Hírek

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából újra megtekinthető az 1956-os forradalom és a rendszerváltoztatás idején példaértékű szerepet vállalt magyar cigányság hőseit bemutató Együtt, szabadon – magyar cigány hősök című kültéri tablókiállításunk a Terror Háza Múzeum előtt.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a harminchat éve történt marosvásárhelyi magyarellenes pogrom kapcsán rávilágított, a cigányság elválaszthatatlan része a magyar nemzetnek. „Sok cigány van, akikre rendkívül büszkének kell lennünk. Azon hőseinkre is, akik a történelem sorsfordító pillanataiban tudták, mi az erkölcsi kötelesség”. Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója közölte, nemcsak akkor, hanem már 1956-ban is sorsközösséget vállaltak a cigányok a magyarsággal, sőt 1989–90-ben is sokat tettek a demokratikus átalakulás megteremtéséért. Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze szerint a posztkommunista román elit a hatalomátmentés érdekében használta föl 1990-ben a nemzetiségeket Romániában. 

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójának írása az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról a Magyar Nemzetben.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója Magyarország oslói nagykövetségén – a nemzeti ünnepünk kapcsán megtartott megemlékezésen – rámutatott, hogy a magyarság sosem felejti és felejtette március 15-ét, amely 15 millió magyar szívét tölti el büszkeséggel. A magyar nemzet egyetemes ünnepe kapcsán elmondta, az 1848-as nemzedék egy 300 éves álmot hajtott végre, visszaállította országunk függetlenségét. Rámutatott, a magyarságnak mindig is tennie kellett a szabadságért, meg kell küzdenie érte, akár úgy, hogy életével fizetett. A ’48-as nemzedék áldozatvállalásával megnyerte a jelent a magyarság számára, akiknek most saját gyermekeiknek és unokáiknak kell megnyerniük a jövőt.

A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartottak megemlékező ünnepséget a Terror Háza Múzeumban. Az eseményen beszédet mondott Fekete Rajmund történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója és Rétvári Bence miniszterhelyettes, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Az esemény házigazdája Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze volt.

A Kossuth Rádió – az 1956-os forradalom és szabadságharc történetét bemutató – 56/70 című műsorban Takács Kitti, a Kommunizmuskutató Intézet történésze elmondta, már az 1920-as években kiválaszthatta Moszkva Rákosi Mátyást a magyarországi kommunisták vezérének. Hozzátette, a jóeszű, jó memóriájú Rákosi fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba, ám mélyrehatóan a hadifogsága idején ismerte meg kommunista ideológiát. Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze a műsorban emlékeztetett, már az 1944-es Ideiglenes Nemzetgyűlés összetételét is a szovjetek határozták meg, akikkel csak kevesen – például Kéthly Anna – fordultak szembe.

A kommunizmus bűneivel való szembenézést nem úszhatjuk meg, tartozunk vele százmillió áldozatnak - mondta Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója szerdán Stockholmban, a magyar nagykövetségen, a Terror Háza Múzeum Rabszolgasorsra ítélve című kiállításának megnyitóján. 

A Terror Háza Múzeumban a Kommunizmus áldozatainak emléknapjához kapcsolódóan Ringhoffer József tiszalöki fogolylázadást megörökítő festményeiből és grafikáiból közlünk válogatást.

„... kijelentjük, hogy békénkre és biztonságunkra veszedelmesnek tartunk minden kísérletet az ő részükről rendszereiknek e félgömb bármely részére való kiterjesztése iránt.”
James Monroe amerikai elnök

Az 1823-ban meghirdetett Monroe-elv és annak fokozatos érvényesítése óta a 21. századra úgy tűnik, hogy az amerikai kontinensen megkérdőjeleződik az Amerikai Egyesült Államok egyedüli dominanciája és Kína személyében egy olyan külső hatalom szerez stratégiai hídfőállásokat, amelyek jelentősen korlátozzák az USA mozgásterét. Donald Trump ezt felismerve jelentette be, hogy igényt tart nemcsak a Panama-csatornára, de Kanadára, valamint Grönlandra is, hogy aztán 2026. január 3-án egy sebészi pontosságú akcióban (oroszul: különleges katonai hadművelet) „rendszerváltást és demokráciaexportot” hajtson végre Venezuela ellen, ezzel üzenve Kínának, hogy komolyan veszi nemzetbiztonsági stratégiáját: „az Egyesült Államok újra érvényt szerez a Monroe-elvnek, hogy helyreállítsa Amerika vezető szerepét a nyugati féltekén...”

Vagy ez a hajó már elment?

Idén februárban, a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából ismét két héten át várja Elmondjuk, hogy tudd! című edukatív programsorozatunk a történelem iránt érdeklődő felsős és középiskolás diákokat. Programsorozatunkhoz kapcsolódóan megtekinthetőek lesznek Ringhoffer József müncheni festőművész, egykori tiszalöki politikai fogoly múzeumunkban őrzött alkotásai. Rendhagyó történelemóráink és múzeumpedagógiai foglalkozásaink mellett ez alkalommal is készülünk rendhagyó tárlatvezetésekkel, a hagyományoknak megfelelően ismert sportolók, színészek, zenészek, énekesek közreműködésével. Programjainkon a diákok ingyenesen vehetnek részt.

A Terror Háza Múzeumban mutatták be a Budapest második világháborús angolszász bombázását felelevenítő honlapot. A rendezvényen beszédet mondott Barthel-Rúzsa Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium katonai nemzetbiztonság irányításáért felelős államtitkára, Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és Kovács Vilmos ezredes, történész, muzeológus. Az esemény házigazdája Farkas Sebestyén, a Terror Háza Múzeum történésze volt

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások november 25-i emléknapján felhívta a figyelmet: a több mint 700 ezer, Szovjetunióba hurcolt honfitársunkra emlékeznünk és emlékeztetnünk kell. Feladatunk, hogy megadjuk a végtisztességet a kivégzett, meghurcolt, megtört, megkínzott, kitelepített, testileg és lelkileg megnyomorított honfitársainknak és nevet adjunk áldozatoknak. Hozzátette, a Szovjetunió munkatáboriba deportáltaknak nemcsak a munkaerejére volt szükség, hanem sorsukon keresztül a kommunista állam azokat is meg akarta félemlíteni, akik itthon maradtak. A megemlékezésen Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke, Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, valamint Bognár Zalán, a Gulag- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke is beszédet mondott.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, Amerika-szakértő a Kossuth Rádió Az Este című műsorában Baczoni Dorottyával, a XX. Század Intézet igazgatójával beszélgetett. Utóbbi elmondta: magyarságtudata nélkül nem lehetne értelmezni Arthur Koestler munkásságát, annak az írónak az életművét, aki élete végéig magyarnak is vallotta magát. Hozzátette, az összetett személyiségű Koestler képes volt arra, hogy felülvizsgálja korábbi meglátásait, és végleg maga mögött hagyjon olyan torz eszméket, mint a kommunizmus. Az író gondolatai máig érvényesek: ő és George Orwell mutatják be legjobban, legpontosabban a diktatúrák természetét.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a TV2 Mokka című műsorában elmondta: Wittner Mária 1956-os szabadságharcos hagyatékrésze nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a fiatal generációk közelebb érezzék magukhoz 1956 hőseit, a pesti srácokat és lányokat A mintegy 5000 tételből álló katalógus levelekből, könyvekből, oklevelekből áll.

Ahogyan az várható volt, a 34 éves Zohran Mamdani nyerte meg a New York-i polgármester-választást. Jelen cikk írásakor a szavazatok 91 százalékos feldolgozását követően a radikális baloldali politikus a szavazatok 50,4 százalékát (több mint 1 millió szavazatot), míg New York korábbi demokrata kormányzója, Andrew Cuomo a szavazatok 41,6 százalékát (közel 855 ezer szavazatot) szerezte meg. De ki is New York első muszlim polgármestere és hogyan nyerte meg a választást?