Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
1902. október 2-án született Szeghalmon. Öt fiútestvére a munkásmozgalom aktív harcosa volt. Sebes Sándor a szeghalmi gimnázium négy osztálya után a fővárosi felsőkereskedelmiben érettségizett.
Roessemenn és Kühnemann gyárban tagja lett a Vas- és Fémmunkások Szakszervezeti ificsoportjának. 1929-ben felvették a kommunista pártba. 1931-ben, 1933-ban, 1935-ben letartóztatták, de mindannyiszor szabadon engedték. 1936-38-ban résztvett a spanyol szabadságharcban, századpárttitkár volt. 1938-ban Párizsba ment. 1939-ben a pártbizottság titkára. 1943-ban Toulouse-ban a magyar pártcsoport titkára. A szovjet megszállás után Szegedről Debrecenbe érkezett a pártközpont gazdasági osztályának vezetésével bízták meg. 1951-ben a Belkereskedelmi Minisztériumba került főosztályvezetőnek, ott 1953-ban miniszterhelyettes, 1956-ban a miniszter első helyettese lett. 1970 januárjában nyugdíjba ment.
1948-51-ben, majd 1959-62-ben a KEB tagjaként dolgozott. 1962-66-ban a Revíziós Bizottság, majd ezt követően (1966 és 1970 között) a Központi Bizottság tagja. 1970-ben újra KEB-tag lett.
Kommunizmuskutató Intézet
Sebes Sándor
1902. október 2-án született Szeghalmon (Békés vm.), egy péksegéd családjában. Édesapja, akinek eredeti neve Spät volt, később tanítóképzőt végzett és tanítóként dolgozott. Nyolcan voltak testvérek, mindannyian bekapcsolódtak a munkásmozgalomba, még édesanyjuk is harcos kommunista volt. Édesapja nyugdíjazását követően a család a fővárosba költözött, a Markó utcában éltek. A családi anekdota szerint azért laktak ott, hogy ha valamelyik családtag lebukik, és rácsok mögé kerül, ne kelljen messzire vinni az ebédet…
Már diákként bekacsolódott a Galilei Kör háborúellenes megmozdulásaiba, jelentkezett az első kommunista diktatúra, a Tanácsköztársaság hadseregébe, de fiatal kora miatt kérését elutasították. Az Izabella utcai Felsőkereskedelmi Iskolában fejezte be korábban megkezdett tanulmányait, itt szerzett érettségit.
1920-ban a Magyar Általános Takarékpénztárnál helyezkedett el, 1932-ig a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesületének vezetőségi tagja lett, közben illegális párttevékenységet folytatott. 1928-ban lépett be az illegálisan működő Kommunisták Magyarországi Pártjába, 1932-ben többedmagával lebukott, letartóztatták. A két világháború között testvérei is több alkalommal kerültek börtönbe illegális kommunista tevékenység miatt, őt magát is számos alkalommal letartóztatták, s emiatt meg kellett válnia munkájától; 1934-tól könyvelőként dolgozott.
Az illegalitás éveiben aktív személye volt, ő volt az, aki a szegedi Csillagbörtönben raboskodó Rákosi Mátyásnak rádiókészüléket csempészett a rácsok mögé.
Az 1936-ban kitört spanyol polgárháborúban több testvérével együtt a Nemzetközi Brigádok magyar zászlóaljának tagjaként a köztársaságiak oldalán harcolt. György nevű testvére az ebrói fronton halt meg, Pál nevű bátyja pedig a sztálini tisztogatásoknak esett áldozatul a Szovjetunióban. 1938 őszén elhagyta Spanyolországot, ekkor a gurs-i internálótáborba került. Itt érte a II. világháború kitörése, amelyet követőn más táborokba szállították át. 1943 áprilisában megszökött, és csatlakozott a francia ellenálláshoz.
Toulouse-ban a kommunista pártszervezet magyar csoportjának vezetője lett, s egészen 1944 nyaráig Franciaországban maradt. Több évnyi távollétet követően 1945. február 3-án érkezett meg Szegedre, ahol azonnal csatlakozott a Magyar Kommunista Párthoz (MKP), amely Debrecenbe irányította. Több „spanyolos” és nyugat-európai emigráns kommunista elvtársával ellentétben Sebes viszonylag jelentős pozíciót kapott a párt központi apparátusában, a párt pénzügyeivel és gazdálkodásával foglalkozó Gazdasági Hivatal (később Osztály) állományában. Az osztály legfontosabb feladata a párt szerveinek és szervezeteinek pénzügyi ellátása, a párt infrastruktúrájának megteremtése volt, az osztály rendelkezett a párt székházaival, a pártsajtó anyagi hátterének biztosításával, a közlekedési eszközökkel; általánosságban üzleti vállalkozásaival biztosítania kellett a párt működéséhez szükséges pénzügyi alapokat – hiszen a többpártrendszer keretei között az MKP még nem rendelkezett szabadon az állami költségvetés forrásaival… Sebest 1946. január végén nevezték ki az osztály vezetőjévé.
A két munkáspárt 1948. júniusi, a kommunisták által kierőszakolt fúzióját megelőzően tagja volt az év tavaszán felállított gazdasági egységbizottságnak. A Magyar Dolgozók Pártja megalakulása után régi pozíciójában maradt.
1951-ben véget ért apparátusi karrierje, állami vonalra helyezték: a Belkereskedelmi Minisztériumban lett főosztályvezető, 1953-tól miniszterhelyettes volt. Az 1956-ban létrejött régi-új állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt is meghagyta miniszterhelyettesi posztját, egészen 1969-ig volt a belkereskedelmi miniszter első helyettese.
1970 januárjában saját kérésére került nyugdíjba. Ezt követően két viszonylag súlytalan szervnél, az Országos Idegenforgalmi Tanácsban, illetőleg a Balatoni Intéző Bizottságban őrizte meg tagságát.
Külügyi tisztviselő feleségét a munkásmozgalomban ismerte meg, Kolozs Márta 1956-ban a külügyminisztériumban főosztályvezető volt. Testvérei közül Imre öccse az MDP megyei első titkára, István pedig külügyminiszter-helyettes és nagykövet volt.
Kilencvenhét éves korában, 1999. június 5-én halt meg a fővárosban.
Életút, tisztségek:
1928-től a Kommunisták Magyarországi Pártja, 1945-től a Magyar Kommunista Párt (MKP), 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja.
1945. február – június: Az MKP Központi Vezetősége (KV) Gazdasági Osztályának vezetője.
1946. január – 1951: Az MKP (1948. június 14-étől MDP) KV Gazdasági Osztályának vezetője.
1948. június 14. – 1951. március 2. Az MDP Központi Ellenőrző Bizottságának (KEB) tagja.
1951–1953: A Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője.
1953–1956: A belkereskedelmi miniszter helyettese.
1956 – 1969: A belkereskedelmi miniszter első helyettese.
1959. december 5. – 1962. november 24. Az MSZMP KEB tagja.
1966. december 3. – 1970. november 28. Az MSZMP Központi Bizottságának tagja.
1970. november 28. – 1985. március 28. Az MSZMP KEB tagja.
