyengítését célozza, Rákosit meg kell védeni, pozícióját meg kell szilárdítani. Sokan még júniusban is úgy vélték, hogy adott viszonyok között Rákosi leváltása az ellenségnek tett engedmény lenne, illetve ennek teljesítése gyengítené a rendszert. Ezzel a káros elképzeléssel a vezető szervek csak július közepén szakítottak, bár a párttagság egyé részében e nézetek tovább éltek."
Az MDP KV megvitatás céljából nyilvánosságra hozza a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervére vonatkozó irányelveket.
A terv kevésbé szélsőséges, mint az előző, de érdemi változást nem hoz. A szakmai körök lényegében elutasítják a tervet.
Minisztertanács
Május 1-től részlegesen leszállítja a közszükségleti cikkek árát.
A szakszervezeti bizalmiak országos tanácskozása Budapesten.
Minisztertanács
Határozata a dolgozók bejelentéseinek és panaszainak felülvizsgálatára és elintézésére.
Központi Vezetőség
A második ötéves terv irányelveinek agitációs és propaganda feladatai
Utal rá: Habuda, A MDP munkáspolitikájának... Párttörténeti Közlemények, 1978:4. 117.p.
Minisztertanács
Határozata a műszaki zár megszüntetéséről a nyugati határon.
és 22.
Petőfi Kör
A marxista politikai gazdaságtan időszerű kérdései és a II. ötéves terv irányelvei címen a Petőfi Kör közgazdasági vitát rendez.
Vitavezetők: Donáth Ferenc, Nagy Tamás, Szabó Kálmán.
Bírálják a II. ötéves terv irányelveit és a bürokratikus tervutasításos rendszert.
Politikai Bizottság
Hegedüs András, a Minisztertanács elnöke, a Politikai Bizottság tagja: Nagy Imre nyugdíja
Szóbeli javaslat. "A Politikai Bizottság tudomásul veszi Hegedüs elvtárs információját arról, hogy Nagy Imre tiltakozott nyugdíjaztatása ellen. Ennek ellenére a nyudgíjat folyósítani kell.
Kukucska János és Szabó József elvtársak írjanak cikket a Társadalmi Szemlében, melyben megmagyarázzák, miért volt helyes Nagy Imrének a pártból való kizárása."
Forrás: Új Fórum, 1989. augusztus 11.
Grősz József kalocsai érseket szabadlábra helyezik.
A szovjet kormány nyilatkozatot tesz közzé a lefegyverzésről, egyben közli, hogy fegyveres erőinek létszámát 1957. május 1-ig újabb 1 200 000 fővel csökkenti.
Az MDP Budapesti Pártbizottsága
Aktívaértekezletet tart a Sportcsarnokban a politikai helyzetről és a párt feladatairól.
Rákosi Mátyás beszámolójában megállapítja, hogy ő maga is felelős a személyi kultusz következményeiért, a törvénysértésekért.
Felsorolja a törvénytelenségek megszüntetésére eddig tett intézkedéseket és bejelenti, hogy a rehabilitációt a következő hetekben lezárják.
Ez volt Rákosi utolsó nyilvános szereplése.
Gergely Sándor Szerkesztgetünk, szerkesztgetünk? című cikke támadja az "Irodalmi Újság" szabad szellemű szerkesztéspolitikáját.
Titkárság
Nómenklatúra
Az USA atombomba-kísérletet hajt végre a Bikini-szigetek felett (az USA első repülőgépről ledobott hidrogénbombája).
A DISZ Központi Vezetősége
Állást foglalt amellett, hogy a budapesti Petőfi Kör mintájára vidéken is alakuljanak értelmiségi körök.
Több társadalmi szervezet és mozgalom (MNDSZ, az Országos Béketanács, az MSZT) a Hazafias Népfronttal való egyesülés, illetve a kapcsolatok szorosabbra fűzése mellett foglalt állást.
Az MNDSZ, az Országos Béketanács június 16-án egyesül a Hazafias Népfronttal.
Minisztertanács
Határozata az alacsonyabb keresetű dolgozók bérének rendezéséről, s a munkaidő egyes kategóriákban történő csökkentéséről.
Politikai Bizottság
Szervezeti kérdések
KV Káder Osztály felállítása Utal rá: T. Varga György, Az MDP országos vezető szerveinek és központi apparátusának szervezettörténete, 60.p.
Petőfi Kör
A Petőfi Kör két hónapja működő új vezetősége formálisan is megalakul.
Titkára Tánczos Gábor, helyettesei Hegedűs B. András, Nagy Balázs, Pécsi Kálmán.
A több mint húsztagú vezetőség legaktívabb tagjai:Bohó Róbert, Csatári Dániel, Fekete Ferenc, Győrffy Sándor, Kázmér Sándor, Máté György (mérnök), Pataki Ferenc és Sánta Ferenc.
és június 1.
Petőfi Kör
A marxista történelemtudomány időszerű kérdései címen a Petőfi Kör történészvitát rendez.
Vitavezetők: Mód Aladár, Zsigmond László és Győrffy Sándor.
Élesen bírálják a dogmatikus történetírást, elsősorban a rákosista párttörténeti koncepciót, valamint az iskolai történelemoktatás szellemét.
A félreállított történészek újra megszólalását jelentette Kosáry Domokos fellépése.
Politikai Bizottság
A begyűjtés mennyiségének emelése
Utal rá: Orbán, Két agrárforradalom... 151.p.
Politikai Bizottság
1. Az állami szervek munkájának egyszerűsítése és megjavítása
Utal rá: Balogh-Jakab, 271.p.
2. A vállalati igazgatók és tanácsi szervek nagyobb jogkörének biztosítása
Utal rá: Balogh-Jakab, 271.p.
Központi Vezetőség (valójában PB)
Az 1956-57-es pártoktatási év feladatai
Idézi: Pártélet 1956:6.
Tito jugoszláv elnök hivatalos tárgyalásokra a Szovjetunióba érkezik, felveti Rákosi leváltásának szükségességét.
Minisztertanács
Határozata az állami szervek munkájának egyszerűsítéséről és megjavításáról, a vállalati igazgatók és tanácsi szervek nagyobb jogkörének biztosításáról.
A "Szabad Népben" Földes István, majd a "Szabad Ifjúság" szerkesztőségi cikkben méltatja az értelmiség szabad alkotó szellemű vitáit és a Petőfi Kört.
A DISZ KV IV. ülése határozatot hoz az ifjúsági szövetség helyzetéről és munkájának megjavításáról.
Nagy Imre 60. születésnapja
Az Orsó utcai házában rendezett születésnapi ünnepségen közeli hívein kívül jelen voltak: Czottner Sándor miniszter és Fehér Lajos, a KV tagjai, Boldizsár Iván, Donáth Ferenc, Ferency Béni, Illyés Gyula, Járdányi Pál, Kodály Zoltán, Kosáry Domokos, Mihály András, Nagy Tamás, Pethő Tibor, Széll Jenő, Veres Péter és még több mint ötven meghívott.
A KV utóbb elítéli a demonstrációt.
Politikai Bizottság
A Központi Vezetőség kollektív munkájáról szóló határozat végrehajtása
Mihalil Szuszlov, az SZKP PB tagja Budapesten tanácskozik a pártvezetés tagjaival valamint Kádár Jánossal és Nagy Imrével is. Látogatása átmenetileg még Rákosi pozícióját erősíti.
Petőfi Kör
A marxista filozófia időszerű problémái címen a Petőfi Kör filozófusvitát rendez, első ízben a Közgazdaságtudományi Egyetem nagy előadótermében, mert a hallgatóság már nem fért el a Kossuth Klubban.
Vitavezetők: Lukács György, Szigeti József és Balogh Elemér.
A vita rehabilitálja Lukács Györgyöt , nézeteit és tanítványi körét, egyúttal diszkreditálja korábbi támadóit. Lukács itt hirdeti meg a marxizmus reneszánszát.
Az Országos Levéltár fennállásának 200. évfordulója alkalmából ünnepi ülésszak a Magyar Tudományos Akadémián.
A szovjet, a csehszlovák, a román, a lengyel, a bolgár és a magyar kormány tárgyalásokat folytat, hogy ez országok állampolgárai bármelyik felsorolt országba útlevél nélkül utazhatnak.
Központi Vezetőség (valójában PB?)
1. Értelmiségi politikánk néhány kérdése
Közli: Társadalmi Szemle, 1956:8. Lásd még: Dósa Rudolfné: Az MDP értelmiségi politikájáról szóló 1956-os határozat történetéhez. In: Elméleti és módszertani közlemények. 22. BP. 1982. és: Ladányi Andor: Felsőoktatási politika, 143.p.
2. A tömegszervezetek káderügyei
Utal rá: Habuda... Párttörténeti Közlemények, 1978:4. 118.p. és: Ki dönt a tömegszervezetek egyes káderügyeiben? Pártélet, 1956:6.
3. Szervezeti kérdések
A vasútpolitikai osztály megszüntetése Utal rá: T. Varga György, Az MDP országos vezető szerveinek és központi apparátusának szervezettörténete, 80.p.
Nyers Rezső
(akkor a Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, KV-tag), Világosság, 1989:1
"Moszkvába mentek jelzések -én úgy tudom, az akkori szovjet követségen keresztül [a moszkvai nagykövet Münnich Ferenc volt -NyA.]- hogy tarthatatlan Rákosi pozíciója és rosszul vezeti a pártot. Közvetlenül tudom azt, hogy például Szántó Zoltán, a MKP egykori első titkára [ekkor varsói nagykövet -NyA.] interveniált az SZKP-nál, hogy Rákosi helyzete tarthatatlan. Én úgy tudom bár vannak, akik ezt vitatják, hogy ugyanezt közvetítette Andropov is."
Hegedüs
Akkor a Minisztertanács elnöke, a Politikai Bizottság tagja, Élet egy eszme árnyékában, 240-244.p
"Június közepén [7-14. -NyA.] Szuszlov megint Magyarországra látogatott, azzal, hogy megpróbálja erősíteni Rákosi helyzetét. Nagy Imréhez is azért ment el, azért kérte meg újra, hogy gyakoroljon önkritikát, mert ezzel Rákosi igazát akarta bizonyítani. Ha Nagy Imre enged, visszavehették volna miniszterelnöknek. A kedélyek megnyugszanak, Rákosi maradhatott volna pártfőtitkár. Nagy Imre azonban kemény maradt. Beszélgettem Szuszlovval távozása előtt. Rossz hangulatban volt. Éreztette, hogy nem sikerült elvégeznie a rábízott feladatot, nem tudta megerősíteni Rákosi pozícióját.
-Beszélt arról, hogy ez milyen következményekkel járthat?
-Nem. Még csak nem is célzott rá. Azt mondta, hogy tájékoztatja az elnökséget. Ezzel utazott vissza június 14-én Moszkvába. [...] Június 14-15-én megérkezett Mikoján. Egyértelmű volt, hogy hozza a szovjet Pártelnökség Szuszlov beszámolója után megszületett döntést. Rákosival mentünk ketten ki eléje a repülőtérre. Rákosi nagy páncélozott autóján mentünk. Visszafelé hárman ültünk hátul, a sofőrt elválasztotta az üvegfal. Már majdnem odaérkeztünk a vendégházakhoz [...], amikor Mikoján hirtelen odafordult Rákosihoz, és azt mondja neki: 'Mi úgy gondoltuk a pártelnökségben, hogy az adott helyzetben neked betegségre hivatkozva le kell mondanod, Rákosi elvtárs. A Hegedüs elvtársnak kell átvenni az elsőtitkári tisztet.' Érdekes, Rákosit nem érte nagyon váratlanul ez a közlés. Azt mondta, persze azért meglehetősen letaglózva, hogy nem tartja helyesnek, politikailag célszerűnek a döntést, de ha az elvtársak így gondolják, akkor nincs ellene, és nem is lehet ellene kifogása. Én viszont rögtön mondtam Mikojánnak, hogy nem tudom elvállalni az első titkári tisztséget. [...] Azt mondtam, hogy nem érzem magam alkalmasnak az adott helyzetben az elsőtitkári tisztség betöltésére. Nincs ehhez elég pártmúltam. Jelenleg nagy erők ütköznek meg a Központi Vezetőségben, és mint elsőtitkár nem lennék képes az egyensúly megtartására, a párt egységének megőrzésére. [...] Kádár neve egy másik alternatíva kapcsán merült fel bennem. Arra gondoltam, hogy neki kellene átvennie az első titkárságot, Nagy Imrének pedig a miniszterelnökséget. Azóta is ezt tartom az egyetlen okos alternatívának az akkori adott helyzetben. [...] Ez azonban nem ment. A szovjet vezetőséget, amelyet Mikoján képviselt, Andropovval és Gerővel közösen csak arról tudtuk meggyőzni, hogy Kádár visszahozása fontos és jó megoldás. De még ettől is féltek. Csak abba mentek bele, hogy második ember legyen. Ne felejtsük, ekkor még egyetlen olyan népi demokratikus ország sem volt, ahol kommunista börtönöket röviddel korábban megjárt vezetőkből kreáltak volna újat.
-Felmerült később nagyobb fórum előtt Mikoján javaslata, hogy te légy Rákosi helyett az első titkár?
-Gerő jelenlétében. Gerő is megpróbált agitálni, hogy fogadjam el a javaslatot, de neki is nemet mondtam.
-Nem értékelték ezt a magatartásodat úgy, mint Rákosi melletti hűségnyilatkozatot?
-Nem hiszem. Azt viszont később mondták, hogy helytelenül többre becsülöm a miniszterelnöki posztot, minta az első titkárit. Ez volt a vélemény Moszkvában is. Néhány hónappal később meglátogatott a szovjet párt Központi Bizottsága mellett működő Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, és mondta, hogy neheztel rám a párt elnöksége, hogy nem fogadtam el az első titkári tisztséget. fgy értékelték, hogy többre becsülöm az állami posztot, mint a pártfunkciót. Erről persze szó sem volt.
-Mikoján tehát dolgavégezetlenül visszautasított Moszkvában?
-Nem. Még Pesten volt, amikor megszületett a határozat, hogy Gerő lesz az első titkár. Előzőleg Mikoján ezt elintézte telefonon a szovjet elnökség tagjaival. A Központi Vezetőség ülésén elég erős felszólalások hangzottak el Gerő személye ellen. Ha jól emlékszem, ellene volt Vas Zoltán, Apró Antal, talán Kádár János is. A Központi Vezetőség azonban ennek ellenére megválasztotta Gerőt elsőtitkárnak.
-Mikoján ötlete volt Gerő ?
-Ez úgy, a beszélgetés során alakult ki. Azt hiszem, Rákosi ötlete volt. Igen, valószinüleg Rákosi mondta, hogy 'ha Hegedüs nem vállalná, legyen Gerő az elsőtitkár'. Hozzá kell tennem, én egyetértettem Gerő személyével. Másrészt az is igaz, Rákosi kényszerhelyzetben javasolta Gerőt. Nem örült neki, hiszen legszivesebben ő maradt volna az elsőtitkár."
Nyers Rezső
Akkor a Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, KV-tag, Világosság, 1989:1
"Amennyire én tudom, az történt, hogy idejött Mikoján és részt vett a KV ülésén. Én 1948 óta vettem részt KV-üléseken, de először történt meg, hogy azon szovjet ember is jelen legyen. fgy tudom, a menet az volt, hogy Mikoján beszélt Rákosival , Gerővel , és a Politikai Bizottság néhány más tagjával, esetleg az egész Politikai Bizottsággal. Utána a Politikai Bizottság nem hivatalos beszélgetésre összehívta a Központi Vezetőség tagjait. Három vagy négy csoportban beszélgettek el velünk. Abban a csoportban, amelyikben én részt vettem, Rákosi leváltásáról vita folyt. Tehát a Központi Vezetőség ülését megelőzően a tagok állást foglaltak a dologról."
Szabó B.
Az "ötvenes évek" 103. lábjegyzet:
"A KV soronkövetkező ülését a PB június 14-i döntése alapján július 10-re tervezték összehívni. Napirendjén az akkori határozat szerint a KV márciusi határozatának végrehajtásáról szóló beszámoló, az ötéves terv irányelveinek véglegesítése és szervezeti kérdések szerepeltek. [Ugyanott, 311.p:] A Központi Vezetőség az előzetes elképzelésektől eltérően június 30-án soron kívül összeült."
Ketté vált a KV Tudományos és Kulturális Osztály
Hazafias Népfront Országos Tanácsa
Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese,
ezután a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, a Politikai Bizottság tagja.
Petőfi Kör
A Petőfi Kör rendezésében a volt partizánok és illegális pártmunkások baráti találkozója a budapesti fiatal értelmiségiekkel a Magyar Néphadsereg Központi Tiszti Házában.
Vitavezetők: Andrásfi Gyula, Kis Károly, Újhelyi Szilárd.
Rajk Lászlóné szenvedélyesen követeli férje rehabilitációját, Gergely Erzsébet Rákosi és Gerő lemondását, Szerényi Sándor a régi illegális kizárt és meghurcolt kommunisták párttagságának helyreállítását. Újhelyi Szilárd hangoztatja: "Egész népünket kell rehabilitálni."
Petőfi Kör
Vita a DISZ Petőfi-körében Hazánk természeti és gazdasági adottságainak kiaknázása népgazdaságunk termelésében címmel.
Vitavezető: Markos György.
A szocialista országok vezetőinek csúcstalálkozója
Moszkvában, a Jugoszláviához való közeledés jegyében. Hruscsov hangot ad a lengyelországi feszültség miatti aggodalmainak.
KV Titkárság
KB Tudományos és a Kulturális Osztály és az Oktatási Minisztérium előterjesztése: Egyes iskolai, egyetemi tananyagok, tankönyvek átdolgozása
Ismerteti: Ladányi, Felsőoktatási politika, 150-151.pp.
Petőfi Kör
A Petőfi Kör vitája a sajtó és a tájékoztatás kérdéseiről, a Központi Tiszti Házban, mintegy hétezer fő részvételével.
Vitavezetők: Horváth Márton, Losonczy Géza , Máté György.
Tardos Tibor a sajtószabadságot követel, Déry Tibor először veti fel a szocialista rendszer strukturális átalakításának szükségességét és támadja Révait , Horváth Mártont és Darvas Józsefet . A Központi Vezetőség jelenlévő tagjai (Nógrádi Sándor, Horváth Márton, Vas Zoltán) mentegetik és magyarázzák a vezetés álláspontját, Losonczy Géza Nagy Imre politikájának és személyének teljes rehabilitációját követeli.
Rákosi reggel visszaérkezik Moszkvából, ahol be nem jelentett tárgyalásokat folytatott a szovjet vezetéssel; megerősítik pozíciójában.
Megmozdulások Poznanban
A lengyelországi Poznanban mintegy ötvenezer munkás vonul az utcára, kenyeret és szabad választásokat követelve.
A biztonsági erők fegyverrel verik szét a tüntetést, ötven halott, háromszáz sebesült, több mint háromszáz letartóztatott.
MDP Politikai Akadémiája
Lukács György előadása az MDP Politikai Akadémiáján Haladás és reakció harca a mai kultúrában címmel. Bírálja a két világrendszer viszonyának sztálinista felfogását.
Központi Vezetőség
Pártellenes erők támadása, különösen a DISZ Petőfi Kör vitáin
Közli: Szabad Nép, 1956. július 1.
Lásd még Farkas Mihály beszédtervezetét
Az "Új Hang" közli Tánczos Gábor Gondolatok a fiatal magyar értelmiségről című cikkért.
Politikai Bizottság
A megyék megszüntetésének, valamint az államigazgatási létszám radikális csökkentésének előkészítése
Utalás: A magyar népi demokrácia története 271.p.
Nagy Imre a Központi Vezetőséghez írott levelében visszautasítja a saját és barátai személyét ért vádakat és síkra száll a "XX. kongresszus elvei megvalósítása" mellett.
A szombathelyi Vasvári Pál Kör - titkára Horn Miklós tanár - a budapesti Petőfi Kör mintájára értelmiségi vitát rendez.
A "Szabad Népben" megjelenik az SZKP KB június 30-i határozata A személyi kultusz és következményeinek leküzdéséről.
DISZ KV Intéző Bizottság
A sajtó közli a DISZ KV Intéző Bizottságának határozatát a Petőfi-kör tevékenységéről. A határozat hangsúlyozza, hogy meg kell akadályozni a pártellenes nézetek terjesztését, de folytatni kell az alkotó munkát, és eszmei alapon, meggyőződéssel kell küzdeni a helytelen nézetek ellen.
Üzembe helyezik a Sztálin Vasműben az ország első kohókoksz-gyártó üzemét.
Minisztertanács
Határozatot hoz a tanácsi és mezőgazdasági tervezés egyszerűsítésére.
Politikai Bizottság
Rákosi Mátyás főtitkár felszólalásának részletét idézi: Balogh Sándor: Politikai reformpróbálkozások és kudarcaik 1953 és 1956 között, Társadalmi Szemle, 1989:8-9.
Hruscsov Titóhoz intézett üzenetében hibának minősíti ugyan Nagy Imre kizárását a pártból, de a szovjet vezetés változatlanul kitart Rákosi mellett. A magyarországi helyzet további romlása esetére "minden eszköz bevetését" helyezi kilátásba a válság megoldása érdekében.
Fegyveres támadók eltérítik a MALÉV Budapest-Szombathely járatát.
A "Szabad Nép" A kritika szabadsága és a demagógia címmel szerkesztőségi cikket közöl, amely a Petőfi-kör sajtóvitáján hangot kapott népi demokrácia ellenes nézeteket bírálja.
Belügyminisztérium államvédelmi szervei
Amerikai kémeket lepleztek le - közli a "Szabad Nép".
Váratlanul Budapestre érkezik A. Mikojan, s közli Rákosival leváltását.
Néhány nappal korábban Bata honvédelmi miniszter a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia hallgatói előtt egyenesen "nemzeti tragédiának" nevezte ennek lehetőségét.
Nagy Imre a Központi Vezetőséghez írt levelében kéri visszavételét a pártba, az ellene hangoztatott vádak "elvi vita és eszmecsere" során való megvitatását.
Központi Vezetőség
1. Személyi kérdések
Balogh Sándor: Politikai reformpróbálkozások és kudarcaik 1953 és 1956 között, Társadalmi Szemle, 1989:8-9: "Az első titkár felmentéséről [...] döntöttek, mégpedig Anasztáz Mikoján ösztönző jelenlétében" A felügyeleti területeket július 23-án alakították ki. Utal rá: T. Varga György, Az MDP országos vezető szerveinek és központi apparátusának szervezettörténete, 24.p.
Marosán visszaemlékezése
A KV-ülés szünetében eredménytelen megbeszélés zajlik egyfelől Egri Gyula KV-titkár és Nógrádi Sándor agit-prop. osztályvezető, másfelől Nagy Imre között, utóbbi párttagságának visszaállításáról, és annak feltételeiről.
KV Titkárság
Rákosi Mátyás, a párt első titkára lemondott, és elutazott a Szovjetunióba.
Gerő Ernő, ezután a párt első titkára, (felügyeleti területét nem határozták meg)
a Minisztertanács első elnökhelyettese (július 30-ig);
Bekerült:
Kádár János, eddig a Pest megyei Pártbizottság titkára,
ezután (felügyeleti területe: Párt- és Tömegszervezetek, Pártgazdasági és Ügykezelési Osztály, Pártélet), ezután a Politikai Bizottság tagja;
Az új felügyeleti rendszerben megszüntették a megyék korábbi felügyeleti rendjét (1955. november 9-11 ), valamint:
Ács Lajos, KV-titkár felügyeleti területe
eddig Agitációs és Propaganda valamint Mezőgazdasági Osztály, Szabad Nép, Pártgazdasági Osztály, munkásmozgalmi Intézet, ezután az utóbbi kettőt leadta, a Politikai Bizottság tagja;
Egri Gyula, felügyeleti területe:
eddig Adminisztrativ Osztály, Legfőbb Ügyészség, Elnöki Tanács, Párt- és Tömegszervezetek Osztály, Honvédelmi Minisztérium Politikai Főcsoportfőnöksége, Pártélet, a legfőbb ügyész ezután Adminisztrativ Osztály, Legfőbb Ügyészség, HM Politikai Főcsoportfőnökség, Elnöki Tanács, KV-tag;
Kovács István, KV-titkár felügyeleti területe:
eddig a Káder Csoport, a Központi Ellenőrző Bizottság ezután a Káder Osztály, a Budapesti Pártbizottság titkára, a Politikai Bizottság tagja;
Szalai Béla, KV-titkár felügyeleti területe:
eddig Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi, Köznevelési Osztály, Tudományos és Kulturális Osztály, Társadalmi Szemle, ezután az utóbbi kettő helyett Tudományos és Köznevelési Osztály, a Politikai Bizottság tagja;
Politikai Bizottság
Kimaradt:
Rákosi Mátyás, lásd fent;
Tag lett:
Kádár János, lásd fent;
Kiss Károly, (felügyeleti területe: Párttörténeti Intézet, a KV-tagok és póttagok munkájának szervezése),
a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke;
Marosán György, 1956. július 30-tól a Minisztertanács elnökhelyettese;
Révai József, (felügyeleti területe: a Tudományos és Kulturális Osztály tervezett szétválasztása után a Kulturális Osztály, valamint a Társadalmi Szemle),
az Elnöki Tanás elnökhelyettese, (betegszabadsága alatt Szalai Béla helyettesítette);
Póttag lett:
Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke;
Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke.
2. Gerő Ernő, első titkár, a Minisztertanács elnökhelyettese: A szocialista demokrácia kiteljesítése
A beszédet közli: Szabad Nép, 1956. július 19, a zárszóval együtt megjelent: Pártegységgel a szocialista demokráciáért. Szikra 1956. A határozatot közli: Szabad Nép, 1956. július 23.
3. Hegedüs András, a Minisztertanács elnöke, a Politikai Bizottság tagja: A magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervének irányelvei
4. Értelmiségi politikánk néhány kérdése
Közli: Társadalmi Szemle, 1956:8. Az előkészítéséről: Németh, Értelmiség és konszolidáció, 38-44.pp.
Szabó B: Az "ötvenes évek", 313.p:
"Külön jelentősége volt annak, hogy Kádár János a KV Titkárságának is tagja lett; részvétele a párt operatív munkájának irányításában sokak számára garanciát jelentett a megérett változások végrehajtására."
Gáspár , A munkásosztály szolgálatában, 186.p:
"1956 nyarán Kádárral és Marosánnal együtt én is bekerültem a párt Politikai Bizottságába. Akkoriban azonban nem a Politikai Bizottság döntött a legfontosabb kérdésekről, hanem a Titkárság. Én még akkor is -minthogy figylelmem az események miatt éppen a lényegről terelődött el- úgy ítéltem meg a helyzetet, hogy valamiféle személyes torzsalkodásnak vagyok a tanúja Rákosi és Nagy Imre között."
Politikai Bizottság
Gyurkó, 220.p:
"A Gerő -féle vezetés nemigen változtatott az addigi módszereken. Jellemző, hogy Kádárnak a Politikai Bizottság ülésén kellett tiltakoznia: telefonbeszélgetéseit lahallgatják, a postáját felbontják."
Politikai Bizottság
Szabó B: Az "ötvenes évek", 327.p:
"A Politikai Bizottság azzal számolt, hogy 1957. februárjában megtartják a Hazafias Népfront kongresszusát, májusban országgyűlési választásokat rendeznek, 1957 novemberére előkészítik az MDP IV. kongresszusát."
Mikojan és Nagy Imre megbeszélése utóbbinak a politikában való visszatéréséről.
A "Társadalmi Szemle" Minden kommunista felelős az ország ügyéért című cikke ismét élesen támadja Nagy Imrét .
A Szabad Európa Rádió a magyar párt megtisztításának jelszavát adja ki.
Politikai Bizottság
Szervezeti kérdések
Kialakították a KV Titkárság felügyeleti területeit.
1956. július 18-21
Utal rá: T. Varga György, Az MDP országos vezető szerveinek és központi apparátusának szervezettörténete, 24.p.
Politikai Bizottság
1. A Belügyminisztrium és szervei pártellenőrzése
Utal rá: Propagandista, 1986:5. 126.p.
2. Az óvónő- és tanítóképzés rendszere
Ismerteti: Ladányi, Felsőoktatási politika, 147-148.pp.
G. A. Nasszer egyiptomi elnök bejelenti a Szuezi-csatorna államosítását.
Politikai Bizottság
Tájékoztató a KV tagjai és póttagjai számára a Központi Vezetőség 1956. július 18-21-i ülésével kapcsolatos legközelebbi tennivalók végrehajtása érdekében hozott határozatokról
Utal rá: Habuda, A MDP munkáspolitikája... Párttörténeti Közlemények, 1978:4. 118.p.
Országgyűlés
Törvény a Szénbányászati Minisztérium és a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium átszervezéséről. Helyükbe Bánya- és Energiaügyi Minisztériumot, illetve Vegyipari Minisztériumot kell szervezni.
Gerő Ernő, első titkár (felügyeleti területét nem határozták meg),
eddig a Minisztertanács első elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagja;
Hidas István, eddig a Minisztertanács elnökhelyettese,
ezután a Minisztertanács első elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagja;
Marosán György, ezután a Minisztertanács elnökhelyettese,
a Politikai Bizottság tagja.
Nonn György legfőbb ügyész
Bejelenti: az ÁVH felelősei közül 34 fő fegyelmit kapott, 13 fő pedig katonai bíróság előtt felel bűneiért, továbbá, hogy a Szovjetunió 250 elítéltet adott át a magyar hatóságoknak.
Központi Ellenőrző Bizottság
Déry Tibort és Tardos Tibort kizárták a MDP-ből
Közli: Pártélet 1956:7.
Központi Vezetőség (valójában PB?)
Az 1956-57-es pártoktatási év feladatai
Közli: Pártélet 1956:6.
Minisztertanács
Határozata a hadsereg létszámának újabb 15 ezer fővel történő csökkentéséről.
Politikai Bizottság
Az értelmiségi politika néhány kérdése
Utal rá: Szabó B., Az MSZMP...Párttörténeti Közlemények 1982:1. 51.p. Zsilák, A magyar... 1966. 193.p. szerint 1956 nyarán KV-határozat született erről
KV Titkárság
Az ülésre utal: T. Varga György, Új Fórum, 1989. augusztus 11.
Politikai Bizottság
1. A KV Tudományos és Kulturális Osztály előterjesztése: A végző orvosok és jogászok doktori címének -az 1952. január 1. után végzettekre is kiterjedő hatályú- visszaállítása
Az előzményeket ismerteti és a határozatot idézi: Ladányi, Felsőoktatási politika, 153-154.pp.
1956. szeptember 14
2. A termelőszövetkezeti mozgalom helyzete
Utal rá: Orbán, Két agrárforradalom... 157. p.
3. Kádár János, KV-titkár, (felügyeleti területe: Párt- és Tömegszervezetek, Pártgazdasági és Ügykezelési Osztály, Pártélet), a Politikai Bizottság tagja: A Nagy Imrének adandó válasz
A határozatot közli: Új Fórum, 1989. augusztus 11.
Ünnepségek és megemlékezések Hunyadi János halálának 500. évfordulóján. Pécsett felavatják Hunyadi János szobrát.
DISZ-titkárok tanácskozása
Hatvan egyetemi és főiskolai DISZ-titkár Balatonalmádiban az egyetemi DISZ-munkáról, a túlterhelésről, a népi kollégiumokról, az értelmiségről szóló párthatározatról, az egyetemi oktatás kérdéseiről tanácskozik.
A Hazafias Népfront több vidéki városban nagygyűlést rendez, amelyeken a KV júliusi határozatát ismertetik.
A karlsruhei alkotmányogi bíróság betiltja Németország Kommunista Pártjának működését a Német Szövetségi Köztársaságban.
Átadják a forgalomnak a Budapest-Hatvan közötti villamosított vasútvonal felsővezetékét.
Politikai Bizottság
A Központi Vezetőség teljes ülése utáni politikai helyzet
Utal rá: Habuda, A MDP munkáspolitikájának...Párttörténeti Közlemények 1978:4. 121.p.
Marosán György cikke a "Szabad Népben": Megszilárdult egységben haladunk előre .
Politikai Bizottság
1. A Hazafias Népfront
Idézi: Molnár János, Párttörténeti Közlemények, 1988:2. A határozat keltezése: szeptember 20.
2. A Központi Vezetőség 1955 márciusi a Nagy Imre által képviselt jobboldali elhajlást elitélő határozata
A határozatot közli: Új Fórum, 1989. augusztus 11.
A Hazafias Népfront nagygyűlései Nagykanizsán, Szegeden és Kaposvárott. Az MDP Politikai Bizottságának tagjai ismertetik a párt júliusi határozatait.
Az egyetemi marxizmus-leninizmus oktatók értekezlete
A gazdasági-politikai kérdésekre Hegedüs András miniszterelnök válaszol.
Politikai Bizottság
Az indoklás nélküli felmondás lehetővé tétele 1957. január 1-től
Utal rá: Habuda, A MDP munkáspolitikájának... Párttörténeti Közlemények 1978:4. 121. p.
Politikai Bizottság.
Nagy Imre pártba való visszatérése
(a KV júliusi álláspontjának megerősítése) Utal rá: A magyar népi demokrácia története 275. p.
A Szabad Nép közli a Politikai Bizottság határozatát
A személyi kultusz egyes maradványainak megszüntetése (élő személyről nem neveznek el utcát)
Nagy Imre Gerő Ernővel és Kádár Jánossal tárgyal párttagságának helyreállításáról.
Losonczy Géza Az értelmiségi határozat című cikke a "Művelt Népben", amely a júliusi vezetőváltást követő várakozási időszak után először bírálja a Gerő -féle vezetés egy helyben topogását. A cikket a "Szabad Nép" szeptember 16-i számában Friss István megtámadja.
Ötéves bebörtönzés után kiszabadul a koncepciós per áldozataként elítélt Király Béla.
A Hazafias Népfront rendezésében Kodály-Petőfi: Nemzeti dal bemutatója a Károlyi kertben. A hangversenyen megjelent Nagy Imrét Kodály Zoltánnal együtt ünnepli a nagyszámú közönség.
Politikai Bizottság
A társadalomtudományi viták pártirányítása
Ismerteti: Németh, Értelmiség és konszolidáció, 68.p. Ladányi, Felsőoktatási politika 154.p. szerint a dátum szeptember 7.
Kállai Gyula az Írószövetség közgyűlésén, 1956. szeptember 16.
Julius Raab osztrák kancellár nyilatkozik a Szabad Népnek az osztrák-magyar kapcsolatok javulásáról.
Megkezdi a termelést a Sztálin Vasmű ércelőkészítő és tömörítő műve.
SZOT teljes ülés
Országos vitára bocsátják az Elnökség előterjesztését az érdekképviseletről.
A SZOT ebben síkra száll az új érdekképviseletek létrehozása ellen.
A tervezetet 15-én, az elfogadott határozatot 27-én és 28-án közli a "Szabad Nép".
Központi Vezetőség
Levél a párt valamennyi szervezetéhez és tagjához
Utal rá: Habuda, A MDP munkáspolitikájának... Párttörténeti Közlemények 1978:4. 118. p.
Kerékgyártó Elemér Karácsony Sándor pedagógiai nézeteiről írt kandidátusi disszertációjának vitája. A felszólalások hatására és a nagyszámú hallgatóság nyomására a bíráló bizottság, eredeti álláspontját megváltoztatva, elutasítja a dogmatikus szellemű disszertációt.
Rehabilitálják Sántha Kálmán Kossuth-díjas orvosprofesszort, akit 1951 júliusában távolítottak el debreceni katedrájáról. A Magyar Tudományos Akadémia egyidejűleg hatálytalanítja a kizáró határozatát.
Bata István honvédelmi miniszter sajtótájékoztatót tart a néphadsereg létszámcsökkentéséről, fegyverzetének tökéletesítéséről.
Magyar-jugoszláv gazdasági tárgyalások Belgrádban
Jegyzőkönyvet írnak alá a gazdasági együttműködésről.
Politikai Bizottság
1. Tudományos munkaközösségek felállítása
Közli: Társadalmi Szemle, 1956:9.
2. A doktori cím visszaállítása
Utal rá: Németh, Értelmiség és konszolidáció, 68.p,
1956. augusztus 9
3. A DISZ KV előterjesztése: A kollégiumi mozgalmak
Közli: Szabad Nép, 1956. szeptember 16. Történetét ismerteti: Ladányi, Felsőoktatási politika, 149.p.
4. Kovács István, KV-titkár (felügyeleti területét nem határozták meg), a Budapesti Pártbizottság titkára: Nagy Imrével szóban közölni kell a PB álláspontját
A határozatot közli: Új Fórum, 1989. augusztus 11.
Politikai Bizottság
Hegedüs: Mező ... Párttörténeti Közlemények 1981:3. 189. p:
"Mező Imre szeptember közepén Nagy Máriával, a Budapesti Pártbizottság másik titkárával együtt a pártközpontba ment, hogy tájékoztatást adjon a fővárosban tapasztalt nyugtalanító fejleményekről. Éppen ülésezett a Politikai Bizottság. Mivel ennek nem voltak tagjai, természetesen nem akarták őket beengedni, de Mező -a jelentést igen fontosnak tartotta- kierőszakolta, hogy hallgassák meg."
A Szabad Európa Rádió követeli a nyugati mintájú szabad választásokat.
A "Szabad Nép" közli a Politikai Bizottság határozatát a kollégiumi mozgalomról, amelyben állást foglal a kollégiumi nevelés kapcsán kialakult vitában.
KV Titkárság
A júliusi határozat végrehajtásának meggyorsítása
Utal rá: Földes, Egyszerűsítés... Párttörténeti Közlemények 1984:2. 105. p.
Az Írószövetség közgyűlése
Tüntetés Nagy Imre mellett.
Az új elnökségből kihagyják a kompromittálódott írókat (Darvas József, Illés Béla, Gergely Sándor, Urbán Ernő, Sándor Kálmán), .
Helyettük az irodalmi életből addig kiszorított pártonkívülieket és pártellenzékieket választanak (Németh László, Tamási Áron, Szabó Lőrinc, Ignotus Pál, Fodor József, Tersánszki Józsi Jenő, Kassák Lajos, illetve Háy Gyula, Déry Tibor, Zelk Zoltán, Benjámin László, Kuczka Páter, Kónya Lajos, Örkény István).
Főtitkár: Erdei Sándor.
Petőfi Kör
A Petőfi Kör vitája: A népi kollégiumok nevelési tapasztalatai .
Előadó-vitavezető: Pataki Ferenc. A vita az 1948-49-ben feloszlatott és megbélyegzett népi kollégiumi mozgalom rehabilitációs folyamatának befejezése volt.
Befejeződik a műszaki zár felszámolása az osztrák határon.
- október 5.
Ny. Sz. Hruscsov Jugoszláviában, majd J. B. Tito a Szovjetunióban tölti szabadságát. Szeptember 30-án találkozik Gerő Ernővel , a találkozón részt vesz szovjet részről többek között Hruscsov, Vorosilov, Bulganyin, Brezsnyev, Grecsko és Szerov. Gerő az MDP PB október 8-i ülésén tart erről beszámolót.
A Hazafias Népfront Somogy megyei bizottsága
Kaposvárott baráti találkozót tart a volt koalíciós pártok azon Somogy megyei képviselőivel, akik az utóbbi években nem vettek részt a politikai életben.
A megjelentek hangsúlyozzák, hogy be akarnak kapcsolódni a Hazafias Népfront munkájába.
Szentesen találkozót rendeznek a régi földmunkás-mozgalmi harcosok.
Tildy Zoltán, az 1948. augusztusától 1956. május 1-ig háziőrizetben tartott kisgazdapárti politikus, volt köztársasági elnök nyilatkozik a "Szabad Népben".
Kornai János A túlzott centralizmus és az anyagi érdekeltség... című kandidátusi disszertációjának vitája.
A munka a gazdasági reform előkészítésének fontos tudományos megalapozása. A vitán több százan voltak jelen.
Petőfi Kör
A Petőfi Kör vitája: A gazdasági vezetés kérdése
Vitavezető-előadó: Péter György.
A vita Péter Györgynek 1954 és 1956 között, a Közgazdasági Szemlében megjelent reformcikkei körül forgott. Liska Tibor és más felszólalók túlléptek Péter álláspontján.
- október 5.
Tito jugoszláv államelnök Hruscsovval, aki szeptember 19-től szabadságát Jugoszláviában töltötte, Jaltába utazik, ahol a szovjet vezetőkkel folytat megbeszéléseket. Tito Gerő Ernővel, az MDP KV első titkárával is találkozik. Gerő az MDP Politikai Bizottságának október 8-i ülésén számol be a jaltai nem hivatalos megbeszélésről.
Politikai Bizottság
A termelőszövetkezetekből való egyéni kilépés engedélyezése
Utal rá: Orbán, Két agrárforradalom... 158-159. p.
Petőfi Kör
A Petőfi Kör vitája: A magyar nevelésügy kérdései
Vitavezetők: Jóboru Magda és Gosztonyi János.
A vita középpontjában a demokratikus pedagógia helyreállítása, a sztálinista módszerek felszámolása és Mérei Ferenc személyi és tudományos rehabilitációja áll.
Egyetemi rektorok és dékánok országos értekezlete az értelmiségi párthatározat végrehajtásáról, a helytelen egyetemi felvételi módszerekről és a doktori címek adományozásának problémájáról tárgyal.
Politikai Bizottság
A kollégiumi mozgalom
Idézi: Szabad Nép 1956. szeptember 16. Utal rá: Szemere Vera, A NÉKOSZ Párttörténeti Közlemények 1975:4. 49. p.
Központi Ellenőrző Bizottság
Volt BM-dolgozók kizárása a párból
Idézi: Pártélet 1956:9.
Színház- és Filmművészeti Főiskola
Több napos, nagy visszhangot kiváltó diákgyűlése. Vezérszónok: Csurka István.
Közgazdaságtudományi Egyetem pártbizottsága
Követeli Nagy Imre visszavételét a pártba.
Pedagógiai tanácskozás Balatonfüreden
Az addig félreállított Mérei Ferenc, Ravasz János és mások bevonásával.
Füredi Platform címen dokumentumot tesznek közzé.
Minisztertanács
Határozatot hoz a büntetés-végrehajtás humánusabbá tételéről. A minisztertanács a börtönök felügyeletét a Belügyminisztérium helyett az Igazságügy-minisztériumra ruházza át
Boldoczki János (július 30-ig külügyminiszter) a Magyar Népköztársaság új nagykövete Moszkvában átadja megbízólevelét.
A Központi Vezetőség közleménye
A korábbi évek politikai pereiben ártatlanul elítélt és kivégzett, majd rehabilitált elvtársak temetése
"A Központi Vezetőség, a Politikai Bizottság a temetés megszervezésére az alábbi bizottságot küldte ki: Apró Antal, Bata István, Csébi Lajos, Gáspár Sándor, Kiss Károly, Kovács István, Lukács György, Major Tamás, Marosán György, Mező Imre, Mód Péter, Münnich Ferenc és Vég Béla elvtársak."
Szabad Nép, 1956. október 4.
Minisztertanács
Határozata Műszaki Fizikai Kutató Intézet létesítéséről. Az intézetet 1957. január 1-vel kell létrehozni.
A Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága
Ankétot tart a főváros nehéz lakáshelyzetével kapcsolatos kérdésekről.
Minisztertanács
Határozatával megszünteti a belföldi államkölcsönök kibocsátását: egyúttal módosítja az 1950. január 1. után kibocsátott államkölcsönök visszafizetésének feltételeit.
Nagy Imre levélben kéri a párt Központi Vezetőségétől párttagságának visszaállítását. A KV Politikai Bizottsága 13-án határozatot hoz Nagy Imre párttagságának visszaállításáról.
Letartóztatások
Letartóztatják Farkas Vladimir, Faludi Ervin, Szendi György, Szántó György és Toldi Ferenc volt államvédelmi tiszteket.
November 4. után Farkast és Faludit kivéve szabadlábra helyezik őket az Elnöki Tanács eljárási kegyelme alapján.
Elnöki Tanács
Október 22-re összehívja az Országgyűlést. Az Elnöki Tanács Tóth Lajos vezérőrnagyot, vezérkari főnököt a honvédelmi miniszter első helyettesévé, Uszta Gyula és Madarász Ferenc vezérőrnagyokat a honvédelmi miniszter helyetteseivé nevezi ki.
A "Szabad Népben" Kopátsy Sándor közgazdász síkraszáll a gazdasági mechanizmus átalakítása mellett.
A Legfelsőbb Bíróság felmenti az 1948-ban törvénytelenül elítélt Ordass Lajos evangélikus püspököt.
Politikai Bizottság
Gyurkó, 220.p:
"Marosán György úgy emlékezett, hogy amikor a Politikai Bizottság ülésén Kádár követelte a dísztemetést, Gerő idegesen, suttogva tárgyalni kezdett a miniszterelnökkel és a belügyminiszterrel, majd bejelentette, nem tudják, hová földelték el a holttesteket."
{ewl MVideo, RunMVideo, rajk_t.avi-1} Apró Antal beszéde a Rajk -temetésen
A Batthyány-örökmécsesnél tüntetés.
Politikai Bizottság
Gyurkó, 221.p:
"Ez a tragikus temetés olyan megrázkódtatást jelentett, hogy a Politikai Bizottság tagjai még este összeültek, s elhatározták, hogy javasolják Farkas Mihály letartóztatását."
A. I. Mikojan és M. A. Szuszlov Moszkvában megbeszélést folytat az MDP küldötteivel: Gerő Ernővel, Kádár Jánossal, Hidas Istvánnal és Szántó Zoltánnal.
Az "Irodalmi Újság" közli Novobáczky Sándor: Különös emberek? és Háy Gyula: Miért nem szeretem? c., széles körű vitát kiváltó cikkeit.
Hegedüs
Akkor a Minisztertanács elnöke, a Politikai Bizottság tagja, Élet egy eszme árnyékában, 246-247.p
"[A Politikai Bizottságból] Farkas Mihály azonban hiányzik. Ebben szerepem van. Írtam egy levelet a Politikai Bizottságnak, amelyben többek között javasoltam Farkas Mihály letartóztatását. Ez persze már nem segített a helyzeten. Nem ő volt egyedül a felelős, mint ahogy Péter Gábor sem, hanem mindenekelőtt a négyes, amelynek két tagja még mindig bent ült a Politikai Bizottságban.
-Megbeszélted Farkas Mihály letartóztatását Gerővel?
-Nem. Előzőleg nem beszéltem vele. Az én kezdeményezésem volt.
-Hogyan reagál Gerő ?
-Lényegében egyetértett. De még egyszer mondom, már akkor tudtam, hogy nem ez a megoldás."
Nonn György
Visszaemlékezések, 1956; 117-118.p
Segítségemre jött, hogy akkor folyt a pártban Farkas Mihály és társai ügyének felülvizsgálata. Mikor odakerültem az ügyészségre, és is tagja lettem ennek a különbizottságnak. Szörnyű dolgokra derült fény. Kiderült, hogyan folyt a Rajk -perben, majd a későbbiekben Kállai Gyula, Kádár János és a szociáldemokraták esetében a vizsgálat... Az első felelős persze Rákosi Mátyás volt, de aki irányította és tervezte, közvetlenül ellenőrizte, az Farkas Mihály volt. A jelentésüket a Központi Vezetőség ülése megtárgyalta, Farkast kizárták a pártból. Az ülés után elmentem Gerőhöz, akkor már ő volt az első titkár, és mondtam, hogy egyrészt az igazság, másrészt a törvény is megköveteli: eljárást kell indítani Farkas Mihály ellen. Gerő huzakodott, hogy ez nem lesz jó. Ragaszkodtam ahhoz, hogy törvényes eljárást kell indítani. Ha a párt és a kormány úgy látja, hogy ezt nem kell csinálni, akkor annak az a módja, hogy az Elnöki Tanács eljárási kegyelmet ad. Ha nem, akkor én köteles vagyok eljárni. Az ügyet a Politikai Bizottság elé vitték és megszületett a határozat, hogy Farkas Mihály ügyében az eljárást el kell indítani. Akkor kiadtam a rendeletet Farkas Mihály letartóztatására."
Politikai Bizottság
Gerő Ernő első titkár beszámolt a Politikai Bizottságnak jaltai nem hivatalos megbeszéléseiről
A szocializmus útján
Volt illegális pártmunkások és partizánok budapesti aktívaértekezlete nagyobb politikai szerepet követel a régi munkásmozgalmi harcosoknak.
Megjelenik a "Hétfői Hírlap", a koalíciós sajtó felszámolása utáni első oldottabb hangvételű, igényesebb lap. Főszerkesztő: Boldizsár Iván. Az első számban Gimes Miklós Rákosi Mátyás és Farkas Mihály ügyében nyilvános tárgyalást követel. Ugyanitt jelenik meg Futó Dezső Egy csokor mezei virágot című cikke Rajk emlékére.
Megszületnek az első ítéletek a poznani perekben, az emberöléssel vádoltakat 2-4 és fél év börtönbüntetésre ítélik.
New Yorkban megkezdi munkáját az a 19 ország képviselőjét tömörítő bizottság, amelynek feladata az ENSZ november 12-én összeülő ülésszaka elé terjeszteni az agresszió fogalmának a meghatározását. A bizottság tagjai között van a Szovjetunió és Jugoszlávia képviselője is.
Nagy Imre utolsó megbeszélése Gerővel a pártba való visszavételének a módjáról.
Petőfi Kör
A Petőfi Kör vitája: A műszaki fejlesztés és a fiatal műszaki értelmiség problémái
Vitavezető: Kiss Árpád.
A vita az 1953-as gazdaságpolitika folytatását és Nagy Imrének a vezetésbe való visszakerülését követelik.
Felemelték az állami gazdaságok alacsony keresetű dolgozóinak bérét - közli a "Szabad Nép".
Richard Nixon, az Egyesült Államok alelnöke San Franciscóban elmondott választási beszédében megállapítja, hogy a vasfüggöny mögötti erőket nem szabad magukra hagyni.
Elnöki Tanács
Elhatározza, hogy nagykövetségi szintre emeli belgrádi követségünket.
Politikai Bizottság
Nagy Imrét visszaveszik a pártba. ("...Jóllehet követett el politikai hibákat, ezek nem tették indokolttá a pártból való kizárását." A kizárásban "jelentős szerepet játszott Rákosi Mátyás elvtárs személyi elfogultsága" - olvasható az indoklásban. A határozatot, valamint Nagy Imre október 4-i levelét a következő nap közli a "Szabad Nép".)
Az 1950-ben kivégzett tábornokok: Sólyom László, Illy Gusztáv, Beleznay István, Révay Kálmán, és Pálffy György temetése. Barátaik és bajtársaik nevében Szilágyi József mond búcsúbeszédet. Az ugyancsak kivégzett Korondy Béla és Horváth Hönigsberg Ottó rendőrfőtisztek temetése. Oszkó Gyula és Kopácsi Sándor búcsúztatják őket.
A volt Győrffy-kollégisták találkozója
A Kossuth Klubban megjelenik többek között Nagy Imre és Rajk Lászlóné .
A József Attila Színház bemutatja Gáli József Szabadsághegy című drámáját.
Az MDP KV küldöttsége Gerő Ernő első titkár vezetésével Jugoszláviában tárgyalásokat folytat a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének képviselőivel. A tárgyalásokról szóló közleményt az október 6-i "Szabad Nép" közli.
J. B. Tito fogadást ad a Belgrádban tartózkodó magyar párt- és kormánydelegáció tiszteletére.
A LEMP Politikai Bizottságának ülésén meghívottként részt vesz W. Gomulka.
Diákgyűlés a szegedi egyetemen. Megalakul a MEFESZ, az egyetemi ifjúság szervezete.
Háy Gyula beszédet mond, hallgatósága a szovjet csapatok kivonását követeli.
Véget érnek Belgrádban a hivatalos magyar-jugoszláv tárgyalások.
Az Írószövetség pártszervezete
Pártkongresszus összehívását követeli. A határozatot 20-án teszik közzé az Irodalmi Újságban.
Petőfi Kör
A Petőfi Kör vitája Pap Gábor: Kertmagyarország? című cikkéről.
Vitavezetők: Donáth Ferenc és Magyari András.
A magyar mezőgazdaság korszerűsítéséről szóló vitához Tildy Zoltán is hozzászól.
Bemutatják a Hannibál tanár úr című filmet, rendezője Fábry Zoltán.
Kónya Albert oktatási miniszter közli Nagy Imrével , hogy visszakapja egyetemi tanári megbízását.
Elnöki Tanács
Október 29-re napolja el az eredetileg 22-re összehívott országgyűlést.
Dobi István és Tildy Zoltán Sztálinvárosba látogat. A helyi tanács kéri a Minisztertanácstól a város nevének megváltoztatását.
A Pártoktatók Házában középiskolás diákparlamentet tartanak.
Az Oktatási Minisztérium október 17-i javaslata a Politikai Bizottságnak: A felsőoktatás néhány alapvető kérdésének rendezése
Ladányi, Felsőoktatási politika, 149.p:
A DISZ KV
Nyilatkozatban foglal állást a budapesti, szegedi, debreceni egyetemisták és DISZ-szervezetek tervei, javaslatai alapján a fakultatív nyelvoktatás bevezetése és az ifjúsági szervezetek nagyobb önállósága mellett.
A magyar pártküldöttség Zágrábban részt vesz egy gyári munkástanács ülésén.
Varsóban a LEMP KB 8. plénuma tagjai közé kooptálja W. Gomulkát és további három "titoistát". A Rokossowski honvédelmi miniszter vezette "Natolin-csoport" kezdeményezésére Varsóba érkezik Hruscsov, Kaganovics, Mikojan és Molotov. A KB ülése félbeszakad, a szovjet-lengyel megbeszélésen Gomulka is részt vesz.
Igazságügy-minisztérium
Kártérítésként 200 ezer forintot folyósít Rajk Lászlónénak, aki az összeget felajánlja az újjáalakuló népi kollégiumok számára.
Gyűlés a Budapesti Műszaki Egyetem Hess András téri kollégiumában
Elhatározzák, ha követeléseiket a jobb körülmények megteremtésére nem teljesítik két héten belül, tüntetni fognak.
A szegedi József Attila Kör az értelmiség helyzetéről rendez vitát
Mintegy kétezer résztvevő. A Petőfi Kör mintájára a vidéki egyetemi városokban sorra alakulnak a különböző körök.
Kónya Albert oktatási miniszter bejelenti a kötelező egyetemi orosz nyelvoktatás megszüntetését, a honvédelmi oktatás felülvizsgálatát.
A Parlament kupolatermében Nagy Imre jelenlétében Zalka Máté-emlékérmet adnak át több spanyolos internacionalistának, akik a nemzetközi brigádok megalakulásának 20. évfordulója alkalmából a másnap kezdődő nemzetközi ünneségekre érkeztek Budapestre.
A budapesti DISZ-bizottság nyilvános lakásépítési vitát rendez.
A Lengyel Egyesült Munkáspárt KB 8. plénuma
W. Gomulkát választják meg újra első titkárrá. A lengyelországi válság és annak sikeres megoldása közvetlenül befolyásolja és sietteti a magyarországi eseményeket.
A Lengyel Egyesült Munkáspárt KB 8. plénuma
A szovjet vezetők elhagyják a lengyel fővárost, majd Gomulka a KB ülésén síkra száll a szocialista országok teljes függetlensége mellett. Beszédében védelmébe vette a poznani munkásokat. (A beszédet a "Szabad Nép" október 23-án közli.) Lengyelország egyes városaiban szovjetellenes tüntetésekre, gyűlésekre kerül sor. A "Pravda" revizionizmussal vádol egyes lengyel lapokat. A lengyel szakszervezetek elnöksége határozatot hoz a munkásönkormányzatról.
Gheorghiu-Dej vezetésével román párt- és kormányküldöttség érkezik Belgrádba.
A Magyar Tudományos Akadémia visszaállítja Nagy Imre akadémiai tagságát.
Katonai tiszteletadás mellett eltemetik az ártatlanul kivégzett Németh Dezső és Lőrincz Sándor ezredeseket.
Petőfi Kör
A Petőfi Kör vitája: Az iparművészet problémáiról .
Vitavezető: Ferenczy Noémi, Redő Ferenc és Somogyi Árpád művészettörténész.
A fiatal iparművészek Ferenczy Noémi támogatásával hevesen támadják a szakmát uraló szűk klikket.
A szegedi József Attila Kör új kormányt, új pártvezetést, a szovjet csapatok kivonását követeli. Budapesten az egyetem jogi karán megalakul a "Hajnóczy Kör", a bölcsészkaron a "Március 15. Kör", a Közgazdasági Egyetemen a "Széchenyi Kör". Az egyetemisták közös vitafórumaként létrehozzák a "Vasvári Kör"-t.
A Katona József Színház bemutatja Németh László Galilei című drámáját.
A bulgáriai Sztálinváros nevét visszaváltoztatják Várnára.
Az "Irodalmi Újság" közli az Írószövetség pártszervezete vezetőségének október 17-i határozatát, amelyben kéri a pártkongresszus összehívását.
Ifjúsági nagygyűlés a Műszaki Egyetemen. A gyűlés elhatározza, ha követeléseiket két héten belül nem teljesítik, tüntetni fognak.
Megemlékezések és ünnepségek hazánkban a spanyol szabadságharc nemzetközi brigádjainak megalakulásáról.
Az Egri Pedagógiai Főiskolán megalakítják a "Kossuth Kör"-t. Csatlakoznak a MEFESZ-hez.
A Szabad Európa Rádió rehabilitálást és elégtételt követel mindazok számára, akik az elmúlt években a magyar népi demokrácia ellen összeesküvést szerveztek.
A jugoszláviai látogatáson tartózkodó magyar delegáció a Blendi-tó partján lévő üdülőhelyre érkezik.
A "Szabad Népben" Csatár György állást foglal a munkástanácsok közeli létrehozása ellen.
Politikai Bizottság
A mezőgazdasági politikában szükséges főbb változtatások
Utal rá: Simon, Tsz mozgalmunk... Párttörténeti Közlemények 1971:2. 92. p.
A béllyei kastélyban aláírják a magyar-jugoszláv közös közleményt, amelyet másnap délután tesznek közzé.
Diákgyűlések az egyetemi városokban (Budapesten, Szegeden, Miskolcon, Pécsett, Sopronban). A résztvevők csatlakoznak a MEFESZ-hez.
Budapesti Műszaki Egyetem
Megvitatják a követeléseket. A vitán részt vesz és kétszer is szót kap Szilágyi József, ekkor a műegyetem esti hallgatója, aki egyetért a diákság követeléseivel. Marián István alezredes, a katonai tanszék vezetője a műegyetemi diákság élére áll.
Az éjszakai órákba nyúló gyűlésen a követelések kezdeti tíz pontja tizenhatra bővül.
1. Vonják ki a szovjet csapatokat
2. Új, alulról induló választások legyenek az MDP-ben, válasszanak új KV-t, hívják össze a pártkongresszust
3. Nagy Imre alakítson kormányt, a sztálinista, rákosista bűnösöket váltsák le
4. Nyilvános tárgyalást Farkas Mihály és társai ügyében, vonják felelősségre Rákosit
5. Általános, egyenlő és titkos választásokat, több pártot, új nemzetgyűlést, sztrájkjogot
6. Vizsgálják felül a magyar-szovjet, illetve a magyar-jugoszláv kapcsolatokat, a kölcsönös be nem avatkozás jegyében
7. Szakemberek bevonásával szervezzék át a gazdasági életet, a hazai adottságok és a nép létérdekei alapján
8. Hozzák nyilvánosságra a külkereskedelmi szerződéseket, a jóvátétel tényleges adatait, adjanak tájékoztatást a magyar uránról
9. Vegyék teljes revízió alá az ipari normákat, vizsgálják ki a bérköveteléseket, állapítsák meg a munkás-létminimumot
10. Fektessék új alapokra a beszolgáltatás rendszerét, az egyénileg gazdálkodók kapjanak a tszcs-kel egyenrangú támogatást
11. Független bíróság vizsgálja felül az összes politikai és gazdasági pert, bocsássák szabadon az ártatlanul elítélteket, szállítsák haza a Szovjetunióba hurcolt foglyokat
12. Teljes vélemény- és szólásszabadságot, szabad rádiót, MEFESZ-újságot, ismerhesse meg mindenki a saját káderanyagát
13. Távolítsák el a Sztálin-szobrot, helyére 1848-49-es emlékmű kerüljön
14. Új nemzeti jellegű címert, a katonáknak új, a magyar hagyományoknak megfelelő egyenruhát, március 15. legyen nemzeti ünnep, október 6. nemzeti gyászünnep és tanítási szünet
15. Szolidaritás a lengyel néppel
16. Október 27-én üljön össze egy országos diákkonferencia, ahol megvitatják a követeléseket
Petőfi Kör
Este ülésezik a Petőfi Kör vezetősége, javasolja a KV összehívását, Nagy Imre és mások bevonását a vezetésbe, Rákosi kizárását a KV-ból és más funkcióiból, Farkas Mihály ügyének nyílt tárgyalását, a Petőfi Körre vonatkozó korábbi párthatározatok felülvizsgálatát. Vita után a másnapra tervezett tüntetésen való részvétel mellett döntenek.
MUOSZ
Újjáalakított választmánya elhatározza az újságírók kongresszusának összehívását.
Diósgyőrött a DIMÁVAG-ban 2000 munkás követeli aláírásával a szabad pártnap megrendezését. A Vegyipari Minisztérium Kollégiuma síkraszáll a munkásönigazgatás mellett.
Reggel
A "Szabad Nép" Új, tavaszi seregszemle című vezércikkel üdvözli az ifjúság követeléseit, ugyanakkor megjelenteti az Írószövetség közleményét, miszerint a szövetség egyetért a lengyelországi változásokkal, de nem helyesli a tüntetést.
Visszaérkezik Jugoszláviából a magyar párt- és kormányküldöttség. Azt követően azonnal ülésezni kezd a kibővített Politikai Bizottság.
1. Gerő Ernő, első titkár: A Jugoszláviában járt magyar pártküldöttság munkája
Küldöttség utazik Jugoszláviába 1956 októberében (Gerő Ernő, Hegedüs András, Kádár János, Apró Antal, Kovács István)
2. Ács Lajos, KV-titkár (felügyeleti területe: Agitációs és Propaganda valamint Mezőgazdasági Osztály, Szabad Nép), a Politikai Bizottság tagja: A hazai helyzet
Közölte: Varga László, A történések kronológiája, Előadás az 1956-os történelmi konferencián, 1988. december 3.
Marosán tűzparancsot követelt a PB 1956. október 23-i ülésén
Gyurkó, 226.p:
"Október 23-án reggel érkeztek vissza. A pályaudvaron várták őket az itthon maradt vezetők, s kérték, azonnal üljön össze a Politikai Bizottság. Gerő csodálkozott; alig tudott arról, mi van idehaza. A pályaudvarról azonnal a pártközpontba mentek. Az asztalfőn Gerő , Kádár , Révai , Hegedüs ült. A Politikai Bizottság többi tagja kétoldalt. Először Gerő számolt be meglehetősen hosszadalmasan jugoszláviai tárgyalásaikról. Még mindig nem fogta fel, hogy az országban robbanásig feszült a helyzet. Egyre többen jöttek be a tanácskozásra olyanok, akik nem voltak tagjai a Politikai Bizottságnak. Ez jellemző lesz az elkövetkező két hétre: a jogkörök és határkörök egyre inkább megszüntek, a döntéseket azok hozták, akik éppen jelen voltak. A felvonulással kapcsolatban a Politikai Bizottság azt határozta, hogy a tüntetést nem engedélyezi, de a fegyveres erők nem kaptak tűzparancsot. A Politikai Bizottság több tagja azt a megbízást kapta, hogy különböző szerveket, intézményeket győzzön meg a határozat helyességéről. Miután ő és néhány társa elhagyta a pártközpontot, a belügyminiszter bejelentette, hogy tűzparancs nélkül nem vállalja a tüntetés megakadályozását. A jelenlevők végül is úgy döntöttek, hogy mégis engedélyezik a felvonulást. Ez is jellemző volt az elkövetkező időszakra: a határozatokat sokszor órákon belül megváltoztatták. Kádárnak addigra már sikerült meggyőznie a rádió vezető munkatársait, hogy helytelen lenne a tüntetés engedélyezése."
Nagy Imre és barátainak beszélgetése Losonczy Géza lakásán, a Hankóczy utcában
Újhelyi Szilárd, Filmvilág, 1989:1.
"Nagy Imre békésen pihent a Balatonnál, és 23-án reggel érkezett fel. Na most köztudomású volt már akkor, hogy Nagy Imrével a Központi Vezetőség illetékesei tárgyaltak arról, hogy visszaveszik a pártba és hogy visszatérését a közéletbe előkészítik. Nagy Imre egyszerűen átsétált a lakásáról Jánosi Ferenccel, vejével együtt Losonczy Gézához, és arról beszélt, számít rá, hogy a Belgrádból visszaérkező pártvezetők be fogják hívni. Ezzel kapcsolatban szeretné néhány barátja tanácsát kérni. Losonczy Géza azokat, akiket el tudott érni a barátai közül, meghívta a lakására, így engem is. Többek között ott volt Vásárhelyi Miklós, Gimes Miklós, Haraszti Sándor -én nem vállalkozom most pontos felsorolásra- és erről beszélgettünk."
Délután
A rádió déli 1 órakor közli, hogy a felvonulást a Belügyminisztérium nem engedélyezi, majd 14 óra 30 perckor, hogy mégis engedélyezi. A délelőtt folyamán egymást érik a küldöttségek a pártközpontban és a Belügyminisztériumban. A "Szabad Nép" szerkesztőségének küldöttsége Horváth Márton főszerkesztő vezetésével a PB elé terjeszti politikai követeléseit. A DISZ vezetése is támogatja a tüntetést, és felkéri az ifjúságot, hogy akadályozza meg a provokációs kísérleteket. Valamennyi egyetemen permanens gyűlésezés folyik.
Magyar Rádió : Ma délben ugyan a belügyminiszter betiltott mindenfajta felvonulást, de a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága megváltoztatta ezt a határozatot. Orvosok, műszaki egyetemisták, bölcsészek, jogászok, közgazdászok és a többi karok diákjai vonultak fel, élükön professzoraikkal és a Magyar Dolgozók Pártja egyetemi szervezeteinek vezetőivel .
Délután 3 óra
A tüntetés a Petőfi-szobortól indul. Itt Sinkovics Imre mintegy tízezer ember előtt elszavalja a Nemzeti dalt, egy diák felolvassa a tizenhat pontot. A menet egyre hatalmasabbra duzzadva a Kossuth Lajos utca, Bajcsy-Zsilinszki út, Szent István körút útvonalon jut el a Margit-hídon át a Bem-szoborig. A műegyetemisták, a budai Duna-parton vonulnak. A felvonuláson először lengyelbarát és ellenzéki jellegű, továbbá Rákosi - és Gerő-ellenes jelszavakat kiáltoznak, később a szovjet csapatok hazarendelését kezdik követelni, kivágják a zászlókból a szovjet mintájú címert, néhány helyen már leverik az ötágú csillagot. A Bem-szobornál Veres Péter felolvassa az írók kiáltványát, Bessenyei Ferenc elszavalja a Szózatot, Zbigniew Herbert lengyel író üdvözli a gyűlést. Ezzel egy időben Székesfehérvár, majd Cegléd irányából szovjet páncélos egységek indulnak a magyar főváros ellen. A Bem-szobortól a Kossuth Lajos térre, a Parlamenthez vonul a - becslések szerint - már kétszázezer ember. A diákokhoz tömegesen csatlakoznak a délelőtti műszakból hazatérő munkások. Erdei Ferenc megpróbál beszélni, de szavait elnyomja a tömeg. Követelik, hogy Nagy Imre szóljon, de ő csak a pártvezetés hívására megy a Parlamentbe. A tömeg mintegy kétórás tüntetése után érkezik meg. Csalódást okozó rövid beszédében közli, hogy a problémákat a párton belül kell megoldani, és vissza kell térni az 1953-as kormányprogramhoz. A tömeget hazatérésre szólítja fel. A tüntetők új követelése: holnap sztrájkot! A tüntetők egy része a Dózsa György útra vonul, és fél tízkor ledönti a Sztálin-szobrot. A tüntetők másik része a Rádióhoz vonul, a tizenhat pont beolvasását követelve. A hatalmasra nőtt tömeg, mivel követelését nem teljesítik, a Rádió birtokbavételére törekszik. Gerő Ernő este 8-kor közvetített rádióbeszédében magabiztosnak mutatkozik, semmilyen engedményre nem hajlandó, a megmozdulásokat ellenséges, soviniszta és nacionalista megnyilvánulásként bélyegzi meg. Este a tömeg megostromolja a "Szabad Nép" székházát, miközben a lap szerkesztőbizottsága permanensen ülésezik. A pártlap vezetésének átvételére érkező Révai Józsefet - aki már korábban a tűzparancs kiadását szorgalmazta - Gimes Miklós és Lőcsei Pál, ellenzéki újságírók, a hátsó kijáraton mentik ki. Este 9 óra körül fegyveres harc kezdődik a Rádiónál. Éjszaka a Rádió védelmére érkező piliscsabai ezred katonái az ostromlók oldalára állnak vagy átadják fegyvereiket. Az este, illetve az éjszaka folyamán több száz ÁVH-s karhatalmistát és határőrt, s mintegy 3000 katonát vezényelnek a Rádió védelmére. A Rádió 24-én hajnalban az ostromlók kezére kerül, ekkor az adást Lakihegyre telepítik, később a nap folyamán a Parlamentbe helyezik át a stúdiót. Mindkét oldalon sok az áldozat, az őrség parancsnokát, egy ÁVH-s őrnagyot megölik, az elfogott védőket (katonák és karhatalmisták) szabadon engedik, a sebesülteket kórházba szállítják.
Vásárhelyi Miklós, Beszélő, 25.
"[...] nem volt tehát jelen Donáth és Szilágyi. A megbeszélésnek az volt a célja, hogy értékeljük a helyzetet, mert már jöttek a hírek, hogy gyülekezik a tömeg, felvonulásra készülnek, tehát várhatóan olyan események következnek, amelyek rákényszerítik a vezetőséget a politikai vonal megváltoztatására. [...] Nem határoztunk semmit: ilyen nálunk sosem volt [...] mi 23-án délelőtt beszélgettünk, próbáltuk felmérni a helyzetet, és hogy milyen következmények várhatók. Megállapodtunk, hogy ha ebben a kiélezett helyzetben Nagy Imrét behívják a Központi Vezetőségbe, akkor ő csak úgy vállal funkciót, hogy Gerő lemondását, helyébe Kádár kinevezését kívánja, de ezen túlmenően is a vezetőség és a Politikai Bizottság átalakítását. Másképp nem vállal funkciót. Ez azért volt fontos, nehogy megismétlődjék az '53-as helyzet, amikor Nagy Imrét kinevezték ugyan miniszterelnöknek, de egyedül maradt, a vezetés nem változott. Összeszedtünk vagy tizenöt-húsz nevet, akiket a vezetésbe kooptálni kellene. Nem tudom, mindet fölidézni, de tudom biztosan, hogy a funkcionáriusok közül szóba került Mező Imre, Schurecz József, aztán a csepeli titkár, Kiss Dezső; olyan funkcionáriusok voltak, azok, akik az elmúlt hetek-hónapok során rokonszenvet tanúsítottak a mi elképzeléseink és a mi politikánk iránt. Közülünk, arra emlékszem, szóba került Tánczos, Novobáczky és az én nevem; természetesen Donáth , Losonczy és Újhelyi mint vezetőségi tagok; az írók közül is felmerült egy-két név, ezt most nem tudom pontosan fölidézni. De ismétlem, mindez arra az eshetőségre szólt, ha a vezetés hívná Nagy Imrét, hogy segítsen ebben a szorult helyzetben; és még ezen a megbeszélésen sem voltunk jelen mindannyian."
Losonczy Géza naplóját idézi: Nagy Imre és bűntársai 34-35.pp:
Egységes volt a vélemény, hogy nálunk is teljesen megérett a helyzet az esedékes változások végrehajtására. A kormányt gyökeresen át kell alakitani.
Én hangsúlyoztam, hogy nemcsak a sztalinista kommunistáktól kell megszabadulni, hanem a sztalinistákkal összenőtt "pártonkivüliektől" is. Megbeszélésünk alapján a Politikai Bizottságba be kell hozni Nagy Imrét, Haraszti Sándort, Donáth Ferencet, Szántó Zoltánt, Losonczy Gézát. A KV-be a következőket gondoltuk bevonni (az emlitetteken kivül): Szilágyi József, Schurecz József, Vásárhelyi Miklós, Kardos László, Tánczos Gábor, Széll Jenő, Lukács György, Novobáczky Sándor, Fekete Sándor, Gimes Miklós, Kónya Lajos, Háy Gyula, Erdei Sándor, Jánosi Ferenc, Rajk Lászlóné.
Vásárhelyi Miklós, Beszélő, 25:
Nagy Imre az egész felvonulással nem értett egyet [...] az volt az álláspontja, hogy ezt a politikai vitát bármilyen vontatottan is a párton belül kell lefolytatni, nem szabad kivinni az utcára [...] a felvonulás ellen foglalt állást, nem is vett részt rajta. Szkeptikus volt Újhelyi Szilárd is, de ő más megfontolásból: attól tartott, hogy a felvonulás nem sikerül, kevesen lesznek, tehát nem erődemonstráció lesz, hanem a vezetőség azt fogja látni, hogy nincs mögöttünk senki, könnyű velünk elbánni. [Újhelyi, Filmvilág, 89:1: "én provokációtól tartottam"]
Végül az vetett véget ennek a mi pár órás megbeszélésünknek, hogy befutott a telefon: a Petőfi-szobornál véget ért az ünnepség, a tömeg elindult. Ekkor Losonczy , Gimes és én beültünk az Újhelyi Szilárd filmfőigazgatói kocsijába, berobogtunk a várba, és csatlakoztunk a felvonuláshoz. [...] Nagy Imre pedig vejével, Jánosival hazament."
Az Írószövetség titkársága határozatot hoz, amelyben alapos személyi változásokat, Nagy Imre kormányba való bevonását, és nemzeti egységprogram kidolgozását követeli a KV-tól.
Este 7 óra
Gerő Ernő a Rádióban : Népünk ellenségeinek legfőbb törekvése ma az, hogy megkíséreljék megingatni a munkásosztály hatalmát, lazítani a munkás-paraszt szövetséget, aláásni a munkásosztály vezető szerepét országunkban, megrendíteni népünk hitét pártjában, a Magyar Dolgozók Pártjában, megkíséreljék lazítani a szoros baráti kapcsolatokat országunk, a Magyar Népköztársaság és a többi szocializmust építő ország között, különösen pedig országunk és a szocialista Szovjetunió között.
Este 8 óra
Kossuth Rádió: "Az MDP Központi Vezetősége Politikai Bizottsága mai ülésén elhatározta, hogy 1956 október 31-re egybehívja a Központi Vezetőség legközelebbi ülését. A Központi Vezetőség ülésének napirendje: 1. A politikai helyzet és a párt feladatai. Előadó Gerő Ernő elvtárs. 2. Szervezeti kérdések."
Közli: A forradalom hangja, 26.p.
Kossuth Rádió, este fél kilenc:
Felhívjuk kedves hallgatóink figyelmét, hogy az előbb felolvasott közlemény tévedésen alapul és a következőképpen hangzik helyesen:Az MDP Központi Vezetőségének Politikai Bizottsága mai ülésén elhatározta, hogy már a legközelebbi napokban egybehívja a Központi Vezetőség legközelebbi ülését. A Központi Vezetőség ülésének napirendje: 1. A politikai helyzet és a párt feladatai. Előadó Gerő Ernő elvtárs. 2. Szervezeti kérdések."Közli: A forradalom hangja, 26.p.
Kossuth Rádió, este fél tizenegy "Kedves hallgatóink! Rendkívüli hírt közlünk:
Az MDP Politikai Bizottsága a helyzet értékelése és a teendők megbeszélésére azonnalra összehívta a Központi Vezetőségét."Közli: A forradalom hangja, 26.p.
Az éjjel folyamán
Szovjet harckocsi-alakulatok vonulnak be Budapestre. A beavatkozásra vonatkozó magyar kérést tartalmazó hivatalos dokumentumot utólag, antedatálva nem Nagy Imre, hanem Hegedüs András írja alá.
A tömeg: Ruszkik haza!
A DIMÁVAG-ban előbb 17, majd 21 pontos követelést fogalmaznak meg. A gyárban bizottság jön létre, amely másnap ideiglenes munkástanáccsá alakul át.
A MÖHOSZ (Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség, az MHSZ elődje) Partizán Tagozatának aktivistáiból fegyveres különítményt alakítanak. Támadások érik a telefonközpontokat, a nyomdákat, s fegyverszerzés céljából néhány közismert fegyvergyártással is foglalkozó üzemet, valamint a késő éjszaka a rendőrőrsöket, a lakossággal is kapcsolatban álló félkatonai és katonai intézményeket, a MÖHOSZ-helyiségeket, illetve a kiegészítő parancsnokságokat.
Már a délutáni tüntetés során is csatlakoznak katonák a tömeghez (egyebek közt a Petőfi Tiszti Akadémia hallgatói), később a kivezényelt sorkatonaság egy része a tüntetők, illetve a Rádiót ostromlók oldalára áll.
Benke Valéria a Rádió ostromáról (1956. október 23)
A Központi Vezetőség felhívást ad ki: Munkások! Elvtársak! Dolgozók!
Közli: Szabolcs-Szatmár megyei Néplap, október 25, Szabad Nép, október 26.
Személyi változások
KV Titkárság
Kimaradt:
Ács Lajos, (felügyeleti területe: Agitációs és Propaganda valamint Mezőgazdasági Osztály, Szabad Nép),
a Politikai Bizottság tagja;
Egri Gyula, (felügyeleti területe: Adminisztratív Osztály, Legfőbb Ügyészség, HM Politikai Főcsoportfőnökség Elnöki Tanács),
KV-tag;
Kovács István, (felügyeleti területe: Káder Osztály),
a Budapesti Pártbizottság titkára,a Politikai Bizottság tagja;
Szalai Béla, (felügyeleti területe: Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi, Tudományos és Közoktatási Osztály),
a Politikai Bizottság tagja;
Vég Béla, (felügyeleti területe: Ipari és Közlekedési, Vasútpolitikai valamint Külügyi Osztály, a KV Iroda),
KV-tag;
Bekerült:
Donáth Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézetének igazgató-helyettese (megbizatását nem fogadta el);
Kállai Gyula, KV-titkár (felügyeleti területe ismeretlen),
a KV Kulturális Osztály vezetője,népművelési miniszterhelyettes,ezután a Politikai Bizottság tagja;
Politikai Bizottság
Tagságának vége:
Ács Lajos, lásd fent;
Hidas István, a Minisztertanács első elnökhelyettese;
Kovács István, lásd fent;
Mekis József, a Minisztertanács elnökhelyettese;
Révai József, (felügyeleti területe: a Tudományos és Kulturális Osztály tervezett szétválasztása után a Kulturális Osztály, valamint a Társadalmi Szemle),
az Elnöki Tanás elnökhelyettese;
Szalai Béla, lásd fent;
Póttagságának vége:
Bata István, honvédelmi miniszter, vezérezredes;
Piros László, belügyminiszter;
Tag lett:
Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke,
eddig a Politikai Bizottság póttagja;
Kállai Gyula, lásd fent;
Köböl József, a KV Párt- és Tömegszervezetek Osztály vezetője;
Nagy Imre, az Elnöki Tanács október 24-re datált döntése szerint a Minisztertanács elnöke;
Szántó Zoltán;
Póttag lett:
Losonczy Géza, a Magyar Nemzet főszerkesztője (tagságát nem fogadta el);
Változás a testületen belül: (Az Elnöki Tanács határozata október 24-i keltezésű)
Hegedüs András, eddig a Minisztertanács elnöke,
ezután a Minisztertanács elnökhelyettese;
Marosán György, eddig a Minisztertanács elnökhelyettese;
Nagy Imre, lásd fent.
A KV-ülésen Horváth Márton, a Szabad Nép főszerkesztője javasolta Gerő Ernő első titkár leváltását és Kádár János megválasztását (Sorshelyzetek, 53.p.)
Visszaemlékezések a Katonai Bizottságról
A Központi Vezetőség ülésén a PB javaslatára Katonai Bizottságot hoztak létre. Vezetője: Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese; tagok: Fehér Lajos, a Magyar Partizán Szövetség elnöke, Kovács István vezérőrnagy, Mező Imre, a Budapesti Pártbizottság másodtitkára. Münnich alapos életrajzírója, Botos János szerint a bizottság tagjai: Apró , Fehér és Münnich Ferenc október 25-ig belgrádi nagykövet. Földes László önéletrajza szerint a bizottságnak ő is tagja volt.
Mucs-Zágoni, 279.p:
"A bizottság javaslatára a kormány kihirdette a statáriumot, amnesztiát biztosítva azoknak, akik a meghatározott időpontig leteszik a fegyvert. Nagy Imréék azonban a meghirdetett rögtönítélő bíráskodás bevezetését a határidők állandó módosításával lehetetlenné tették. A bizottság kijárási tilalmat rendelt el, hogy megkönnyítsék az ellenforradalmi fegyveres gócok felszámolását, de Nagy Imre ezt az intézkedést arra való hivatkozással, hogy a lakosság nem végezheti el napi bevásárlását - 'népellenesnek' nyilvánította s megakadályozta a kihirdetését."
Földes László : A második vonalban 237-241.pp.
"A Politikai Bizottság javasolta, hogy állítsunk fel katonai bizottságot azzal a feladattal, hogy teremtse meg a kapcsolatot a párt és a hadsereg között, adjon segítséget a hadseregvezetésnek stb. A bizottság elnöke Apró Antal lett, tagjainak pedig Mező Imrét, Fehér Lajost, Kovács Istvánt és engem jelöltek. Elsőrendű feladatomul a kommunisták felfegyverzését kaptam. Apró Antal megállapította, hogy szükséges volt a bizottság létrehozása, de teljhatalmat kérnek a fegyveres alakulatok irányításához. Valaki azt javasolta, hogy a bizottság azonnal kezdje meg működését, menjen át a HM-be. A KV-ülés tovább folyt, mi felálltunk és átmentünk a HM-be. Velünk jött Bata István honvédelmi és Piros László belügyminiszter.
A következő 24 órában tudtam meg, hogy alig néhány hónappal korábban megszüntették a karhatalmi dandárt, amelynek egy ezrede Budapesten, néhány nagyvárosban pedig egy-egy zászlóalja szolgált. Ezeket mind feloszlatták. Vagyis az ország fővárosában mindössze egy díszelgésre kijelölt őrzászlóalj alakulat maradt.
A honvédelmi minszter szobája mögött két helyiséget foglaltunk el. A bizottság rögtön megállapodott abban, hogy nem avatkozik bele a konkrét vezetésbe, hanem csak tanácsait, észrevételeit közli a miniszterrel. Először is próbáltunk képet alkotni a kialakult helyzetről, tájékozódni arról, mi történik az országban. Azokban az órákban a Honvédelmi Minisztériumban még nem voltak különösebb zavarok. Hamar kidolgoztuk a statáriumrendeletet, amely szerint, aki másnap délután két óráig nem teszi le a fegyvert, statáriális bíróság elé kerül, azoknak viszont, akik leteszik, teljes bántatlanságot biztosítunk. Beszámoltattuk Bata Istvánt, hogy mik a tervei, milyen egységeket hívott fel Pestre, illetve Piros Lászlót, hogy milyen bevethető egységei vannak. Nagyon pontatlan beszámolókat kaptunk, különösen Batáé volt hézagos.
Később megtudtuk, hogy a KV éjfél után tartott ülésére Nagy Imrét is behívták, aki ott meg is jelent. A 24-re virradó éjszaka, illetve hajnalban a Rádiónál folyt súlyos harc. A Rádiónál levő egységekkel állandó kapcsolatban álltunk. Jelentéseikből képet alkothattunk az összecsapás súlyosságáról, egyébként a telefonon át hallottuk is a fegyverzajt. Erősen aggódtunk a Piliscsabáról felrendelt gépesített ezred miatt is: irtózatos köd volt ezen az éjszakán.
Végül megérkezett az egység egyik főtisztje, és jelentette, hogy lehetetlen helyzetbe kerültek, mert nincs náluk lőszer. Ekkor tudtuk meg azt is, hogy az egység azt a parancsot kapta, nem szabad tüzelnie. Emiatt az egység lényegében fel is olvadt a tömegben, megmaradt részeit más laktanyákba irányították. Hajnali fél négy tájban megérkezettt az első szovjet egység Budapestre, és a HM miniszteri szobájában egyszer csak megjelent Malinyin hadseregtábornok a törzskarával. Térképét szétteregette, majd megkérdezte, véleményünk szerint hol a legsúlyosabb a helyzet. Mondtuk, hogy a Rádió körül, és megjelöltük a térképen. A tábornok tiszteket kért, akik a szovjet páncélosokat elvezetik a Rádióhoz. Kijelöltük a páncélos összekötő tiszteket erre a feladatra. A Rádiótól akkor már rendkívül kétségbeesett jelzéseket kaptunk. Beszéltem Liszt ezredessel, az ottani egység parancsnokával. Jelentette, hogy nincs lőszerük, súlyos helyzetben vannak, sok a halottjuk. Mit csináljanak? Kitörjenek-e, vagy nem? - kérdezte. Megmondtuk, hogy a harckocsik elindultak, húsz perc múlva ott lesznek, tartsanak ki addig.
Fél 10-kor azonban még nem értek oda. Leírhatatlan volt az izgalom a Rádióban. Benke Valéria, a Rádió elnöke és Liszt ezredes, egyre a segítséget kérték. Mi azt hajtogattuk, hogy már ott kellene lenniük a harckocsiknak, de közölték, hogy nincs ott semmiféle tank, nem is hallanak harckocsizörejt. Tudomásom szerint máig sincs tisztázva, hogy mi történt. Valószínű, hogy az összekötő tiszt rossz irányba vezette őket.
11 órakor értesültünk, hogy a Rádiót elfoglalták az ellenforradalmárok. Olyan híreket hallunk, hogy megölik a sebesülteket. Benke Valériáról tudtuk, hogy bár súlyos állapotban, kijutott az épületből.
Kihirdettük a statáriumot. Amint a Rádió elfoglalásáról értesültünk, rögtön elkezdődött felszabadításának az előkészítése, szovjet és magyar páncélosok bevetésével. Közben a Rádiót megszállva tartó ellenforradalmárokkal is tartottuk a kapcsolatot. Éjfél után fél 1-kor telefonáltak, hogy kitűzik a fehér zászlót, leteszik a fegyvert, de csak magyar csapatoknak. Mi abban a hiedelemben voltunk, hogy ha a Rádiónál megszűnik a harc, másutt is hamar abbahagyják a lövöldözést. Nagy Imre bejelentette, hogy este hat óráig meghosszabbították a türelmi időt a fegyverletételre. A katonai bizottság igen drámai ülést tartott: kijelentettük, nem tudjuk teljesíteni kötelességünket, ha kétfelől adnak ki intézkedéseket. A rend fegyveres erővel történő helyreállítása a mi feladatunk; a Minisztertanács és a KV feladata a politikai kibontakozás lehetőségeinek megteremtése. Apró Antal fel is hívta Nagy Imrét, és megkérdezte, mit jelent ez a meghosszabbítás. Ő azzal magyarázta a dolgot, hogy a harcolók jóakartú emberek, ő már tárgyalt is velük. Ám a meghosszabbításnak óriási demoralizáló hatása volt. Tudtuk, hogy este hat után, sötétben nem tudjuk elfogni ezeket az embereket. Már akkor határozottan elítéltük a Nagy Imre-féle engedékenységet. A továbbiakban az ellenintézkedések egész sora keresztezte tevékenységünket. Így például, amikor elrendeltük a teljes kijárási tilalmat, Nagy Imréék - azzal az ürüggyel, hogy senki sem tartalékolt magának elegendő élelmet - megváltoztatták a kijárási tilalom időpontját. Ugyancsak a rend helyreállítását gátolta az a 24-i intézkedésük, hogy a teherautókon száguldozó felkelőkre humanitárius okokból nem szabad lőni, csak az autók kerekébe vagy a motorba.
Ebben a borzasztó helyzetben a katonai bizottság elhatározta, meg kell tenni az első lépéseket a munkások felfegyverzésére. Felszólítottuk a honvédelmi minisztert, hogy intézkedjék. Bata azt válaszolta, már meg is bízott két tisztet, Madarász és Horváth Mihály vezérőrnagyokat azzal, hogy hozzanak fegyvereket. Utólag értesültünk róla, hogy Madarász mint a légvédelem és a légi erők parancsnoka nem volt illetékes a fegyverek ügyében, mert egyedül a fegyverzeti csoportfőnök tudta, hol van elhelyezve a muníció. Mi csak azt láttuk, hogy a minisztériumban jönnek-mennek az emberek, mintha valóban tennének, előkészítenének valamit. 25-én azután rádöbbentünk, milyen gyengén vezeti Bata a magyar hadsereget. Két nap kellett, hogy rájöjjünk a hadseregvezetés teljes csődjére. Ismertem Bata Istvánt és Tóth Lajos vezérkari főnököt is, tudtam róluk, hogy tisztességes emberek, de azt fel sem tételeztem, hogy mindenfajta döntésre, gyors cselekvésre ennyire alkalmatlanok.
Közben állandóan csengtek a telefonok, jelentették, hogy ezt vagy azt a pártházat, ezt vagy azt a gyárat vagy hidat támadják. Telefonáltak vidékről megyei titkárok, elvtársak. Mi egyre biztattuk őket, hogy küldünk segítséget. Elkövettük azt a hibát, hogy hittünk ebben a segítségben. Hiszekénységünkkel, ígérgetésünkkel mi is hozzájárultunk az erők teljes dezorganizálásához. Jelentés érkezett, hogy támadják a Timót utcai fegyverraktárt. Onnan tehát nem lehetett már fegyvert hozni. Két nap telt el, és fegyvert alig tudtunk szerezni. Ugyanakkor óriási nyomás nehezedett ránk, rengetegen kértek fegyvert, nemcsak pártszervek, hanem egyes kommunista elvtársak is.
Amikor felhívtam a feleségemet, elmondta, hogy odahaza is minden percben cseng a telefon. Legalább ötvenen kérdezték: "Hol van Földes elvtárs? Miért nem adtok fegyvert?"
Elszalasztottuk azt a lélektani pillanatot, amikor az ellenforradalmat meg lehetett volna állítani, és megsemmisíthettük volna az ellenséget. Ez később már sokkal nehezebbé vált. A kerülti pártházakba a fegyvereknek csak a töredéke jutott el, amikor pedig már folyamatosan szállítottuk a fegyvereket, nem volt, aki átvegye. Ezekben a napokban alig aludtunk.
A bizottság felszólította Tóth Lajos vezérkari főnököt, számoljon be a helyzetről. A vezérkar főnöke bejött a bizottság elé, kezében egy szelet papírral, rajta három szó, és leadott egy semmitmondó jelentést. Akkor megerősödött bennünk az a felismerés, hogy nagy baj van a katonai vezetéssel.
A szovjet elvtársak tanácsára megmondtuk Batának , változtassa meg terveit, ne rendeljen fel az egyik hadtestől egy ezredet, a másikból egy zászlóaljat, a harmadikból egy másfajta egységet, hanem hozza fel Gyurkó Lajost, a kecskeméti hadtest parancsnokát, aki szilárdan kézben tartotta egységeit. Bata nem mondta, hogy nem ért ezzel egyet, de nem intézkedett. Nem értette meg azt sem, nem helyes, ha a miniszter maga dönt mindenről, hogy ide három harckocsi kell, oda egy szakasz stb. Újból rá kellett ébrednünk Bata alkalmatlanságára. Súlyosan megbíráltuk, amiért az ellenforradalmároknak van fegyverük, a kommunistáknak viszont képtelen fegyvert biztosítani. Helikopterrel megpróbáltak fegyvert szállítani a HM-be, de a gép nem tudott leszállni.
A kijárás tilalomrendeletet szintén dilettáns módon fogalmazták. Nem állították le például a vasúti közlekedést, s így a reggeli órákban tízezrével érkeztek a pályaudvarra az ingázók, akik a munkahelyükre kívántak eljutni. A karhatalmi tervet tartalmazó borítékok - ilyen helyzetre vonatkozó pontos utasításokkal - ott hevertek a vezérkari főnök, illetve a belügyminiszter páncélszekrényében - csak fel kellett volna bontani őket. Nagy Imre hajnalban feloldatta a kijárási tilalmat. A hajunkat téptük, dühöngtünk, s elhatároztuk, hogy tiltakozunk ellene." 1956. október 27
Reggel
Az Észak-Magyarország hasábjain a Borsod megyei pártbizottság visszautasítja Gerő Ernő előző esti rádióbeszédét.
Reggel 8-kor a Rádió közli: a Központi Vezetőség megerősítette Gerő Ernőt első titkári megbízatásában. A miniszterelnök Nagy Imre, Hegedüs András első miniszterelnök-helyettes lett. A KV új titkársága: Donáth Ferenc, Kádár János és Kállai Gyula. A PB új tagjai: Köböl József, Nagy Imre, Szántó Zoltán, új póttagja: Losonczy Géza. A KV új tagja még: Lukács György és Münnich Ferenc. A PB-ből kimaradt: Ács Lajos, Bata István, Mekis József, Piros László, Révai József, Szalai Béla. Közzéteszik a KV felhívását.
Gyülekezési tilalmat és először 9 óra 20 perckor 14 óráig, majd délután 16 óra 30 perckor 18 órától reggel 6-ig tartó kijárási tilalmat rendelnek el. 8 óra 45 perckor Nagy Imre miniszterelnöki rendelkezéseként beolvassák a rádióban a statáriumot. (Aki 14 óráig, majd a későbbi közleményekben 18 őráig leteszi a fegyvert, mentesül a felelősségre vonás alól.) Budapesten leáll a termelés, szünetel a tanítás. A vonatok még közlekednek, a víz-, áram-, gázszolgáltatás és a telefonhálózat a következő hetekben is nagyjából folyamatosan működik. Bár az élelmiszerüzletek nem nyitnak ki, a harci szünetekben - lakossági kezdeményezésre - spontán szerveződéssel, többnyire fegyelmezetten kiárusítják a boltok készleteit, a pékek dolgoznak, és közvetlen árusítással biztosítják a kenyérellátást.
A rádió reggel 9 órakor tudatja, hogy a szovjet alakulatok a kormány kérésének eleget téve közreműködnek a rend helyreállításában.
Délelőtt
A BM Roosevelt téri épületét egy honvéd őrnagy vezetésével mintegy 120 fős fegyveres csoport, köztük számos katona támadja meg. A tűzharc során sokan halnak meg. Az épületet védő ÁVH-soknak, rendőröknek, katonáknak és volt partizánoknak sikerül végül a támadást visszaverni, illetve a támadók egy részét elfogni. Eredménytelenül végződik a Róbert Károly körúti laktanya és a népligeti tüzértiszti iskola, a Vörös Csillag nyomda, a Honvédelmi Minisztérium, egyes légvédelmi ütegek elleni támadás. A fegyvereseknek sikerül behatolni a Bem laktanyába, a Beloiannisz laktanyába, Csepelen szovjet tankok sem tudják megakadályozni a kiegészítő parancsnokság elfoglalását.
A Honvédelmi Minisztérium katonai körzetekre osztja a várost, a kinevezett parancsnokokat járőrözésre, a fegyveres gócok felszámolására utasítja. A rádió környékén folytatódnak a harcok. Délután kigyullad a Nemzeti Múzeum, leég ásványtára. A szovjet csapatok 25-én reggel foglalják el az épületet. A főváros több csomópontján kialakulnak a felkelő csoportok centrumai: Széna tér (Szabó - Szabó bácsi - gépkocsivezető vezetésével), Baross tér (Nickelsburg László ktsz-vezető vezetésével), Corvin köz (Iván Kovács László vezetésével), Mester utca (Bárány János munkás vezetésével), Tűzoltó utca (a kommunista Angyal István építésvezető, Csongovai Peer Olaf filmrendező és a kommunista Szirmai Ottó rádiós dramaturg vezetésével), valamint a Boráros téren és a Móricz Zsigmond körtéren. A főváros külső kerületeiben a két legjelentősebb fegyveres csoport Csepelen és Újpesten alakul meg.
Délben
A Rádió kommentárja az eseményekről : Nemzeti függetlenség, önállóság, barátság a szovjettel, a kölcsönös megbecsülés és teljes egyenjogúság alapján, ezekkel a helyes gondolatokkal kezdett tüntetni tegnap délután az egyetemi ifjúság. Helyes, igen helyes, okos jelszavak.Egy éjszaka alatt mi lett belőlük?! Mi lett a szép, hazafias gondolatokból? Megtévesztett fiatalok, és a soraik között megférkőző ellenforradalmi banditák mivé változtatták a szép hazafias gondolatokat? Lövöldözés az utcákon, nemzeti himnuszunk hangjai mellett, üres piros-fehér-zöld zászlók lobogtatása közben.
Nagy Imre beszéde a rádióban. A harcok beszüntetésére, nyugalomra hív fel, és a kormányprogram megvalósítását ígéri. A Nagy Imre- beszéd elhangzása után a rádió sorozatban közli közéleti személyiségek és különböző szervezetek nyugalomra szólító beszédét, nyilatkozatát. Megszólal (az elhangzás sorrendjében) Tildy Zoltán, Szepesi György, Szakasits Árpád, Erdey-Grúz Tibor, Horváth Richárd (a katolikus papok békebizottságának elnöke), Grősz József. Nyilatkoznak: a Magyar Nők Országos Tanácsa, az Országos Béketanács, a SZOT Elnöksége, a DISZ KV, valamint gyárak, egyetemek.
Magyar Rádió : Figyelem, figyelem! Két óra van. Aki hét óráig leteszi a fegyvert, nem kerül statárium elé. Figyelem, figyelem! Hallgatóink tegyék ki az ablakokba rádiókészülékeiket. Az ellenforradalmárokkal, a megtévesztettekkel közölni kell, hogy azonnal tegyék le a fegyvert, és akkor nem kerülnek statárium elé.
Délután
Az Egyesült Izzóban megalakul a főváros első munkástanácsa. Este 20 óra 45 perckor Kádár János beszél a rádióban, éles szavakkal ellenforradalmi, reakciós felkelésként ítéli el a megmozdulásokat.
Október 23-án és 24-én hivatalos statisztikák (a KSH "Szigorúan titkos" 1957. május 15-i, száz példányban megjelent kiadványa) szerint Budapesten közel kétszázötvenen esnek a harcok áldozatául, több mint kilencven fő a VIII. kerületben.
Vidék
Számos vidéki városban (így Debrecenben, Győrött, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett, Székesfehérvárott, stb.) tüntetésekre kerül sor, az ÁVH letartóztatásokkal, helyenként sortűzzel válaszol. Győrött kiszabadítják a börtönből a politikai foglyokat.
További szovjet fegyveres erő érkezik az országba. A TASZSZ közleményt ad ki az ellenforradalmi lázadás leveréséről.
Külföld
Lengyelországban a poznani ítéleteket visszavonják, a letartóztatottakat szabadon bocsátják. Wiszynsky kardinális újra elfoglalja egyházi hivatalát. Gomulka tömeggyűlésen jelenti be, hogy a szovjet csapatok két napon belül visszatérnek támaszpontjaikra.
Reggel
A rádió fél hétkor minisztertanácsi közleményt olvas be: az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták.
Tüntetők vonulnak a Parlament elé. Szovjet tankok legénységével barátkoznak. 11 óra körül a Parlamenttel szembeni Földművelésügyi Minisztérium tetejéről és a környék más épületeiről karhatalmi alakulatok tüzet nyitnak a tömegre. A halottak száma meghaladja a kétszázat, a sebesülteké még ennél is jóval nagyobb.
A pártvezetés, a Mikojannal és Szuszlovval folytatott tárgyalások után, újabb személyi változásokról dönt. Fél egykor a rádióban felolvassák az MDP PB közleményét.
Gerő Ernő, eddig első titkár (felügyeleti területe ismeretlen),
eddig a Politikai Bizottság tagja;
Kádár János, eddig KV-titkár (felügyeleti területe ismeretlen),
ezután első titkár (felügyeleti területe ismeretlen),a Politikai Bizottság tagja;
Hegedüs András, eddig a Minisztertanács elnökhelyettese,
a Politikai Bizottság tagja.
Délután
Kádár János , majd Nagy Imre rádióbeszédet mondanak. Kádár szerint a 23-i felvonulás békésnek indult, a résztvevők többsége becsületes célokért lépett fel, de a bekapcsolódott ellenforradalmárok a népi demokrácia elleni fegyveres támadássá változtatták a tüntetést. Nagy Imre is hasonlóan nyilatkozik: a rend helyreállítása utánra reformokat ígér, tárgyalásokat helyez kilátásba a szovjet csapatok visszavonásáról.
Kádár : Pártunk Politikai Bizottsága nagyon súlyos helyzetben bízott meg a Központi Vezetőség első titkári tisztével. Sok idő a beszédre ma nincs. Ezért egész röviden kívánok szólni néhány kérdésről. A súlyos helyzetnek, amelyben kerültünk, az a jellemzője, hogy különböző elemek keverednek benne.
Nagy Imre : A magyar kormány tárgyalásokat kezdeményez a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti kapcsolatokról, többek között a Magyarországon állomásozó szovjet haderők visszavonásáról, a magyar-szovjet barátság, a proletár internacionalizmus valamint a kommunista pártok és a szocialista országok közötti egyenjogúság és a nemzeti függetlenség alapján.
Az ELTE bölcsészkarán megalakul az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság. Vezetői: Pozsár István egyetemi tanársegéd, és Mérei Ferenc.
Megjelenik az Igazság, a forradalmi magyar ifjúság lapja. Az addigi pártoktól és a régi politikai csoportosulásoktól független lapot Obersovszky Gyula szerkeszti.
Földvári Rudolf megyei párttitkár élére áll a diósgyőri munkásbizottság kezdeményezésének, és delegációt vezet Budapestre, ahol átnyújtja a kormánynak huszonegy pontos követelésüket. Nagy Imre miniszterelnök magáévá teszi a követeléseket.
Maléter Pál ezredes felső parancsra öt páncélossal a parancsnoksága alá tartozó és a felkelők ostromolta Kilián laktanyába vonul. A következő három nap folyamán felveszi a kapcsolatot a Corvin közi felkelőkkel, és fegyverszünetet köt velük. A katonai parancsnokok megpróbálják a fővárosba vezető főbb közlekedési utakat lezárni. A városban a kormány oldalán álló katonai járőrök tévedésből egyre gyakrabban nyitnak tüzet egymásra, vagy a szövetséges szovjet csapatokra. Az Akadémia utcai pártközpont előtt súlyos tűzharc bontakozik ki a kormányőrök és az erősítésükre küldött határőrök között. Életét veszti I. Tóth Zoltán történész, dékán. A felkelők a Tűzoltó utcában lefegyverzik a tüzértiszti iskola egyik századát. Súlyos harcok vannak a Lenin körúton, a Moszkva térnél, az Uzsoki utca környékén, a VIII. kerületben, az István kórház környékén,a Madách téren, a Kálvin téren, a Ferenciek terén, stb. Csepelen a tömeg megostromolja a pártházat. A magyar halottak száma mintegy 120 fő, a Kossuth téri vérengzést nem számítva nagyobb részük a VIII., IX. és a XIII. kerületben esik a harcok áldozatául.
Vidék
A vidéki városokban folytatódnak, illetve továbbgyűrűznek a tüntetések, országos méretűvé nő a sztrájk is. Miskolcon megalakul a megyei munkástanács, Pécsett Forradalmi Bizottmány alakul.
Külföld
Moszkvában van Acker belga miniszterelnök fogadásán Sepilov szovjet külügyminiszter ellenforradalmi lázadásról beszél, de szóvá teszi a Rákosi-rendszer miatti jogos elégedetlenséget is, amely az október 23-i tüntetéshez vezetett. Hruscsov felkéri Micunovic jugoszláv nagykövetet, tolmácsolja személyesen Titónak a szovjet vezetés álláspontját a magyar kérdésről. Eisenhower amerikai elnök megbélyegzi a szovjet katonai beavatkozást.
XII. Pius pápa enciklikát ad ki, amelyben támogatja a felkelést, imát rendel el a mielőbbi győzelemért. A nyugati kormányok, első üdvözlő nyilatkozatai is elhangzanak.
Az egész országra kiterjednek a harcok, tüntetések. Budapesten valamivel több mint százhúszan, vidéken százhárman halnak meg a harcok, lövöldözések során. A sztrájk általánossá válik, sorra alakulnak a munkástanácsok, vidéki városokban a forradalmi bizottságok.
A Rádió kérése : "Elég volt a vérontásból": Fegyveres fiatalok! Hozzátok szólunk, akik még harcoltok. Budapest utcáin drága magyar vér folyik. Kerüljétek az oktalan vérontást. Az új kormány következetesen kielégíti jogos követeléseiteket. Fiatal hazafiak! Elég volt a vérontásból! Kevesen vagyunk magyarok, ne folyjon több honfivér. Tegyétek le a fegyvert, és a népi kormány nem állít benneteket statáriális bíróság elé.
Miskolcon a karhatalom az előző napon letartóztatottak kiengedését követelők közé lövet. Több mint tízen halnak meg. Meglincselnek hat rendőrt , illetve ÁVH-st, és egy civilt. (A harcok miskolci áldozatainak száma ezen a napon 18.)
Budapesten a legsúlyosabb harcok a Kilián laktanya környékén folynak. A IX. kerületi felkelőcsoportok egységes parancsnokságot hoznak létre a Tűzoltó utcai csoport vezetésével. Közös parancsnokság alá került a Berzencey utcai csoport, a Ferenc téri csoport, a Tompa utcai csoport, a Ráday utca 32-ben és a Ráday utcai diákszálló épületében működő csoport, valamint a Mester utcai csoport. A felkelők birtokba vették és fennhatóságuk alatt tartották a harcok befejezéséig, 1956. november 9-ig a IX. kerület Üllői út - Ferenc körút - Hámán Kató út által határolt területet. A IX. kerületben összesen negyvenhárman esnek el.
A Katonai Bizottság tervet dolgoz ki a Corvin köz felrobbantására, de azt Váradi vezérőrnagy javaslatára másnap reggelre halasztják. Maléter bejelenti, hogy nem hajlandó a felkelők ellen harcolni. Felgyorsul a néphadsereg szétesése. Az alakulatok egy része átáll, vagy tétlenül nézi a laktanyák lefegyverzését. Néhány alakulat azonban további kísérletet tesz a felkelés leverésére.
A nagyatádi lövészezred Pécsre, a kiskunhalasi lövészezred Budapestre vonul.
A pártvezetőség lényegében folyamatos ülésébe bekapcsolódik Donáth Ferenc és Losonczy Géza, akik a 23-ról 24-re virradó éjszaka óta lakásukon tartózkodtak. Nem fogadják el az események ellenforradalomként való értékelését, fegyverszünetet követelnek és a felkelőkkel való tárgyalást, politikai kibontakozást. Politikai elhatározásukról és lemondásukról levélben tájékoztatják az MDP KV-t. Gerő leváltásának hatására mégis részt vesznek a KV 26-i ülésén. A KV három ellenszavazattal (Donáth , Losonczy , Horváth Márton) elutasítja javaslatukat. Donáth és Losonczy a továbbiakban nem vesznek részt a KV tevékenységében, de Kádár János kérésére nem mondanak le tisztségükről, majd elhagyják a KV székházát. A KV ülésén a Katonai Bizottság tagjai politikai offenzívát indítanak: a felkelés katonai leverését követelik. A KV elfogadja az új, másnap kihirdetett kormánylistát.
Az MDP Központi Vezetősége és a SZOT Elnöksége felszólítja a munkásokat, alakítsanak munkástanácsokat.
Nyilatkozat: A magyar néphez
Közli: Szabad Nép, 1956. október 27.
Délután a rádió közli az MDP KV nyilatkozatát, amely drámai hangon szól a magyar néphez. Új nemzeti kormányt, a függetlenség és az egyenjogúság alapján folytatandó magyar-szovjet tárgyalásokat, üzemi munkástanácsi választásokat, béremeléseket, gazdaságirányítási, agrárpolitikai, népfront-politikai változásokat ígér. Mindezek feltételeként a fegyveres harc beszüntetését szabja meg. A fegyveres harc minden résztvevőjének amnesztiát hirdet, ha este 10-ig leteszik a fegyvert. A felkelőkre alkalmazott korábbi pejoratív minősítések elmaradnak, de a továbbharcolók kíméletlen megsemmisítését helyezik kilátásba.
Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese,
ezután építésügyi miniszter,a KV Katonai Bizottság elnöke;
Két nap szünet után ismét megjelenik a "Szabad Nép".
Vidék
Győrött, Szigethy Attila állami gazdasági igazgató, volt parasztpárti politikus, országgyűlési képviselő, Földes Gábor (színházi főrendező) és Kári József (megyei főügyész) megalakítják a Győri Nemzeti Tanácsot. Elnöke: Szabó György (szociáldemokrata), elnökhelyettese: Szigethy Attila. A város irányítása e tanács kezébe kerül. Tüntetés Mosonmagyaróváron. A határőrlaktanyából sortüzet adnak a tömegre, több mint kilencvenen meghalnak, ezután a tömeg három határőrtisztet meglincsel. Szigethy Attila utasítására Földes Gábor és vele egy időben honvédségi alakulatok sikertelen kísérletet tesznek a rend békés helyreállítására. (Földest és négy társát 1957-ben halálra ítélik és kivégzik). A kecskeméti és a nagykanizsai sortűz szintén követel halálos áldozatokat. Sortűz dördül Zalaegerszegen is. Bajon tatabányai fiatalok fegyverszerzési kísérlete végződik nyolc halálos áldozattal.
Esztergomban fegyvertelen fiatalok a Sötét kapunak nevezett alagúton keresztül autóbusszal be akarnak jutni a magyar hadosztály-parancsnokságra, hogy felolvassák az egyetemisták 16 pontját. A parancsnokság épületéből az odamenekült ÁVH-sok tüzet nyitnak az autóbuszra. Az áldozatok száma: 15 halott, több mint 50 sebesült.
Külföld
A jugoszláv kormány üdvözli Nagy és Kádár kinevezését, s azt, hogy - szerintük - hajlandóak eleget tenni a "széles néprétegek követelésének".
Reggel
A Fegyveresek Lapja követeli a szovjet csapatok kivonását s Nagy Imre kivételével a teljes kormány lemondását. "Nem vagyunk fasiszták! Nem vagyunk banditák és orvlövészek. Magyarok vagyunk és addig folytatjuk harcunkat, míg győzni fogunk."
A "Szabad Nép" közli, hogy Csepelen és Angyalföldön munkászászlóalj alakult az ellenforradalmárok lefegyverzésére és a népi hatalom megvédésére.
Délelőtt
A rádió ismerteti a kormány új összetételét. A változás a koalíció irányába tett óvatos lépés. A huszonöt tagú kormánynak tizenegy új tagja van: Gyenes Antal, Janza Károly, Kiss Árpád, Kossa István, Lukács György, Münnich Ferenc, Nezvál Ferenc, Ribiánszky Miklós, a pártonkívüli Babics Antal, továbbá államminiszterként a kisgazdapárti Tildy Zoltán és Kovács Béla. Vas Zoltán a közellátási kormánybizottság elnöke.
A Katonai Bizottság támadási tervéről értesülve a Kilián laktanya (Maléter Pál) és a IX. kerületi parancsnokság (Tankó Tibor) közös védelmi tervet dolgoz ki annak elhárítására. A védelmi tervet ismertetik Iván Kovács Lászlóval, a Corvin köz parancsnokával is. Nagy Imre leállítja a Katonai Bizottság tervét a Corvin köz felrobbantására, mivel az akció a polgári lakosok halálát okozta volna, továbbá katonailag értelmetlen és politikailag káros lett volna. Illetékes szovjet és magyar katonai vezetők megbeszélésén arra a következtetésre jutnak, hogy az adott erőkkel a felkelés fegyveres felszámolása lehetetlen, ezért politikai megoldást kell találni. (A Katonai Bizottságra vonatkozó visszaemlékezéseket lásd alább.)
Nagy Imrét régi híveiből és néhány munkásból álló küldöttség keresi fel (Aczél Tamás, Gimes Miklós, Józsa Péter, Lőcsei Pál, Szilágyi József és mások), hogy meggyőzze a politikai irányváltoztatás szükségességéről. Nagy Imre utal arra, hogy fontos döntések vannak előkészületben.
Janza Károly első ténykedéseként a fegyveres csoportok elleni további harcra ad parancsot.
Losonczy Géza az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tartott gyűlésen bírálja Nagy Imre határozatlanságát.
Éjszaka
A Politikai Bizottság Mikojan és Szuszlov jelenlétében megtárgyalja a Kádár János által beterjesztett platformot, amelynek lényege az "ellenforradalom" radikális átértékelése (tűzszünet, a szovjet csapatok kivonása, az ÁVH feloszlatása, stb.). Az elfogadott határozat szerint a platformot a kormány nyilatkozataként kell nyilvánosságra hozni. Egyidejűleg jóváhagyólag tudomásul veszik a "Szabad Nép" másnapi vezércikkét. Fehér Lajos vezetésével az éjszaka egy szűkebb bizottság a politikai csoportfőnökség több tisztjével és Czinege Lajossal katonai diktatúra tervét dolgozza ki, melynek értelmében a hadsereg veszi át a hatalmat, akár Nagy Imre eltávolításával. A tervet Fehér , Czinege és Földes László 2 órakor akarták ismertetni a pártközpontban, ahol Szántó Zoltán ragaszkodott a miniszterelnök beleegyezéséhez, vele azonban a delegáció nem tudott tárgyalni.
Vidék
A fővárosban a legtöbben a VIII. kerületben, vidéken Bács-Kiskun megyében (harmincegyen), elsősorban Kecskeméten és Tiszakécskén veszítik életüket. Ez utóbbi két helyen Gyurkó Lajos vezérőrnagy, a 3. hadtest parancsnoka repülőgépekről is löveti a tömeget. Keszthelyen és Nagykanizsán a helyi katonai vezetők katonai diktatúrát vezetnek be. A kaposvári hadosztály parancsnoka lezáratja a városba vezető utakat, Zalaegerszegen az ott lévő két ezred parancsnokai letartóztatják a városi Forradalmi Tanács tagjait. Egy zászlóalj Lentiből tapolcai páncélosokkal együttműködve Várpalotán veszi fel a harcot. Hodosán őrnagy felajánlja, hogy a kiskunhalasi ezred élén felszámolja az ellenállást a Kilián laktanyában és a Corvin közben, de erre a HM-ből nem kap engedélyt. Számos helyen (Aszódon, Debrecenben, Fertődön, Miskolcon, Sopronban, stb.) katonákból, egyetemistákból és más civilekből nemzetőrséget alakítanak. Nemzetőrséget hoznak érte Budapesten az orvostanhallgatók is. Egyes alakulatoknál megválasztják az első katonai tanácsokat. Békéscsabán a 8. lövész hadosztály parancsnoka Lökösházánál felszedette a vasúti síneket, hogy megakadályozza további szovjet csapatok beáramlását Románia felől. Átállnak a kunmadarasi repülőtér katonái is, hasonlóan azokhoz a tüzértiszti iskolásokhoz, akiket szovjet tankokkal a Kilián laktanya ellen vezényelnek. A győri Nemzeti Tanács határzárat rendel el a nyugati határon. A váci börtön rabjainak kiszabadítják.
Külföld
Párizsban Nagy Ferenc volt miniszterelnök követeli a nyugati hatalmaktól, lépjenek fel a tűzszünet érdekében, különben "az országba özönlő szovjet csapatok a modern történelem legborzalmasabb vérfürdőjének szolgáltatják ki a magyar nemzetet".
Visszaemlékezések a Katonai Bizottságról
Botos, Münnich , PTK 188p:
"A háromtagú Katonai Bizottság -megbízható egységekre támaszkodva- döntő lépést készített elő. Másnap hajnalban azonban Münnich Ferenc megakadályozta a fegyveres ellentámadás kibontakoztatását."
Czinege Lajos, interjú Körtvélyes Évának, Reform, 1989. június 16:
-Ilyen kritikus helyzetben felvetődött-e a katonai hatalomátvétel kérdése?
-Ez egymástól függetlenül többeknek is megfordult a fejében, például én is részt vettem egy csoport munkájában, amely 27-én vázlatosan ki is dolgozta. Lényege, hogy Budapestet a szélesebb utcák mentén nyolc részre kell osztani. Ezeket a városrészeket kell lezárni, majd azokat szisztematikusan megtisztítani, azaz begyűjteni a fegyvereket. Tehát ezzel a formális hatalomátvétellel lehetett volna megadni a politikai vezetés számára a kibontakozás lehetőségét. Ezzel az elképzeléssel kerestem meg a Központi Bizottságban a politikai vezetés elérhető tagjait. Azt mondták, várjak, mert Nagy Imre lepihent. Végül is több órás várakozás után Nagy Imre kijelentette, szó sem lehet róla, de ha mégis bekövetkezne egy ilyen katonai hatalomátvétel, akkorő ehhez nem hajlandó asszisztálni. Ezzel a katonai hatalomátvétel lekerült a napirendről.
-Miért nem az Apró Antal, Fehér Lajos, Földes László alkotta Katonai Bizottsághoz fordultak ezzel a tervvel?
-Apró Antal jelen volt, amikor előterjesztettem az elképzelést, de az az igazság, hogy akárcsak sok minden más, a Katonai Bizottság szerepe, hatásköre is teljesen tisztázatlan volt. Egyébként meggyőződésem, hogy október végén, november első napjaiban mi még saját katonai erővel is meg tudtuk volna oldani a kérdést. Ám a politikai vezetés belső küzdelme és tehetetlensége miatt a katonai vezetés bénultan állt.
-Ehhez a hatalomátvételhez lett volna elég katona?
-Igen. Ezekben az órákban több Duna-Tisza közi alakulat alkalmas lett volna az akcióra.
-És ki állt volna az élére?
-Az elképzelésnek ez volt a leggyengébb pontja. Országosan is ismert, a katonák körében kedvelt ember kellett volna. Ilyen lehetett volna például Uszta elvtárs, aki éppen akkor érkezett Moszkvából, ahol tanulmányait folytatta. Szóba kerülhetett volna még Münnich elvtárs, de őt itthon kevesen ismerték.
-És Kádár János?
-Ennyire formális nem lehetett volna. Az akció élére mindenképpen katona kellett volna."
Berki Mihály: Nagy Imre a bíróság előtt
(ismerteti Nagy Imre védő beszédét) Világ, 1989. július 13.
"Az elnök megkérdezte, tudott-e Nagy Imre arról, hogy a Corvin közben erős, felfegyverzett felkelőcsoport működik. Tudott-e arról, hogy 26-án fel akarták számolni? Nagy azt felelte, hogy ezekről nem volt tudomása. Október 28-án hajnalban Kádár Jánossal el kellett volna mennie a Szakszervezetek Országos Tanácsa ülésére, a fegyveres csoportok képviselőivel tervezett megbeszélésre. Kádár egyedül ment el. Ő egész éjjel dolgozott és elaludt. Amikor felkelt, a főtitkári szobában találta Gerőt és Hegedüst . Hegedüs elmondta, hogy a Corvin köznél támadás készül 'Hívd fel nekem azonnal Aprót' - mondta Nagy , aki tehát Hegedüs és Gerő jelenlétében beszélt Apró Antallal. Apró elmondta, a Corvin köz felkelői ellen támadási tervet dolgoztak ki, 6 órakor tüzérségi előkészítés után a gyalogság fogja majd likvidálni a fegyveres gócot.
Nagy felhívta Apró Antal figyelmét arra, hogy sem a kormány, sem a párt vezetése nem tud a tervezett támadásról. A pártvezetés október 27-i határozatának értelmében semmiféle támadó akciót nem kezdeményeznek. Ha valahol támadólag lépnek fel ellenünk, ott szétverjük őket. Ez volt a párt álláspontja. 'Közöld ezt Maléterrel is, téged teszlek felelőssé, ha valami történik' - mondta Nagy Imre. Kádárnak is az volt a véleménye, hogy helyes volt az akció letiltása."
Berecz : Ellenforradalom tollal és fegyverrel, 92.p:
"27-én délután ülésezett a KV, kezdetben a Katonai Bizottság tagjainak távolléptében. Nagy Imre és társai követelték a felkelők elleni akciók megszüntetését, és csak a politikai eszközök alkalmazását tartották elfogadhatónak, célravezetőnek. A KV már ingadozott, és hajlott arra, hogy rágyalások útján kell kibontakozást találni. Öt óra körül a Katonai bizottság tagjai is bekapcsolódtak a vitába és fellépésük hatására a KV a fegyveres harc folytatása mellett döntött. A Katonai Bizottság bizalmat kapott és folytatta tevékenységét."
Földes László, Második vonalban, 241-242.pp:
1956. október 23/24. éjszaka "Amikor a KV üléséről tudomást szereztünk, ugyancsak dühbe gurultunk, amiért bennünket nem értesítettek és nem hívtak meg. Elhatároztuk, hívás nélkül is átmegyünk. Nem tudtuk, mi a napirend. Amikor beléptünk, már javában folyt a KV ülése, éppen Donáth Ferenc beszélt. Rettenetesen felizgatott, nem is annyira az, amit mondott, hanem a cinikus hang, ahogyan mondta. Borzasztó volt a légkör, a jelenlevőkön vereséghangulat lett urrá.
Donáth beszéde után megindult a katonai bizottság ellentámadása. Nem emlékszem pontosan, hogy Hazai Jenő vagy Kovács István szólalt-e fel elsőnek. Rendkívül szenvedélyes hangon szálltak vitába Donáth megállapításaival. Donáth és Losonczy Géza többször közbeszólt. Én is szót kértem. Többek között kijelentettem, hogy bizonyos határon túl a politikai engedmények katasztrófához vezetnek. Az eddigieknél tovább már nem mehetünk. Az ellenforradalmat fegyverrel kell leverni. Az elvtársak pánikba estek, folytattam, pedig nem olyan súlyos a helyzet. A munkáskerületekben rend van, többnyire vidéken is. Nem igaz, hogy a hadsereg átállt volna az ellenforradalmárok oldalára. Az első napot, 24-t követően újabb katonai egység nem bomlott fel. Ellenkezőleg: minden parancsot, amelyet egyes objektumok visszafoglalására kaptak, fegyelmezetten végrehajtottak. Jelen pillanatban minden fontos létesítmény a kezünkben van, beleértve a fegyverraktárakat is. Ezután arról beszéltem, hogy kikkel harcolunk, kikkel állunk szemben. Elmondtam, hogy a HM pincéjében 600 fogoly van, néhány kivétellel mindannyiuk 25 éven aluli. Hát csak nem adjuk meg magunkat gyerekeknek!
Mások is felszólaltak. A KV elvetette az előterjesztett javaslatot, és Donáth javaslatait elutasítva elhatározta, hogy le kell verni az ellenforradalmat.
Apró Antal szóvá tette, hogy ellenintézkedésekkel keresztezik a katonai bizottság intézkedéseit. Akkor még nem mondta ki, hogy Nagy Imrére gondol. Mondanivalójának az volta a lényege: "Engedjenek bennünket győzni." Meg sem vártuk az ülés végét, visszamentünk a Honvédelmi Minisztériumba.
A Partizán Szövetség Beloiannisz utcai székházából értesítést kaptunk, hogy igen sok régi elvtárs jelentkezett, harcolni akarnak. Átmentem értük, és 80-100 elvtársat átvittem a HM-be. Fel is fegyvereztük őket. Sokféle akcióban vettek részt, így például szovjet egységekkel együtt objektumok őrzését vállalták. Többször találkoztunk, tájékoztattam őket a helyzetről.
Janza Károly lett a honvédelmi miniszter. A bizottság megállapodott vele, hogy időt ad neki megfelelő intézkedési terv készítésére. (Meg kell jegyeznem, a katonai bizottságot nem kérdezték meg, mi a véleménye Janza kinevezéséről.) Gondoskodtunk róla, hogy zavartalanul dolgozhassék szobájában. 24 óra múlva megkérdeztük, mire jutott. Kiderült, hogy egyáltalán nincsenek tervei. Felkészültünk a Corvin közi ellenforradalmi központ felszámolására: tervünket arra alapoztuk, hogy a Corvin mozit egy csatornán át meg lehet közelíteni, és onnan fel lehet robbantani. A Corvin közieket körül is zárták. Janza azonban kijelentette, hogy ezt az akciót meg kell tárgyalni Nagy Imrével. Ő viszont nem engedélyezte a támadást, amely az eseményekre döntő hatással lehetett volna, mégpedig azzal az indoklással, hogy ártatlan polgári személyek is áldozatul eshetnének. Nagy Imre Janzát kereste, én vettem fel a telefont. Nagy Imre közölte, ha ezt a tervet végrehajtják, ő lemond. A támadás sajnos elmaradt, talán ha végrehajtottuk volna, sok minden másként történik.
A Corvin köziekkel eközben folytak a tárgyalások. Nagy Imre is fogadta vezetőiket. Azt ígérték, megadják magukat, de csak magyar csapatoknak, a szovjet csapatok vonuljanak vissza. Estig azonban nem került sor a Corvin köz átadására. Ezalatt a hadsereg mind jobban demoralizálódott. Egyre több cikk, nyilatkozat jelent meg, amelyek igen rossz hatással voltak a hadseregre, mint például a Szabad Nép "Hajnalodik" című írása, amely fejtetőre állította a dolgokat: azt írta, az az ellenforradalmár, aki ezt a rendszer védi, és az a forradalmár, aki támadja." 1956. október 28
Reggel
A "Szabad Nép" Híven az igazsághoz című vezércikke már eltávolodik az előző napok eseményeinek sommásan ellenforradalmi, fasiszta puccskísárletként való megbélyegzésétől. A "Pravda" vezércikke A népellenes kaland összeomlása Magyarországon címmel számol be az eseményekről.
Nagy Imre a szovjet nagykövetségen Andropovval és feltehetően Mikojannal tárgyal. A pártközpontba való visszatérése után radikális változtatás következik be a párt politikájában, vezetésében és az események értékelésében. A Központi Vezetőség ülésén újra többen követelik a harcok beszüntetését. Lukács György azzal vádolja a Katonai Bizottságot, hogy "vér tapad a kezükhöz". Mező Imre szintén síkra szállt a politikai kibontakozás mellett.
A Központi Vezetőség elfogadja a Politikai Bizottság határozatát, tűzszünetet rendelt el, az eseményeket egyértelműen forradalomként és szabadságharcként értékeli. A legkompromittáltabb vezetőket (Gerő Ernő, Hegedüs András, Bata István, Piros László) hozzátartozóikkal még aznap Moszkvába szállítják. Az MDP KV beszünteti tevékenységét, és a PB éjszakai határozatának megfelelően hattagú pártelnökség alakul.
Személyi változások:
A KV Elnökség tagjai:
Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, épitésügyi miniszter 1956. október 31-ig,
a KV Katonai Bizottság elnöke,eddig a Politikai Bizottság tagja;
Kiss Károly, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke,
eddig a Politikai Bizottság tagja;
Kádár János, a KV Elnökségének elnöke,
eddig a Politikai Bizottság tagja;
Münnich Ferenc, belügyminiszter,
eddig KV-tag;
Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke,
eddig a Politikai Bizottság tagja;
Szántó Zoltán,
eddig a Politikai Bizottság tagja;
A PB-ből nem került be az Elnökségbe:
Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke;
Hegedüs András;
Kállai Gyula, KV-titkár (felügyeleti területe ismeretlen),
a KV Kulturális Osztály vezetője,népművelési miniszterhelyettes;
Köböl József, a KV Párt- és Tömegszervezetek Osztály vezetője;
Marosán György;
PB-póttag volt, nem került át az Elnökségbe:
Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke.
Délután
Fél kettőkor Nagy Imre azonnali tűzszünetet rendel el. 14 órakor a kormány leteszi az esküt, majd jóváhagyja a Nagy Imre miniszterelnök által beterjesztett kormánynyilatkozatot.
Kádár megígéri a Tűzoltó utcai csoport parancsnokának, Angyal Istvánnak, hogy meglátogatja őket. A Corvin köziek leváltják Iván Kovácsot, majd Pongrácz Gergelyt választják parancsnokuknak. A katonai alakulatoknál megkezdődik a Forradalmi Katonatanácsok létrehozása.
Délután Nagy Imre rádióbeszédében nemzeti demokratikus mozgalomnak nyilvánítja az előző napok megmozdulásait, bejelenti a szovjet csapatok azonnali kivonását Budapestről, a tárgyalások megkezdését a szovjet haderők teljes kivonásáról, az ÁVH megszüntetését, az amnesztiát, a Kossuth-címer bevezetését, március 15. nemzeti ünneppé nyilvánítását, az általános fizetésemelést, bér- és normarendezést, az erőszakoskodás megszüntetését a tsz-mozgalomban.
Nagy Imre : A kormány elítéli azokat a nézeteket, amelyek szerint a jelenlegi hatalmas népmozgalom ellenforradalom volna. A nagy megmozdulást az elmúlt történelmi korszak súlyos bűnei robbantották ki. A helyzetet még súlyosabbá tette, hogy a vezetés a legutóbbi időkig nem szánta rá magát, hogy véglegesen szakítson a régi bűnös politikával.
Az ELTE központi épületében megalakul a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága a volt pártellenzéki értelmiség befolyása alatt álló szervezetek (MUOSZ. Írószövetség, Egyetemi Forradalmi Diákbizottság, NÉKOSZ, Petőfi Kör, stb.) összefoglaló testületeként. Vezetői: Ádám György és Markos György. A néphadsereg alakulatainál folytatódnak az átállások.
A pártközpontot védő híradósok egy része megszökik. A HM őrzászlóalja szovjet tankoktól támogatva eredményes támadást hajt végre a Széna téri felkelők ellen. A kiskunhalasi lövészezred két zászlóalja a IX. kerületben foglyul eltett felkelőket a helyszínen agyonlövi. A szovjet csapatok (főleg vidéken) egyre inkább semleges álláspontra helyezkednek. Több várost kiürítenek. A Budapesti Rendőr-főkapitányság épületében, főként az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság kezdeményezésére megalakítják a nemzetőrséget, mint az új kormányhoz hű, szervezett karhatalmat.
Dudás József, a II. kerületi tanácsházban megalakítja a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmányt, mint a felkelésből kinövő első kormányellenes politikai és fegyveres csoportosulást. Megalakul a Magyar Ifjúság Forradalmi Pártja.
Este
Budapesten 22 óra után megszűnik a kijárási, továbbra is érvényben marad a gyülekezési tilalom.
Külföld
A lengyel hírügynökség bejelenti, hogy a Lengyelországban állomásozó szovjet csapatok visszatértek támaszpontjaikra. Eisenhower elnök figyelmezteti Ben Gurion izraeli miniszterelnököt, ne tegyen olyan lépést, amely veszélyezteti a békét. A nyugati hatalmak kérésére összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa a magyar kérdés megtárgyalására. A Szovjetunió tiltakozást jelent be, Jugoszlávia tartózkodik.
Visszaemlékezések a Katonai Bizottságról
Földes László, Második vonalban, 242-244.pp:
1956. október 27 "28-ra összehívták a KV-t. Erre már meghívtak bennünket is. Az ülést egyébként kapitulációs ülésnek neveztem el. Az első felszólaló Lukács György volt. Rendkívül drámai hangon beszélte azokról, akiknek magyar vértől véres a kezük és ránk mutogatott. Engem nagyon lesújtott az általam is tisztelt idős professzor hibás nézete, alapvető tévedése, hiszen az események tragikus irányba való alakulásában a Nagy Imre-féle kormánynyilatkozat játszotta a főszerepet.
28-án már sok fegyverünk volt. Elhatároztuk, hogy a budapesti pártbizottság székházában felállítunk egy katonai csoportot. Átmentem a Köztársaság téri székházba, ahol többek közt Tóth vezérőrnaggyal, Asztalos Jánossal, Papp ezredessel tárgyaltam.
Az ország külöböző területeinek fegyverraktáraiból három helyre irányították a szállítmányt, a katonailag biztosított laktanyákba. A budai pártszervezetek például az egyik budai laktanyából kapták a fegyvereket. A budapesti pártbizottság telefonon vagy küldönc útján érintkezésbe lépett a kerületi pártbizottságokkal. Közölték velük, hogy meghatározott névre meghatározott mennyiségű fegyvert, lőszert igényelhetnek, érte is küldhetnek, de ha kérik, ki is szállítják. Kijelölték, ki felel a budai kerületekért, megadták a kerületi pártmegbízottak nevét, aki egyedül voltak jogosultak a fegyverek átavételére. A hálózat működni kezdett.
Időközben Czinege Lajos, Hazai Jenő és mások kidolgozták a katonai diktatúra kikiáltásának tervét. A kész tervet megnéztük, és hárman - Fehér Lajos, Czinege Lajos és én - átmentünk a Központi Vezetőséghez.
Előzőleg bejelentettük magunkat, úgyhogy már vártak minket. A javaslatot azzal az indoklással terjesztettük elő, hogy másképpen nem lehet úrrá lenni a helyzeten: a népi demokrácia elbukik, ha nem kiáltjuk ki a katonai diktatúrát. A terv tartalmazta a politikai vezetők néhány napos elszigetelését is. Az egész Akadémia utcát el akartuk zárni a külvilágtól. Természetesen az ellátásról gondoskodtunk volna, de még a telefont is ki akartuk kapcsolni. Az reméltük, 48 óra alatt rendet teremtünk, meg is voltak a megfelelő emberek ehhez.
A jelenlevők helyeselték a bemutatott tervet. Azonnal felhívták Nagy Imrét a lakásán, hogy beleegyezését kérjék, de azt a választ kapták, éppen akkor feküdt le, nem keltik fel, hadd pihenjen egy órát. Ekkor visszamentem a Honvédelmi Minisztériumba. A többiek ott maradtak, hogy megvárják Nagy Imre válaszát, de azt sohasem kaptuk meg. Másnap az újságokból megtudtuk, hogy Nagy Imre akkor éjjel nem is aludt otthon, hanem igen intenzíven dolgozott: koalícióról, szűk kabinetről tárgyalt." 1956. október 30
Reggel
A "Szabad Nép" Hajnalodik címmel közöl vezércikket, amely Nagy Imre előző esti beszédének szellemében üdvözli a felkelést. A "Szabad Nép" Válasz a Pravdának címmel közli Molnár Miklós cikkét, amely élesen visszautasítja a szovjet pártlap A népellenes kaland összeomlása Magyarországon című cikkének állításait.
A szovjet csapatok megkezdik kivonulásukat Budapestről, de a Kilián laktanya környékén még összecsapásokra kerül sor. Budapesten valamivel több mint húsz, vidéken tíz halottja van a harcoknak.
Münnich Ferenc belügyminiszter bejelenti az ÁVH feloszlatását, új, egységes, demokratikus rendőrség szervezését. Megkezdődik az ÁVH lefegyverzése, illetve objektumaik megszállása, és több tagjának lefogása. Számosan keresnek menedéket a szovjet csapatoknál. A budaörsi kiserdőnél ily módon mintegy 3200 ÁVH-s gyűlik össze. Másik nagyobb csoportjuk az Elektromos pályán gyülekezik, majd innen mennek a tököli szovjet parancsnokságra. A Rádió délelőtt közli, hogy a XI. kerületben munkászászlóalj alakult a rend fenntartására.
Délelőtt
A Széna téri felkelők délelőtt a miniszterelnökkel, este az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság küldötteivel tárgyalnak a fegyverletételről, csatlakozásukról a nemzetőrséghez. Az egyetemeken szervezik a nemzetőrséget. Megjelenik az "Egyetemi Ifjúság" első száma.
Megalakul a Magyar Politikai Foglyok Bajtársi Szövetsége. Megalakul a Mezőgazdasági Szakemberek Országos Szövetsége.
A Deák téri főkapitányságon a néphadsereg, a rendőrség, és a szabadságharcosok képviselői létrehozzák a Forradalmi Katonai Bizottságot, vezetője Király Béla lesz. Országszerte megszüntetik a rádiózavarók működését. A Történelmi Társulat, a Történettudományi Intézet, és a Történettudományi Kar történészei csatlakoznak a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságához.
Micunovic jugoszláv nagykövet tájékoztatja Tito elnököt a szovjet álláspontról. Magyar kérésre Tito levelet intéz az MDP elnökségéhez: üdvözli az új vezetést és annak október 28-i állásfoglalását, de figyelmeztet arra, hogy a magyarországi események összefüggnek a nemzetközi szocialista mozgalom ügyével, és véget kell vetni a vérontásnak, meg kell védeni az ország szocialista jövőjét. Hasonló üzenet érkezik Gomulka és Cyrankiewicz lengyel vezetőktől is. Velük ellentétben az NDK, a bolgár, a román és a csehszlovák sajtó ellenségesen interpretálja az eseményeket.
Nagy Imre átteszi székhelyét a Parlamentbe, amely ezzel a pártközpont helyett az ország politikai központja lesz. Szilágyi József és Széll Jenő megszervezik a miniszterelnöki titkárságot. Régi híveinek többsége ismét Nagy Imre mellé áll és tevékenyen részt vesz a kormányzat munkájában.
Délután
A rádióban elszavalják Benjámin László Elesettek és Tamási Lajos Piros a vér a pesti utcán című versét (ezeket később az Irodalmi Újság november 2-i száma közli).
A Szabad Európa Rádióban Bell ezredes, az éppen megkötött tűzszünet el nem fogadására biztatja a felkelőket. A következő napokban a SZER folytatja a Nagy Imre személye és kormánya elleni hangulatkeltést, és a még mindig fogoly Mindszenty hercegprímás személyére irányítja a figyelmet.
Az Egyesült Izzóban tíz újpesti üzem munkástanácsa közös megbeszélést tart, amelyen részt vesznek a néphadsereg képviselői is.
Este
Janza honvédelmi miniszter bejelenti a rádióban, hogy másnap délután megkezdik a szovjet csapatok kivonását a magyar fővárosból. Néhány órával később a moszkvai rádió is megerősíti a hírt azzal, hogy a szovjet csapatok budapesti tartózkodása a magyarügy további kiéleződését jelentené.
Vidék
Ózdon a nemzetőrök elfoglalják a rendőrség épületét. Az ellenük támadó rendőrökkel és ÁVH-sokkal szemben a munkások védik meg őket. ÁVH-sokat és rendőröket lincsel meg a tömeg.
Külföld
Varsóban több ezer egyetemista és munkás tüntet a magyar követség előtt, koszorút helyeznek el a "magyar felkelés mártírjainak emlékére".
Este az izraeli rádió bejelenti, hogy izraeli csapatok a szuezi-csatorna környékén egyiptomi állásokat támadtak meg. A szuezi válság ezzel háborúba torkollik, és részben eltereli a figyelmet a magyar eseményekről. Bohlen az Egyesült Államok moszkvai nagykövete tájékoztatja a szovjet vezetést arról, hogy kormányának nincsenek tervei Magyarországgal. Zsukov marsall a moszkvai török követség fogadásán bejelenti, az utolsó két nap nem érkeztek újabb szovjet csapatok Magyarországra, a már itt lévő szovjet csapatok elégségesek a felkelés leveréséhez.
Nagy Ferenc volt miniszterelnök Bécsbe érkezik.
Reggel
A szovjet kormány nyilakozatot ad ki a szocialista országok közti kapcsolatokról. Ez egyebek közt megállapítja: "A rendellenességek és hibák következtében lekicsinyelték az egyenjogúság elvét a szocialista államok viszonylatában." A Szovjetunió kész megvitatni a tanácsadók (a minden fontos intézményhez és a fegyveres erőkhöz delegált szovjet kiküldöttek) visszahívásának ügyét, hajlandó megvizsgálni a Varsói Szerződés értelmében más országokban állomásozó szovjet csapatok helyzetét. Magyarországon - állapítják meg - a dolgozók jogos mozgalmához ellenforradalmi erők csatlakoztak, akik a földesúri, kapitalista rendszert akarják visszaállítani. A szovjet alakulatokat, amikor a magyar kormány kéri, kivonják Budapestről, és készek tárgyalni a csapatok magyarországi teljes kivonásáról is.
Mikojan és Szuszlov elhagyják Budapestet, miután jóváhagyták a magyar kormány megkezdett és tervezett lépéseit a többpártrendszer és a semlegesség irányába.
Reggel leváltják Kovács Istvánt , a budapesti PB első titkárát, és Köböl József kerül a helyére.
A Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri épületét, amelyet az utca a feloszlatott ÁVH és a pártapparátus forradalomellenes központjának tart, fegyveres csoportok, mintegy háromórás harc után elfoglalják, miután az ostromlottak megsegítésére érkező honvédségi tankok átállnak a támadók oldalára. A véres harc után az elfogott védők közül huszonnégy főt meglincselnek. Az áldozatok között van Asztalos János és Papp József honvédezredes, valamint Mező Imre, a pártbizottságnak már korábban is Nagy Imrével rokonszenvező titkára, aki a kórházban belehal sérüléseibe.
Kornidesz Mihály a Köztársaság-téri ostromról
Orvostanhallgatók elfoglalják a IX. kerületi pártbizottság épületét, s kollégiumnak rendezik be. (Az épületet csak 1957 májusában "adják" vissza.) Elfoglalják a X. kerületi pártszékházat is.
Délután
Fél háromkor Nagy Imre rádióbeszédében bejelenti az egypártrendszer megszüntetését és a demokratikus koalíciós kormányzás felélesztését. (A bejelentés a Budapesten tartózkodó Mikojan és Szuszlov hozzájárulásával történik.) A kormányon belül szűkebb kabinet létesül Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kovács Béla, Erdei Ferenc, Kádár János, Losonczy Géza és a Szociáldemokrata Párt által később kijelölendő személy részvételével. Kádár Jánost és Losonczy Gézát államminiszterré nevezik ki.
Nagy Imre : Az ország életének további demokratizálása érdekében az egypártrendszer megszüntetétésével a kormányzást az 1945-ben újjászületett koalíciós pártok demokratikus együttműködésének alapjaira helyezi. Ennek megfelelően a nemzeti kormányon belül szűkebb kabinetet létesít, amelynek tagjai: Nagy Imre, Tildy Zoltán , Kovács Béla , Erdei Ferenc , Kádár János, Losonczy Géza és a Szociáldemokrata Párt által kijelölendő személyiség
Kétnapi vita után feloszlatták a pártot. Kádár november 1-i, felvételről sugárzott rádióbeszédében bejelentette, "a párt szervezésének megindítására, ügyeinek intézésére és a pártalapító kongresszus legsürgősebb összehívására bizottság alakult."
Az MSZMP Intéző Bizottság tagjai:
Donáth Ferenc;
Kádár János, eddig az Elnökség tagja;
Kopácsi Sándor, Budapest rendőrfőkapitánya;
Losonczy Géza, ezután államminiszter, a sajtó és propaganda ügyek felelőse;
Lukács György;
Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke, külügyminiszter,
eddig az Elnökség tagja;
Szántó Zoltán,
eddig az Elnökség tagja;
Nem került át az Elnökségből
Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, épitésügyi miniszter 1956. október 31-ig,
a KV Katonai Bizottság elnöke;
Kiss Károly, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke;
Münnich Ferenc, belügyminiszter.
A rádió e naptól Szabad Kossuth Rádió, illetve Szabad Petőfi Rádió néven sugározza adásait. A rádiós forradalmi bizottság közleménye : A rádió hosszú évekig a hazugság szerszáma volt. Parancsokat hajtott végre. Hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon.
Gyenes Antal begyűjtési miniszter bejelenti a beszolgáltatások eltörlését.
Dudás József fegyveres csoportja elfoglalja a "Szabad Nép" székházát és nyomdáját. Kiadja a "Függetlenség" című napilapot és huszonöt pontos kiáltványt tesz közzé Nem ismerjük el a jelenlegi kormányt címmel. Ugyanakkor hozzájárul, hogy az épületben a kormányhoz hű lapokat is szerkesszék és kinyomtassák. Megjelenik a "Magyar Szabadság" volt pártellenzéki újságírók, Gimes Miklós, Lőcsei Pál, Kende Péter, Fekete Sándor, Molnár Miklós szerkesztésében. Ugyancsak megindul a honvédség új lapja, a "Magyar Honvéd".
Újjáalakul a Független Kisgazdapárt Ideiglenes Bizottsága és bizalmáról biztosítja Kovács Bélát . A párt visszaköltözik régi, Semmelweis utcai központjába, Újjáalakul a Szociáldemokrata Párt. Ideiglenes 21 tagú vezetőséget, 7 tagú ellenőrző bizottságot és 7 tagú elnökséget választanak. Elnöke Kéthly Anna, főtitkára Kelemen Gyula, főtitkárhelyettese Révész András. Megalakul a Magyar Szociáldemokrata Ifjúsági Szövetség. A Szocialista Internacionálé üdvözli a magyar pártot, s meghívja képviselőjét irodájának november 1-i bécsi ülésére. Erdei Ferenc bejelenti a Nemzeti Parasztpárt újjáalakítását, az ideiglenes szervezőbizottság létrejöttét, amely a Dorottya utcában rendezkedik be.
A kormány nevében Nagy Imre fogadja Király Bélát és megbízza az általa vezetett Forradalmi Karhatalmi Bizottságot az új karhatalom megszervezésével. Délután 6 órakor Nagy Imre és Dudás József tárgyalnak a Parlamentben.
Este
Kopácsi , az 1956-os... 27.p.
"[Október 30án estefelé ...] Mikojánt és Szuszlovot Kádár János kisérte le a parlament előtt várakozó tankjukhoz. Kádár hamarosan visszajött, és hozzám fordult: Megreformáljuk a kommunista pártot, Kopácsi elvtárs, mondta. Az új párt neve Magyar Szocialista Munkáspárt lesz. Most alakítjuk meg az Ideiglenes Politikai Bizottságot. Tagjai: Nagy elvtárs, azután én ti. Kádár , Losonczy , Lukács György, Donáth , Szántó , csupa olyan elvtárs, aki szenvedett Rákosi alatt. Szeretném, ha maga is részt venne a vezetőségben. Elfogadja? Elfogadtam, bár megjegyeztem, hogy én nem szenvedtem Rákosi idejében. a forradalom napjaiban szerzett népszerűségem Kádár János véleménye szerint hasznosnak bizonyulhat a kommunista pártnak. A Nagy Imrével folytatott megbeszélésen arról volt szó, hogy most már a harcok elültével rendet teremtünk Budapest utcáin, azaz lefegyverezzük azokat a kétes elemeket, amelyek az elmúlt napokban ugyancsak fegyverhez jutottak és esetleg veszélyeztethetik az újonnan kialakult demokratikus társadalmat. Ezt a 'tisztogatást', két újonnan szervezendő hadosztály segitségével vasárnapra, november 4-re terveztük."
10 órakor a honvédség rétsági alakulata Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagy vezetésével a kormány utasítására felsőpetényi háziőrizetéből kiszabadítja Mindszenty József hercegprímást, aki kijelenti: "ott fogom folytatni, ahol nyolc évvel ezelőtt abba kellett hagynom".
A börtönökben megkezdődik a politikai foglyok kiszabadítása. A budapesti Gyűjtőfogházban Péterfi Miklós műegyetemi hallgató, valamint Darvas Iván színész, Emericzy Kálmán és Mohr József az akciósorozat vezetői. Később közzétett hivatalos adatok szerint a következő napokban 3324 politikai foglyot bocsátanak szabadon. Ugyanezen közlés szerint 9962 közönséges bűnöző szabadul ki.
Vidék
Szigethy Attila a győri vagongyár munkástanácsának rendkívüli ülésén elutasítja mind az ellenkormány, mind a Budapest elleni tömegfelvonulás tervét.
Megalakul a Dunántúli Nemzeti Tanács. Elnöke Szigethy Attila, helyettese Szabó György. Másnap felkeresik Budapesten Nagy Imrét, közlik követeléseiket, és hangoztatják, hogy támogatják a kormányt, noha a helyi konzervatív-nacionalista erők nyomása azt célozza, hogy a Tanács mintegy ellenkormányként lépjen fel. (Szigethy Attilát, képviselői mandátuma ellenére, 1957 tavaszán letartóztatják. A börtönben öngyilkosságot követ el.)
Külföld
Ausztria határzárat rendel el a magyar határon, csak segélyszállítmányokat és újságírókat engednek az országba. Olaszországban 10 perces szolidaritási sztrájkot tartanak. Anthony Eden angol miniszterelnök az alsóházban bejelenti, a francia kormánnyal közösen felszólították Izraelt és Egyiptomot a katonai akciók befejezésére, s követelték, hogy csapataikat vonják ki a Szuezi-csatornával határos területről. Az Egyesült Államok határozati javaslatokat terjeszt a Biztonsági Tanács elé, amelyben a tűszünet megsértéséért Izrael elítélését javasolja.
W. Gomulka bejelenti, hogy több szovjet és lengyel vezető. így A. I. Mikoján, M. A. Szuszlov és M. Naszkowski, a lengyel hadügyminiszter helyettese Budapesten találkozott és teljes megegyezésre jutott a magyarországi események megítélésében.
Horthy Miklós felhívja az ENSZ-t, hogy "az emberi szabadságjogok védelmében" avatkozzék be Magyarországon.
Visszaemlékezések a KV Katonai Bizottságra
Földes lászló, Második vonalban, 244.p:
1956. október 28 "30-án a délelőtti órákban a telefonhívásokból értesültünk, hogy a tömeg kezdi körülvenni a nagy-budapesti pártházat. Követeltük Janzától , küldjön oda segítséget. Janza húzta az időt. Nemes Dezső is telefonált a pártházból, elmondta, milyen súlyos a helyzet. A telefonon át hallani lehetett a fegyverzajt, ágyúdörgést. Odaadtam a kagylót Janzának . Janza kiküldött egy műszaki ezredet, de az szétszóródott. Ekkor kiküldtek hat páncélkocsit. Ezek legénysége megzavarodott, részben átállt.
Miután Mező Imrével beszéltem telefonon, bementem Malinyin hadseregtábornokhoz. Elmondtam, kik vannak a budapesti pártibzottságon, vázoltam szorongatott helyzetüket, és igen szenvedélyesen kértem a segítségét. Malinyin a telefonhoz nyúlt, tárcsázott, majd rövid beszélgetés után ezt mondta: - Az önök kormánya megtiltotta, hogy közbelépjünk.
Ezután még egy drámai beszélgetést folytattam Malinyin hadseregtábornokkal a tűzszünet előtti napon. Mondanivalójának lényege ez volt: - Önök most azt mondják, azért kell elrendelni a tűzszünetet, hogy ne folyjék vér. Ezért mi vonuljunk vissza. Meg fogják látni, hogy amikor mi visszavonulunk, megkezdődik a "hosszú kések éjszakája".
30-án reggel a HM-ben is megalakult - tudtunk nélkül - a "forradalmi bizottság", és 31-én Janza azt tanácsolta nekünk, hagyjuk el a HM épületét, mert a "forradalmi bizottság" esetleg "kellemetlenkedni" fog. Átmentünk a Parlamentbe és az ott-tartózkodó Apró Antalnak beszámoltunk a történtekről. Azt tanácsolta, hívjuk fel Janzát , és mondjuk meg neki, minket a párt küldött ki, tehát csak a párt rendelhet vissza. Ezt meg is telefonáltuk Janzának , és közöltük vele, hogy visszamegyünk a minisztériumba. Janza kérte, csak addig maradjunk ott, amíg értesít. Arra ugyan várhattunk.
A Parlamentben Nagy Imre körül nyüzsgött Dudás bandita társasága. Egyébként itt találkoztam Nemes Dezsővel is, aki valahogy kijutott a budapesti pártházból. Rettenetes állapotban volt. Tőle tudtam meg, mi történt a Köztársaság téren.
A Központi Vezetőség néhány tagjával arról tárgyaltunk, hogy meg kell kezdeni a felkészülést az illegalitásra. Engem felszólítottak, készítsek tervet, ne csak az esetleges illegalitásra, hanem a harc továbbfolytatására is. Biszku Bélával, Virág Edével és Kónyi Gyulával összeültünk. Arra gondoltunk, hogy összegyűjtük a kommunistákat a nógrádverőcei DISZ-táborban, és onnan indulunk támadásra. A Parlamentből később átmentünk a pártközpontba, majd onnan a Partizán Szövetségbe; próbáltunk valamit kezdeményezni.
Ezekben a súlyos napokban a Rákosi -klikkhez tartozó régi vezetők bármilyen pozitív lépésre képtelenek voltak. Mi pedig nem is igen emlegettük, inkább leírtuk őket. Minden morális alap kicsúszott a talpuk alól, elvesztették tartásukat, önbizalmukat és elvesztették a párttagság, a tömegek bizalmát is. Eltűntek a történelem süllyesztőjében. A későbbi években néhányan közülük a revizionisták táborába sodródtak, mások képtelenek voltak szakítani dogmatikus nézeteikkel, semmit nem tanultak, semmit nem felejtettek." 1956. november 1.
Reggel
Mindszenty József reggel megérkezik a budai érseki palotába. Ordass Lajos evangélikus püspök újra átveszi hivatalát. XII. Pius táviratban üdvözli Mindszenty hercegprímást.
A Forradalmi Karhatalmi Bizottság gyűlése a Kilián laktanyában, a Corvin közi felkelők, a Műegyetemi Forradalmi Diákbizottság és a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága részvételével. A gyűlésen bejelentik, hogy a Forradalmi Karhatalmi Bizottság egységes parancsnokság alá vonja a hagyományos fegyveres erőiket, honvédség, rendőrség, határőrség és az egyetemi nemzetőrségből és a felkelő csoportokból alakult Nemzetőrséget. A bizottság célja az volt, hogy a fegyveres felkelőket reguláris alakulatokká szervezze, és a kialakuló új rend szolgálatába állítsa.
Délután
Nagy Imre kora délután beszédet mond a Kossuth téren. A szűkebb kabinet aznapi döntése alapján bejelenti, hogy tárgyalások kezdődtek az országnak a Varsói Szerződésből való kilépéséről, a szovjet csapatoknak el kell hagyniuk az országot, október 23-a nemzeti ünnep lesz.
A Honvédelmi Minisztériumban megalakul a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány. Tagjait a Katona Tanácsok küldöttei, valamint a Fegyveres Forradalmi Ifjúság képviselői választják meg. Tagjai a következők: Király Béla, Maléter Pál ezredes, Kilián György laktanya fegyveres ifjúságának parancsnoka, Váradi Gyula páncélos vezérőrnagy, Marián István alezredes, a műszaki egyetem katonai tanszékének vezetője, Kopácsi Sándor rendőr ezredes, Oszkó Gyula rendőr ezredes, Nádor Ferenc ezredes légierőktől, Penczi József híradó ezredes, Gyulai Mihály ezredes, Kecskemét, Márton András ezredes, Zrínyi Akadémia, Kovács Ferenc őrnagy, Petőfi laktanya, Kána Lőrinc vezérőrnagy, légvédelmi tüzérség, Máté Sándor őrnagy, tüzérparancsnokság, Szalva János ezredes, határőr parancsnok, Kővágó Sándor alezredes, Bem laktanya, Sárdi Tibor ezredes, Haditechnikai Intézet, Székely Béla honvéd és Erdélyi Sándor főhadnagy, a forradalmi ifjúság küldöttei, Tóth Elemér főhadnagy, műszaki parancsnokság, Kovács István vezérőrnagy, vezérkar és Demtsa Pál ezredes, Zalka Máté laktanya. Maléter Pált a honvédelmi miniszter első helyettesévé, Kovács Istvánt a honvéd vezérkar főnökévé, és az e napokban rehabilitált Király Béla vezérőrnagyot a főváros katonai parancsnokává nevezik ki.
A hivatalos megegyezés és bejelentések ellenére még mindig tartózkodnak szovjet alakulatok a főváros belterületén. A rádió nyugalomra szólítja fel Budapest népét. Új szovjet csapatok érkeznek az országba és nyomulnak Budapest felé. Késő este elérik Gyöngyöst.
Tóth Ferenc ÁVH-százados a Körút és Aradi utca sarkán lincselés áldozata lesz.
Pártok alakulnak
Az újjáalakult Nemzeti Parasztpárt Petőfi Párt néven kezd működni, és irányító testületet választ:Féja Géza, Illyés Gyula, Keresztury Dezső, Kodolányi János, Németh László, Remenyik Zsigmond, Sinka István, Szabó Lőrinc, Tamási Áron. Az irányító testület titkára: Püski Sándor. A párt főtitkára Farkas Ferenc. Ideiglenes vezetősége: Bibó István, S.Szabó Ferenc, Jócsik Lajos, Zsigmond Gyula, Szigethy Attila és mások.
A SZOT vezetői felkérik a Szociáldemokrata Pártot a szakszervezetek megmentésére. A szociáldemokraták hajlandók a másnap a SZOT helyébe lépő Magyar Szabad Szakszervezetek Szövetségébe öt főt delegálni, amennyiben az kilép a Szakszervezetek Világszövetségéből és amennyiben a két párt között nem a korábbi paritás érvényesül. Együttes ülést tartanak a XI. kerületi üzemek munkástanácsai a Beloianniszban, majd délután a budaiak a Ganz Villamossági Gyárban.
Újjáalakult a Keresztény Demokrata Néppárt.
Kéthly Anna délután Bécsbe indul a Szocialista Internacionálé ülésére. Újjáalakul az 1947 elején feloszlatott Parasztszövetség Kiss Sándor igazgató vezetésével, aki meghirdeti, hogy csak egy parasztpártra van szükség.
Külföld
Az osztrák kormány a semlegességre hivatkozva kiutasítja Ausztriából Nagy Ferenc egykori miniszterelnököt. Eisenhower elnök televíziós és rádióbeszédében a magyar nép iránti csodálatának ad hangot, ugyanakkor biztosítja a Szovjetuniót arról, hogy az Egyesült Államok sem az új lengyel, sem az új magyar vezetést nem tekinti potenciális szövetségesének. A nicosiai francia-angol közös parancsnokság bejelenti, hogy légierejük egyiptomi katonai célpontokat támadott meg. A szovjet kormány agressziónak minősíti az Egyiptom elleni támadást és követeli az intervenciós csapatok azonnali visszavonását. A szovjet pártvezetésen belül a magyarországi katonai beavatkozás hívei kerekednek felül. A Moszkvában tárgyaló Liu Sao-csi vezette kínai küldöttség eredetileg a beavatkozás ellen foglal állást, később azonban tudomásul veszi az Új szovjet döntést.
Habsburg Ottó táviratban kéri Eisenhower amerikai elnököt, hogy az amerikai kormány adja vissza Magyarország szabadon választott képviselőinek Szent István koronáját.
Kádár János: Azokban a döntésekben, amelyekben a Minisztertanács elnöksége ma határozott, a Magyar Dolgozók Pártjának Elnöksége minden egyes tagja egyetért. Én a magam részéről kijelenthetem azt is, hogy az előttem szólottakkal, Nagy Imre, Tildy Zoltán , Erdei Ferenc ismerőseimmel és barátaimmal általam nagyrabecsült és tisztelt honfitársaimmal teljes mértékben egyetértek.
{ewc MVAUDDLG, ViewerAudio, 561030b.wav}
A szovjet hadsereg páncélosai, azzal az indokkal, hogy a katonák hozzátartozóit és a sebesülteket légi úton szállítják el, valamennyi magyar repülőteret körülveszik. A kormány megtiltja a magyar hadseregnek az ellenállást. A szovjet csapatok lezárják a magyar repülőtereket. Király Béla közli Nagy Imrével, hogy a budaörsi repülőtér a kormány kezében van, s szükség esetére két repülőgépet állított készenlétbe. A miniszterelnök visszautasítja a menekülés gondolatát. Szigethy Attila javasolja Nagy Imrének, a kormány költözzön Sopronba. A Magyar Írók Szövetsége felhívásban fellép az önbíráskodás ellen.
Semlegesség
Losonczy államminiszter délelőtt sajtótájékoztatót tart: bejelenti, hogy Nagy Imre, aki aznap átvette a Külügyminisztérium vezetését, magához kérette a Szovjetunió követét, Andropov urat, és a szűkebb kabinet (Tildy Zoltán, Kádár János, Erdei Ferenc, Losonczy Géza, valamint Dobi István) jelenlétében és jóváhagyásával követeli az országba újonnan érkező szovjet alakulatok azonnali kivonását. Kijelentette, hogy az ország azonnal felmondja a Varsói Szerződést, és kihirdeti az ország semlegességét, amelynek szavatolásáért az ENSZ-hez, a négy nagyhatalomhoz fordul.
A Rádió Nagy Imre és Andropov tárgyalásairól : Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke és megbízott külügyminiszter ma, november elsején délelőtt magához kérette Andropov urat, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Közölte vele, hogy a Magyar Népköztársaság Kormányához hiteles értesülések érkeztek újabb szovjet katonai alakulatoknak Magyarországra való bevonulásáról. Követelte ezeknek a szovjet katonai alakulatoknak haladéktalan, azonnali, visszavonását. Kijelentette a szovjet nagykövetnek, hogy a magyar kormány a Varsói Szerződést azonnal felmondja, egyidejűleg kinyilatkoztatja Magyarország semlegességét, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordul, és az ország semlegességének védelmére a négy nagyhatalom segítségét kéri.
Nagy Imre este beszédet mond a rádióban : Magyarország népe! A magyar nemzeti kormány, a magyar nép és a történelem előtti mély felelősségérzettől áthatva, a magyar nép millióinak osztatlan akaratát kifejezve kinyilvánítja a Magyar Népköztársaság semlegességét. A magyar nép a függetlenség és egyenjogúság alapján, az ENSZ alapokmánya szellemének megfelelően igaz barátságban kíván élni szomszédaival, a Szovjetunióval és a világ valamennyi népével. Nemzeti forradalma vívmányainak megszilárdítását és továbbfejlesztését óhajtja anélkül, hogy bármelyik hatalmi csoportosuláshoz csatlakozna
Lukács György, Új Symposion, 84.p:
"Amikor Nagy Imre kilépett a Varsói Szerződésből, akkor Szántó Zoltán és én ez ellen szavaztunk. Nemcsak felszólaltunk ellene, de ellene is szavaztunk. És felszólítottuk Nagy Imrét, hogy ezentúl az ilyen jelentőségű döntéseket ne vigye a nyilvánosság elé, mielőtt itt a párton belül még nem tárgyalták volna.
-Ketten szavaztak ellene? A többiek támogatták?
-A többiek támogatták.
-Voltak-e egyéb ellentétek a vezetésen belül?
-Ez volt a döntő, és ez határozta meg az összes többi ellentétet. De mindenütt felmerült a kérdés, hogy végleges szakítás következzék-e be a régi rendszerrel, vagy pedig a régi rendszer megreformálása. Megmondom őszintén, én a megreformálás híve voltam.
-Sokáig Nagy Imre is.
-Igen, de Nagy Imrénél soha nem volt világos, hogy tulajdonképpen mi az álláspontja. [...] Az egyik nap ezt mondta, a másik nap azt. [...] Én egyszerűen híve voltam annak, hogy Magyarország tagja legyen a Varsói Szerződésnek. Másodszor természetesen az is szerepet játszott a döntésemben, hogy ne adjunk az oroszoknak semmiféle alkalmat arra, hogy beavatkozzanak a magyar ügyekbe. Mint motívum természetesen ez is szerepelt."
Vásárhelyi Miklós, akkor Nagy Imre sajtófőnöke (Beszélő, 25.)
" Volt olyan nap, hogy Nagy Imre többször is magához hivatta Andropovot, közölte vele, hogy a megállapodások ellenére újabb csapatok érkeztek az országba; Andropov minden alkalommal kijelentette, hogy továbbítani fogja a kérdéseket, illetve tiltakozásokat a kormányához - de válasz sohasem érkezett. Erre mondotta Kádár , hogy ezt, úgy látszik, a Parlamentből nem lehet elintézni, úgyhogy ő a követségre megy, és onnan próbál kapcsolatba lépni a szovjet vezetéssel. Ez 1-én, délután történt, miután Kádár még délelőtt [...] viaszlemezre mondta azt a nevezetes beszédet, melyben bejelenti az MSZMP megalakulását és a kormánypolitikai teljes támogatását, melyet aztán este a rádió le is adott. Münnich érte jött a Belügyminisztériumból,és együtt mentek a szovjet nagykövetségre. Onnan egy rövid idő múlva visszajött a gépkocsi vezetője, és elmondotta a következőket: alighogy odaérkeztek, szovjet katonák vették körül Kádárt és Münnichet , és bekísérték őket az épületbe; ő utánuk kiáltott, de Kádár visszaszólt, hogy csak menjen nyugodtan haza. Amikor ezt a történzet Kádárné meghallotta, hisztériás rohamot kapott: sírt, jajveszékelt, és csak azt hajtogatta, megint elvitték, megint elvitték. Ez is megerősítette bennem a feltevést, hogy Kádár amikor elindult a követségre, még nem tudta, hogy mi vár rá. Münnich viszont -ebben biztos vagyok- tudta, hogy mire megy ki a játék.
-Hogyan értékeltétek a történteket?
-Nem volt egyértelmű, hogy mi történt. A sofőr által előadottak, ugye erőszakra engedtek következtetni, de ennek ellentmondtak Kádár megnyugtató szavai. Úgyhogy mi nem tudtuk, hogy ott tartják, nem engedik vissza, vagy pedig a saját akaratából itthagyott bennünket."
Münnich és Kádár
Andropov kezdeményezésére először Münnich Ferenc, majd az ő közvetítésével Kádár János is a szovjet nagykövetség épületébe megy. Kádárt a következő két nap folyamán az MSZMP vezetősége, a kormány és felelége is eltűntnek tekinti. Este elhangzik a rádióban Kádár János beszéde: "Népünk dicsőséges felkelése lerázta a nép és az ország nyakából a Rákosi -uralmat, kivívta a nép szabadságát és az ország függetlenségét, amely nélkül nincs, nem lehet szocializmus." Az első sorokban küzdő kommunistákra, írókra, újságírókra, egyetemistákra, a Petőfi Kör fiataljaira hivatkozva mondja: "Büszkék vagyunk arra, hogy a fegyveres felkelésben, annak vezetésében becsülettel helyt álltatok..." A harc nem azért folyt, hogy a munkásosztály kezéből kivegyék a gyárakat, a parasztságéból a földeket, hanem a demokrácia alapvető vívmányaiért. Bejelenti, hogy a kommunisták új pártjaként megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt. Az alapító kongresszus előkészítésére Donáth Ferenc, Kádár János, Kopácsi Sándor, Losonczy Géza, Lukács György, Nagy Imre, Szántó Zoltán összetétellel Intéző Bizottság alakul. A párt lapja a "Népszabadság". Kádár felhívással fordul az új demokratikus pártokhoz, elsősorban a Szociáldemokrata Párthoz, hogy minden erővel szilárdítsák meg a kormányt, küzdjék le a fenyegető ellenforradalom és a külső beavatkozás veszélyét. A beszédet, melyet - Horváth Márton, Szántó Zoltán és Haraszti Sándor fogalmazott meg, a reggeli órákban vették lemezre. Esti elhangzásakor Kádár már nem tartózkodik a Parlamentben.
Munkástanácsok
Az Építők Székházában tanácskoznak a budapesti munkástanácsok. A kormányt képviselő Vas Zoltánnak nem sikerül őket a sztrájk befejezésére bírni. Egyetértés jön viszont létre abban, hogy a bányászok vegyék fel a munkát. Az átalakult vasas szakszervezet saját székházában szintén összehívja a hozzátartozó munkástanácsokat. Itt is a sztrájk folytatása mellett döntenek. A megválasztott küldöttség a csepeli Nagy Elek vezetésével éjszaka találkozik Nagy Imrével, s meghajol annak érvei előtt. Felhívást adnak ki a munka felvételére. Kérésükre hasonló felhívást olvas be a rádióban Maléter Pál is. Ennek nyomán sok helyütt már másnap véget ér a sztrájk.
Kinevezések
Széll Jenőt a Rádió kormánybiztosává, Tamási Lajos írót a helyettesévé, Vásárhelyi Miklóst a kormány sajtófőnökévé, Márton András ezredest Budapest külső védelmének parancsnokává nevezik ki.
Pártok
Marosán : Bizalmi, 83.p:
Szántó Zoltán feljegyzéséből tudom, hogy október 31-én azt javasolja a Nagy Imre körül összeverődött 30 párttagnak, hogy mivel az MDP-vel nem léphetünk ki a nyilvánosság elé - de azzal sem, hogy kommunista párt -, új pártot kell létrehozni, és azt nevezzük el Magyar Szocialista Munkáspártnak. Október 31-én késő délután ez a társaság e javaslatot elutasítja. Hogy mi vezette őket az elutasítással kapcsolatban, nem tudom. November 1-én délelőtt újból összeverődnek, s akkor Kiss Károly javaslatára elfogadják az MSZMP-t, mint a párt új nevét.
A Népszava ismét az SZDP központi lapjaként jelenik meg. Felelős szerkesztője Révész Mihály. Újra indul a Kis Újság, a Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Párt lapja. Felelős szerkesztő Futó Dezső. A Szabad Ifjúság helyett Magyar Ifjúság címen jelenik meg az ifjúmunkások forradalmi bizottságának lapja.
Megalakul a Keresztény Magyar Párt Zajgóvári Károly elnökletével. Megalakul a Demokrata Néppárt Farkas Dénes volt képviselő kezdeményezésére. Megalakul a Keresztény Front. Vezetője Soltész Jenő. Az Uránia moziban ezerötszáz fős gyűlésen megalakul a volt politikai foglyok országos szövetsége (POFOSZ). Újjáalakul a Magyar Cserkészszövetség.
A Fővárosi Tanács VB helyett megalakul a Fővárosi Nemzeti Bizottság, a Kisgazda Párt képviseletében Kővágó Józsefet, a Szociáldemokrata Párt képviseletében pedig Bechtler Pétert, a koalíciós korszak polgármesterét és helyettesét ismét megválasztja tisztségébe.
Mindszenty József rádiónyilatkozata: "Most tájékozódom, két napon belül a kibontakozás útjáról személyes szózatot intézek a nemzethez." Ravasz László református püspök rádióbeszédet mond a református egyház nevében.
Külföld
Hruscsov, Molotov, Malenkov, a magyarországi fegyveres beavatkozást előkészítendő, a szovjet-lengyel határon lengyel vezetőkkel (Gomulka, Cyrankiewicz, Ochab) konzultál. Egyiptom és Jordánia megszakítja Nagy-Britanniával és Franciaországgal a diplomáciai kapcsolatokat. Az ENSZ közgyűlése 64 szavazattal, 5 ellenében és 7 tartózkodás mellett az amerikai javaslatnak megfelelően a szuezi harcok befejezésére szólítja fel a szemben álló feleket, Izraelt pedig felszólítja, vonja vissza csapatait a demarkációs vonalig.
Visszaemlékezések a KV Katonai Bizottságra
Földes László, Második vonalban, 247.p:
1956. október 30 "November 1-én, miután a Katonai Bizottság megszüntette további tevékenységét - megbízásom nem lévén -, a Külkereskedelmi Minisztériumba mentem."
Az összetűzések gyakorlatilag az egész országban megszűnnek. A Bosnyák tér és a Ferenciek tere között megindul a 7-es busz.
Szovjet csapatok
Nagy Imre többször is hivatalosan tiltakozik a szovjet csapatok beözönlése ellen. Kinevezik a szovjet hadsereg kivonásának részleteiről tárgyaló magyar delegációt: Erdei Ferenc, Maléter Pál, Kovács István vezérőrnagy, Szűcs Miklós ezredes. A magyar kormány kormányküldöttséget nevez ki, vezetője Losonczy Géza, tagjai Kővágó József, Antall József, Márton András, Farkas Ferenc, hogy Varsóban tárgyaljon a Szovjetunió kormányküldöttségével a Varsói Szerződés felmondásának végrehajtásáról, valamint a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. Ugyanakkor a kormány szóbeli jegyzékben tiltakozik az aznap is folytatódó magyarországi szovjet csapatmozdulatok ellen. A kormány határoz az ENSZ közgyűlésére utazó magyar delegáció összetételéről (Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kéthly Anna és Kovács Béla ). A Biztonsági Tanács a magyar kérdés közgyűlésen történő megtárgyalása mellett foglal állást. 4-re tűzik napirendre az ügyet.
Nagy Imre : Jelentős szovjet egységek lépték át az ország határát, Budapest felé vonulnak, és útközben birtokukba veszik a vasútvonalakat, vasútállomásokat, vasúti biztosítóberendezéseket, satöbbi.
Szervezetek
Megalakul a Borsod, Nógrád, Szolnok megyéket tömörítő észak- és kelet-magyarországi Nemzeti Tanács.
A Magyar Írók Szövetsége rendkívüli közgyűlést tart. Az Elnökséget kiegészítik Féja Gézával, Keresztury Dezsővel, Kodolányi Jánossal, Lakatos Istvánnal és Rónay Györggyel. Az Irodalmi Újság közli Németh László Emelkedő nemzet című cikkét, Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét, valamint Déry Tibor, Pálóczi Horváth György, Kassák Lajos, Kónya Lajos, Fodor József, Füst Milán, Szabó Lőrinc, Hubay Miklós, Tamási Áron és mások írásait.
A Magyar Izraeliták Országos Irodája, a Hitközség Ideiglenes Forradalmi Bizottsága és a Budapesti Rabbi Kar a rádióban a vallási szabadságát visszanyert magyar zsidóság nevében üdvözli a forradalom vívmányait.
Dudás József egy fegyveres csoporttal megszállja a Külügyminisztérium épületét, amelyet a hadsereg hamarosan visszafoglal, Nagy Imre elrendeli Dudás József letartóztatását. Később szabadon engedik.
Megindul az "Új Magyarország", a Petőfi Párt (Nemzeti Parasztpárt) lapja, Féja Géza és Jócsik Lajos szerkesztésében. A vezércikket Pártok és egység címmel Németh László írja.
MSZMP
Donáth Ferenc, (felügyeleti területe ezután: szervezési ügyek),
az MSZMP Intéző Bizottság tagja;
Kádár János, nem tartózkodott a fővárosban,
ezután távollétében államminiszter,az MSZMP Intéző Bizottság tagja.
Apró Antal, Kiss Károly, Marosán György és Nógrádi Sándor elhagyja Budapestet és a tököli szovjet bázisra távozik. Szántó Zoltán Soldatic nagykövetnek felveti egy esetleges jugoszláv menedékjog kérdését.
Megjelenik a "Népszabadság", az MSZMP központi lapja Haraszti Sándor szerkesztésében. helyettese Fehér Lajos. Megkezdődik az MSZMP szervezése, Donáth Ferenc irányításával.
A X. kerületben megalakul az MSZMP kőbányai szervezete.
Az MSZMP Fejér megyei elnöksége bejelenti a párt megalakulását Székesfehérvárott.
Külföld
Hruscsov és Malenkov Bukarestben román, csehszlovák és bolgár vezetőkkel tárgyal, a szovjet fegyveres beavatkozást előkészítő. Éjjel Brioni szigetén Titóval, Kardeljjel, Rankoviccsal tárgyalnak. A jugoszláv vezetők hozzájárulnak a szovjet beavatkozáshoz. Hruscsov Münnichet javasolja az új vezetés élére, de jugoszláv javaslatra Kádár János személyében egyeznek meg. Kádár János a Szovjetunióba érkezik.
Lapjelentések szerint Eisenhower rádióbeszédében bejelenti, hogy kész a "szabad Magyarország" feltétel nélküli megsegítésére. 20 millió dollár értékű élelmiszert és más segélyt ajánl fel.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a "magyar kérdés" rendkívüli közgyűlésen való megtárgyalása mellett foglal állást. 4-én a közgyűlés napirendre tűzi a kérdést.
Hruscsov és Malenkov tárgyalásai Titoval Brioni szigetén
Micunovic
"Hruscsov azt mondja, hogy nekik is van egy javaslatuk: egy új, Münnich Ferenc által megalakított kormány. Münnich Magyarország moszkvai nagykövete volt (a lázadás előtt nevezték ki belgrádi nagykövetté). Ott van Kádár is. Hruscsov megkérdi, mi a véleményünk róla.
Tito azt kérdezi, miféle ember Münnich . Rankovics az utóbbival való friss találkozásokat emleget. A jugoszlávok azt mondják, jobb lenne, ha az új, forradalmi kormányt Kádár János alakítja meg és nem Münnich , hozzátéve, hogy sem az egyiket, sem a másikat nem ismerik eléggé. Az oroszok láthatóan Münnichet akarják, de úgy tűnik, készek lennének elfogadni a mi indokainkat. [...] Az asztalnál Hruscsov folytatta a beszélgetést az új kormány megalakításáról. Világos, hogy nem könnyen fogadja el Kádárt , megint Münnichet dícséri. Csak mostanában tudta meg -mondja-, hogy Münnich állandóan ellentétben állt Rákosival . Régi kommunista, több, mint húsz éve ismeri, a szovjet hadsereg tisztjeként a harmincas évek táján együtt vettek részt egy két hónapos oroszországi hadgyakorlaton, egy sátorban laktak. fgy néz ki, hogy az oroszok már kialakították az új Münnich -kormányt. Azt mondtam, hogy jól ismerem Münnichet , gyakran találkoztam vele Moszkvában, és csak jót tudok mondani róla. De amikor dönteni kell, Kádár -e vagy Münnich , akkor nem szabad elfelejteni egy lényeges különbséget. Rákosi idejében Münnich nagykövet volt Moszkvában, és Kádár börtönben ült Budapesten. Ez minden magyar számára Kádár mellett szól. Hruscsov nem firtatja a dolgot, azt mondja, egyetért.
A jugoszlávok egymást kiegészítve mondják, hogy új kádereket lesz szükséges keresni, hangsúlyozzák, hogy a forradalmi kormánynak csak akkor van értelme, ha Rákosi emberei nincsenek benne, ha Rákosit és Gerőt határozottan elítéli, és összességében más politikát alkalmaz. Az oroszok láthatóan megértették és beletörődtek, jóllehet, ami a kádereket illeti, más megoldásokkal jöttek ide. Hruscsov például azt javasolja, hogy Bata Istvánt nevezzék ki az új kormány hadügyminiszterévé, holott ugyanazt a tisztséget Rákosi kormányában is betöltötte. Amikor a jugoszlávok megjegyzik, hogy egy ilyen megoldás politikai szemszögből rossz lenne, az oroszok nem erősködnek.
Szóba kerülnek egyes magyar kommunisták is. Hruscsov konokul hajtogatja, hogy minden szükségest meg kell tenni Apró Antal megmentéséért. Mi Losonczy Gézát említjük, aki szerintünk tisztességes és tehetséges ember. Hruscsov és Malenkov láthatóan tartózkodó. A beszélgetésből kiderül, hogy az oroszok tudják, hogy kapcsolatban vagyunk Losonczyval , és hogy Nagy hívének tartják, vagyis gyanúsnak. [...] Az oroszok újra azt sugalmazzák, hogy próbálkozhatnánk, hátha lehet tenni valamit Nagy Imre oldalán is. A mieink Losonczyn kívül Szántó Zoltánt említik, aki már megkérdezte, hogy követségünkre menekülhet-e, mert félő, hogy keresik. fgy véljük, hogy bízhatunk az ilyen tisztességes és jószándékú emberekben. Megegyezünk, hogy utánanézünk, mit tehetünk ebben az irányban, mert az oroszoknak, mint mondják, nincs ilyen lehetőségük. Hruscsov többször is elmondja, hogy minden magasszintű lépés, amit a Nagy Imre kormány irányában teszünk, a legnagyobb fontosságú lenne. Mi megemlítjük, hogy egyáltalán nem vagyunk biztosak abban, hogy bármire is juthatunk. Az oroszok nem mondják, hogy mikor akarják elindítani a hadseregüket. Mi nem kérdezhetjük meg, ők nem akarják megmondani. Az időpont tehát bizonytalan, más szóval nem tudhatjuk, milyen mértékben befolyásolhatjuk Nagy Imrét, hogy kevesebb áldozat és fölöslegesen kiontott vér legyen. Abban maradunk, hogy megpróbáljuk befolyásolni Nagy Imrét. Hruscsov és főleg Malenkov nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek, és hangsúlyozzák, hogy a jugoszlávok minden ilyen lépése jogos és nagy fontosságú."
Délelőtt
Átalakul a kormány: miniszterelnök és külügyminiszter Nagy Imre, államminiszterek: Tildy Zoltán, Kovács Béla, B. Szabó István (kisgazdapárt), Bibó István, Farkas Ferenc (Petőfi Párt), Kádár János, Losonczy Géza (MSZMP), Fischer József, Kelemen Gyula, Kéthly Anna (Szociáldemokrata Párt), valamint Maléter Pál, mint honvédelmi miniszter. Az előző kormány valamennyi szakminiszterét felmentik.
A Parlamentben délelőtt megkezdődnek a magyar-szovjet tárgyalások: a csapatkivonások részleteiről, a hősi emlékművek megóvásáról, az ünnepélyes búcsúztatásról. Megállapodnak, hogy a megbeszélések a szovjet parancsnokságon folytatódnak este 10-kor.
Rádió : A magyar és a szovjet hadsereg parancsnoksága közös bizottsága ma délben összeűlt, és mindkét fél kifejtette a szovjet csapatok kivonásának technikai kérdéseire vonatkozó álláspontját. A közös bizottság megegyezett, hogy a kölcsönösen kifejtetteket tanulmányozzák, és este tíz órakor újból összeűlnek. Addig is a szovjet delegáció ígéretet tett, hogy több szovjet csapatszállító szerelvény a magyar határon nem érkezik be.
Tildy Zoltán és Losonczy Géza nemzetközi sajtótájékoztatója az Országházban, a magyar-szovjet tárgyalások állásáról, az ellenforradalmi veszélyről, az 1945 utáni változások (földreform, államosítás, stb.) megőrzéséről. Losonczy hitet tesz a forradalom vívmányai mellett, és leszögezi, hogy a kormány nem fogja tűrni a kapitalizmus visszaállítását.
A csepeli munkástanács és az Újpesti Forradalmi Bizottság a sztrájk beszüntetése mellett dönt. Országosan előkészületek történnek a munka november 5-i, hétfői általános felvételére.
A Karhatalmi Bizottság közgyűlése Király Bélát választja meg a Nemzetőrség főparancsnokává, helyettesévé Kopácsi Sándort . Állást foglalnak a munka azonnali felvétele mellett.
Délután
Nagy Imre fogadja az osztrák követet, aki kormánya nevében cáfolja, hogy Ausztria felől emigránsok tömege érkezhetne Magyarországra. A szovjet csapatok lezárják az osztrák határt.
Jónás Béla, a koncepciós perek egyik leghírhedtebb bírája öngyilkos lesz.
A Szakszervezeti Világszövetség felhívásában a fasizmus és a fehérterror veszélyeire figyelmeztet.
A Petőfi Kör újjáalakítása koalíciós alapon. Elnöke Jónás Pál. A kör hetilap és Valóság címen folyóirat indítását határozza el. A Szikra Lapkiadóból kivált Gondolat Kiadó a Petőfi Kör irányítása alá helyezi magát.
Turcsányi Egon vezetésével katonák és kispapok lefoglalják az Állami Egyházügyi Hivatal irattárát és megkezdik az iratok elszállítását. A folytatásra azonban, a november 4-i szovjet bevonulás miatt nem került sor.
Mindszenty József rádiószózata este 8 órakor. Bejelenti: "Isten irgalmából ugyanaz vagyok, aki voltam." A kormányt csak a "bukott rendszer örökösei"-ként említi, ily módon kétségbe vonva ennek legitimitását. A "lefolytatott harcot" nem forradalomnak, hanem szabadságharcnak minősíti, a szociális érdekektől helyesen és igazságosan korlátozott magántulajdon alapján álló társadalmat kíván. Homályos megfogalmazásban elismeri a földreformot, de a katolikus egyház kisajátított intézményeit visszaköveteli.
Mindszenty József : Mi az orosz birodalomnak nem adunk okot a vérontásra. De nem merül fel az orosz birodalom vezetőiben a gondolat, hogy sokkal jobban fogjuk becsülni az orosz népet, ha nem igáz le bennünket?
Király Béla Bibó István államminisztert - kérésére - tájékoztatja a katonai helyzetről.
Este
A szovjet-magyar tárgyalásokról kiadott közlemény szerint a szovjet fél leállította újabb csapatok Magyarországra áramlását. Este 10 órakor a kormány katonai küldöttsége Tökölön, a Magyarországi Szovjet Haderők Főparancsnokságán folytatja a délelőtti tárgyalásokat a Malinyin tábornok vezette szovjet katonai küldöttséggel. Éjféltájt Szerov tábornok, a KGB vezetője a tárgyalóteremben letartóztatja a magyar katonai küldöttséget. Az akcióban Piros László és magyar ÁVH-sok is részt vesznek. (Néhány hét múlva Malétert , Kovácsot és Szűcsöt átadják a magyar hatóságoknak, Erdeit szabadon bocsátják.)
Nagy Imre középszintű román pártküldöttséget fogad (Walter Roman vezetésével) fogad, és késő éjszakáig tárgyal velük.
A kora hajnali órákban
Soldatic jugoszláv nagykövet megkeresi Szántó Zoltánt , és tájékoztatja Tito és Rankovic üzenetéről: a jugoszláv kormány menedéket biztosít Nagy Imrének és társainak.
Hajnali 4 óra
Általános támadás indul Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai objektumok ellen. Budapestet K. Grebennyik gárdavezérőrnagy öt hadosztállyal támadja. A támadásról, annak megindulásakor Király Béla tesz jelentést telefonon a Parlamentben tartózkodó Nagy Imrének. 5 óra 20 perckor Nagy Imre drámai hangú rádióbeszédet mond , amelyet kb. 8 óráig többször megismételnek:
Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes, magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak, a kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével, és a világ közvéleményével.
Nagy Imre beszédét valamennyi világnyelven is sugározza a Magyar Rádió. A beszéd szövegezésében Nagy Imrén kívül Donáth Ferenc és Tildy Zoltán is közreműködött. A Parlamentben ekkor jelen volt még Dobi István, Kristóf István, Rónai Sándor, Szilágyi József, Vas Zoltán.
Hajnali 5 óra
A szolnoki rádió hullámhosszán közlemény hangzik el, amely szerint megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, amely a Szovjetunió fegyveres erőinek segítségével megkezdte harcát az ellenforradalom felszámolásra. Először Münnich Ferenc négytagú (Apró Antal, Kádár János, Kossa István, Münnich Ferenc) kormánylistát ismertet, a miniszterelnök megnevezése nélkül. Később Kádár már miniszterelnökként olvassa fel kormánya felhívását és névsorát: Münnich , Marosán György, Dögei Imre, Apró , Kossa , Rónai Sándor, Horváth Imre. Közülük többen, így Marosán és Rónai is a rádióból értesülnek megbízatásukról.
Reggel 6 óra
Nagy Imre visszatérésre szólítja fel a Tökölre távozott katonai küldöttséget. 7 órakor a kormány nevében a rádióban - orosz nyelven is - felkérik a szovjet hadsereget, hogy ne lőjenek. Háy Gyula és felesége az Írószövetség nevében a világ íróihoz és a szellemi élet vezetőihez fordul segítségért magyar, angol, német és orosz nyelven. 8 óra 7 perckor a Kossuth Rádió adása zene közben megszakad.
Reggel 6 és 8 óra között
A jugoszláv követségre érkezik: Nagy Imre, Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Lukács György, Szántó Zoltán (az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai), valamint Fazekas György, Haraszti Sándor, Jánosi Ferenc, Rajk Lászlóné , Szilágyi József, Tánczos Gábor, Újhelyi Szilárd, Vas Zoltán és családtagjaik. Összesen 43 személy kap menedékjogot. Vásárhelyi Miklós, Nádor Ferenc ezredes (a légierők parancsnoka) és Erdős Péter egy jugoszláv diplomata lakásán kapnak menedéket. Nagy Imre és Donáth Ferenc távozása után a Parlamentben maradtakhoz csatlakozik Bibó István, valamint Mindszenty bíboros érsek, aki hamarosan átmegy az amerikai nagykövetségre, és ott menedékjogot kap.
Bibó István, mint a törvényes magyar kormány egyetlen, az Országházban maradt képviselője, kiáltványt fogalmaz. Megállapítja: Magyarországnak nincs szándékában szovjetellenes politikát folytatni, visszautasítja azt a vádat, hogy a forradalom fasiszta vagy antikommunista irányzatú lett volna. Felszólítja a magyar népet, hogy a megszálló hadsereget vagy az esetleg felállított bábkormányt ne ismerje el. A kiáltvány egy-egy példányát saját kezűleg adja át több nyugati követségnek.
A túlerő láttán a kormány és a katonai vezetés nem kísérli meg a fegyveres ellenállást. A szovjet csapatok - helyenként fegyveres harc után - a Magyar Néphadsereg valamennyi alakulatát lefegyverzik. Vidéken több helyen komolyabb ellenállás bontakozik ki, melybe katonai egységek is bekapcsolódnak (Békéscsaba, Dunapentele, Szeged, stb.).
Király Béla, miután tájékoztatta Nagy Imrét a katonai helyzetről, szabadságharcosokkal a budai hegyekbe vonul és védelemre rendezkedik be. Budapest védelmére reguláris alakulattal csupán a Mecséri János alezredes parancsnoksága alatt álló esztergomi hadosztály maradványai tesznek kísérletet Pesterzsébet környékén. A Tökölön lévő ÁVH-sok feladata, hogy a szovjet csapatokkal elfoglalják a Parlamentet, Soroksárnál kemény ellenállásba ütköznek. Az ellenállók kilövik azt a páncélkocsit, amelyben a fogoly Maléter Pál tartózkodik. A honvédelmi miniszter sértetlen marad. A fegyveres ellenállást a megnövekedett létszámú felkelő csoportok (elsősorban a Corvin köz, a Kilián laktanya, Almássy tér, Széna tér, Pesterzsébet, Csepel) folytatják. A szovjet csapatok délig elfoglalják a honvédelmi minisztériumot, a belügyminisztériumot, a budapesti rendőr-főkapitányságot.
Az áldozatok száma a fővárosban 135.
Este
Az esti órákban a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány rádiófelhívást intéz a magyar néphez: a szocializmus hű harcosai sorakozzanak fel és segítsék a forradalmi kormányt, vegyék fel a munkát. Éjfél előtt a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány táviratot intéz Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkárhoz, melyben Nagy Imrének az ENSZ-hez intézett, a "magyar kérdés"-re vonatkozó jegyzékeit érvénytelennek deklarálja, s határozottan ellenzi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy közgyűlése tárgyalja a magyar kérdést.
Jugoszláv Nagykövetség
Az MSZMP Intéző Bizottsága öt tagja: Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Lukács György, Nagy Imre és Szántó Zoltán a reggeli órákban a jugoszláv nagykövetségre menekült. Kopácsi Sándort az utcán szovjet járőr tartóztatta le, Kádár János Szolnokon nyilatkozatot tett, miszerint november 1-én minden kapcsolatot megszakított Nagy Imre kormányával és elhagyta azt. Az Intéző Bizottság több ülést is tartott a jugoszláv nagykövetségen. Soldatic nagykövet közölte Nagy Imrével Tito és Rankovic üzenetét, hogy híveivel együtt ismerjék el a Kádár -kormányt. Ezt a bizottság egyhangúan elutasította.
Újhelyi Szilárd
Megemlít egy ilyen tárgyalást. Tanúvallomása megtalálható a 'Nagy Imre és bűntársai ellenforradalmi összeesküvése' c. kötet 127. oldalán (ezt elfogadta Méray Tibor: Nagy Imre élete és halála c. könyvében 338.p és Molnár János: A Nagy -Budapesti Központi Munkástanács c. művében, 28.p.)
"A megbeszélés úgy jött létre, hogy Losonczy Géza Szoldaticstól kijőve egyenként felszólította az Intéző Bizottság jelenlevő tagjait, Szántó Zoltánt, Lukács Györgyöt, Donáth Ferencet és Haraszti Sándort - akinél Losonczy megjegyezte, hogy ő nem intéző bizottsági tag, de egy korábbi határozat alapján mint a párt lapjának főszerkesztője vett részt az IB ülésein -, hogy jöjjenek megbeszélésre Szoldatics szobájába, Nagy Imre ekkor már a nagykövet szobájában volt.
Losonczytól tudom, hogy az üléseken jegyzőkönyvet nem vezettek, hanem utána Losonczy rögzítette az ülés anyagát. Ugyancsak Losonczy mondotta, hogy az Intéző Bizottság kidolgozott egy tervezetet a november 4. utáni kibontakozás lehetőségeiről..." A kötet szerkesztői megjegyzik, hogy a feljegyzéseket Losonczy Gézánál és Donáth Ferencnél később lefoglalták.
Donáth Ferencné, Menedékjog, 39.p:
"A vörös szalon volt az Intéző Bizottság tárgyalási színhelye, ott jöttek össze az MSZMP úgynevezett Intéző bizottságának vezetői, hogy megbeszéljék mindazt, amit a rádióban hallottak, vagy ha valaki valamilyen hírt hozott, aki be tudott jutni a házba."
Szolnok
Apró Antal 1956. november 4-ről
Szolnokon megalakították Kádár János vezetésével a Forrdalmi Munkás-Paraszt Kormányt. Apró Antal, Kossa István és Münnich Ferenc Kádár Jánoséhoz hasonló nyilatkozatot tettek.
Berecz , Ellenforradalom, 145.p:
"Kádár János és Münnich Ferenc Szolnokon, a Vörös Hadsereg úti laktanyában tartózkodtak, ahol a szovjet csapatok parancsnokságával együtt megtervezték és irányították a fegyveres ellenforradalmi bandák felszámolására irányuló hadműveleteket. Münnich Ferenc kapta azt a feladatot, hogy biztosítsa, a Magyar Néphadsereg még együtt lévő egységei megértsék az új helyzetet, és támogassák a szovjet csapatok hadműveleteit.
Apró Antal és Marosán György a Szolnok megyei Tanács épületében (Kossuth Lajos u. 1.) szervezték a kormány polgári feladatainak ellátását és felvették a kapcsolatot a forradalmi fellépést támogató személyiségekkel. Kiss Károly a párt szervezésének megindítását készítette elő. Velük volt Nógrádi Sándor és más elvtársak. Munkatársaik közül Simon Ferenc a Szolnoki Rádió adásait szervezte, Erdélyi Károly pedig Kádár János munkatársa volt. [...] Az új forradalmi központ ideiglenes, átmeneti székhelynek tekintette Szolnokot, amit Kádár János el is mondott a szolnoki pártaktíváknak november 4-én. A találkozóra délután öt óra tájban került sor a városi pártbizottság (Beloiannisz u. 22. sz. alatti) épületében, mintegy 25-30 fő részvételével. Kádár János tájékoztatta a résztvevőket a kialakult helyzetről, az új kormány mgalakításáról, és akkor szinte hihetetlennek tűnő optimizmussal beszélt a kibontakozás lehetőségeiről."
Külföld
Eisenhower elnök tiltakozik a szovjet intervenció ellen. A szovjet kormány élesen tiltakozik az angol és francia kormánynál egyiptomi városok bombázása ellen. Izrael elfogadja az ellenségeskedések beszüntetésére vonatkozó ENSZ-felhívást, de nem hajlandó csapatait az 1949-es fegyverszüneti vonal mögé visszavonni. Kanada javaslatára az ENSZ közgyűlése utasítja a főtitkárt haderő felállítására a Közel-Keleten.
Wilhelm Pieck, az NDK elnöke üdvözli a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt.
A Francia Kommunista Párt politikai Bizottsága nyilatkozatban fejezi ki örömét, hogy a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a Szovjetunió segítségével úrrá lett az ellenforradalmon.
W. Gomulka a pártaktivisták előtt mondott beszédében kijelenti: semmi kétség afelől, hogy a kapitalizmus visszaállítása Magyarországon óriási nehézségeket állított volna a szocialista tábor elé.
Dunapenteléről, Vácról, Pesterzsébetről és azóta sem meghatározott más helyekről ellenállásra felszólító rádióadások hangzanak el. (Rákóczi Adó, Csokonai Adó, Szabad Rajk Rádió, Róka Adó).
Az ENSZ II. rendkívüli sürgős közgyűlése megbízza a főtitkárt, küldjön ki megfigyelőket a magyarországi helyzet megvizsgálására, és felszólítja az ENSZ menekültügyi főbiztosát a "magyar menekültek" megsegítésére.
A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívásban kér segítséget a szocialista országok kormányaitól a rend, az élet normalizálódásának megteremtéséhez. A Szovjetunió üzenetben ajánlja fel segítségét. A KGST-tagországok, valamint Jugoszlávia és Kína pénz- és áruhitelei, ellenszolgáltatás nélküli szállítmányai jelentős szerepet játszanak a következő néhány kritikus hónap gazdasági nehézségeinek áthidalásában. A szovjet csapatok parancsnoksága felhívást intéz a magyar néphez, katonákhoz, tisztekhez: a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felkérésére, a magyar nép barátaiként, érdekeinek védőiként lépnek fel a reakció ellen.
Kopácsi Sándor budapesti rendőrfőkapitányt szovjet szervek őrizetbe veszik.
Országszerte tovább tart az ellenállás, illetve újabb sztrájkhullám bontakozik ki. A szovjet tüzérség tűz alá veszi a már kiürített Kilián laktanyát. A retorziók kezdeteként becslések szerint néhány száz, az eseményekben szerepet játszó magyar állampolgárt Magyarországgal határos szovjet területre szállítanak, és néhány hétig, főleg az ungvári börtönben, fogságban tartanak.
Egy szovjet tankról leadott lövéssel megölik a jugoszláv nagykövetség épületében tartózkodó Milavanov jugoszláv diplomatát.
Illegálisan megjelenik az "Igazság" című lap.
Kéthly Anna Bécsből New Yorkba repül.
Uszta Gyula vezérőrnagy vezetésével 5 fős Katonai Tanács jön létre.
Tito javasolja Hruscsovnak, hogy Nagy Imrééket engedjék Jugoszláviába.
Budapesten mintegy 140 ember válik a harcok áldozatává.
Bulganyin javasolja Eisenhowernek közös szovjet-amerikai haderő felállítását a Közel-Keleten. A Fehér Ház megbélyegzi a javaslatot, mivel annak az a célja, hogy elterelje a figyelmet a magyarországi eseményekről. Az angol-francia csapatok 7000 ejtőernyőst vetnek be a Port-Szaid és Port-Faud környékén. Bulganyin miniszterelnök az angol, a francia és az izraeli kormányfőkhöz intézett üzenetében szovjet csapatok bevetését helyezi kilátásba. Izrael kiutasítja Tel-Avivból a szovjet követet.
A magyarországi szovjet csapatok parancsnoksága felhívást intéz a magyar néphez, katonákhoz és tisztekhez: a szovjet csapatok a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felkérésére a magyar nép barátaiként, érdekeinek védőiként lépnek fel a reakciós erők ellen.
A "Szabad Nép" mint az MSZMP központi lapja a Szolnokon kiadott lapot a Kádár-Münnich vezetéstől elkülönítve Andics Erzsébet és Berei Andor szerkeszti és Budapesten szovjet katonai teherautókról röplapként terjesztik. Ismét megjelentik az Igazság, a magyar forradalmi ifjúság és a honvédek lapja.
Harcokat jelentenek a Bosnyák térről, a Keleti, a Nyugati, a Déli és a Józsefvárosi pályaudvarok környékéről, a Széna térről, a Móricz Zsigmond körtérről és Kőbányáról.
Bibó István megírja a magyarkérdés kompromisszumos megoldásával foglalkozó röpiratát. Tervezete szerint ki kell vonni a szovjet csapatokat, Magyarország társadalmi formája a kizsákmányolás tilalmán alapuló társadalmi rend (szocializmus), a munkásigazgatáson, munkásrészvényeken vagy nyereségrészesedésen alapuló, közösségi tulajdonban lévő gyárakkal, az 1945. évi föld reform fenntartásával, húsz-negyven holdas birtokhatárral, egyéni és szövetkezeti vállalkozási szabadsággal.
Budapesten több mint százhatvan halottja van a harcoknak.
A budapesti szovjet katonai egységek városparancsnokának, K. Grebennyiknek első számú parancsa megjelenik. Este 7-től reggel 7-ig kijárási tilalmat rendel el, s közli, hogy mindenki köteles ellentmondás nélkül teljesíteni a szovjet járőrök utasításait.
Rendelet jelenik meg a kisebb értékű zálogtárgyak ingyenes kiszolgáltatásáról.
Az angol kormány bejelenti, hogy csapatai éjfélkor beszüntetik Egyiptomban a tüzet. Eden miniszterelnök Bulganyin jegyzékére válaszolva az ENSZ illetékességét hangsúlyozza, s utal arra, hogy az egyiptomi veszteségeknél sokkal nagyobbak a magyarországiak.
A kormány felszólítja a megyei és városi tanácsokat: utasítsák vissza a kollektív gazdaságok feloszlatását követelőket. A már feloszlatott gazdaságokat szervezzék újjá, vezetőiket állítsák helyükre. A likvidált szövetkezetek vagyonát adják vissza.
Marosán az Ideiglenes Központi Bizottság megalakulásáról
A Kádár-kormány szovjet harckocsikon Budapestre érkezik, és délután leteszi az esküt Dobi Istvánnak . Csanádi György és Nyers Rezső kormánybiztosi minőségben átveszik régi tárcájuk, a posta, illetve a közellátás vezetését. A kormány rendeletileg állítja vissza az október 23. előtti államigazgatási szervek (minisztériumok, főhatóságok, tanácsok) jogállását a rangidős tisztviselő vezetésével. A megyei tanács VB-k mellé kormányösszekötőket neveznek ki. A forradalmi bizottságokat megfosztják intézkedési joguktól. Eltörlik az orosz nyelv kötelező oktatását. Az MSZMP Ideiglenes KB felhívást intéz a magyar kommunistákhoz. Az MSZMP-ről mint az MDP örökébe lépő, új nevű pártról beszélnek. Felszólítja a kormány az államigazgatás hivatalnokait, hogy jelentkezzenek munkahelyeiken, a vasutasokat, az élelmiszerüzletek vezetőit, hogy teljesítsék kötelességüket, a forradalmi bizottságokat és más új szerveket, hogy vessék ki soraikból az ellenforradalmárokat.
A kormány november 7-ét munkanappá nyilvánítja.
Hruscsov elutasítja Tito két nappal korábbi javaslatát, s leszögezi, az egyetlen megoldás, ha Tito "a magyar kormány rendelkezésére bocsátja" Nagy Imrét és csoportját.
A győri munkástanácsok a vagongyáriak kezdeményezésére korábbi követeléseiket fenntartva a munka felvétele mellett döntenek.
A budapesti fegyveres harcok aznapi áldoztaik száma meghaladja a százat.
Münnich Ferenc mint a Minisztertanács elnökhelyettese és a fegyveres erők főparancsnoka betiltja a katonai forradalmi tanácsok működését.
A budapesti újságírók a MUOSZ rögtönzött közgyűlésén sztrájkot határoznak el.
Dobi és Marosán rádióbeszédeikben a munka felvételére, az élet normalizálásának elősegítésére szólítják fel a parasztságot és munkásságot.
Egyiptomban az angol és francia csapatok déli 1 órakor beszüntetik a tüzet. (November 15-én megérkeznek az első ENSZ-csapatok a tűzszünet biztosítására. December 3-án megszállják Port Saidot. 22-én Egyiptomból kivonják az utolsó angol és francia csapatokat is; lezárul a szuezi válság.)
A "Népszabadság" három nap szünet után mint az MSZMP budapesti lapja jelenik meg. Közli az Ideiglenes Központi Bizottság felhívását
Dobi István , majd Marosán György rádióbeszédében a munka felvételére és az élet visszaállításának elősegítésére szólítja fel a parasztságot és a munkásságot.
A szovjet állambiztonsági szervek Budapesten néhány napig őrizetben tartják Boldizsár Iván és Pethő Tibor újságírókat, valamint Nagy Tamás közgazdász egyetemi tanárt.
Az "Egyetemi Ifjúság" közli az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság, az Írószövetség és a fegyveres erők képviselőinek közös felhívását, amely követeli a fegyverszünetet és a szovjet csapatok kivonását.
A fővárosban 120 fő hal meg a harcok következtében. Fegyveres összecsapásra kerül sor Szegeden is.
8. és 12. között több kerületi munkástanács alakul, többségükben a tűzszünetet, a szovjet csapatok visszavonását, a Nagy Imre- kormány visszaállítását, a munkástanácsok jogkörének elismerését szabják a sztrájk befejezése feltételéül.
Párizsban szolidaritási tüntetést rendeznek a magyar felkelés mellett, ezt követően este nagyobb tömeg megtámadja és feldúlja a FKP székházát.
Budapesten megnyílnak az üzletek, vendéglők, cukrászdák és eszpresszók.
Csepelen kemény az ellenállás, ötvenhárom halottja van a harcoknak. Király Béla Nagykovácsiban szabadságharcos egységekkel és egy légvédelmi löveggel védelemre rendelkezik be. Budapest egész területén összesen kilencvenen, országosan pedig mintegy száztízen halnak meg.
Elnöki Tanács
Módosítva az alkotmányt az államigazgatás legfőbb szervének a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt nyilvánítja és törvényesíti a Kossuth-címert.
Rankovic jugoszláv miniszterelnök - hivatkozva arra, hogy időközben a Kádár -kormány letette az esküt - Nagy Imrét ismételten lemondásra szólítja fel.
Ideiglenes Központi Bizottság
Nagy Imre Rankovic előző napi üzenetére válaszolva kijelenti, hogy nem hajlandó lemondani, a magyar alkotmány értelmében az Elnöki Tanács felmentheti, sőt új kormány kinevezésének ez egyenesen előfeltétele.
Minisztertanács
8-15 százalékos béremelést hirdetnek meg, megszüntetik a gyermektelenségi adót. Kihirdetik a statáriumot.
A harcok megszűnőben vannak, az áldozatok száma azonban még mindig meghaladja a húszat.
A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége
Felhívásban csatlakozik a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányhoz.
Uszta Gyula a Kerepesi úti laktanyában tiszti gyűlésen jelenti be, a kormány hűségnyilatkozatot követel a katonatisztektől. Csémi Károly alezredes parancsnokságával az első Karhatalmi Tiszti Ezred megkezdi működését.
Földes László (Második vonalban, 251-253.pp.) szerint az Ideiglenes Központi Bizottság ekkor tartotta első ülését. Ezt megerősítit Berecz , Ellenforradalom... 148.p. Valószinünek látszik azonban más források alapján és Gyenes Antal valamint Köböl József szóbeli közléseinek utalásai szerint is, hogy az Ideiglenes Központi Bizottság első ülését december elején tartották. Ez azonban nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy valamilyen gyűlést tartottak ezen a napon a pártközpontban.
Ideiglenes Intéző Bizottság
Kádár János beszéde, Népszabadság, 1956. november 12:
"Az MSZMP IB szombati ülésén határozatot hozott több tucat olyan ember ügyében, akik a Rákosi -klikk politikáját képviselték a párt-, társadalmi és állami élet vezető posztjain. Ezeket a volt párt-, és állami vezetőket arra köteleztük, hogy térjenek vissza eredeti foglalkozásukhoz és dolgozzanak úg, mint az állam bármely polgára a termelésben, az építőiparban."
Földes , 266-267.pp:
"az Intéző Bizottság megalakította a 'legmagasabb szintű vezetők magatartását felülvizsgáló bizottságot'. Elnöknek engem, tagoknak Bárd Andrást és Birkás Imrét bízta meg. A bizottság hatáskörébe a KB tagjai, a miniszterek, a miniszterhelyettesek, tábornokok, megyei első titkárok tartoztak. Közülük csak azoknak az ügyeivel kellett foglalkozni, akikre a KB-hez bejelentés érkezett. A bizottságnak döntési joga nem volt. A kivizsgálás, személyes meghallgatás után javaslatot készített az Intéző Bizottság számára, és a döntést az hozta meg. [...] Az Intéző Bizottság három minisztert, tíz miniszterhelyettest és négy tábornokot zárt ki a pártból, akik az ellenforradalmat támogatták vagy pedig gyáván viselkedtek. [...] A vezetők felülvizsgálata 1958 elejéig folyt. Meg kell mondanom, hogy az elnökletem alatt álló bizottság szigorúbb mérce szerint ítélkezett, mint az Intéző Bizottság, amely alíg súlyosbított, több ízben viszont egyhítette javaslatunkat. Néhány alkalommal feljegyzésekben érveltünk az enyhítés ellen, általában sikertelenül."
Ideiglenes Központi Bizottság
Az ülés jegyzőkönyvét közli: A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. Kötet
Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottság
Apró Antal, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagja,
megbízva az iparügyek vezetésével;
Biszku Béla, a Budapesti Pártbizottság Ideiglenes Intéző Bizottságának tagja;
Fehér Lajos, a Népszabadság főszerkesztője 1956. november 24-éig;
Kádár János, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke,
eddig az MSZMP Intéző Bizottság tagja;
Kállai Gyula, (a KB Kulturális Osztály vezetője);
Kiss Károly, (feladata: "szervező titkár");
Marosán György, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagja;
Münnich Ferenc, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese,
megbízva a fegyveres erők és a közbiztonsági ügyek vezetésével.
Az MSZMP Intéző Bizottságból nem került át:
Donáth Ferenc, a szovjet hatóságok letartóztatták, majd internálták;
Kopácsi Sándor, a szovjet hatóságok letartóztatták;
Losonczy Géza, a szovjet hatóságok letartóztatták, majd internálták;
Lukács György,
a szovjet hatóságok letartóztatták, majd internálták;
Nagy Imre, a szovjet hatóságok letartóztatták, majd internálták;
Szántó Zoltán, a szovjet hatóságok letartóztatták, majd internálták;
A "Népszabadság" az MSZMP lapjaként jelentik meg, és élesen támadja a szolnoki "Szabad Nép"et, mint a Rákosi -Gerő -klikk restaurációs kísérletét. A "Szabad Nép" ezután megszünteti megjelenését.
A szovjet vezetők közlik a jugoszlávokkal, hogy Nagy Imrét és Losonczy Gézát sürgősen Romániába kívánják juttatni, a többiek hűségnyilatkozat esetén szabadon hazatérhetnek. Tito beszéde Pulában. Bizonyos fenntartások mellett elismeri a szovjet beavatkozás jogosságát és a Kádár -kormányt.
Kádár János elmondja november 4. utáni első rádióbeszédét. A felkelést levertnek nyilvánítja, bejelenti, hogy vidéken a napi munka rendben folyik. Megállapítja: a megmozdulásokban részt vett tömegek a Rákosi -klikk bűnei és nem a Magyar Népköztársaság népi hatalma ellen létek fel, de a fegyveres felkelésbe, tömegmegmozdulásokba kezdettől bekapcsolódtak olyanok, akik a rendszer megdöntésére törekedtek, és vissza akarták állítani a kapitalista nagybirtokos rendszert. Fehérterrorról, kommunista forradalmárokról, a Nagy Imre- kormánynak a jobboldali nyomással szembeni tehetetlenségéről beszél. Kemény szavakkal ítéli el a Rákosi -klikk politikáját, ígéretet tesz a múlt hibáinak gyökeres felszámolására, a rend helyreállítása után a szovjet csapatok kivonásáról megkezdődő tárgyalásokra ("... népi hatalom megvédése, nemzeti függetlenség és szuverenitás teljes biztosítása csak ily módon lehetséges"). Elismeri a Kossuth-címert és március 15. nemzeti ünneppé nyilvánítását. Burkoltan elhatárolja magát a többpártrendszertől. Bejelenti, hogy az MSZMP IB határozatot hozott több tucat, a Rákosi -klikk politikáját képviselő vezetőnek a közéletből való eltávolításáról, több minisztérium összevonásáról és az ÁVH felszámolásáról.
Csepelre hétnapos ellenállás után, súlyos harcok árán bevonulnak a szovjet csapatok.
Fegyveres erők minisztere
Utasítása a karhatalmi szervek működéséről. Nyilatkozata az új fegyveres erők szervezéséről.
Elnöki Tanács
Megjelenik a Magyar Közlöny, amely szerint az Elnöki Tanács felmenti a Nagy Imre- kormányt. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel, október 25-től visszamenőleges hatállyal megerősíti a beszolgáltatások eltörlését.
Apró Antal, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagja,
ezután megbízva az iparügyek vezetésével, az Ideiglenes Intéző Bizottság tagja;
Münnich Ferenc, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese,
ezután megbízva a fegyveres erők és a közbiztonsági ügyek vezetésével, az Ideiglenes Intéző Bizottság tagja.
Megalakul a 2. karhatalmi ezred, parancsnoka Borbás Máté vezérőrnagy.
Nagykovácsi
Szovjet egységek támadják meg Király Béla szabadságharcos egységeit, amelyek a támadás után a Bakonyba vonulnak, majd néhány nappal később elhagyják az országot.
Az ENSZ XI. közgyűlése New Yorkban
14-én a magyar kérdést 62 szavazattal 9 ellenében és 8 tartózkodással felveszik a napirendre. Január 9-én kezdik meg tárgyalását, amely szinte a közgyűlés elnapolásáig tart. A közgyűlés elfogadja Dag Hammarskjöld javaslatát 5 tagú különbizottság létrehozására, amelynek feladata, hogy kivizsgálás után tájékoztassa az ENSZ tagállamait a magyarországi eseményekről. A magyar kérdésben 11 határozatot fogadnak el. Követelik a szovjet csapatok azonnali kivonását, megfigyelők beengedését az országba és az ENSZ felügyelete alatt szabad választások megtartását. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány üzenetet intéz az ENSZ főtitkárához, amelyben a magyarkérdést belügynek nyilvánítja, s ígéretet tesz a szovjet csapatok kivonására.
A győri és mosonmagyaróvári vasipari munkástanácsok
A kormánytól követelik Nagy Imre és Maléter Pál bevonását, a szovjet csapatok kivonását, szabad és titkos választásokat, a munkástanácsok elismerését, a szakszervezetek vezetőinek alulról történő titkos választását, s hogy a kormány ismerje el a forradalmat és a szabadságharcot.
Az Írószövetség elnökségének ülése
A magyar értelmiség nevében kiáltványt intéz az ország népéhez. Leszögezik: a forradalomban a magyar nép oly egyértelműen nyilvánította akaratát, hogy azt csak a nép újabb szabad akaratnyilvánítása tehetné semmissé: alkudozásnak helye nincs. A szovjet csapatok hagyják el az országot, a semlegesség éppen úgy fenntartható, mint a szocializmus vívmányai. Tiltakoznak az egyéni és hatósági terror ellen. A kiáltványt az Írószövetségen kívül aláírja: az MTA, a Zeneművészek, a Színművészek, Filmművészek, Építőművészek, Képző- és Iparművészek Szövetsége, a Rádió, az MTI, az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság és a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága.
Az Újpesti Forradalmi Munkástanács
Felhívást tesz közzé központi munkástanács alakítására. Budapest üzemeinek képviselőit másnap 13 órára hívják össze az újpesti városházára.
Minisztertanács
A Helyreállítási Kormánybizottság kinevezéséről és a Közellátási Kormánybizottság létesítéséről.
Minisztertanács
Rendeletet bocsát ki, amelyben a munkástanácsokat a munkásönkormányzat szerveiként engedélyezi, és elrendeli a munkástanácsok megválasztását a munka felvétele után.
Letartóztatás
Az újpesti munkástanács és forradalmi bizottság több tagját így Kósa Pált, Péterfi Miklóst, az újpesti városházát szovjet tankok veszik körül. (Később az Újpesti Forradalmi Bizottság perében harminchárman kerülnek a vádlottak padjára. A perben első fokon 10 halálos ítéletet hoznak a többieket átlagosan 10 év körüli börtönre ítélik.) A központi munkástanács megalakítását másnapra halasztják.
A XX. kerületi Nemzeti Bizottság
Követeli ENSZ-megfigyelők küldését Magyarországra, Nagy Imre és Maléter Pál bevonását a kormányba, a semlegességet, a munka felvételét, s tiltakozik a tömeges letartóztatások ellen. Hasonló követeléseket fogalmaznak meg Ózd és környéke munkástanácsai. Kőbányán fegyveres összecsapásra kerül sor.
Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom
A volt pártellenzék néhány tagjának kezdeményezésére, koalíciós jelleggel, illegálisan megalakul a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom. Vezetői Ádám György és Gimes Miklós, résztvevői között van Bahó Róbert, Fekete Sándor, Kende Péter, Litván György, Molnár Miklós, Magos Gábor, Pozsár István.
Gáspár Sándor a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke rádióbeszédében a többpártrendszer, a munkástanácsok és a független szakszervezetek mellett nyilatkozik, s a munka felvételére szólítja fel a dolgozókat.
Megalakul a 3. (budai) tiszti ezred Pesti Endre ezredes parancsnokságával. Szigethy Attila Kapuvárról visszatér Győrbe, s átveszi a "Hazánk" című lap irányítását.
Minisztertanács
Rendelete a szabad munkavállalásról.
Nagy-Budapesti Központi Munkástanács
Az előző napi sikertelen próbálkozás után az Egyesült Izzóban megalakul a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács (KMT), amely a kormánnyal való tárgyalás kiindulási alapjául elfogadja Bibó november 6-i tervezetét (Tóbiás Áron és Varga Domokos írók olvassák fel). Felhívást fogadnak el kerületi munkástanácsok választására, kinyilvánítják a szocializmus melletti elkötelezettségüket, és nyolc pontból álló kiáltványt bocsátanak ki, amelyben követelik az általános amnesztiát, a Nagy Imre- kormány visszaállítását, a szovjet csapatok kivonását, az egypártrendszer megszüntetését. A KMT vezetőivé választják egyebek közt: Babay Istvánt a Budapesti Villamosvasúttól, Bali Sándort a Beloiannisz Gyárból, Dévényi Józsefet a Csepel Vas- és Fémművektől, Kalocsai Györgyöt a Csepeli Növényolajipari Vállalattól, Karsai Sándort a Vegyipari Gép- és Radiátor Gyárból, Sebestyén Miklóst a MOM-ból. A KMT küldöttsége este a Parlamentben találkozik Kádár Jánossal és a kormány más vezetőivel, és ismerteti az Izzóban elfogadott nyolcpontos követelését, követeli, hogy az október 23. utáni felkelésben való részvétel miatt senkit se érjen bántódás. Kádár János kijelenti, hogy Nagy Imrét nem tartja ellenforradalmárnak, és mozgási szabadságát nem kívánják korlátozni, "csak tőle függ, hogy részt vesz-e a politikai életben".
ENSZ-közgyűlés
Hatvankét szavazattal kilenc ellenében, nyolc tartózkodással napirendre tűzi a magyarkérdést, melyet január 9-én kezd tárgyalni.
Eisenhower elnök washingtoni sajtóértekezletén röviden érinti a magyarkérdést is, és kijelenti, az Egyesült Államok nem tesz semmit annak érdekében, hogy "felbátorítsa a fegyvertelen lakosságot, hogy reménytelen harcba kezdjen a túlsúlyban lévő erőkkel, ami csak pusztuláshoz vezetne".
Csepel Vas- és Fémművek ideiglenes munkástanácsa
Határozatot hoz a munka felvételére.
Ideiglenes Intéző Bizottság
1. Beszámoló nemzetközi kapcsolatainkról
2. Beszámoló a Nagy Imre csoport helyzetéről
3. Beszámoló a Budapesti Munkástanács küldötteivel való beszélgetésről
4. Javaslat a Központi Bizottság osztályvezetőire
5. Különfélék
a. A szovjet delegációval folytatatndó megbeszélés előkészítésée b. Javaslat a fegyveres erőkkel foglalkozó pártbizottság létesítésére c. Katonai pártaktíva szervezése d. Görög emigránsok áttelelpítési kérdése e. Delegáció küldése a Béke-világtanács ülésére f. Í rócsoport meghallgatási kérése g. A Szovjetunióba szállított lefogottak ügye h. Javaslat a következő intéző bizotsági ülés napirendjére
A jegyzőkönyvet közli: A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. Kötet
Közleményt adnak ki a V. Siroky vezette csehszlovák kormányküldöttség magyar kormánnyal folytatott tárgyalásáról. Csehszlovákia 90 millió korona értékű árut szállít Magyarországnak - közli a "Népszabadság".
Letartóztatás
A Péterfy Sándor utcai kórházban letartóztatják Angyal Istvánt, a IX. kerületi felkelők vezetőjét és mindazokat, akik a kórház alagsorában készülő röplapok gyártásával gyanusíthatók voltak.
A karcagi üzemek
Kétnapos sztrájkba lépnek tiltakozásul a deportálások ellen. Újságírósztrájk kezdődik Budapesten. A KMT felhívást ad ki a sztrájkjog fenntartásával a munka 17-i felvételére. A felhívást Rácz Sándor felolvassa a rádióban.
A rádió jelentése szerint az MSZMP Intéző Bizottsága kizárta a pártból Gerő Ernőt , Hegedüs Andrást, Piros Lászlót , Szalai Bélát, Bata Istvánt , Ács Lajost , Hidas Istvánt , Vég Bélát, Andics Erzsébetet , Berei Andort és Kovács Istvánt . A megnevezettek nem tölthetnek be semmilyen párt- vagy állami funkciót.
Gheorghiu-Dej román pártfőtitkár
Kifejti a bukaresti jugoszláv nagykövetnek, hogy a Nagy Imre- ügy megoldása romániai menedékjog lenne. Kádár János Sebes István külügyminiszter-helyettes jelenlétében fogadja a Belgrádból visszatért Soldatic nagykövetet. Megállapodás születik, mely szerint a magyar kormány írásos garanciát vállal, hogy Nagy Imre és társai már másnap szabadon hazatérhetnek. Ennek fejében a jugoszláv kormány megszűntnek nyilvánítja a menedékjogot.
Az újságírósztrájk ellenére megjelenik a "Népszabadság", s "A Kádár-kormány azt képviseli, ami Magyarországon a legbecsületesebb" címmel közli Tito hat nappal korábbi beszédét.
Jugoszláv kormány
Tudatja Gheorghiu-Dej-zsel, semmi kifogása az ellen, ha Nagy Imréék szabad akaratukból Romániába távoznak. Kádár ismét magához kéreti Soldatic nagykövetet, s közli vele, hogy az előző napi megállapodással ellentétben a magyar kormány ragaszkodik Nagy Imre lemondó nyilatkozatához.
Nagy-Budapesti Központi Munkástanács
A Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség csatlakozik a KMT előző napi felhívásához. Csatlakozik a felhíváshoz a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szabad Szakszervezetének Ideiglenes Forradalmi Munkástanácsa is, bejelentve egyben, hogy a "Népszabadság" aznapi számát "szakszervezetünktől távol álló egyének készítették".
Hivatalos közlemény
A lakosságot nyugtalanító álhírekről. A kormány cáfolja, hogy az országban tömeges letartóztatások folynak, s fiatalokat és más személyeket a Szovjetunióba szállítanak.
A "Népszabadság" Tettek és követelések című szerkesztőségi cikke szerint az október 23-i népmozgalom követeléseit kivétel nélkül megvalósítják, a rend helyreállítása után kivonják a szovjet csapatokat. Továbbá "az MSZMP nem kívánja fenntartani az egypártrendszert".
Lukács György, Szántó Zoltán és Vas Zoltán jugoszláv diplomáciai kísérettel elhagyják aj jugoszláv követséget, hogy hazatérjenek. Útközben szovjet szervek feltartóztatják és a mátyásföldi KGB-parancsnokságra viszik őket. Erről a jugoszláv diplomaták a követségen tartózkodókat nem tájékoztatják. Erdős Péter és Nádor Ferenc jugoszláv menedékből hazatérnek.
Barabás Bertalanné VIII. kerületi tanácselnök Kádár Jánoshoz intézett levelében követeli a kormány lemondását és hivatalnok-kormány kinevezését.(Barabásné ellen később vizsgálat indul, s lemond tisztségéről.)
A Béke Világtanács Irodája
Helsinkiben tartott ülésén vita bontakozik ki a magyarkérdésről, nem születik közös határozat, de követelik a szovjet csapatok kivonását, MSZMP szuverenitásának tiszteletben tartását, s szolidaritásukat fejezik ki a magyar szabadságharccal. Magyarországot Péter János (leváltott) református püspök, Haász Árpád egyetemi tanár és Bugár Jánosné, az Országos Béketanács titkára képviseli az ülésen.
Nagy-budapesti Központi Munkástanács
Az üzemek jelentős részében megindul a munka, de helyenként még folytatódik a sztrájk. A KMT felhívással fordul az ország minden munkástanácsához, küldjék el képviselőiket a budapesti Sportcsarnokba, az Országos Munkástanács megalakítására.
Fegyveres Erők törzsei és egységei
Az MSZMP székházában aktívaülést tartanak a Fegyveres Erők törzsei és egységei képviselői. A jelenlévők egy része, köztük Virág Ede ezredes , aki két héttel korábban aktívan részt vett a szovjet hadműveletekben, helyteleníti a Tiszti Nyilatkozat bevezetését, mivel az megosztja a tisztikart, s megnehezíti a karhatalom szervezését. (Másnap jelenik meg Uszta Gyula nyilatkozatra, aki bejelenti, hogy leszerelik azokat a tiszteket, akik nem írják alá a Tiszti Nyilatkozatot.)
Este tűzharc zajlik a Kerepesi úton.
Budapestre érkezik D. Vidic jugoszláv külügyminiszter-helyettes. Még aznap átadja Kardelj előző nap kelt levelét Kádár Jánosnak , melyben a jugoszláv vezetés sürgeti a megegyezést a Nagy Imre- ügyben. A "Pravda" ismertetve Tito pulai beszédét, azzal vádolja a jugoszláv elnököt, hogy az beavatkozott az ország belügyeibe. Belgrádban a magyar forradalommal kapcsolatos nyugati sajtónyilatkozatai miatt letartóztatják Milovan Dilast, majd háromévi fegyházra ítélik.
Az NDK kormányának küldöttsége Budapesten tárgyal a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány képviselőivel a két nép testvéri szövetségének megerősítéséről. Az NDK 22 millió márka értékű árusegélyt nyújt a magyar népnek - közli a sajtó 23-án.
Minisztertanács
Határozatot fogad el a törvénysértő határozatok felülvizsgálatáról.
A "Népszabadság" közli a Magyar Írók Szövetségének nyilatkozatát, miszerint a 12-i kiáltványuk óta minden nevükben kiadott felhívás hamisítvány. Mint valótlanságot, visszautasítják Marosán "régi hangra emlékeztető" kijelentéseit.
Ideiglenes Intéző Bizottság
1. Jelentés a karhatalom szervezéséről
2. A pártszervezés helyzete, jelentés a munkakezdésről
3. Az MSZMP szervezésének, tagfelvételének irányelvei
4. Különfélék
a. Javaslat az ifjúsági napilapra b. Javaslat a párt elméleti folyóiratára c. Pártszervezők kiküldése megyékbe és kerületekbe d. Megyei titkári és kerületi titkári értekezlet e. Nemzeti Segély megalakítására vonatkozó javaslat f. Beszámoló a kormány kiegészítésének lehetőségeiről
A jegyzőkönyvet közli: A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. Kötet
Országos Munkástanács
Sikertelen kísérlet az Országos Munkástanács megalakítására. A gyűlés helyéül kijelölt Nemzeti Sportcsarnokot szovjet páncélosok veszik körül. A gyűlést végül az Akácfa utcában tartják meg. A Sportcsarnok környéki incidens miatt negyvennyolc órás tiltakozó sztrájkot hirdet a KMT. Ettől a csepeli munkástanács elhatárolja magát.
Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa
Megalakul a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa, és alapító nyilatkozatot tesz közzé. Elnök Kodály Zoltán, főtitkár Markos György, az alapító tagok között szerepel Bessenyei Ferenc, Déry Tibor, Fekete Ferenc, Gillemot László, Jánossy Lajos, Keresztury Dezső, Major Máté, Nagy Tamás, Nizsalkovszky Endre, Pais Dezső.
Jugoszláv-magyar kormányközi megállapodás
A jugoszláv követségen tartózkodó magyar politikusokról. A magyar kormány garantálja hazatérésüket és bántatlanságukat. Vidic jugoszláv külügyminiszter-helyettes, aki ez ügyben Kádárral tárgyal, személyesen ismerteti a követségen Nagy Imrével és társaival annak tartalmát. Jugoszlávia 150 millió dinárnyi segélyt nyújt hazánknak - közli a "Népszabadság".
Szénási Géza legfőbb ügyész
Bejelenti, hogy már megkezdődött a szovjet fegyveres erők által őrizetbe vett személyek átadása a magyar hatóságoknak. Grebennyik vezérőrnagy nyugati újságírók előtt a deportálásokat egyes tisztek túlkapásainak minősíti.
Magyar Írók Szövetsége
Nyilatkozatban jelenti be, hogy a "magyar nép forradalmi követeléseit maradéktalanul magáévá teszi és azokért teljes erejével harcol".
A "Magyar Honvéd" lapengedélyt követel az "Igazság" számára.
A Borba éles hangú cikkben reagál a Pravdában két nappal korábban megfogalmazott vádakra.
Kéthly Anna New Yorkban tárgyal Krisna Menonnal.
Svájcban három percre leáll az élet megemlékezésül a magyar szabadságharc áldozataira.
Elnöki Tanács
A napilapok közzéteszik az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletét a munkástanácsokról, amely megválasztásuk módjáról, szervezetükről, hatáskörükről intézkedik.
A "Népszabadság" közli Tito pulai beszédének "Pravda"-beli szovjet interpretációját, amely az általános helyeslés mellett rosszallja a jugoszláv út pozitívumainak túlhangsúlyozását, mint más pártok belügyeibe való beavatkozást. Közzéteszik a szovjet állásfoglalásra adott jugoszláv választ is.
Nagy-budapesti Központi Munkástanács
Éjszaka KMT küldöttsége, kiegészítve a pécsi-komlói bányászok egy delegációjával, Kádárral tárgyal. Reggel Balázs József, a küldöttség tagja ismerteti a rádióban a megbeszélés eredményeit, a kormány a KMT-t elismeri tárgyalófélként, a Minisztertanács elé terjesztik a munkástanácsok jogköréről szóló rendelettel szembeni KMT-kifogásokat.
Este Nagy Imre és társai családtagjaikkal, jugoszláv diplomaták kíséretében, autóbuszra szállnak, hogy hazatérjenek. Szovjet tisztek a jugoszláv diplomatákat eltávolítják, és páncélautók kíséretével a mátyásföldi KGB-parancsnokságra viszik foglyaikat.
Magyarországon tárgyal Gheorghiu-Dej, a román párt első titkára és Chivu Stoica miniszterelnök. Ekkor állapodnak meg véglegesen a szovjet fogságba kerülő Nagy Imre, valamint társai Romániába szállításáról.
Másnap Münnich Ferenc külön-külön mindegyiküknek felajánlotta a politikai átállás lehetőségét, de ezt elutasították.
1956. november 22.- december 8.
A XVI. nyári olimpia Melbourne-ben. A magyar versenyzők 9 arany, 9 ezüst és 8 bronzérmet szereznek.
Ideiglenes Intéző Bizottság
1. Beszámoló a német és a román delegációval folytatott tárgyalásokról
2. Beszámoló Nagy Imre és csoportja ügyéről
3. A Népszabadság Pravdával polemizáló cikkének megvitatása
4. Az állami, gazdasági vezetők aktívaértekezlete
5. A forradalmi bizottságokkal kapcsolatos javaslat
6. Különfélék
A Minisztertanács Tájékoztatási és Sajtó Irodájának megszervezése A Magyar Honvéd és a Népszabadság terjesztési kérdései
A jegyzőkönyvet közli: A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. Kötet
Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa
Kezdeményezésére, a KMT felhívására délután 2 és 3 óra között az egy hónappal korábban kezdődött forradalom emlékére sikeres néma tüntetés zajlik. A főváros utcái teljesen kiürülnek. A "Népszabadság" csatlakozik a felhíváshoz. Vidéken rövid figyelmeztető sztrájkokkal emlékeznek meg a hónapfordulóról.
A "Pravda" terjedelmes cikkben bírálja Tito pulai beszédét.
Nagy-budapesti Központi Munkástanács
A KMT küldöttségének első tárgyalása Grebennyik szovjet városparancsnokkal. A következő napokban még két találkozásra kerül sor.
Jugoszláv kormány
Tiltakozik a két nappal korábbi megegyezés durva megszegése ellen és felvilágosítást kér Nagy Imre és társai hollétéről. (A jegyzék szövegét lásd alább) A mátyásföldi szovjet őrizetben lévő Nagy Imrével Walter Roman román politikus közli Kádár és Gheorghiu-Dej üzenetét: Javasolják, hogy Nagy Imre néhány hónapra kapcsolódjék ki a közéletből, és hagyja el az országot. Nagy Imre megtagadja az önkéntes távozást és bármiféle nyilatkozat megtételét. Társainak Münnich külön-külön felajánlja a politikai átállás lehetőségét. Miután ezt valamennyien visszautasítják, repülőgépen Romániába szállítják őket. A bukaresti repülőtérről Nagy Imrét, Losonczy Gézát és Donáth Ferencet családtagjaikkal együtt Snagov üdülőhelyen egy-egy elkülönített villában, a többieket egy közeli kormányüdülőben helyezik el háziőrizetben.
Jugoszláv jegyzék
Reform, 1989. december 9:
"A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya 1956. november 18-án fordult a Magyar Népköztársaság kormányához a JSZN részéről budapesti nagykövetségében a következő személyeknek: Nagy Imrének, Losonczy Gézának, Donáth Ferencnek, Tánczos Gábornak, Haraszti Sándornak, Újhelyi Szilárdnak, Vásárhelyi Miklósnak, Rajk Juliának, valamint 15 nőnek és 17 gyermeknek nyújtott menedék kérdésben.
A kérdés megoldásával kapcsolatban a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya e hó 19-én Budapestre küldte Dobrivoje Vidics külügyi államtitkárhelyettest, aki átadta a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának levelét Kádár Jánosnak, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökének és néhány beszélgetést folytatott vele.
A jugoszláv kormány úgy vélte, hogy ez a kérdés a következő két mód egyikén oldható meg:
a., vagy szavatolják e személyek egyéni biztonságát és szabadon visszatérnek otthonukba, vagy
b., lehetővé teszik e személyeknek, hogy elhagyják a Magyar Népköztársaságot és menedékjogot élvezzenek a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságban.
Megemlítjük, hogy az említett személyek, Nagy Imre és társai, amennyiben nem biztosítanak a fenti első megoldási módot, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságban nyújtandó menedékjogot óhajtották igénybe venni.
Kádár János, a Magyar Népköztársaság kormányának elnöke a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának 1956. november 18-i levelére 1956. november 21-én küldött válaszában a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megbízásából teljes egészében elfogadta a fenti első jugoszláv javaslatot, ami a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányához intézett levelének a következő részéből látható: 'Az ügy befejezése érdekében a magyar kormány egyetértett a jugoszláv kormány 1956. november 18-án hozzám intézett levelének harmadik oldalán a 8. bekezdésben foglalt javaslattal és ezennel írásban megismétli azt a többízben adott szóbeli nyilatkozatot, amely szerint Nagy Imrével és csoportjának tagjaival szemben nem óhajt büntetést alkalmazni múltbeli tevékenységük miatt. Tudomásul vesszük, hogy ily módon a csoportnak adott szóbeli nyilatkozatot, amely szerint Nagy Imrével és csoportjának tagjaival szemben nem óhajt büntetést alkalmazni múltbeli tevékenységük miatt. Tudomásul vesszük, hogy ily módon a csoportnak adott menedéknyújtás megszünik, ők maguk hagyják el a jugoszláv nagykövetséget és szabadon hazatérhetnek otthonukba.
Tekintettel arra, hogy a magyar kormány elfogadja azt a megoldási módot, hogy amelyet a jugoszláv kormány levelében előterjesztették és amelyet Dobrivoje Vidics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügyi államtitkár-helyettese szóbelileg is kifejtett, meggyőződésünk, hogy a Nagy Imre csoportnak adott menedékkel kapcsolatban a két ország között felmerült kérdés oly módon fejeződött be, ami megfelel a két ország érdekeinek.'
Annak a megállapításnak alapján, amely ily módon tökéletesen létrejött a két kormány között és a Nagy Imrével, valamint a többi említett személyekkel kapcsolatos biztosítékok alapján ezek 1956. november 22-én 18 óra 30 perckor önként elhagyták a jugoszláv nagykövetséget abban az autóbuszban, amelyet dr Münnich Ferenc miniszterelnökhelyettes, a fegyveres erők és a közbiztonság minisztere bocsátott rendelkezésükre, hogy visszatérhessenek otthonukba. [...] az említett személyek autóbuszba történt belépése alkalmával közbeléptek szovjet katonai szervek azzal a követeléssel, hogy el kell vezetniök az autóbuszban lévő személyeket majd egy szovjet katonai szerv a budapesti jugoszláv követ erélyes tiltakozása ellenére is belépett a társasgépkocsiba. A jugoszláv követ erre a Nagy Imre csoporttal elküldte Milán Georgijevics diplomáciai tisztviselőt, Milán Drobac katonai attasét, hogy személyesen meggyőződjenek arról, hogy az említett személyeket otthonukba szállítját.
Az autóbuszt azonban a szovjet városparancsnokság elé vezették ahol a szovjet hadsereg egy alezredese M. Drobácot és M. Georgijevicset az autóbusz elhagyására kényszerítette. M. Drobác katonai attasé tiltakozására említett szovjet alezredes kijelentette, hogy parancsnokságának parancsait hajtja végre, majd szovjet páncélkocsi kiséretében ismeretlen irányban elhajtatott.
A történtekről Dalibor Szoldatics budapesti jugoszláv követ telefonon értesítette dr. Münnich Ferencet, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnökhelyettesét és tiltakozott a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között létrejött megállapodás flagráns megsértése miatt. [...]"
Budapesten tárgyal a Szakszervezeti Világszövetség delegációja Louis Saillant főtitkár vezetésével.
A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Tanácsa a megbeszélésekről megjelent közös közleményben magáévá teszi az SZVSZ november 3-i értékelését a magyarországi eseményekről.
Ideiglenes Központi Bizottság
A jegyzőkönyvet közli: A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. Kötet
Ideiglenes Intéző Bizottság
A sajtó és a rádió megerősítése
A jegyzőkönyvet közli: A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. Kötet
Hivatalos magyar közlemény jelenik meg: "Nagy Imre és társai már több mint két hete a magyar kormány engedélyét kérték, hogy a Magyar Népköztársaság területéről egy másik szocialista ország területére távozhassanak. A Román Népköztársasá kormányának beleegyezése alapján Nagy Imre és társai november 23-án a Román Népköztársaság területére távoztak". A jugoszláv kormány újabb jegyzékben tiltakozik Nagy Imréék elhurcolása ellen.
A "Népszabadság" szerkesztősége sztrájkol
Nem jelenik meg a lap, mert a pártvezetés nem engedélyezi, hogy közöljék az Amivel nem lehet egyetérteni című, a Tito-beszédre reagáló és a "Pravda"-cikkel vitatkozó önálló állásfoglalást. Fehér Lajos főszerkesztő helyét Friss István veszi át.
Fehér Lajos, eddig a Népszabadság főszerkesztője
decembertől szénbányászati kormánybiztos, novembertől az Ideiglenes Intéző Bizottság tagja;
Ormos Mária: A konszolidáció problémái 1956 és 1958 között Társadalmi Szemle, 1989.:8-9, 50.p.
"Amikor a KB december 2-án kezdődő ülésén feltették a reménykedő kérdést, hogy ugye a magyar vezetésnek nem volt köze a Nagy Imre-csoport elszállításához Romániába, Kádár János így válaszolt: 'Közük volt a magyar szerveknek, és a jugoszlávoknak, akik tudták, hogy végrehajtjuk."
Nagy-budapesti Központi Munkástanács
Munkástanácsi vezetők (Bali Sándor, Sz. Nagy Sándor, Kalocsai György) és a kormány tagjai (Kádár János, Apró Antal, Marosán György) a Parlament épületében megbeszélést tartanak. Éles szóváltás után a tárgyalás félbeszakad.
Budapestre érkezik J. N. Khosla, India prágai nagykövete, Nehru miniszterelnök különmegbízottja, másnap tárgyal Kádár Jánossal .
Győr-Sopron megyei Munkástanács
A sztrájk kérdésében a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács álláspontját tekinti mérvadónak, megkezdi egyben a helyi szakszervezeti vezetők újjáválasztását, s követeli a karhatalom átalakítását.
A lengyel minisztertanács elhatározza, hogy 100 millió zloty értékű áru- és értéksegítséget nyújt Magyarországnak.
Kádár János rádióbeszéde
Az időszerű politikai kérdésekről. Hosszan foglalkozik a Nagy Imre- kérdéssel és bejelenti: "Mi ígéretet tettünk, hogy velük szemben - az általuk is utólag elismert - múltbéli súlyos cselekményekért büntető eljárást nem indítunk. Ezt be is tartjuk, távozásukat sem tekintjük örök időkre szólónak." (1958. június 17-ig a Romániába hurcoltakról semmiféle tájékoztatás nem jelenik meg.)
A Győri Vagongyár munkástanácsának nagygyűlése
A munka mellett dönt. A KMT november 23-i felhívásának megfelelően országszerte megindul a munka.
Országos aktívaértekezlet
Tárgyal az MSZMP központjában a pártszervezés helyzetéről és feladatairól. Kiss Károly , a párt Ideiglenes Intéző Bizottságának tagja tart beszámolót. A vitában felszólal Kádár János is. (December elején a párt taglétszáma harmincnyolcezer fő, az MDP-tagság 4,5 százaléka, december közepén nyolcvannégyezer fő, az MDP-tagság nem egészen 10 százaléka.)
Nagy-budapesti Központi Munkástanács
A KMT felhívásban tájékoztatja az üzemi, és megyei munkástanácsokat álláspontjáról ("...igazi, forradalmi éberséggel egységesen harcolunk tovább szent célunkért, a független, demokratikus, nemzeti sajátosságainknak megfelelően épülő szocialista Magyarországért.")
Minisztertanács
Felhívásban fordul a parasztsághoz: a gazdálkodási mód megválasztása szabad elhatározás tárgya, a szövetkezetek és magángazdaságok azonos támogatást kapnak, amennyiben a parasztság szövetkezetet szervez, maga választhatja meg annak formáját.
Írószövetség
Levelet juttat el a diplomáciai képviseletekhez, amelyben tiltakozik Lukács György elhurcolása miatt, s kéri a nemzetközi közvélemény szolidaritását. A "Pravda" tudósítást közöl a magyar értelmiség "ellenforradalmi fertőzöttségéről".
A győri Kisfaludy Színházban megkezdődnek Lehár Mosoly országának próbái.
Ideiglenes Intéző Bizottság
1. Szóbeli beszámoló az 1956. november 27-én tartott megyei és kerületi titkári értekezletről
2. Vita a pártdeklaráció tervezetéről
3. A minisztériumokban és a főhivatalokban működő nemzeti és forradalmi tanácsokkal ka pcsolatos állásfoglalás
4. Beszámoló a testvérpártok Magyarországon tartózkodó képviselőivel való megbeszélésről
5. Különfélék
a. A Magyarországon tartózkodó görög emigránsok ügye b. Személyi ügyek c. Az Igazságügyminisztérium megerősítése d. Az MSZT megszüntetése e. A Népművelési Minisztériumról f. A Kultúrkapcsolatok Intézetének vezetése
A jegyzőkönyvet közli: A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. Kötet
Magyar Értelmiség Forradalmi Tanács
Az elfogadott határozat síkra száll az október 23-i forradalom célkitűzései mellett.
J. Bernal professzor a Béke Világtanács tagja nyilatkozatában a szovjet politikával "homlokegyenest ellenkezőnek" minősíti a szovjet intervenciót. A "Népszabadságban" megjelenik Münnich Ferenc nyilatkozata az ÁVH-sok tevékenységének felülvizsgálatáról. Az e célra felállítandó bizottságok munkájának kezdetét december 5-re tűzték ki, az általános felülvizsgálatra azonban nem került sor.
Összegyetemi Forradalmi Bizottság
22 egyetem és főiskola képviselői megalakítják az Összegyetemi Forradalmi Bizottságot, amely a MEFESZ-szel közösen megfogalmazott határozatában leszögezi, hogy "az egyetemei ifjúság ma is az október 23-án nyilvánosságra hozott programja alapján áll".
Kádár János Tatabányán a bányaüzemek munkástanácsainak képviselőivel tanácskozik.
A közellátási kormánybiztos megszünteti a szesztilalmat.
Hruscsov, 55.p.
"Némi idő eltelte után úgy láttuk, a dolgok nem mennek valami jól Magyarországon. Megvitattuk a helyzetet az Elnökségben és úgy döntöttünk, nem hagyjuk tovább. Az Elnökség megbízott: utazzam Budapestre, és tartsak megbeszéléseket a magyar vezetőkkel.
Jómagam Münnichbe vetettem reményeimet. fgy véltem, jobban boldogulok vele, mint Kádárral . Münnich ravasz, minden hájjal megkent vén róka volt, aki még Kun Bélával harcolt a 19-es forradalomban. Hosszú évekig élt a Szovjetunióban, s úgy véltem, mindenki másnál alkalmasabb arra, hogy megbirkózzék a magyarországi problémákkal. [...]
A teljes vezetőség jelen volt. A magyarok pompás gulyást szolgáltak fel, remek borokkal.
A beszélgetés hamarosan a politikára terelődött. Bírálatomra Münnich így szólt: -Mint tudja, hazám moszkvai nagykövete voltam a Rákosi-korszakban, így hát nem lehetek felelős az akkor történtekért.- Érdeklődtem a magyar sajtó felől, amely még mindíg nem követte a vonalat, s ő így felelt: -Nézze, Hruscsov elvtárs, nekem nem az a dolgom, hogy az újságokra felügyeljek, Ez más elvtársak feladata."
Kis János, Az 1956-57-es restauráció
(Beszélő, 97.p.) (A látogatás datálása is tőle származik)
"[...] az SZKP Elnöksége elégedetlen volt az FMPK teljesítményével; határozottabb fellépést kívánt, fontolóra vette, hogy elmozdítja Kádárt és Münnichet ülteti a helyébe. A személycserére végül is nem került sor, alighanem azért, mert Münnich rossz benyomást tett Hruscsovra."
Elnöki Tanács
Törvényerejű rendelete az október 23. után külföldre távozott személyek közkegyelemben részesítéséről.
Az Elnöki Tanács visszaállítja a doktori címet.
Minisztertanács
Határozata az 1948 után indokolatlanul megvont nyugdíjak rendezéséről.
Guba László ezredes vezetésével megalakul a BM karhatalmi ezred.
A Nagy-budapesti Központi Munkástanács
Sztrájkellenes felhívást ad ki. Dobi István rádióbeszédében élesen elítéli a korábbi sztrájkot, mondván "nem Weiss Manfréd, hanem a munkás-paraszt hatalom állama ellen, és a munkásság létérdekei ellen folyt a harc".
Papp László aranyérmet nyer az olimpián.
Budapestre érkezik K. P. S. Menon, Nehru indiai miniszterelnök különmegbízottja. December 7-ig tartózkodik Budapesten.
1956. december 2, 3.
Ideiglenes Központi Bizottság
Határozatában egyértelműen ellenforradalmi jellegűnek minősíti az októberi eseményeket, s azokat a következő négy okra vezeti vissza: 1. A Rákosi -Gerő klikk súlyos hibái és bűnei. 2. A Nagy Imre- Losonczy -féle pártellenzéki csoport tevékenysége. 3. A Horthy-fasiszta és a magyar kapitalista-földesúri ellenforradalom. 4. A nemzetközi imperializmus.
Kádár János, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke: A politikai helyzet és a párt feladatai
A jegyzőkönyvet közli: A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. Kötet
Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai, 1956-1962. 15.p. Ott mondja:
"A határozati javaslat szövegezésében nem vettem részt, de annak fő vonalával egyetértek, bár az a véleményem, hogy néhány kérdésben tisztább helyzetet kell teremteni."
Biszku Béla interjúja
Visszaemlékezések, 1956. 62.p:
"A vitában kialakult közös álláspontnak megfelelően a határozat szövegét Kádár elvtárs írta, ebben elsősorban Kállai Gyula volt segítségére, de többen mások is olvastuk, csiszoltuk a tervezetet."
Kállai Gyula interjúja
ugyanott, 77.p:
"A vitákban kialakult egységes álláspont alapján maga Kádár elvtárs szövegezte meg a határozattervezetet. Én magam valóban segítségére voltam ebben a munkájában, egy-egy kérdés megfogalmazásában és az egész anyag lektorálásában. Természetesen az Intéző Bizottság más tagjai is részt vettek a határozattervezet véglegessé csiszolásában."
Általános sztrájk
salgótarjánban és Nógrád megyében a Nemzeti Tanács elnökének és három társának letartóztatása miatt.
G. Preoteasa román külügyminiszter az ENSZ közgyűlésén kijelenti, Nagy Imre és csoportja politikai menedékjogot élvez Romániában, amiért az érintettek nagyon hálásak a román hatóságoknak. A menedékjog célja szavatolni a korábbi miniszterelnök és barátainak biztonságát.
Nőtüntetés Budapesten
Az elesett hozzátartozók emlékére a szovjet invázió hófordulója alkalmából. A szervezésben nagy szerepet játszik a Gáli József és Obersovszky Gyula által szerkesztett, néhány napja megjelent Élünk című illegális lap. Fél tizenkettőkor a tüntetést a karhatalom szovjet katonai erők segítségével feloszlatja.
Uszta Gyula vezérőrnagy, a katonai tanács elnöke, a hadsereg újjászervezéséről szóló nyilatkozatában közli, hogy országosan befejeződött a tiszti nyilatkozat aláírása (lojalitási nyilatkozat), elmaradnak a bevonulások és az újjászervezendő hadsereg a réginél jóval kisebb létszámú lesz.
Ideiglenes Intéző Bizottság
1. Ifjúsági politikánk néhány kérdése
2. Az Ideiglenes Központi Bizottság határozatának megtárgyalása
A jegyzőkönyvet közli: A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. Kötet
Az ekkor felállított Ifjúsági Titkárság vezetője Földes László , tagjai Borbély Sándor, Eperjesi László, Várnai Ferenc.
Utal rá: Földes , akkor a KB Káder Osztály vezetője, 269.p.
Ideiglenes Központi Bizottság
1. Az Ideiglenes Központi Bizottság határozattervezetének megvitatása
2. Különfélék
a. A karhatalommal kapcsolatos intézkedések b. Tömegdemonstráció szervezése
A jegyzőkönyvet közli: A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. Kötet
Minisztertanács
Határozata a forradalmi bizottságok és más hasonló elnevezésű ellenforradalmi szervek megszüntetéséről.
Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom
(Gimes Miklós, Magos Gábor, Markos György és Pais Dezső) eljuttatja Menonhoz Bibó István november 6-9. között fogalmazott tervezetén alapuló kibontakozási javaslatát, amit Menon továbbít a szovjet kormányhoz. Letartóztatják Gimes Miklóst.
A Műszaki Egyetem Bercsényi utcai diákotthonában szovjet páncélosok támogatásával házkutatást tartanak. A házkutatás ellen tiltakozó tömeget a karhatalom szétoszlatja. Az angol és az amerikai követség előtt is szétoszlatja a karhatalom a tüntetőket, és harminckilenc személyt őrizetbe vesznek. A Kossuth Klubban házkutatást tartanak.
Borsod megyei munkástanács
Közzéteszi a Földvári Rudolf (volt megyei MDP első titkár) által szövegezett programját. (Földvárit később letartóztatják és életfogytiglani börtönre ítélik.)
Mintegy kétszáz értelmiségit és munkástanácstagot letartóztatnak.
Fehér Könyv
Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben címmel megjelenik az ún. Fehér Könyv első kötete. A Fehér Könyveket Betlen Oszkár, Darvas István, Fellegi Tamás, Lovas Márton, Nemes Dezső, Nemes János, Orbán László, Szirmai István és mások szerkesztették.
A KMT Memorandumában közli, hogy tárgyalásokat kezdeményezett Kádárral , és a tárgyalások nem jártak eredménnyel. Tiltakozik a munkástanácsok vezetőinek sorozatos letartóztatása ellen. Bejelentik, hogy e memorandumot másnap valamennyi üzemben ismertetik, követelik a tárgyalások folytatását a kormánnyal, és hogy a kormány a tárgyalások eredményét a rádióban ismertesse.
A Kádár -kormány Budapesten - néhány száz fő részvételével - vörös zászlós tüntetést szervez. A Nyugati pályaudvarnál a gyárakból érkező munkásokkal verekedésre, majd lövöldözésre kerül sor, több halálos áldozattal.
Nagy-budapesti Központi Munkástanács
A KMT december 9-re országos ülést hív egybe, országos munkástanács megalakítására.
Tüntetés Békéscsabán.
Országos Béketanács elnöksége
Ülésén Péter János beszámol a BVT Helsinkiben elfogadott határozatáról.
Az elnökség javasolja Andics Erzsébet elnök felmentését, s igényt tart az elhurcolt Lukács György elnökségi tag további munkájára.
A miskolci Nemzeti Színházban Kálmán Imre Montmarte-i ibolya című operettjének bemutatására készül.
Tüntetések Tatabányán.
A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsának 1. sz. körlevele
Tartalmazza a MÉFT emlékeztetőjét a magyar értelmiség számára és tiltakozik amiatt, hogy a kormány ígéretei ellenére hatalmas rendőri és katonai készültséggel elnyomja a nép akaratából létrejött új intézményeket. Rendőri akciók voltak a MOM székházában, a Kossuth Klubban, a Ganz Vagongyárban, stb. Tiltakozik a sorozatos letartóztatások ellen. Közli a Nagy-budapesti Központi Munkástanács december 6-i Memorandumát, Erdei Sándornak, az Írószövetség főtitkárának levelét a Központi Munkástanácshoz. E levél tiltakozik Marosán "útszéli kirohanásai" ellen, és aggályosnak tartja a történelmi igazságot eltorzító Fehér Könyv kiadását. Tiltakozik Molnár Zoltán író, Kárpáthy Gyula színész, Gimes Miklós újságíró, Sándor András író, Gáli József író, Szilágyi István újságíró, Schannen Béla újságíró, Csatári Dániel történész, Basilides Ábris és Rodriguez Endre és mások letartóztatása ellen.
E. Kardelj, a jugoszláv kormány alelnöke a belgrádi parlamentben tartott beszédében hosszan foglalkozik a magyarországi eseményekkel, állást foglal a munkástanácsok mellett.
Kádár János búcsúlátogatáson fogadja Soldatic jugoszláv nagykövetet, s kilátásba helyezi, hogy Nagy Imre és társai ügyét békésen rendezik.
Melbourne-ben véget érnek a XIV. nyári olimpiai játékok. A magyar sportolók jelentős része külföldön marad.
Minisztertanács
A sztrájkfelhívásra válaszul törvényen kívül helyezi a területi (kerületi, megyei, városi) munkástanácsokat, így a Nagy-budapesti Közhponti Munkástanácsot is.
Tüntetés Miskolcon
Karhatalmisták és szovjet tankok fegyverrel oszlatják szét a tömeget. Öt halálos áldozat, 14 sebesült. (1957. február 15-én első fokon Barta Béla munkást tizennégy évi, Tamás Jánost nyolc, Kós Margitot háromévi börtönre ítélik.)
Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
Apró Antal, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagja,
megbízva az iparügyek vezetésével, ezután a kormány Gazdasági Bizottságának elnöke, az Ideiglenes Intéző Bizottság tagja.
Tüntetések számos vidéki városban
(Gyulán, Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten, Ózdon, Orosházán, stb.).
Egerben, a Széchenyi utcában a karhatalmisták a felvonuló sztrájkoló tömegbe lőnek. A sortűznek 8 halálos áldozata és 27 sebesültje van.
Ideiglenes Intéző Bizottság
1. A Népszabadság munkatársainak kérdése
2. A Párttörténeti Intézet vezetésének személyi kérdése
3. Javaslat a Társadalmi Szemlével kapcsolatban
4. Értelmiséggel foglalkozó bizottság létrehozására javaslat
5. Különfélék
a. Javaslat a következő intéző bizottsági ülés napirendjére b. Tájékoztató a budapesti politikai helyzetről c. A széntermelés biztosítására foganatosítandó intézkedések d. Javaslat a Rendező Gárda felállítására e. Javaslat pirosbetűs naptári napok meghatározására f. Újabb tüntetés szervezésével kapcsolatos javaslat
A jegyzőkönyvet közli: A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. Kötet
Bali Sándort és Rácz Sándort a Parlamentbe kéretik egy Kádárral folytatandó tárgyalás ürügyén. Itt letartóztatják őket. Balit másnap átmenetileg elengedik.
Elnöki Tanács
Törvényerejű rendelete a rögtönítélő (statáriális) bíráskodás bevezetéséről: (csak halálos ítélet szabható ki) lőfegyverek engedély nélküli tartására és az ezekkel elkövetett gyilkosság, rablás, fosztogatás, stb. bűntettére. Törvényerejű rendelet szabályozza a gyári munkásőrségek fegyverviselését (a gyári munkásőrségek lefegyverzése). A rögtönítélő bíráskodást 1957. november 13-án szüntetik meg. Betiltják a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsát.
Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége
Felhívása a rend, a nyugalom és a sztrájkjog kérdéseiről.
Kétnapos általános sztrájk
Az egész országban. A Csepel Vas- és Fémművek Központi Munkástanácsa ismét a sztrájk ellen foglal állást, ennek ellenére a gyáróriás gyakorlatilag teljes egészében leáll. A Csongrád megyei rendőrkapitányság Hódmezővásárhelyen őrizetbe veszi Vaskó Andrást és Máthé Istvánt a sztrájk szervezése miatt.
Kádár János találkozik a pesterzsébeti munkástanácsok küldötteivel. Biztosítja őket, hogy a munkástanács alapvető intézménye lesz a népi demokráciának.
Horváth Imre külügyminiszter nyilatkozata: a magyar küldöttség nem vesz részt az ENSZ-közgyűlés munkájában, amíg a magyar kérdést napirenden tartják.
A közellátási kormánybiztos újra szesztilalmat rendel el.
Elnöki Tanács
Törvényerejű rendelete a gyűlések és felvonulások ideiglenes engedélyhez kötéséről. A rendelet 1957. március 31-ig van érvényben.
IKB Ifjúsági Titkárság
A párt ifjúsági politikájának néhány kérdése az MSZMP KB IIB 1956. december 5-i ülése alapján
Közli: A DISZ és a KISZ határozatai, 158.p.
Minisztertanács
Felhívása a bányászokhoz a széntermelés növelésére.
Törvényerejű rendelet a közbiztonsági őrizet (internálás) bevezetéséről.
Eddigre megszervezték az Ideiglenes Központi Bizottság összes osztályát.
Sós György ezredes, budapesti rendőrfőkapitány bejelenti, "az utóbbi napokban kénytelenek voltunk erősebb eszközökhöz nyúlni, hogy meggátoljuk a provokációs tüntetéseket". Az illetékes szervek kiutasítják Magyarországról az AP tudósítóját, mert "sztrájkra buzdított csepeli munkásokat".
Miskolcon fegyverrejtegetésért halálra ítélik és kivégzik Soltész Józsefet.
Ideiglenes Intéző Bizottság
1. Szóbeli beszámoló a széntermelés helyzetéről
2. Javaslat a kormányprogram főbb kérdéseire, a kormány kiegészítésére és az államapparátus megjavítására
3. Különfélék
a. Javaslat a kormányprogram-tervezet egyes részeinek az Akadémia illetékes osztályával val ó megvitatására b. Az IKB Agitációs és Propaganda Osztály javaslata az Akadémia Elnökségével való megbeszélésre c. Egyéb határozatok: pártnapok szervezése, propagandafüzet készítése a pártaktivisták számára, visszaemlékezések és írásos dokumentunok összegyűjtése az október 23-i és az ao zokat követő eseményekről, pártszervező gárda felállítása
A jegyzőkönyvet közli: A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. Kötet
Népmegmozdulás a Békés megyei Gyulavári községben
Tizenkét résztvevőjét börtönbüntetésre ítélik, a húszéves Mányi Erzsébetet és Farkas Mihály honvédtisztet 1957. február 2-án kivégzik.
Minisztertanács
Munkaszüneti nappá nyilvánítja március 15-ét. (A rendeletet 1957. március 10-én visszavonják.) Szirmai István vezetésével felállítják a Tájékoztatási hivatalt.
Varsóban szerződést írnak alá a Lengyelországban állomásozó szovjet csapatok jogállásáról, amely szerint nem avatkozhatnak be az ország belügyeibe.
A "Pravda" revizionizmussal és a magyar reakciós erők támogatásával vádolja E. Kardeljt, a jugoszláv kormány alelnökét, Tito közvetlen munkatársát.
Minisztertanács
A kormány Tájékoztatási Hivatalának felállítására. Vezetője: Szirmai István .
A "Népszabadság" közli, hogy hatezernél több menekültet telepített eddig vissza otthonába a Győr-Sopron megyei Vöröskereszt.
Minisztertanács
Munkásönkormányzatot előkészítő bizottságot hozott létre - közli a "Népszabadság" -, amelynek feladata a munkástanácsokkal összefüggő problémák megoldásának elősegítése, javaslattétel a kormánynak.
A gyűjtőfogházban kivégzik a fegyverrejtegetés miatt halálra ítélt Minczér József kesztölci bányászt.
A jugoszláv külügyminisztérium szóvivője Belgrádban bejelenti, hogy a szovjet kormány válaszolt a Nagy Imre- ügyben hozzá intézett jugoszláv jegyzékre. A válasz tartalmát nem ismerteti.
Ideiglenes Intéző Bizottság
1. Vita a kormánynyilatkozat legfőbb téziseiről
2. Hruscsov elvtárs levelének ismertetése a nemzetközi kommunista elméleti folyóirat létrehozásáról
3. Különfélék
a. A pártélettel foglalkozó bizottságról b. Réti László felmentése c. Újhelyi Szilárd hazatérésére vonatkozó kérés d. A központi bizottsági ülés időpontjának meghatározása
A jegyzőkönyvet közli: A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. Kötet
Minisztertanács
Péter János volt református püspököt a Kultúrkapcsolatok Intézete kormánybiztosává nevezi ki. megszüntetik a katonai Műszaki Kisegítő Alakulatokat.
Az éjféli mise biztosításának érdekében egy éjjelre felfüggesztik a kijárási tilalmat, amely különben - a szovjet parancsnoksággal egyetértésben - Budapesten 22 órától hajnali 4 óráig tart.
Ideiglenes Központi Bizottság
1. Kádár János, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke: A kormánynyilatkozat fő téziseinek megvitatása
2. Fehér Lajos, az Ideiglenes Intéző Bizottság tagja: Javaslat új paraszti tömegszervezet szövetség létrehozására
A jegyzőkönyvet közli: A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. Kötet
Magyar Írók Szövetsége párttaggyűlése
Erdei Sándor főtitkár részletesen beszámol az Írószövetség 1956. október 22. utáni tevékenységéről. Megnevezi a letartóztatásban lévő írókat: Sándor András, Molnár Zoltán, Fekete Gyula, Eörsi István, Gáli József, Lükő Gábor. Tamási Áron felolvassa Gond és Hitvallás című írását, amelyet a taggyűlés a magyar írók elvi nyilatkozataként óriási többséggel (nyolc ellenszavazat, négy tartózkodás) elfogad. Déry Tibor a többség álláspontját tolmácsolva kijelenti, hogy a magyar történelem s benne a munkásmozgalom "legnagyobb, legtisztább és legegységesebb forradalma nyomatott el kevés államférfiúi bölcsességgel".
Minisztertanács
Több rendeletet hoz a népgazdaság átszervezésével kapcsolatos munkaügyi és egyéb kérdésekről.
A felmondási és egyéb járandóság szabályozása, munkanélküli segélyek bevezetése, munkaközvetítő irodák létesítése és a nyugdíjkorhatár csökkentése.
Felállítják az Országos Árhivatalt, elnöke: Csikós Nagy Béla.
Elnöki Tanács
Törvényerejű rendelete egyes minisztériumok összevonásáról és az Állami Egyházügyi Hivatal és az Országos Testnevelési és Sportbizottság megszüntetéséről.
Termelőszövetkezeti Tanács
A szövetkezetek helyzetéről és a mozgalom feladatairól tárgyal.
Elnöki Tanács
Az egykori ÁVH feladatait a rendőrségre ruházza át. A kormány Csikós Nagy Béla vezetésével Országos Árhivatalt hoz létre. Törvényerejű rendelet a kötelező tűz- és jégbiztosítás megszüntetéséről.
A rendőrség szilveszter éjszakáján is fenntartja a kijárási tilalmat.
Az év végéig az MSZMP 3327 helyi szervezetében 103 000 párttagot vettek fel, illetve igazoltak át - közli a "Népszabadság".
Ideiglenes Intéző Bizottság
Marosán , II. 130.p. szerint Somogyi Miklóst, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökét bevonták a testületbe.
Megjelenik Hungaricus álnéven Fekete Sándor Cikksorozat a magyar nemzeti demokratikus forradalom néhány tanulságáról című illegálisan sokszorosított és terjesztet tanulmánya, amely összefoglalja a pártba vissza nem lépett, a forradalom ügyét magukévá tevő, volt kommunista értelmiségiek álláspontját.
Az év végéig több mint kétszázezren hagyják el az országot.