Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
1927. május 1-én született Budapesten. 1958-ban diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán.
1945 előtt géplakatos. 1945-től a rendőrségnél, majd a Belügyminisztériumban dolgozott. 1974. június 21-én rendőr vezérőrnaggyá és belügyminisztériumi államtitkárrá nevezték ki. 1979 szeptemberétől rendőraltábornagy. 1985. március 29-én belügyminiszterré nevezték ki. 1987. december 16-án nyugdíjazták. 1980. március 27. és 1988. május 22. között KB-tag.
Kommunizmuskutató Intézet
1927. május elsején született a fővárosban. A négy polgári osztály elvégzését követően kitanulta a géplakatos mesterséget. 1941-től Magyarország szovjet megszállásáig a Ganz és Társa – Danubius Villamossági, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt.-nél tevékenykedett.
1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba (MKP). Feltörekvő káderként az őszi választások után a kommunista vezetésű Belügyminisztériumban (BM) helyezkedett el. Mivel a teljes hatalomátvétel érdekében az MKP-nak szüksége volt a rendőrségre, a szervezetet igyekeztek saját kádereikkel és szimpatizánsainkkal feltölteni. Kamara először próbarendőr, majd hadnagyi rangban az V. kerületi kapitányság őrsparancsnoka lett, utóbbi rangban 1948-ig szolgált.
A totális fordulat évében feljebb lépett a „szakmai” ranglétrán, bár miután pozícióit lojalitásának is köszönhette, inkább tekinthető politikai kinevezettnek: megtették Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye (1950-től Pest megye) Budakörnyéki Kapitányságának vezetőjévé. Mivel jól teljesített, megadatott neki az, amire sok kommunista csak vágyhatott: 1950-ben a Szovjetunióba küldték tanulni, ahol állambiztonsági és operatív területen képezték tovább. Hazatérését követően a BM Rendőrtisztképző Iskolában mintegy egy éven át nevelőtiszti, illetőleg (s ez lényegesen hangsúlyosabb) agitációs és propagandafeladatokat látott el az állomány számára. Ezek szerint megbízható kádernek tartották.
1953-ban a BM Budapesti Főosztály Társadalmi Tulajdonvédelmi Osztálya vezetőjévé lépett elő, s pozícióját egészen 1959-ig betöltötte. Leváltását követően a BM Bűnügyi Főosztályán a főkapitány első helyettese lett, ami nem jelentett visszalépést számára, sőt. Az igazi politikai és szakmai „áttörés” végül 1966-ban következett be életében, amikor a BM III/II. Csoportfőnökség (a kémelhárítás) második embere lett. A ’70-es évek legelejéig töltött be kémelhárító tevékenységet, ezt követően másik csoportfőnökségre helyezték. 1974. június 21-én vezérőrnaggyá lépett elő és kinevezték a minisztérium államtitkárává. 1985-ben a belügyminiszteri székbe is beülhetett.
Tagja volt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának. 1987 decemberében nyugdíjazták, ezt követően visszavonult az aktív politikától.
2000. július 3-án halt meg a fővárosban.
Életút, tisztségek:
1945-től a Magyar Kommunista Párt (MKP), 1948. júniustól a Magyar Dolgozók Pártja, 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja.
1946–1948: A Magyar Államrendőrség (M.Ár.) Budapest V. Kerületi Kapitányságának őrsparancsnoka.
1950: Elvégzi az öt hónapos pártiskolát.
1950. ősz – 1952. nyár: A Szovjetunióban az Állambiztonsági Operatív Iskola hallgatója.
1952–1953: A Belügyminisztérium (BM) Rendőrtisztképző Iskolájának nevelőtisztje.
1953–1959: A BM Budapesti Főosztálya Társadalmi Tulajdonvédelmi Osztályának vezetője.
1958: Diplomát szerez az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán.
1959 – 1966. április 2. A Budapesti Rendőr-főkapitányságán a főkapitány bűnügyi I. helyettese.
1965: Kinevezik rendőr (r.) ezredessé.
1966. április 2. – 1971. július 18. A BM III/II. Csoportfőnökség (kémelhárítás) csoportfőnök-helyettese.
1971. július 18. – 1974. június 21. A BM Információ-feldolgozó és Felügyeleti Csoportfőnökségének vezetője.
1974. június 21. Kinevezik r. vezérőrnaggyá.
1974. június 21. – 1985. március 29. Belügyminisztériumi államtitkár.
1976: Elvégzi a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Állambiztonsági Bizottság (KGB) főiskoláját.
1977. november 9. Megkapja a Szocialista Magyarországért Érdemrendet.
1979. október 3. Kinevezik r. altábornaggyá.
1985. március 29. – 1987. december 16. Belügyminiszter.
1980. március 27. – 1988. május 22. Az MSZMP Központi Bizottságának tagja.